Új Kelet, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-06 / 235. szám

«-*9 rh MA RTV- magazin 24 oldalon Fakuló gyászszalagjaink Oly sokat, oly sokszor kell történelmünk sorsdöntő, vesztett csatáira, ordas nap­jaira emlékezve gyászszala­got viselnünk, noha annak színe-fájdalma az idők telté­vel egyre fakóbb, kopottabb karunkon s bennünk. Karun- kon-korunkon e sötét tónusú jelképnek szinte már nyoma sem látszik mindannak, amit 146 évvel ezelőtt Világos és Arad megélt: a nemzet talp­ra állását követően a nemzet térdre rogyását. „Magyarország Felséged lába előtt hever” —jelentet­te urának, Miklós cárnak Paszkievics herceg, orosz fő­vezér a világosi fegyverleté­tel napján. A magyar sereg színe-java — 30 ezer honvéd — rakta gúlába a fegyvert. A szabadságharc vezetői közül Kossuth, Szemere, Bem és so­kan mások Törökországba me­nekültek, ismét mások — bíz­va az ellenség nagylelkűsé­gében vagy egyszerűen mert nem tudtak megválni a hazai földtől — megadták magukat. A tragikusan magára hagyott magyar forradalom a világosi fegyverletétellel befejeződött. Magyarország teljesen fegy­vertelenül és kiszolgáltatva állt szemben korlátlan hatalmú urá­val: Haynauval. Az Itáliában hírhedtté vált tábornagyot „bres- ciai hiénának” emlegették min­denfelé. Ugyanő, „Magyaror­szág bakója” ezt vallotta magá­ról: „Én a rend embere vagyok, és nyugodt lelkiismerettel löve­tek százakat főbe, mert szilárd meggyőződésem, hogy ez az egyetlen eszköz minden jöven­dő forradalomnak elejét venni.” Haynau 1850 nyaráig tartó katonai rémuralma tömérdek szenvedést hozott. Uralmát az­zal kezdte, hogy 1849. október 6-án Aradon kötél vagy golyó által ki végeztetett 13 hős hon­védtábornokot. Halálával pe­csételte meg áldozatos életét Aulich Lajos, Damjanich Já­nos, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Leinin- gen-Westerburg Károly, Nagy­sándor József, Pöltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác, Vécsey Károly. Ugyan­aznap lőtték főbe Pesten Bat­thyány Lajost, tragikus sorsú első miniszterelnöküket, s vele a forradalom több veze­tő politikusát. Jelképesen még a külföldre menekülte­ket is kivégezték: nevüket akasztófára tűzték. Iszonyatos csend ült a sza­badságát vesztett országra, ahogyan azt hűen, döbbene­tes erővel jelenítette meg Vörösmarty egyik verssora: „Most tél van és csend és hó és halál.” Október 6. — az aradi vér­tanúkra emlékezve — köz- megegyezéssel nemzetünk gyásznapja lett. Ha gyászsza­lagot már nem is tűzünk ru­hánkra, az emlékezéssel — legyen csak pillanatnyi is — s egy főhajtással tartozunk nekik. ____ SZ ABOLCS-SZATMAR-BEREG MEGYEI NAPILAP II. évfolyam, 235. szám — 1995. október 6., péntek Alaptanterv A kormány csütörtöki ülé­sén elfogadta, s így most már csaknem 6 éven át tartó vita után a közoktatásnak végre van nemzeti alaptanterve. A fontos eseményt Fodor Gá­bor művelődési és közokta­tási miniszter jelentette be a csütörtökön Egerben meg­nyitott országos pedagógiai konferencián. A tanácskozás is éppen ezzel a témával, a nemzeti alaptanterv (NAT) bevezetésének aktuális kér­déseivel foglalkozik. A kor­mányülésről érkező Fodor Gábor hangsúlyozta: vélemé­nye szerint a NAT elfogadá­sa egy új korszakot jelent a magyar közoktatás történeté­ben. A döntés egyben egy 3 éves folyamat kezdete is. Ez alatt az idő alatt kell elkészí­teni á helyi tanterveket, s kell végrehajtani az ehhez kap­csolódó átfogó taneszköz- és tankönyvreformot is — mondta Fodor Gábor. Katonai együttműködés A magyar és a román had­sereg együttműködésének erősödése jól szolgálja a két ország közötti politikai és kulturális kapcsolatok továb­bi fejlődését is. A hadseregek a parlamentek akaratát telje­sítik, hiszen politikai szándék nélkül aligha kerülhetne sor olyan közös kiképzésre, mint amilyen jelenleg is fo­lyik Magyarországon. Mind­ezt Gheorghe Tinea, Ro­mánia nemzetvédelmi mi­nisztere jelentette ki csü­törtökön Hódmezővásár­helyen, a Bercsényi lak­tanyában, ahol értékelte a közös magyar—román ka­tonai kiképzés tapasztala­tait. M3-as — állami beruházásként A kormány úgy döntött, hogy állami beruházás­ként épüljön meg az M3- as autópálya Gyöngyös és az országhatár közti sza­kasza — jelentette be Lotz Károly közlekedési és hír­közlési miniszter a kabi­net csütörtöki ülését köve­tő sajtóértekezleten. A mi­niszter elmondta, hogy a határozat értelmében az autópálya megépítését és üzemeltetését az állam többségi részesedésével működő gazdasági társa­ság végzi. Az építkezést jövőre kezdik meg. Első lépésben 1998-ig Füzes­abonyig, majd 2003-ig Polgárig kívánják átadni