Új Kelet, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-06 / 235. szám

4 1995. október 6., péntek Külföld UJ KELET Innen-onnan ÍT Washington — Óránként csaknem kétszáz kilométeres sebességgel örvénylő széllökésekkel, tornádókkal és viharos ere­jű, özönvízszerű esőkkel vette ostrom alá szerda este az Opal nevű hurrikán Florida nyugati partvidékét. Az idei szezonban ez már a harmadik hurrikán, amely végigvonul a turistaparadi­csomként nyilvántartott déli államon. Helyszíni jelentések szerint a szélvihar már legkevesebb tizenkét áldozatot követelt magá­nak Mexikóban és Floridában. Az Opal közeledtére a hatósá­gok rendkívüli biztonsági intézkedéseket tettek. Több tízezer embert evakuáltak a hurrikán útjába eső körzetekből, óvóhe­lyekre, templomokba és iskolákba költöztették őket. Néhány helyen a vihar elől menekülők gépkocsijai annyira összetorlód­tak, hogy tíz kiométeres oszlopok alakultak ki. ÍT Huntsville — A századik kivégzést hajtották végre szer­dán Texas államban 1982 óta. Az ötvenéves Harold Joe Lane-t rablásért és egy tinédzser lány meggyilkolásáért ítélték halál­ra — jelentette a Reuter. A halálbüntetést méreginjekcióval hajtották végre, amelynek beadása után hat perccel halt meg az elítélt. Texasban az idén a mostani kivégzéssel együtt össze­sen 15 személyen hajtották végre a legsúlyosabb ítéletet. ÍT Buenos Aires — Az argentin hatóságok letartóztatták Alejandro Monjo argentin üzletembert és titkárnőjét, Laura Branchit. A letartóztatás összefügg az 1994. július 18-án a Bu­enos Aires-i Zsidó Központ ellen elkövetett merénylettel, amelynek következtében 86 ember életét vesztette. Monjo egy autókereskedés tulajdonosaként adta el azt a kis tehergépko­csit, amelyet az öngyilkos merénylő használt. Juan Jósé Galeano vizsgálóbíró közölte: a kereskedő anyagilag támo­gatta a merénylőket. Monjo újabb adatokat szolgáltathat az Anszar Allah (Isten harcosai) nevű Irán-barát libanoni siíta szervezet helyi csoportjáról, amelyet az argentin hatóságok a merénylet elkövetésével gyanúsítanak — mondta. ÍT Tokió — Ez év augusztusáig 117 fegyveres bűntény történt Japánban, a támadásokban 26 ember vesztette életét. Hat-hétszeresre nőtt a bűnesetek száma az előző év azonos időszakához képest — közölte csütörtökön a japán rendőrség. Sokkoló hatást kelt Japánban a fegyveres bűnesetek elharapó- zása. A szigetországban rendkívül szigorúak a fegyverviselé­si szabályok, és az ország sokáig az ipari országok közül a legkedvezőbb helyzetben volt a bűnesetek számát illetően. Nemrégiben Tokió elővárosában három eladót öltek meg, a nyáron pedig egy bankalkalmazottat ért fegyveres támadás. Clinton— II. János Pál A délszláv válság megoldá­sára irányuló amerikai diplo­máciai erőfeszítések álltak an­nak az eszmecserének a kö­zéppontjában, amelyet Bili Clinton amerikai elnök és II. János Pál pápa folytatott egy­mással szerda délután Ne- warkban. A katolikus egyház­fő nem sokkal azelőtt érkezett meg négynapos egyesült álla­mokbeli látogatására. Fehér házi források szerint a pápa kifejtette, hogy megítélése sze­rint Szarajevó sorsa megteste­síti mindazt a rosszat, amit a balkáni konfliktus előidézett, ám a város egyszersmind jel­képe is lehet mindannak a jó­nak, amit a rendezéssel el le­het érni. Este U. János Pál a newarki Szentszív székesegy­házban imádságon vett részt. Üzenetében hangoztatta, hogy az ENSZ-re rendkívül fontos szerep hárul a béke, a bizton­ság és az igazságosság megte­remtésében. Az imán megje­lent Bili Clinton elnök is. Csü­törtök délelőtt a katolikus egyházfő az ENSZ székházá­ba látogatott, ahol beszédet mondott a Közgyűlés üléssza­kán. Egyszer már megadatott neki ez a lehetőség, tizenhat év­vel ezelőtt, 1979-ben. Előtte csak VI. Pál pápa jelent meg a Köz­gyűlés szónoki emelvényén. Akkori híres beszédében azzal a kéréssel fordult a világhoz, hogy „soha többé háborút!“. Kábítószerügyi konferencia Regionális együttműködés Kábítószerügyi Regionális Miniszteri Konferencia kez­dődött csütörtökön reggel Prá­gában öt közép-európai állam — Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Lengyelország és Magyarország — képviselői­nek részvételével. Magyaror­szágot Kuncze Gábor belügy­miniszter képviseli. Az egynapos konferen­ciát a cseh belügyminiszté­rium rendezi az ENSZ Kábí­tószer-ellenőrző Programja (UNDCP) közreműködésével. Az említett országok minisz­terei és az UNDCP képviselője a konferencia végén aláírják az Egyetértési Memorandumot, a kábítószerellenes küzdelemben való regionális együttműködés kétéves programját. E program megvalósítását jövő év január elsejétől első­sorban az UNDCP fogja finan­szírozni, de az egyes kormá­nyoknak is támogatniuk kell anyagilag. Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Ausztria szintén felajánlott összesen hárommillió dollárt erre a célra. A tanácskozás résztvevői úgy vélik: a regionális együttműkö­dés komolyan segítheti a rend­őri, határőri és vámügyi szer­vek munkáját, s lehetővé teszi az összehangolt intézkedések gyorsabb és hatékonyabb vég- rehajtását. A konferenciát a délutáni órákban sajtóértekezlet zárja. Harcok Boszniában Csütörtökre virradóra Bosz­niában az ellenfelek több arcvo­nalon is harcoltak. A dpa szerint az ország déli részén a boszniai kormánycsapatok — mint vezér­karuk állítja — nagyobb terüle­teket hódítottak vissza a Mostar és Konjic között húzódó szerb állások ellen indított széles körű támadásuk eredményeként. A boszniai rádió szerint a kormány­csapatok Konjic felől a szerbek által ellenőrzött Kalinovik tele­pülés irányában törnek előre. Bosznia északi részén — Doboj és Maglaj környékén — is elke­seredett összecsapások és tüzér­ségi párbajok voltak szerbek és muzulmánok között. Miközben a kormánycsapatok a szerb fel­legvárnak számító Dobojt tá­madják, a szerbek rakétavetőkkel lövik Maglajt. A boszniai rádió szerint csütörtök reggelig három polgári személy megsebesült. A Újabb nacionalista megnyilvánulás Funar követelése Gheorghe Funar kolozsvári polgármester, a kormányban részt vevő Román Nemzeti Egységpárt elnöke Liviu Maior oktatási miniszterhez intézett levelében követelte, hogy vált­sák le Magyari Andrást, a kolozsvári Babes-Bolyai egyetem prorektorát — jelentette szerdán este a Rompres hírügy­nökség. A levélben Funar azért szólítja fel erre a minisztert, mert Magyari András a hétfői egyetemi tanévnyitó ün­nepségen „magyar nyelven szólt a diákokhoz és a tanári karhoz, megsértve ezzel az alkotmány és az oktatási törvény előírásait”. Funar méltatja a jogi kar dékánjá­nak, Mátéi Basarab professzornak „méltóságteljes és fe­lelős közbelépését”, amellyel félbeszakította a rektorhe­lyettest. A rektorátus szerdán kiadott közleményében emlékeztetett arra, hogy az egyetemen magyar és német nyelven is folyik tanítás, és közvetve elhatárolta magát a jogi kar dékánjának eljárásától. Az RNEP kolozsvári városi szervezete Grigore Tome pre­fektushoz intézett nyűt levelet, ugyancsak Magyari András menesztését sürgetve. NATO-bővítés takaréklángon NATO-források kiszivá­rogtatása szerint a szövetsé­ges tagországok képvise­lői megállapodásra jutottak, hogy a kibővítés témáját egyelőre takaréklángra teszik, és az új tagok felvételére vo­natkozó döntést az orosz, il­letve a jövő novemberi ame­rikai elnökválasztások utánra halasztják. A szövetségi védelmi mi­niszterek williamsburgi (Vir­ginia állam) tanácskozását előkészítő megbeszéléseken a tagországok magas rangú tisztségviselői szerdán egyet­értőén úgy vélekedtek, hogy időt kell nyerni az orosz ellen­kezés lecsillapítására. — A téma átmenetileg le­került a napirendről, minden­ki fontosnak tartja, hogy idő­húzásra játsszunk — közölték NATO-források. Nem zárták ki azonban, hogy néhány országot a késlelte­tés ellenére már 1999-ben felvegyenek a szövetségbe. Az új elképzelések szerint a jövő év azzal telne el, hogy részletesen megvitatják a tag­ságra pályázó országokkal a kiszélesítés „miértjéről és hogyanjáról” készült belső tanulmányt. A konzultációk lezárása után, 1997 elején az észak-atlanti szövetség csúcs- értekezletet rendezne, és a ta­nácskozás keretében felaján­lanák a tagságra alkalmas­nak tartott országoknak a csatlakozásról szóló tárgya­lások megkezdését. (A meg­hívott országok első köre va­lószínűleg Csehországra, Len­gyelországra, Magyarország­ra és Szlovákiára terjedne ki, ám az sem lehetetlen, hogy további országokat is meg­hívnának a nyílt tárgyalások­ra.) Diplomáciai körök jelez­ték, hogy a szövetség reménye szerint addigra sikerül eloszlat­ni az orosz vezetésnek a ki­bővítéssel szemben táplált gya­nakvását. A