Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-01 / 256. szám
2 1995. november 1., szerda Belföld-külföld UJ KELET nemzetközi Földrengés Mintegy 170 000 ember vált hajléktalanná a délnyugat-kínai Jünan tartományban, ahol a múlt héten a Richter-skála szerinti 6,5 erősségű földrengés pusztított. Az új adatról a Új Kína hivatalos hírügynökség kedden adott hírt. A korábbi jelentések 20 ezer hajléktalanról tudtak. A keletkezett kár nagyságát 640 millió jüanra becsülik. A kínai rádió szerint a halálos áldozatok száma 51 -re emelkedett. A sérültek száma 880. Háborús bűnök A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló ENSZ-bíróság kedden Hágában bejelentette, hogy vádiratot állít össze a srebrenicai muzulmánokkal való szerb leszámolásokkal kapcsolatban. „A vádemelés valószínűleg még az idén megtörténik” — mondta Christian Chartier, a rendkívüli bíróság szóvivője. „A srebrenicai eseményeket feltáró kutatásaink nagyon jól haladnak” — hangsúlyozta Chartier, és hozzátette: a szemtanúk vallomásai alapján kirajzolódik a történtek pontos képe. A boszniai szerbek az ENSZ védelmi övezeteként számon tartott Srebrenica július 11-ei elfoglalása után 6000 muzulmánt gyilkoltak meg. Böjt a békéért A szerb ortodox egyház szent szinódusa kedden felszólította a görögkeleti hívőket, hogy tartsák meg a böjt és az ima hetét. Erre az ad alkalmat, hogy az egyesült államokbeli Daytonban szerdán kezdődik a boszniai béke helyreállítására hivatott értekezlet. A szent szinódus szerint az ortodoxok böjtje és imája hozzájárulhat a béketárgyalások sikeréhez és a háborútól sújtott délszláv népek szenvedéseinek megszüntetéséhez. Halálra ítélt politikus Nigériában kedden egy rendkívüli bíróság gyilkosság vádjával halálra ítélte Ken Saro-Wiwa ellenzéki politikust—jelentette a Reuter. Saro-Wiwa, az alternatív Nobel-békedíj birtokosa mindvégig cáfolta az ellene felhozott vádat. A politikus a MOSOP, az Ogoni Nép Túléléséért Küzdő Mozgalom elnöki risztét tölti be. Kedden Saro-Wiwával együtt halálra ítélték a mozgalom három magas rangú tagját is. Hétfőn a MOSOP öt tagjára szabtak ki halálos ítéletet. Történelemhamisítás Történelemhamisítással vádolja Ion Iliescu elnököt Petre Turlea független képviselő azzal kapcsolatban, hogy a román államfő több hivatalos állásfoglalásában is „háborús bűnösként” emlegette Ion Antonescu tábornokot, Románia második világháborús államvezetőjét. A szélsőségesen nacionalista állásfoglalásairól hírhedt román képviselő a Cronica Rpmana című bukaresti napilap keddi számában kifejti: Ion Antonescu tábornok ugyanis — érvel a képviselő — 1941-ben nem az egész Hitler-ellenes koalíció, csupán a kommunista Szovjetunió ellen, az elcsatolt román területek fölszabadításáért lépett hadba, és hazafias nagyságát még Mihály exkirály is elismerte 1992-ben. Szerinte nem üldözője volt a zsidóknak, hanem éppen a megmentőjük. Szökésben a késelő fiatalok A Csongrád Megyei Rendőrfőkapitányság bűnügyi osztályának vezetője, Teiszl István őrnagy a kedden Szegeden tartott sajtótájékoztatón fiatal koruk ellenére kivételesen közölte annak a két szegedi fiatalembernek a nevét, akiket emberöléssel gyanúsítanak. A szökésben lévő 16 éves Serley Ottónak és az egy évvel idősebb Csókási Sándornak ugyanis saját érdeke, hogy a rendőrség minél előbb megtalálja. A súlyos bűncselemény még október 24-én este történt Szegeden, a Tisza-parti Boszorkány-szigeten. Egy szemtanú eddigi elmondása szerint a két fiatalember több késszúrással olyan súlyosan megsebesítette a 23 éves szintén szegedi Farkas Józsefet, hogy belehalt sérüléseibe. A rendőrség azonnal megkezdte a nyomozást a szökésben lévő gyanúsítottak után, akik