Új Kelet, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-06 / 235. szám

2 1995. október 6., péntek Belföld-külföld UJ KELET Magyarország idegenforgalmi célország Magyarország, Lengyelország és Csehország is bekerült Európa legjelentősebb tíz idegenforgalmi célországa közé. Az erre vonatkozó lista első helyén továbbra is Franciaor­szág áll — közölte Londonból keltezett jelentésében a Reu­ter, a Touche Ross cég felmérését idézve. Az egyes országok­ba beérkező turisták száma 1994-ben — 1985-tel összeha­sonlítva — azt mutatta, hogy Magyarország a negyedig helyre rukkolt elő az 1985. évi 8. helyről. Lengyelország a 16. helyről a 7-re került, Csehorzság pedig a 12-ről a 8-ra javított. A lista első három helyezettje — Franciaország, Spanyolország és Olaszország — megtartotta pozícióját. Boszniai tűzszünet Washingtoni hivatalos források közlése szerint az ameri­kai erőfeszítések eredményeként a szembenálló boszniai fe­lek beleegyeztek az átfogó tűzszüneti megállapodásba. Az áttörést Bili Clinton elnök hamarosan bejelenti. Soós Károly Attila Amszterdamban Nincs nyoma annak, hogy a magyar belpolitikai viták bár­milyen szempontból megingatták volna a holland vagy nem­zetközi partnerek érdeklődését — állapította meg amszter­dami látogatása egyik benyomásaként Soós Károly Attila. „Magyarországon sok holland beruházó működik, és akik nemcsak újságot olvasnak, hanem ténylegesen is jelen van­nak, azok tudják, hogy ez jó terep, úgyhogy az érdeklődés hazánk iránt töretlen” — tette hozzá az MTI kérdésére vála­szolva az ipari és kereskedelmi minisztériumi államtitkár. Soóst az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége (Eurochambres) és az Amszterdami Kereskedelmi Kamara el­nöke hívta meg arra a nemzetközi szimpóziumra, amelyen arról tanácskoztak, hogy miként gyorsítható a kereskedelmi és gazdasági kamarák bekapcsolódása a jövő Információs Társadalmába. Soós előadásában részint az újjáéledő magyar kamarák munkájáról, részint az Információs Társadalom adap­tálását célzó magyarországi erőfeszítésekről számolt be. A magyar államtitkár találkozott F. A. Engeringgel, a holland gazdasági minisztérium főigazgatójával (a magyarországi közigazgatási államtitkár megfelelőjével). Seamus Heaney: irodalmi Nobel-díjas A Svéd Királyi Akadémia, indoklása szerint a legrango­sabb irodalmi kitüntetéssel, az irodalmi Nobel-díjjal Seamus Heaney művészetének a „midennapok csodáit és a velünk élő múltat felmagasztaló lírai szépségét és erkölcsi mélysé­gét jutalmazta”. Heaney írországi kiadója szerint a művész jelenleg Görögországban, egy mindentől távoleső faluban tölti szabadságát, és feltehetően nem szerez tudomást azon­nal a kitüntetésről. Az akadémia külön kiemelte azt, hogy az ír katolikus családban született Seamus Heaney költő­ként, esszéistaként és műfordítóként nyíltan beszélt az észak-írországi erőszak minden vonatkozásáról. Soha nem titkolta azt a véleményét, hogy az elfojtott indulatok ve­zettek Észak-Írországban a robbanáshoz, hisz az egymással szembenálló katolikusok és protestánsok közül senki sem akart nyíltan beszélni sem a sérelmekről, sem az igazságta­lanságokról. Perelik a kormányt? Mulasztásos törvénysértés miatt a kormány beperléséről határozott csütörtöki küldött- közgyűlésén a Győr-Moson- Sopron Megyei Agrárkamara. A mezőgazdászok sérelmezik, hogy a kormány nem hajtotta végre a gazdasági kamarákról szóló törvényben és az ahhoz kapcsolódó rendeletekben rög­zített feladatait, emiatt a kama­rák nem tudnak tagjaiknak ér­demi szolgáltatást nyújtani. Fürst János ügyvezető alelnök az MTI érdeklődésére rámuta­tott: állami akaratra bevezették a kötelező kamarai