Új Kelet, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-09 / 237. szám

Könyvtári hét 4 1995. október 9., hétfő Gazdag megyei program • • Összefogás a könyvtárakért Nagy Lászlóval, a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyv­tár igazgatójával az Összefogás a könyvtárakért elnevezésű országos mozgalom céljáról, valamint az annak részeként megjelenő' megyei programról beszélgettünk. Nagy László el­mondta, hogy a Könyvtári és Informatikai Kamara, együtt­működve a többi könyvtári szervezettel, e héten október 9— 17. között rendezi meg az „Összefogás a könyvtárakért” ak­ciót. Ez országos rendezvénysorozatot jelent, amelybe bekap­csolódnak a legkisebb és a legnagyobb könyvtárak egyaránt, Zalától Szabolcsig. A program célja: a könyvtá­rak új arculatának megjeleníté­se, valamint az összefogás pél- dázása. A társadalomban ma is élő téves felfogás, miszerint a könyvtár csupán a könyvköl­csönzés és olvasás helye. A könyvtár sokkal több ennél: a társadalmi és gazdasági átala­kulás és struktúraváltás alapin­tézménye. A gazdaságban nem történhet profilváltás informá­ciók, információs adatbázisok nélkül. Ezek szolgáltatásához a könyvtáraknak megvannak a megfelelő személyi és egyéb feltételei, s ha a gazdasági élet szereplői is támogatják törek­véseiket, bármikor naprakész információkkal tudnak az ér­deklődők rendelkezésére állni. A másik megközelítés kulcs­szava az összefogás: megmu­tatni, hogyan lehetséges azt megteremteni egy szakmán, egy ágazaton és az országon belül a társadalmi és gazdasági élet többi szereplőivel is. Az akció fölött védnökséget vállalók listája arról tanúsko­dik, hogy a célt sokan vallják magukénak; fővédnöknek Nagy László Göncz Árpád köztársasági el­nököt sikerült megnyerni. Az egyhetes időszaktól természe­tesen nem várnak csodát, azt viszont remélik, hogy sikerül ezen intervallumban a könyv­tárak ügyét fókuszba állítani. Az akció nem öncélú magamu- togátás, ahogyan nem is „ké­regetés”, sokkal inkább a szak­ma lelkiismeretének hangja a könyvtárak hasznosságáért, a használóiért — értünk. Nagy László utalt a kulturá­lis tárcának a Magyar Nemzet 1995. július 1-jei számában megjelent Tizenkét pont — avagy mi újat kíván tenni a kul­turális kormányzat az állam­háztartási reform keretében az 1996-os költségvetés kapcsán címen nyilvánosságra hozott javaslatára. Az abban megfo­galmazottak szerint — a kultú­ra számtalan területén megnyil­vánuló tennivaló mellett — 1996-ot A közkönyvtár évének nyilvánították. Erről szó volt a közelmúltban Békéscsabán megtartott könyvtárigazgatói értekezleten is, a hivatalos be­jelentése az „Összefogás...” mozgalom központi nyitóren­dezvényén, október 9-én törté­nik Kecskeméten, Fodor Gá­bor művelődési és közoktatási miniszter által. A könyvtárigazgató az akció megyei programjaiból az októ­ber 11—ei szakmai napot emel­te ki, amelyre a megye vala­mennyi könyvtárosát várják; az előadó: Bariczné Rózsa Mária, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium tanácsosa. Kie­melkedő rendezvény a mai, október 9-ei író-olvasó találko­zó a vásárosnaményi városi könyvtárban: kedves vendég­gel, Kányádi Sándor romániai magyar költő-író-műfordítóval találkozhatnak 10 órai kezdet­tel az irodalombarátok — fejez­te be Nagy László igazgató a tájékoztatást. (A megyei programot mellé­keljük, az akció ideje alatt la­punk is igyekszik nagyobb teret szentelni a könyvtárakat, a könyvtárosokat és az olvasókat bemutató írásoknak—A szerk.) Barátunk a természet ...címmel országos termé­szetismereti vetélkedőt hirdet a