Új Kelet, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-09 / 237. szám
2 Belföld-külföld 1995. október 9., hétfő nemzetközi „Honanyák” tanácskozása Az Interparlamentáris Unió hétfőn kezdődő közgyűlése előtt vasárnap a női képviselők és szenátorok tanácskozását rendezték meg a nagyszabású konferencia színhelyéül szolgáló épületben, a bukaresti Parlamenti Palotában. Az ülést Agata Nicolau, a Szociális Demokrácia Romániai Pártjának képviselője nyitotta meg. Elmondta,- hogy Romániában a parlament tagjainak csak 4,1 százaléka nő, ezzel a 80. helyen áll a világ hasonló testületéi között e téren, és kifejezte reményét, hogy a következő választásokon sikerül javítani a helyzeten. A gázvezeték megnyitása Magyarország várhatóan megnyitja vasárnap a Szarajevóba vezető földgázvezetéket — jelentette ki Haris Silajdzic bos- nyák kormányfő szombaton Varsóban, a Kelet-európai Kezdeményezés (KEK) tagállamainak csúcstalálkozóján, újságírók előtt. Elmondta azt is, hogy nem fogja akadályozni a tűzszünet életbelépését az, ha a villamosenergia-ellátás újraindítása technikai okok miatt késik. Silajdzic a Reuter szerint közölte, hogy Bosznia valamennyi partnere — köztük Oroszország és Magyarország is — beleegyezett a gázszállítás helyreállításába. „A magyar kormány feltehetően vasárnap megnyittatja a vezetéket” — jelentette be a bosnyák miniszterelnök. Harc az utolsó pillanatig A boszniai szerbek egészen a hétfőn éjfélkor életbe lépő tűzszünetig folytatják a harcot. Ezt Momcilo Krajisnik, a boszniai szerb parlament elnöke jelentette ki pénteken este a paléi televízióban. Meg kell erősítenünk pozícióinkat a tűzszünet kezdetéig — idézte Krajisnik szavait az AFP francia hírügynökség. — Miután a muzulmánok arra használják fel a tűzszünetig hátralévő időt, hogy területeinket elfoglalják, nekünk jogunk van azokat visszafoglalni! — tette hozzá a boszniai szerb politikus. Közben európai megfigyelők pénteken azt közölték, hogy az északnyugat-boszniai Kljuc városa nem került szerb kézre. A város elfoglalását már csütörtökön bejelentették a boszniai szerbek. Az Európai Unió megfigyelőcsoportja a Reutemak határozottan állította, hogy a várost nem foglalták el a szerbek. A csoport pénteken járt a térségben, és az általános helyzetet, csakúgy, mint a bosnyák kormánycsapatokét nyugodtnak írta le. A szerbek csütörtök éjjel közölték, hogy behatoltak Kljuc-ba, és ott utcai harcokat vívtak a kormánycsapatokkal, amelyek visszavonulóban vannak. Homoszexuálisok tüntetése Több ezer homoszexuális, feminista és ateista tüntetett szombat délután New Yorkban a pápa ellen, bírálva a katolikus egyházfőnek a szexuális életről és bizonyos szociális kérdésekről vallott nézeteit. Nem messze az Ötödik sugárúton lévő St. Patrick székesegyháztól, ahol//. János Pál imádkozni ment, AIDS-es aktivisták egy hatalmas transzparenst feszítettek ki, rajta a felirattal: Az óvszerek életeket mentenek meg! A rendőrség hat személy őrizetbe vett. Tokaji A történelmi borvidékhez tartozó 28 községből összese- reglett ezreket és a távolról jött vendégeket vasárnap arra biztatta a helybéli kisbíró Tokaj város főterén, hogy ne tartózkodjanak a nemes bor élvezetétől. Ezzel vette kezdetét a jó hangulatú, látványos szüreti felvonulás a sétálóutcává alakított patinás Főúton. A híres bornak nevet adó városban több évszázados hagyomány, hogy a nagyszüret megkezdésekor minden év októberében több napon át tartó vigassággal köszöntik a bort és az új termést. Bár Simon-Juda napja még odébb van, hiszen csak október 28-án kezdődne