tagságot és a hozzárendelt tagdíjat, a mű­ködéshez nélkülözhetetlen jo­gosítványokat viszont nem kapták meg a kamarák. A piac- szabályozás és a termelésszer­vezés továbbra is állami kéz­ben van. de nem szólhatnak bele a mezőgazdasági tevé­kenységhez kapcsolódó külön­féle támogatások, pályázatok elbírálásába sem. A per indítá­sára a Magyar Agrárkamarát kérik fel. Ha ez egy hónapon belül nem történik meg, akkor a megyei agrárkamara saját ha­táskörében kezdeményezi a pert a kormány ellen. A köztestületként működő gazdasági önkormányzat a ta­nácskozáson állást foglalt amellett is, hogy külföldiek továbbra se szerezhessenek földtulajdont az országban. A kormány véleményével ellen­tétben hangoztatják: az élelmi- szeripari cégek, választhassák az agrárkamarai tagságot. HÖKOSZ tüntetés A tüntetésre engedélye­zett rendőrségi határidő le­telte után még két és fél órán át spontán felszólalók pro és kontra érvei hangzottak el a Kossuth téren, az ellen, il­letve amellett, hogy a hall­gatók fizessenek-e egyálta­lán tandíjat. A diákok egy része úgy vélekedett, hogy a HÖKOSZ és a kormány között született megállapo­dással nem érték el azt amit akartak, ezért tovább marad­nak a téren. Mások viszont eltávoztak a demonstráció helyszínéről. A tüntető diá­kok egy része élő láncot al­kotva körbesétálta a Parla­ment épületét. Családi ház — kalákában (Folytatás az 1. oldalról) A kérelmezők között többen vannak, akik új ház megépíté­sébe fogtak, mint akik lakás- bővítésbe. A szociálpolitikai kedvezményeket különösen a cigány lakosság használja ki. A három és a több gyerek után már jelentős összeg igényel­hető, amivel már érdemes egy építkezésbe belevágni. A kivi­telezők és a gazdák is érdekel­tek a mielőbbi befejezésben, mert a szociálpolitikai kedvez­mény utolsó részletét csak a használatbavételi engedély birtokában vehetik fel. Nyírbátorban főleg a kispén­zű emberek kezdtek családi ház építésébe. Különösen a város peremén lendült fel az építési kedv, mert itt még megfizet­hetők a telekárak. Itt is több­nyire a nagycsaládosok veszik igénybe a szociálpolitikai kedvezményt, ami nélkül — a mai építőanyagárak mellett — csak a nagyon gazdagok tud­nak házat építeni. A hitelező pénzintézetek az építtetők ön­erejét maximálisan kihasznál­ják. A házszentelőre a tulajdo­nosok anyagilag teljesen tönk­remennek, és egy életre eladó- sódnak. A családi kalákázás nem ment ki a divatból, csak módosult. Ma már a felelős kivitelező „vezényli” a roko­nok hadát. A szociálpolitikai kedvezmé­nyek Tiszavasváriban is megtet­ték jótékony hatásukat. Míg a korábbi időszakban a bővítés volt jellemző, addig ma inkább újakat építenek az itt lakók. Új utcákat nyitottak, ahol piaci áron lehetett telket vásárolni, míg a büdi városrészben nagyon jutányos áron juthattak építési helyekhez a rászorultak. A vá­ros vezetői ezzel kívánják elér­ni, hogy Bűd is beépüljön. A korábbi elképzeléssel ellentét­ben ezentúl a víz- és a villany- hálózat kiépítéséért is fizetniük kell a lakóknak. Az egy utcában lakók ezentúl együtt pályázhat­nak a közművek létesítésére, és azok indulhatnak jó eséllyel, akik legnagyobb arányban vál­lalják magukra a telepítés költ­ségeit. A városban csak magán­erős kivitelezésben épülnek há­zak. Építési társas vállalkozások nincsenek. —Sch — Német lapok a NATO-bővítésről Az orosz tiltakozások ellenére A NATO bővítésének folya­mata kockázatokkal jár, de sú­lyos hiba lenne, ha a szövetsé­get a hidegháború idején kiala­kult állapotában hagynánk — írja Strobe Talbott amerikai külügyminiszter-helyettes a Die Zeit című német hetilapban. A NATO bővítésének haszná­val és veszélyeivel foglalkozó cikksorozat