városföldi Klubkönyvtár az általános iskolás korú 8—14 éves fiataloknak. Várják olyan egyének vagy négyfős csapatok jelentkezését, akik szeretik a természetet, szíve­sen töltik szabadidejüket a szabadban, ügyesen tájéko­zódnak a könyvtárakban, s szeretnének környezetükről mind többet megtudva új tit­kokra lelni. A játékosok novembertől márciusig öt feladatsort kap­nak, amelyek megoldásait megadott határidőre a Klub­könyvtárba kell visszajuttat­ni. A feladatlapok kérdései mindig más-más hazai tájra kalauzolják el a résztvevőket. A biológiai feladatok földraj­zi. irodalmi, zenei, kép­zőművészeti. idegenforgalmi és néprajzi feladványokkal bővülnek. Az írásbeli fordu­lókon legjobb eredményt el­ért csapatok részvételével a játék döntőjét 1996. tavaszán rendezik meg Városföldön. A legeredményesebbek érté­kes könyvjutalomban része­sülnek. Nevezési díj: 350 forint csoportonként vagy egyéni játékosonként. Jelentkezési lapok egy megcímzett és fel- bélyegzett boríték melléke­lésével a következő címen igényelhetők: Klubkönyv­tár, 6033 Városföld, Felsza­badulás u. 6/a. Jelentkezési határidő: 1995. október 15. Alapítvány Nyíregyháza szakirodalmi ellátásáért A nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár munkatársai saját elhatározá­sukból, közös akarattal és anyagi áldozatvállalással alapítványt hoztak létre a megyeszék­hely szakirodalmi ellátásának támogatására. A kezdeményezés mindenképpen dicsérendő, az alapítványhoz bárki csatlakozhat. Az alapítvány képviselő szerve — az alapítók által meg­bízott héttagú kuratórium — október 11-én, a megyei szakmai napon mutatkozik be és tartja első ülését. Az alapítvány alapító okiratát kivonatosan olvasóink is megismerhetik. Alapító okirat Könyv­társasjáték A kecskeméti Kincskeresők Egyesülete és a Kincskereső szerkesztősége Könyvtársasjá­ték címmel országos művelő­dési játékot hirdet általános is­kolás korú gyerekeknek. Vár­ják olyan szakkörök, klubok, osztályok, baráti közösségek jelentkezését, akik szeretik az irodalmat, ügyesen tájékozód­nak a könyvtárban, szívesen oldanak meg alkotó feladato­kat, s vállalják a Kincskereső című folyóirat rendszeres olva­sását. A játékosok novembertől márciusig feladatlapokat kap­nak, amelyek kérdései a Kincs­kereső és más gyermeklapok írásaihoz, az általuk közvetített értékekhez, a gyermek- és ifjú­sági irodalom alapműveihez kapcsolódnak, építve a részt­vevők olvasmányélményeire, fantáziájára, könyv- és könyv­tárhasználati ismereteire. A legjobb eredményt elért csapatok jutalomban részesül­nek, illetve képviselőik meghí­vást kapnak a játékot záró Or­szágos Kincskereső Táborba, amelyet a IV. Európa Jövője Nemzetközi Gyermektalálkozó idején rendeznek meg Kecske­méten. Nevezési díj: 350 forint cso­portonként, amely a levelezés, a sokszorosítás, a szervezés költségeit tartalmazza. Jelent­kezési lapok egy megcímzett boríték mellékelésével a követ­kező címen igényelhetők: Ko­dály iskola, „Könyvtársasjá­ték” — 6000 Kecskemét, Sza­badság tér 7. A jelentkezési határidő: 1995. október 20. amely alapján mi, az 1. pont­ban megjelölt Alapítók, a Mó­ricz Zsigmond Megyei és Vá­rosi Könyvtár dolgozói a Polgári Törvényköny 74/A. paragrafu­sában biztosított állampolgári jogunk alapján közös akarattal úgy határoztunk, hogy alapít­ványt hozunk létre lakóhelyünk, Nyíregyháza szakirodalmi ellá­tásának támogatására. Szűkebb pátriánk gazdasági lehetőségeinek romlása miatt közérdekű célunknak és köte­lezettségünknek érezzük, hogy ezen alapítvány keretében, a 3. pontban meghatározott célok által vezérelve és e célok által meghatározott keretek között tartós támogatást nyújtsunk városunk szakirodalmi ellátásá­hoz, melyhez minden felelős magyar állampolgár és jogi sze­mély, valamint jogi személyi­séggel nem rendelkező gazda­sági társaság szabad akaratából csatlakozhat. 