Orosháza, Békéscsaba, majd Budapest felé vették útjukat. Az utolsó információt Budapestről a múlt héten szombaton kapta róluk a rendőrség, azóta nincs tudomásuk a fiatalokról. Az áldozatnál családja elmondása szerint rendszeresen nagyobb összegű pénz volt. Feltételezhető, hogy támadói elvettek tőle mintegy 100 ezer forintot, ezért szállodákban lakhatnak, új ruhát vehettek. Ám ha elfogy a pénzük, esetleg ismét bűncselekményt követnek el. Serley Ottó egyébként más vagyoni bűncselekmények miatt már állt bíróság előtt. A rendőrség szeretné megelőzni az újabb bajt, s a lakosság segítségét is kéri a gyanúsítottak megtalálásához. Miután országos körözést adtak ki ellenük, aki információval rendelkezik róluk, bármely rendőrkapitányságon jelezheti. Horn Gyula televíziós sajtókonferenciája A kormány érzékeli az emberek elégedetlenségét, azt, hogy sok százezren kényszerülnek nagyon súlyos problémákkal szembenézni, de a helyzetet nem tartja „robbanásveszélyesnek”, s meggyőződése: a pénzügyi-gazdasági stabilizáció következetes végigvitele adhat csak esélyt az egyes emberek sorsának javítására is. Erről Horn Gyula beszélt hagyományteremtőnek szánt televíziós sajtókonferenciáján, kedden. A MÚOSZ által, külföldi példák alapján szervezett sajtótájékoztatón 68 magyar és 8 külföldi orgánum képviselői vettek részt. Bevezető nyilatkozat nem hangzott el, a sajtó képviselői szabadon, de meghatározott formai kereteket betartva kérdezhettek a miniszterelnöktől. Horn Gyula a kérdésekre adott válaszaiban megfogalmazta, hogy az ország pénzügyi-gazdasági problémáinak megoldására nem az IMF és a Világbank jóindulatának elnyerése miatt van szükség. (Mindazonáltal, szavai szerint nem a Világbank van ránk szorulva hanem a helyzet fordított) A nemzetközi pénzügyi körök javaslatai és saját elképzeléseink egybeesnek, az ország felemelkedésére csak a források bővülésével, elsősorban a gazdaság teljesítményének javításával lehet mód. Az érdekegyeztetés, a különböző szakmai rétegek bérkövetelése kapcsán a miniszterelnök reményének adott hangot, hogy sikerül megegyezésre jutni a partnerekkel. Az Érdekegyeztető Tanácsban november 6-án kezdődik meg a vita a jövő évi költségvetésről, de a kormányfő már ezen a héten megkezdi tárgyalássorozatát: először az egészségügyi dolgozók képviselőivel találkozik. Hóm Gyula elismerte, hogy számos réteg helyzetét javítani kellene, s külön kiemelte a közalkalmazottakat, akiknek reálbére az elmúlt öt évben felére csökkent, s az idei terhek is leginkább őket sújtják. E rétegnél fennáll az ellehetetlenülés veszélye, amit mindenképpen meg kell akadályozni. Ezért a miniszterelnök szerint a közalkalmazotti szakszervezetek javaslata és a mostani kormányálláspont között „valahol középúton talán meg lehet egyezni”. Ezt azért is indokoltnak tartja, mert megítélése szerint nem nőhet tovább az a különbség, amely a közalkalmazotti, illetve a reál szférában dolgozók bére között kialakult. Az eredményes állami vállalatoknál kifizetendő esetleges pluszjövedelemmel kapcsolatban Horn Gyula megerősítette: a kormány döntött e kérdésben. Az ipari tárca vezetője és a privatizációért felelős miniszter rövid időn belül kritériumlistát készít. Ez tartalmazni fogja, hogy milyen feltételek esetén lehet többletjövedelmet kifizetni — nem bér formájában, hanem akár 13. havi fizetésként, vagy külön- prémiumként, különjutalomként. Az egyik kritérium az lesz, hogy az elért nyereség nem származhatott konszolidáció céljára juttatott állami pénzből. Visszatérő kérdés volt a sajtó- konferencián a privatizáció ügye. Azzal kapcsolatban, hogy az eddigi bevétel nagyjából azonos az ÁPV Rt. idei kiadásaival, Hóm Gyula emlékeztetett: a privatizációért felelős cégnek nemcsak az értékesítés a feladata, hanem a vagyonkezelés is. Márpedig jó néhány vállalattal kapcsolatban jogszabályok, kormánydöntések alapján állami kötelezettségvállalást kell teljesíteni. A lényegnek a miniszterelnök azt nevezte, hogy a privatizációs folyamat előrehalad. Kérte, hogy a sajtó is mellőzze a felesleges találgatásokat, december 31 -én derül csak ki, hogy az erre az évre tervezett 150 milliárd forintos privatizációs bevétel befolyt-e az államkasszába vagy sem. — Én szinte biztosra veszem, hogy befolyik, ezen dolgoznak — fogalmazott Horn Gyula. Szó esett a feketegazdaság elleni harcról is, amelynek kapcsán a kormányfő hangsúlyozta, hogy ezen a területen már érzékelhetők az eredmények. A bűnesetekkel, visszaélésekkel (az év végére az ilyen ügyek száma elérheti a 100 ezret) összehangoltan foglalkoznak az illetékes szervek az APEH-től a rendőrségig. Negy- venöt-ötven új jogszabályra, illetőleg törvénymódosításra van szükség a hatékonyabb fellépéshez, s ezek egy része már megszületett, más előterjesztések a parlament asztalán vannak. Röviden reagált Horn Gyula azokra az újságírói észrevételekre, amelyekben az MSZP-n belüli mozgásokkal, rendezvényekkel kapcsolatban kérték őt saját pozíciójának megítélésére. Mint mondta: a kormányzati teendőkre koncentrál, s nem foglalkozik azzal, hogy „Hajós I.” és „Hajós II.” után erősödik, vagy gyengül a párton belüli helyzete. Természetes dolognak nevezte, hogy népszerűtlen intézkedések időszakában egy baloldali pártban felizzanak a belső viták. Mindenesetre napirenden van, hogy az MSZP kongresszusán olyan, hosszabb távú részprogramok készüljenek, amelyek segítik a baloldali célok megvalósulását. A májusra összehívott kongresszus kapcsán Horn Gyula annyit jegyzett meg: „ha szükségesekkor tisztújítást is elvégez majd”. A koalíció fenntartását elsődleges fontosságúnak nevezte a miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a kormányban csak egyetértés esetén szabad változtatásokat végrehajtani. Személyi kérdésekkel kapcsolatban két név került szóba a sajtókonferencián. Nagy Sándort a miniszterelnök kiváló makró- közgazdászként jellemezte, s reményét fejezte ki, hogy szaktudását az MSZP parlamenti frakciója hasznosítani tudja, elsősorban valamilyen gazdaságpolitikai területen. Az is elhangzott, hogy a kormányfő felkérte Kiss Pétert a munkaügyi miniszteri poszt ellátására, az MSZP-s képviselő még nem adott választ, egyelőre tájékozódik. Hóm Gyulának egyébként— megfogalmazása szerint — “esze ágában sincs” változtatni a kormány összetételén, s reméli, hogy nem is lesz ok ilyen intézkedésre. Ami a külpolitikai kérdéseket illeti, a miniszterelnök beszámolt arról, hogy—miután meghallgatták a szlovákiai magyar pártok észrevételeit — megkezdődött a szlovákiai nyelvtörvény szövegének részletes elemzése. A tervek szerint a jövő héten találkozik Vladimír Meciarral, s arra fogja kérni őt: az alapszerződéshez híven ne terjesszenek be olyan törvénytervezetet, amely durván sérti a nemzeti kisebbségek, így a magyarság érdekeit. A román miniszterelnökkel még a varsói KEK-csúcstalálkozón állapodtak meg abban, hogy felújítják a tárgyalásokat és ennek keretébe illesztik be a román megbékélési javaslatot. Horn Gyula ugyanakkor azt nevezte döntőnek, hogy ezek az elképzelések ne csak nyilatkozatokban fogalmazódjanak meg, hanem a román törvényhozás munkájában is jelentkezzenek, a kisebbségek jogait védelmező jogszabályokban öltsenek testet. Kérés helyett követelnek A Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete csatlakozik a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége által kilátásba helyezett