indító írásában az amerikai politikus rámutat, hogy a bővítési folyamatnak nem szabad új feszültségeket keltenie. Hozzáteszi azonban, hogy a Nyugatnak az orosz fe­nyegetések és tiltakozások el­lenére nem szabad lemondania tervéről, mert az súlyosan érin­tené a csatlakozni kívánó kö­zép- és kelet-európai országo­kat, s ellentétes lenne az ameri­kai kormányzatnak a demokra­tizálódási folyamatok ösztönzé­sére vonatkozó szándékával. A felvételi szempontokat számba véve Talbott kiemeli, , i\t i v » Tiogy csak azok az országok pályázhatnak eséllyel a tagság­ra, amelyek rendezték ellenté­teiket a szomszédaikkal, és a nemzeti kisebbségeket bevon­ták a demokratikus folyamatok­ba. Idézi Horn Gyula magyar miniszterelnök ilyen értelmű februári parlamenti beszédét, és jó példaként említi a magyar­szlovák alapszerződést. Talbott a továbbiakban arról ír, hogy a bővítés fokozatosan és nyíltan megy majd végbe, s nem lesz semmiféle kulisszák mögötti titkos egyezkedés. Az lesz a vizsgálat tárgya, hogy a belépni szándékozó országok­nál mennyire stabilak a de­mokratikus intézmények, és az illető állam mennyire képes eleget tenni a tagsággal együtt­járó kötelezettségeknek. A Handelsblatt című lap a NATO-bővítéssel kapcsolatos csütörtöki kommentárjában arra a következtetésre jut, hogy míg Lengyelországban és a balti ál­lamokban az oroszoktól való fé­lelem a döntő szempont, Csehor­szágban és Magyarországon a külpolitikai tényezők mellett belpolitikai okok is szerepet ját­szanak a NATO-csatlakozás sür­getésében. — Tekintettel a gaz­dasági problémákra, Horn Gyu­la magyar miniszterelnöknek nagyon jól jön néhány külpoli­tikai jópont — írja Josef Abaffy. Véleménye szerint Szlovákia nem tekinthető komoly esélyes­nek, mert a piacgazdaságra és a demokratikus viszonyokra vo­natkozó feltételeknek is csak korlátozottan felel meg. A szerző idézi a magyar mi­niszterelnöknek azt a kijelen­tését, hogy Budapest nem fo­gad el semmifajta moszkvai beleszólást, és Hóm meggyő­ződése szerint Magyarország korábban lesz tagja a NATO- nak, mint az Európai Uniónak, azaz még 2000 előtt. Csehország: precedens értékű ítélet Csehországban a második világháborút követő időszak­ban most első ízben született olyan legfelsőbb szintű bírósá­gi döntés, amely igazságot és jóvátételt szolgáltat egy olyan személynek, akit a hírhedt Benes-dekrétumok alapján jogtalanul elítéltek és megfosz­tottak vagyonától. Amint a Mladá Fronta Dnes című prágai lap csütörtöki szá­ma beszámol róla, a cseh alkot­mánybíróság szerdán Brünn- ben úgy döntött, hogy 1948 tavaszán Karel Hilprandt bá­rót, Benes elnök dekrétumára hivatkozva, jogtalanul fosztot­ták meg vagyonától. Ezért a báró egyik leszármazottja visz- szakapja az akkor elkobzott 214 hektárnyi földbirtokot. Az alkotmánybíróság arra a megállapításra jutott, hogy eb­ben az esetben a dekrétumra Jókívánságok Szinte valamennyi föld­részről érkeztek már mielőbbi gyógyulást kívánó üdvözletek az esztergomi kórházban fekvő Paskai László bíboros-prímás­hoz, a római katolikus egyház esztergom-budapesti főegy­házmegyéjének 68 éves érse­kéhez, aki, mint ismert, a múlt hét szombatján papszentelés közben szívinfarktust kapott. Németh László, az érseki hiva­tal irodavezetője az MTI Kö- márom-Esztergom megyei tu­dósítójának kérdésére elmond­ta: legutóbb Brazíliából, az ott élő magyar katolikusoktól és az ottani nagykövetségtől kap­tak jókívánságokat tartalmazó táviratot. A magyar katolikus egyházfőnek egyébként már nincs szüksége az életvédelmi műszerek ellenőrzésére, már nem is az intenzív osztályon, hanem a normál belgyógyásza­ti osztályon ápolják. Hangula­ta és étvágya jó, a hét közepén megkezdődött