1. Alapítók: (a könyvtár munkatársai — mellékelve) 2. Az alapítvány neve: Nyír­egyháza Szakirodalmi Ellátásá­ért Alapítvány 3. Az alapítvány célja: a) Anyagi támogatás nyújtá­sa városunk dokumentum­ellátását biztosító könyvtári gyűjtemények állományának gyarapításához; b) Anyagi támogatás nyújtá­sa városunk polgárait szolgáló közhasznú információs szolgál­tatások szevezéséhez, működé­séhez; c) A szakirodalmi ellátásba bekapcsolódó munka nélküli személyek, vállalkozók célirá­nyos szakmai képzésének és tevékenységének támogatása; d) A felsorolt alapítványi célok megvalósításához szük­séges anyagi források gyűjtése, illetve befektetés útján történő gyarapítása. 4. Az alapítvány induló va­gyona 30 000, azaz harminc­ezer forint, melyet az alapítók az alapítást kimondó határozat megjelenését követő 30 napon belül bocsátanak az alapítvány rendelkezésére, a következők szerint: — az alapítvány bejegyezteté­sének költségeire,-— az alapítvány céljainak megfelelő tevékenységek beindítására. Az alapítvány vagyonrészé­vé válnak a későbbiekben az alapítványhoz csatlakozó bél­és külföldi természetes szemé­lyek és szervezetek feltétel nél­küli, valamint feltételhez kötött pénzbeli és dologi adományai, amennyiben azokat a kuratóri­um elfogadja. Az alapítvány vagyonának felhasználásáról az Alapító Okirat rendelkezé­sei, továbbá az alapítványhoz csatlakozó adományozók által meghatározott és a kuratórium által elfogadott feltételek kere­tei között a kuratórium dönt. 5. Az alapítvány székhelye: 4400 Nyíregyháza, Szabadság tér 2. 6. Az alapítvány képviselő szerve az alapítók által megbí­zott héttagú kuratórium, mely­nek — az alapítók szándéka szerint — tagja mindenkor a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár igazgatója és az Állománygyarapítási Bi­zottság elnöke. A kuratórium működését az alapítók által jó­váhagyott működési szabályzat alapján fejti ki. 7. Az alapítók az alapítvány kezelőjéül a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Könyvtárak Egyesülést jelölik ki. 8. Az alapítvány határozatlan időre alakul. Megszűnése ese­tén az alapítvány tiszta vagyo­nát a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár kapja, az­zal a feltétellel, hogy köteles azt a 3. pontban meghatározott ala­pítványi célokra fordítani. Az oldalt írta: Lefler György Fotó: Bozsó Katalin ,.0h, ne mondjátok azt, hogy a Könyv ma nem kell, hogy a Könyvnél több a: Elet és az Ember: mert a Könyv is Elet, és él, mint az ember — fex él: emberben könyv. s a Könyvben az Ember.” (Babits Mihály) lés simán követni tudta. Az ipa­ri forradalom eredményezte, hogy az unoka fejében egész más világ tükröződött, mint a nagyapáéban... A technika át­törte a nemzedékfalat, a terme­lés is azt ostromolja. A tudomá- nyos-technikai forradalom olyan kor küszöbére vitt, amelyben egy élet folyamán többször kellene fejet cserélni. Vállalni tudják-e a fiúk, hogy többször is kijárják majd az is­kolát, amelyet apáinak csak egyszer, gyermekfővel kellett elvégezniük?” — írta Marx György fizikus, akadémikus a Gyorsuló idő című munkájában két évtizeddel ezelőtt. Napja­inkban ott tartunk, hogy az in­formatikai ismereteink duplá- zódási ideje két és fél év(!), azaz ennyi idő elegendő ahhoz, hogy az ismeretek teljesen kicserélődjenek. Félelmetes