az igazi nagyszüret, Tokaj-Hegy- alján már szeptember végén megkezdték a korai fajták szedését, s a szüret folyamatosan tart. A termés jóval kisebb mint a tavalyi, de ahogyan most jóra fordult az időjárás, egyre töbr*£»n Vi-uárnnV ü haíYvmnánvnc szüreti fajták szedésével, mert remény van a cukorfok emelkedésére és az aszúsodásra. A város főterén Májer János polgármester köszöntötte az egybegyűlteket, közöttük Tokaj külföldi testvérvárosainak küldöttségeit, majd a hagyományoknak megfelelően a szüretelő lányok, asszonyok kezénél, lábánál megkötözték a hegy gazdáját, aki mindig a legmagasabb rangú jelenlévő. Most Kuncze Gábor került fogságba, míg a polgármester meg nem szabadította kötelékeitől. A belügyminiszter ünnepi beszédében szólt arról, hogy évente átlagosan 3,6—4,2 millió hektoliter a hazai bortermés, amiből belföldön mintegy 3 millió hektoliter fogy el. Az exportból pedig évente 100 millió dollár bevétel származik. Az idegenforgalom is sokat profitál a finom borokból, történelmi borvidékekből. A lrp.lpti ninrnW 1QQO után mp.oUJ KELET Érdekegyeztetés a BM-ben Rasszista kiadvány A Heves Megyei Főügyészség közösség elleni izgatással vádolja azt a fiatalembert, aki Agriai Virradat címmel rasszista cikkeket tartalmazó kiadványt szerkesztett, illetve terjesztett Egerben. Az elkészült vádirat szerint „a cikkek alkalmasak a lakosság egyes csoportjai elleni gyűlölet szítására.” Mint azt Füleki László, a főügyészség ügyésze elmondta: B. Antal, az egyik egri gimnázium tanulója az elmúlt év novemberében készítette el az Agriai Virradat első számát, amelyet utóbb, márciusban és áprilisban újabb két szám követett. A lapot könyvekből folyóiratokból átvett, illetve saját maga által készített írásokkal töltötte meg. Ezek között a cigányságot ócsároló cikkek, nyilas programidézetek, valamint zsidóviccek is szerepeltek. Kiderült az is, hogy a 17 éves fiú iskolai számítógépen írta és tördelte a kiadványokat, amelyeket darabonként 50 forintos áron skinhead fiatalok körében értékesített. A brosúrák sokszorosítását végző G. Gabriellát, aki édesanyja munkahelyi fénymásolóját használta, bűnsegédlettel vádolja a fő- ' ügyészség. Az ügy tárgyalása az Egri Városi Bíróság fiatalkorúakkal foglalkozó tanácsának hatáskörébe tartozik. Ellenzéki Kerekasztal A Nemzeti Ellenzéki Kerékasztalt alkotó pártok társadalmi és polgári szervezetek támogatják és csatlakoznak a MIÉP által meghirdetett október 22- i tüntetéshez. így határoztak a NEKA vasárnap megtartott plenáris ülésén. Erről Bátonyi Sándor szóvivő, illetve Szabó Elek, a NEKA soros elnöke tájékoztatta vasárnap a tanácskozást követően az újságírókat. napok szűntek, a korábbi mennyiségi termelés azonban kényelmessé tette a gazdákat, s nem figyeltek oda eléggé a minőségre. Ennek következtében igen nehéz az igényes nyugati piacokra jutni. Az elmúlt évben megszületett hegyközségi törvény várhatóan hozzájárul a tokaji minőség- és eredetvédelméhez, a termelés szabályozásához, a minőség megbecsüléséhez. A tokaji bor rangjának visszaszerzése érdekében a kormány támogatásban részesíti a szőlőtelepítést, a borexportot, s azt az infrastrukturális fejlesztést, ami a szőlő- és bortermelés megújításához szükséges. A külföldi testvérvárosok üdvözletét Paul Welmann, a Rajna menti Oestrich-Winkel polgármestere tolmácsolta, majd népünnepély jelleggel, neves együttesek felléptével késő estig folytatódott a szombaton kezdődött vigasság az város Ilíráin tprpin A fegyveres szervek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló törvénytervezet szövegét egyeztették az érintettek vasárnap Budapesten, a Belügyminisztériumban. Valamennyi érdekelt fél állította: az egyeztetés beható, ugyanis szinte szóról szóra nagyító alá vették a törvénytervezet valamennyi paragrafusát. Az egyeztetést nem tudták lezárni ezen a napon, ezért hétfőn folytatják a tárgyalást a munkavállalói oldalon érintett szakszervezetek képviselői, valamint az illetékes tárcák megbízottjai. Ez azon a vasárnapi sajtótájékoztatón hangzott el, amelyet az érdek- egyeztetésben részt vevők közösen tartottak a Belügyminisztériumban. Zsujfa István, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára elmondta: sok kérdésben sikerült közös nevezőre jutni, ám voltak olyan paragrafusai a törvénytervezetnek, ahol eltérő álláspontot képviseltek a felek. Az utóbbiakat a kormány elé fogják terjeszteni. A vitatott kérdések között említette az államtitkár többek között: a sztrájkjog tilalmát, amelyben egyetértés volt, kivéve a tűzoltókat. Vita volt a politikai tevékenység tilalmának módosításáról is, amely azonban alkotmányossági problémákat is felvet — jelezte az államtitkár, ezért ennek felülvizsgálatára jelenleg nincs mód. Felvetődött az is, hogy a szakszervezet adott esetben ne csak munkajogi vitákban képviselhesse a dolgozót, hanem a hivatással összefüggő büntetőügyekben is, például a rendőrségnél. Bárdos Judit, a Belügyi Dolgozók Szakszervezetének elnöke kitért arra, hogy a jelenleg folyó maratoni érdekegyeztetés lehetett volna rövidebb, amennyiben a törvénytervezet előkészítése során jobban figyelembe veszik a szakszervezeti véleményeket. Fábián Ágota, a Független Rendőr Szakszervezet elnöke úgy vélekedett, hogy szívesen látta volna a törvényben érvényesülni az Európa Tanács 690-es számú határozatának szellemiségét, amely a rendőrségről szól. Zsuffa István végezetül annak a reményének adott hangot, hogy az egyeztető tárgyalásokat követően a kormány második olvasatban is áttekinti a törvénytervezetet. Azután pedig a fegyveres szervek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló törvény- tervezet egy törvénycsomag részeként még e hónap végén vagy november elején a parlament elé kerülhet. Tárgyalások a minimálbérről Az év vége közeledtével hamarosan ismét napirendre tűzik az érdekegyeztető felek a jövő évi minimálbér-emelés témakörét. Az idén február 1-jétől érvényes 12 200 forintos minimálbérrel a munkavállalói érdekképviseletek régóta elégedetlenek, már nyáron javasolták a 14 800 forintra történő emelését. Akkor erről érdemi tárgyalások nem kezdődtek. A Munkaügyi Minisztériumban készített szakmai elemzés is rámutat: kedvezőtlen, hogy az átlagbértől elszakad a minimálbér. Míg 1991-ben a minimálbér az átlagkereset 46,3 százalékát jelentette, addig 1994-ben már csak 39,9 százalékát. A munkavállalói érdek- képviseletek azt is hangsúlyozzák, hogy a minimálbérnek legalább a létminimum költségeit kellene fedezni. A minimálbér ezt a szerepet sem tölti be, hiszen 1994-ben a létminimum 69 százalékának felelt meg. Valószínűleg az idén ősszel az eddigieknél is erőteljesebben ösztönzik majd a munka- vállalói érdekképviseletek a többszintű minimálbér bevezetését. A szakszervezetek már régóta javasolják, hogy ne csak az általánosan kötelező legkisebb bérben állapodjanak meg a szociális partnerek országos szinten, hanem határozzák meg a szakmunkások és a felsőfokú végzettségűek minimális járandóságát is. Elképzelhető például az 1,25- ös, illetve az 1,5-ös szorzó ezeknél a kategóriáknál. Szerintük a többszintű minimálbér bevezetése