gyógytomázta- tása, s e hét végén remélhetőleg felkelhet betegágyából. Paskai László — amennyiben nem lép fel valamilyen komplikáció — várhatóan a jövő hét végén tá­vozik a kórházból. A bíboros, mint Németh László elmond­ta, reménykedik, hogy mi­előbb munkába állhat. való hivatkozás jogtalan volt, ezért az akkori bírósági végzést érvényteleníteni kell. Ez most meg is történt. Hilprandt bárót a nácikkal való együttműködéssel vádol­ták meg 1948 tavaszán az ak­kori csehszlovák hatóságok, majd megfosztották vagyoná­tól. A mai cseh alkotmánybí­róság szerint Hilprandt bizo­nyíthatóan nem volt áruló, s a háború alatt is cseh nemzetisé­gűnek vallotta magát. Antonín Procházka, az alkot­mánybíróság elnöke a lap sze­rint nem zárta ki, hogy ez a mostani bírósági döntés prece­dens értékű, s a jövőben má­sok is hivatkozhatnak rá, kér­hetik rehabilitálásukat vagy elkobzott vagyonuk vissza­adását. Hangsúlyozta azonban, hogy a bírósági döntés nem a Benes-dekrétumokat, hanem a velük való visszaélést érintet­te, a dekrétumokat az alkot­mánybíróság továbbra is érvé­nyesnek tekinti. Procházka a lapnak azt is el­mondta, hogy már két hét múl­va egy újabb hasonló ügyben fog dönteni a testület. „Úgy vélem, hogy a dekrétumok jog­talan felhasználásának más eseteit is be tudom mutatni. Még ügyvédkoromban jóma­gam is találkoztam ilyen ese­tekkel” — jegyezte meg. M i ez? Nem értem... semmit sem értek... az egész olyan más... Könnyű és meleg... Mint akkor... Akkor, amikor még nem is láttam... Réges- régen... Odabújtam a mamá­hoz, és jó volt... Jó meleg... Aztán később is... Akkor már játszottunk Fehérfülüvel... Azért csak ve­le, mert ő nem volt olyan vad. O nem bántott... Jaj, most megint látom magam előtt a Gonoszt... Iszonyú... Először egy nagyon nagyot láttam... Hatalmas volt, és csak csaholt, meg morgott... Nem hagyta el egyetlen ér­telmes dolog a pofáját.... Már nem volt hová szaladni... sem elbújni... jaj, de félek... Azóta nem láttam a mamát. Odaug­rott a Szörnyeteg elé, hogy ne bántson... Aztán semmire sem emlékszem... Amikor az a dolog történt, már nagyobb voltam. A nagy Kétlábú csak megállt előttem. Olyan ma­gas volt, mint a házak... A te­tejét alig láttam, mert a sze­membe sütött mindig az a nagy fényes... Akkor aztán vakogott valamit... aztán sö­tétség... nagyon rossz... mo­zog velem az egész világ... si­kítani! Sikítani!!!... Nem tu­dok lépni, elsüllyed a lá­bam... sötét van... csend... Felkapnak a csenddel ^együtt, a sötéttel együtt... nem, nem! Csak mozdulni nem! Ez borzasztó... hánynom kellene...de hová... Egyálta­lán hol vagyok?... Éles fény hasít a szemembe... hideg van... szabad vagyok.... me­gint van föld... hideg. Na­gyon hideg... Lelapulok. Csak nyugalom... El kell búj­ni... Itt rettenetes... Ott! Ott van egy ház... Rohanok... Hogy is volt? Aztán rendbe jöttek a dol­gok... Kaptam olyat inni, amit a mama adott régen... Meg mást is... Az öreg kétlá­bú is kedves volt... Aztán... egyszer... Jaj, iszonyú... csak ül... Hideg... Egyre hide­gebb... éhes vagyok.... Már fáj, olyan éhes... Ki kell men­ni... Jaj, félek... Mégis mu­száj... Ott egy szemétdomb... gyorsan oda! Enni, enni!... Jaj végre... Lekuporodom a zsákmányra... Felrobban a világ... Hatalmas ütés a feje­men... Egy kétlábú... éhes a szeme! Félrerúg. Döglöttnek kell tettetnem magam. A két­lábú pedig eszi az ételemet, amit találtam... Vissza kell szereznem! Megint hatalmas ütés... valami meleg folyik a szemembe... Gyengülök... már sokkal jobb... Nem értem... semmit sem értek... az egész olyan más. Könnyű és me­leg... Aludni kell... aludni... aludni... __________________Palotai ^

Next

/
Thumbnails
Contents