az út egyes szakaszait, ám amennyiben kedvezőbb hi­telmegállapodásokat köt­nek és felgyorsul az épít­kezés, ez az idő lerövidül­het. Városházi sajtótájékoztató Nyíregyházán Szénsegély, bujtosi fejlesztés, rendőrség Egyre hidegebb az idő, és hamarosan fagyosak lesznek az éjszakák. A betakarítási mun­kálatokkal együtt a lakásépíté­seknél is a nagy hajrázás idő­szaka következik. A fagyon kí­vül a hitelezői határidők is szo­rítják a kivitelezőket. Annak minimális mértékben. Inkább bővítik a lakásokat, illetve tol­dalékokat építettek. Az Építő­ipari Szövetkezet megvásárolt három telket, ezzel el is fogyott a befektetésre szánt tőke. A költségek további részét már a leendő tulajdonosoknak kelle­néztünk utána, hogyan alakult az építkezési kedv megyénk néhány városában. Fehérgyarmaton jelentősen visszaesett azoknak a száma, akik új lakás építésébe fogtak. Különösen 1992-től érezhető nagymérvű csökkenés. Az el­múlt ősszel bevezetett új szo­ciálpolitikai kedvezmények hoztak egy kis javulást, de csak ne fizetniük, de jelentkezők még nincsenek. A szövetkezet pedig önerővel nem rendelke­zik. Lényegesen jobb a helyzet Nagykállóban. Az idén, az eddig eltelt kilenc hónap alatt többen kértek építési engedélyt, mint tavaly egész évben. (Folytatás a 2. oldalon) A szokásos heti nyíregyhá­zi városházi sajtótájékozta­tón három témáról esett szó. Először Csabai Lászlóné pol­gármester asszony az idei energia-racionalizálási prog­ramról és az ennek megvaló­sításához megpályázott szén- segélyhitel-felvétel eredmé­nyéről számolt be. Erről a témáról majd szerdai Közelkép mellékletünkben írunk bővebben. Ezt követően a polgármester asszony beje­lentette, készül a Bujtos fejlesz­tési terve, és ezt a közgyűlés október 24-én tárgyalja majd. A Legfelsőbb Bíróság a na­pokban döntött a víztermelő­bázisról, mégpedig úgy, hogy az állami tulajdonban marad. A város vezetői nem örülnek a döntésnek, de tudomásul ve­szik. A lakosságnak az lenne a legjobb, ha jó együttműködés alakulna ki a minisztérium és a működtető között. Egy újságírói kérdésre vála­szolva Csabai Lászlóné nemtet­szésének adott hangot a rendőr­ségen belül kialakult helyzettel kapcsolatban. — Egy nap alatt nem szoktak visszaadni kineve­Változó építési kedv zést. Nem tudok az elmenők mellé állni, még akkor sem, ha egyébként igazuk van — mondta. — Ennél nagyobb felelősségérzet és elkötele­zettség kellene hogy legyen. Hajzer úrtól tegnap személye­sen azt kértem, hogy a megyei vezetés tartson önvizsgálatot. Gondolja végig, hogy hol hibá­zott, próbálja meg ezt kiküszö­bölni. A város vezetésének ma az a dolga, hogy legyen rendőrkapitány, minél hama­rabb megegyezés szülessen a kinevezésről. De akik elmen­tek, azok elmentek. Még meg­próbáljuk ugyan visszatartani őket, de most előre kell menni, és stabilizálni kell ä vezetést. Nem hiszem, hogy ezt kívülről meg lehet oldani, miként az élet is bizonyította Illés Kálmán esetében. Kívülről a feltétele­ket kell javítani. Csabai Lászlónénak vannak információi arról, hogy minek a következményei — az újsá­gokban megjelenteken túl — a sorozatos lemondások, de mint kijelentette: ezt azoknak kell elmondani, akik rendelkeznek megfelelő információkkal és bizonyítékokkal. Szerinte ezek nem tartalmaznak olyan dolgo­kat, amelyek indokolták volna a lemondásokat. Mint a polgármester elmond­ta, elkeseredett, mert Illés Kál­mán esetében még megértette az önkéntes távozást, de a so­rozatos lemondások következ­tében az információ birtokosa­inak végig kell járni a szolgá­lati utat. Pontosan azért, mert ha felelősséget éreznek a rend­őrség és a város sorsa iránt, akkor föl kell vállalni a kelle­metlen részt. A sorozatos le­mondások a felelősségvállalás alóli kitérést jelentik. Illés Kál­mán esetében ezt még lehetett figyelemfelhívásnak tekinteni, de a többiek esetében már kol­lektív felelősséget jelent. Csabai Lászlóné a sajtótájé­koztató végén hangsúlyozta, hogy a rendőrségről elmondott véleménye nem testületi állás- foglalás, hanem magánvéle­mény. Aukció A Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Rt. első alkalomai rendezett művészeti aukciót Nyíregyházán, a Szakszervezetek Székházában tegnap délután, 17 órai kezdettel, ahol ékszerek, műtárgyak, festmények és bú­torok kerültek kalapács alá. Az aukciót kiállítás előzte meg, mely iránt igen élénk volt az érdeklődés. Zsúfolásig megtelt a terem az aukcióra is, melyet Konrád Miklós, BÁV-főosztályvezető vezetett le. Holnapi számunkban tájékoztatjuk az olvasókat az aukció lefolyásáról. Családi ház — kalákában

Next

/
Thumbnails
Contents