tempó! A mozgalom megyei programja Október 9-én: — A Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könytár történetét bemutató dokumentum-kiállítás megnyi­tása; ugyanott Macskássy Izolda festőművész kiállítása (a könyvtár előadótermében). Mindkét kiállítás nyilvános meg­nyitó nélkül történik. — író-olvasó találkozó Kányádi Sándor íróval a vásáros­naményi városi könyvtárban, 10 órai kezdettel. Október 11-én: — 11.00 órától szakmai nap Az önkor­mányzati könyvtárak jelene és jövője címmel, a megye vala­mennyi könyvtárosa részvételével. Előadó: Bariczné Rózsa Mária, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium tanácso­sa. Helye: a megyei könyvtár előadóterme. — Ezt megelőzően az iskolai könyvtárosok tanévindító szakmai továbbképzésén vesznek részt a nyíregyházi Köl­csey Ferenc Gimnázium könyvtárában, majd együtt mennek át a megyei könyvtárba. Október 12-én: — A vásárosnaményi városi könyvtár új részlegének ünnepélyes átadása 9 órától. Átadja: Miklós Elemér, a vásárosnaményi önkormányzat kulturális bizott­ságának elnöke. — 18.00 órakor: olvasó-könyvtáros találkozó a megyei , könyvtárban. , ÚJ KELET Összefogás a könyvtarakért 19 9 5 „A mi nemzedékünk éli át az emberiség történelmének azt a gyönyörűen félelmetes pillana­tát, amikor a gyorsuló ipari fejlődés át akar törni egy falat: a duplázódási idő a nemzedék- váltás periódusideje alá készül zsugorodni. Az ókorban a nagyapák fe­jében még ugyanaz volt, mint az unokáéban. A technika olyan észrevehetetlen lassúság­gal kúszott előre, hogy a terme­A MAGYAR KÖNYVTÁROSOK EGYESÜLETÉNEK FELHÍVÁSA A könyvtárak jelen vannak mindennapi életünk valamennyi tevékenységében, a tanulásban, a munkában, a képzés min­den formájában, a kutatásban, a vállalkozásban, a szakmavál­tásban, a tájékozódásban és az önművelésben. A könyvtár a tudomány és a művészet megismerésének eszköze, s mint ilyen az egyén és a társadalom létfeltétele. A csökkenő erőforrások veszélyeztetik kulturális és tudományos értékeinket, szolgál­tatásaink mennyiségét és minőségét. Felhívásunkban e veszély­re kívánunk figyelmeztetni, és a közös felelősségre hivatkoz­va kérjük a könyvtárhasználók és -fenntartók segítségét. 1. Látogassák könyvtárainkat és fogalmazzák meg igénye­iket! Egész életünk valójában folyamatos információszerzés, hogy az állandóan változó feltételekhez igazodhassunk. Informáci­óinkat a legkönnyebben könyvtárból tudjuk beszerezni. 2. Tájékozódjanak a könyvtári szolgáltatások lehetőségei­ről! Az információk megőrzése, rendszerezése és hiteles átadá­sa a könyvtárak hivatása és kötelessége. A könyvtárak együtt­működésével sokféle dokumentumot, információt és aktív köz­reműködést kínálunk problémáik megoldásához. 3. Védelmezzék a könyvtári szolgáltatásokat! A könyvtárak mindenki előtt nyitva állnak. Mindannyiunk érdeke, hogy a könyvtárak szolgáltatásai ne szűköljenek, és lépést tudjunk tartani a világban végbemenő, egyre gyorsuló változásokkal, s megőrizhessük a múlt szellemi örökségét. Ehhez pedig pénzre van szükség. 4. Támogassák a könyvtárak fenntartását! Az információk legmegbízhatóbb, legolcsóbb forrása és a leggazdaságosabban megtérülő kulturális befektetés a rend­szeresen gyarapítóit, jól felszerelt és szakképzett könyvtáro­sok által kezelt könyvtár, amely egyben más információforrá­sokhoz is utat nyit. Ezért a kormányzati szervek, az önkor­mányzatok és a döntéshozó politikusok a közpénzek felosztá­sának rangsorolásánál a könyvtárat jelentőségének megfelelő helyen szerepeltessék.

Next

/
Thumbnails
Contents