országos tiltakozó demonstrációhoz. Erről a testület országos vezetősége keddi ülésén határozott. A tűzoltószakszervezet sajtótájékoztatóján Gálos Imre elnökügyvivő elmondta, azért döntöttek így, mert nehezményezik, hogy a Parlamenthez eljuttatott petíciójukra két hónap után sem kaptak érdemi választ. A tűzoltók elfogadhatatlannak tartják, hogy az általuk kért 25 százalék helyett jövőre csak 15 százalékos béremelésben részesüljenek. Az előre jelzett 9,2 százalékos reálkereset-csökkenés mellett ez ugyanis óhatatlanul tovább növelné hátrányos helyzetüket. Kifogásolják, hogy a tűzvédelmi törvény tervezetét — amelyet egyébként jelenlegi formájában elutasítanak — az érdekképviseletekkel való egyeztetés nélkül nyújtották be a Parlamentnek. Nem ismerik a szolgálati törvénynek azt a tervezetét sem, amely már a kormány elé került, így nem tudják, hogy a belügyi tárca figyelembe vette-e javaslataikat. Az országos vezetőség állást foglalt abban is, hogy a jövőben nagyobb nyomatékkai kíván fellépni tagsága érdekében. Ennek megfelelően kérés helyett, most már követelni fognak — hangsúlyozta Gálos Imre. Havas Henrik kinevezése Göncz Árpád köztársasági elnök — Horn Gyula miniszterelnök javaslatára — Havas Henriket címzetes államtitkárrá nevezte ki november 1-jei hatállyal. A köz- társasági elnök sajtóirodájának keddi közlése szerint, Havas Henriknek a kormányzati tájékoztatási tevékenység összehangolásával kapcsolatos feladatokat kell ellátnia. Vasutas bértárgyalások Továbbra sem született megállapodás a MÁV és a vasutas szakszervezetek közötti bértárgyaláson. Kedden a munkáltató csak annyiban változtatta meg korábbi javaslatát, hogy ígéretet tett: hajlandó meghosszabbítani a kollektív szerződés hatályát 1996. december 31 -éig. Szabó Tivadar, a MÁV személyügyi igazgatója hangsúlyozta: a hosszabbításra csak abban az esetben kerülhet sor, ha a munkáltatónak és a szak- szervezeteknek sikerül megegyezniük a végkielégítés, a 13. havi fizetés, a motivációs rendszer és a távolléti díj alkalmazásának kérdéskörében. Enzsöl Róbert, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének (VDSZSZ) alelnöke a Vasutas Érdekegyeztető Tanács (VET) ülésén elmondta: értékelik a munkáltató kollektív szerződésre vonatkozó ajánlatát. Álláspontjuk szerint a MÁV szakmailag viszont értékelhetetlen szempontok alapján zárkózik el a kollektív szerződés határozatlan idejűvé tételétől. Kifejtette: a javaslatok közül számukra az alapbérek növelése jelent elsőbbséget. Ezzel kapcsolatban megjelölték azokat a forrásokat, amelyekkel a MÁV véleményük szerint kiegészíthetné a 28 százalékos alapbér-növekedést. Borsik János, a Mozdony- vezetők Szakszervezetének (MOSZ) ügyvezető alelnöke négy újabb javaslatot nyújtott be írásban és szóban a munkáltatónak. Javasolják, hogy a MÁV kollektív szerződése legalább 1998. december 31-éig legyen hatályos. A munkáltató középtávú terveihez illeszkedik szerintük ez az elképzelés. Megállapodást szeretnének továbbá kötni a rendkívüli vezénylési pótlékra, a pótszabadságra, a mozdonyvezetői pótlékra és a Munka törvénykönyve szintje feletti végkielégítés intézményes bevezetésére. A MOSZ előterjesztésében szerepel az is, hogy megállapodás jöjjön létre a MÁV és a szak- szervezetek között a december 10-én esedékes bérfizetéssel egyidejű 4 százalékos eredményjutalom kifizetésére is. Borsik János végül javasolta a munkáltatónak, hogy a mozdonyvezetők egészségre veszélyes leterheltsége miatt csökkentsék napi munkaidejüket ideiglenes 7,6 órára. A MÁV és a szakszervezetek megállapodtak abban, hogy a tárgyalást jövő héten kedden folytatják. A jövő heti megbeszélésen a MÁV vezér- igazgatója is jelen lesz.