a feketefoglalkoztatás ellen is hatna. Ma ugyanis a gyakorlat az, hogy a társadalombiztosítási járulékot csak a minimálbér után fizetik a képzett dolgozóknál, a bérkülönbözetet pedig feketén fizetik ki részükre. A munkaadók az eddigi tárgyalásokon elsősorban nem a minimálbér-emelés közvetlen terhei miatt tiltakoztak, hanem azért, mert az emelés következtében valamennyi kategóriában bérfejlesztésre kényszerülnének. Több ágazat már évek óta nem képes teljesíteni azonban az országosan előírt minimumszintet. Részükre bizonyos időt határoznak meg, ezalatt kell elérniük az országosan kötelező minimálbért. Szakmailag viszont az lenne célszerű, ha olyan minimálbért határoznának meg az érdekegyeztető felek, amely valamennyi gazdálkodó által teljesíthető. Egyes javaslatok szerint a jövő évi minimálbér-emelésről, illetve az általánosan ajánlott béremelési mértékekről a szociális partnerek között kötendő ár—bér-megállapodás keretei között lehetne megegyezni. A tervek szerint az ár—bérmegállapodás témakörét október 20-án tűzi napirendjére az Érdekegyeztető Tanács plenáris ülése. Hatpárti tárgyalás rádió- és tv-törvényről „Az eddigi tárgyalások a végső megegyezést illetően rendkívül biztatóak, és anélkül, hogy méricskélni akarnám a kölcsönös engedmények arányát, mondhatom, valóban értelmes kompromisszumok születtek a médiatörvény ügyében létrejött hatpárti parlamenti albizottságban.” Magyar Bálint, az SZDSZ ügyvivője, az albizottságba delegált képviselő nyilatkozta ezt vasárnap az MTI munkatársának. Az SZDSZ-es politikus a továbbiakban arról beszélt, hogy a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvénytervezet hatpárti elfogadását segítő tárgyalások biztatóan indultak, hiszen hosszas eljárásjogi viták helyett a törvény koncepcionális kérdéseiről sikerült megállapodni. Magyar Bálint hozzátette: az ellenzéki pártok képviselői „zárójelbe tették” a korábbi 18 pontos megállapodási kísérletet, a kormány- pártiak pedig a már benyújtott törvényjavaslatot. Ezáltal presztízskényszerek nélkül derülhetett ki, közelíthetők-e az álláspontok. Magyar Bálint még azt is hangsúlyozta: kölcsönös önmérséklettel el lehetett érni, hogy a felek álláspontjaikkal, javaslataikkal nem a sajtón keresztül próbáltak előnyhöz jutni egymással szemben. Arra a kérdésre, hogy a konkrét megállapodásokból mit tart kardinálisnak, Magyar Bálint elmondta: eldőlt, hogy három közalapítvány jön létre a köz- szolgálati médiumok területén, így a Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Duna Televízió esetében. Ezek a közalapítványok létrehozzák az egyes intézményeknél a részvénytársaságokat a törvény elfogadását követő fél éven belül. Magyar Bálint szeri nt ez azt jelenti, hogy az eddigi állami tulajdonban lévő és a lehetséges kormányzati befolyást nem kizáró forma helyett egy speciális, társadalmi tulajdon jön létre, melyet három kuratórium testesít meg. A kuratóriumok elnökségeit pedig, amelyek a tényleges tulajdonosi jogokat gyakorolják, az Országgyűlés választja meg. A kuratóriumok kétharmadát a társadalmi és a szakmai szervezetek delegálják. Ezek a kuratóriumok választják meg — az elnökség kétharmados többséggel elfogadott javaslata alapján — az MTV, az MR és a Duna TV elnökét, s ez széles politikai legitimitást ad az egyszemélyi vezetőknek, akik a részvénytársaságok elnökeiként az igazgatótanácsi jogokat is egy személyben gyakorolhatják. Az elnökök szabad kezet kapnak aleinö- keik megválasztásához, de az alelnökökkel szemben a kuratórium egészének kétharmados vétójoga van.