NATO védelmi minisz­tereinek kötetlen formájú ta­nácskozásán a szövetség ki­bővítésével kapcsolatos kér­dések mellett a remélt bosz­niai békemegállapodás ellen­őrzésére hivatott nemzetkö­zi kötelék létrehozásának fel­tételeiről folytatnak eszme­cserét. Willy Claes NATO-főtitkár terméketlennek minősítette a szövetség kibővítésével szem­beni szűnni nem akaró orosz ellenkezést, és azt mondta, hogy a folytatódó tiltakozás mind inkább ellentétes ha­tást vált ki: minél hevesebben kapálózik Moszkva, annál erősebben kopogtatnak a szö­vetség ajtaján a közép-európai államok. Washingtonban szerdán elhangzott előadásában le­szögezte, hogy a NATO min­den tőle telhetőt megtesz an­nak bizonyítására: nincse­nek agresszív szándékai, el­lenkezőleg, szoros együtt­működésre törekszik Moszk­vával. Willy Claes ismételten ki­fejtette, hogy mindaddig nem lehet béke és stabilitás a földrészen, amíg Közép- Európa biztonsági „szürke zó­nában” fekszik. Megjegyez­te azt is, hogy a NATO-tag- ságra pályázó államok tulaj­donképpen demokratikus jogu­kat gyakorolják, amikor csatla­kozni óhajtanak a szabad aka­ratukból választott szövet­séghez. Olaszországi úti jegyzetek (4.) A dózse börtönei Minden nagyhatalomban közös: tökéletesek, kegyet­lenek és jól szervezettek a börtönei. Nem volt ez más­ként Velencében sem. Ott. ahol a gazdag polgár-ke- reskedő-hajósok érdeke szabta meg a törvényt, kel­lett olyan hely, ahol kijózanít­ják, megtörik, megölik az el­lenséget, vágy az annak tar­tott személyt. Hogy rend le­gyen. E csodálatos városban a dó­zse börtönei a pompázatos palotaku­lisszák mögött helyezkedtek el. Nem titkol­tan, úgy, hogy az arra téve­dő láthassa: a Sóhajok hídja után már elhal­nak a sóhajok. Ha valaki ven­dég, követ volt a dózse palotá­jában, érzékel­hette a hatalmat. Az arany, a fegyver, a cselvetés, az árulás és a kollektív kegyetlenség erejét. Faragások, festmé­nyek, freskók, márványlapok, pompázatos bútorok, az egész világból ide hozott értékek, még egy szent hamva is azt sugallta: itt semmi sem lehe­tetlen. Minden lenyűgözött egykor is, ma is. Ez maga a koncent­rált erő, mely még azt a szol­gáltatást is elfogadta, amit a besúgó nyújtott akkor, amikor névtelen feljelentéssel jelent­kezett a kis bedobónyílásnál, amit valaha egy oroszlánfej ékesített. Hogy az áruló se fe­ledje: ez oroszlánerejű hata­lom. Éppoly alattomos, éppoly kíméletlen, mint a címerállat, a jelkép. Az erő és a szépség, a nagy­vonalú mecenatúra termei­ből nem hosszú út visz a bör­tönökig. Ezekből nem lehe­tett megszökni. Nem lehetett kilátni. Ezekben nem lehetett soká élni. Itt az ólomlapok is gondoskodtak arról: ellenfél. ellenség, ellenérdekeltségű fél ne húzza túl soká. Ez a város arra is képes volt, hogy a dó- zsét kényszerítse: ártatlan fia kivégzésének parancsát írja alá. A nagyhatalmi börtönök egy­formák. Falaik vastagok, ne hallatsszon a halálsikoly. Rácsai karvastagságúak, hogy még a reményt is fogva tartsák. Itt is nedves a föld. Szűk a hely. Ma is nyomasztó a légkör, és be­nézve a cellácskákba, az ember félni kezd. Az elmúlt Velencei Köztársaság ezeréves históriá­ja visszakísért. De a turisták zöme itt csak átsiet. Valahogy nem illik a képbe a dózse bör­töne. Kint minden vidám. Zajos. Évente milliók róják a velen­cei sikátorokat, gondoláznak a csatornákban, forgatják az útikönyveiket, vásárolják a muranoinak mondott üveget, etetik a galambokat. Melyek a kövezeten körmüket vesz­tették, az etetéstől kövérek, szürkék és tetvesek, tolakodó- ak, a mai város olyan alattva­lói, akik a szórakozta­tóipar részét képezik. Nincs már Marco Polo, Tizian — aki szintén félt — rohanvást menne in­nen. És az egy­kori velen­ceiek, akik a börtönöket is építették, jót kacagnának, ha tudnának. Mert kiderült: okosak vol­tak. Az utókornak dolgoz­tak, építettek. Hatszáz temp­lomot, tucatnyi palotát, harangtorriyot és kazama­tákat. Melyek ma is hozzák a pénzt. Többet, mint vala­ha a hajózás. Velence most is nagyhatalom. Fogad, és kegyesen látni enged. Vár, és udvariasan kirabol. A dózse börtönei azonban üresek. A foglárokat az ide­genforgalom foglalkoztat­ja. Lehet, hogy éppen gondo­lákon dalolnak a nászuta­sok. (bürget) Egy pillantás a Rialtóról a Canal (Irandéra A szerző felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents