Új Kelet, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-05 / 234. szám
Sport 1995. október 5., csütörtök AEROBIK — AEROBIK — AEROBIK — AEROBIK — AEROBIK — AEROBIK — AEROBIK Reggelente nagyon sokan nézegetik magukat a tükörben, hogy bizony egy kis fogyókúra nem ártana. Különösen a hölgyek szeretnék bizonyos testrészeikről leadni a súlyfelesleget, illetve ledolgozni azokat a bizonyos „zsírpárnácskákat”. Nos, ennek vannak különböző megoldásai, hiszen lehet kondizni, futni, de lehet a zene ritmusaira is gimnasztikázni, valamint tornagyakorlatokat végezni. A mai szabadidős oldalunkon ez utóbbival, vagyis közismertebb nevén szólítva a „gyereket”, az aerobik-moz- gással fogunk foglalkozni. Ennek a szabadidősportnak a világába „utazunk” el, s aki segít ebben, az nem más, mint Balázsiné Batta Klára, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola testnevelés tanszék adjunktusa, aki a tanszéken szintén foglalkozik e sportággal. Jane Fonda nevével fémjelezve Balázsiné Batta Klárával stílusosan egy aerobik-foglalkozás után ültünk le beszélgetni a tanszék egyik tanári szobájában, ahol Klára egy kissé fáradtan (ezen nem lehet csodálkozni, hiszen az egyórás aerobik még azt is megviseli, aki hozzá van szokva) csüccsent- le székébe, s állta kérdéseink kereszttüzét. — Azt tudjuk, hogy mint sok minden más, az aerobik is Amerikából indult hódító útjára. Mikortól lehet Magyarországon aerobikról beszélni, és ki — Mi a különbség az eredeti és a verseny-aerobik között? — Az aerobiknak sok válfaja van. Alapvetően nehéz különbséget tenni közöttük. Az új irányzatot nyugodt szívvel nevezhetjük fittness- aerobiknak, amelynek a legkiemelkedőbb célja az egészségmegőrzés. A gyakorlat anyaga a zenével együtt olyan, mely törekszik a helyes testtartásra, izomműködtetésre (azokat az izmokat veszi igénybe, amelyeket erősíteni Balázsiné Batta Klára volt ennek a sportnak a nagy „ úttörője” ? — Talán mondhatjuk azt, hogy hazánkban a ’80-as évek elejétől beszélhetünk aerobikról, hiszen ekkor már megjelentek nálunk a különböző híradások, valamint az első ilyen jellegű hangkazetták. Azt hiszem, Jane Fonda nevét nem is kellene mondanom, ugyanis aki aerobikozik, az tudja, hogy az ő nevével fémjelzett aerobik terjedt el országunkban. Ez a szabadidősport már a kezdettől nagy sikert aratott, és nagyon sokan foglalkoztak vele. Nyilván nem mindenki csinálja a mai napig, de sokan szerelmesek lettek e műfajba, és még mindig hódolnak neki. Ezt az „ősi” aero- bikot a ’90-es évek elején felváltotta az úgynevezett verseny-aerobik, melynek alapján a stúdiókban manapság tartják a foglalkozásokat-----Az úgynevezett fittnesae robik nagyon figyel arra, hogy a foglalkozás után ne agyonhajszolt, kimerült, lestrapált hölgyek kerüljenek ki a teremből, hanem az „óra” végeztével mindenki kellemesen érezze magát, egyszóval kellemes fáradtságot érez- zenek.-----Mennyire népszerű nálunk az aerobik? — Az aerobik szerintem még mindig hódít, így népszerűnek lehet (kell) nevezni. Nálunk a főiskolán például fakultációban most indult a testnevelés szakos hallgatóknak aerobik-foglalkozás, ahol száz feletti a létszám — a kosárteremben tartjuk, mivel egy „gombostűt nem lehet elejteni” —, ami szintén a népszerűséget bizonyítja. Sajnos ennek a népszerűségnek vannak hátrányai is, hiszen nagyon sok helyen tartanak manapság aerobik-foglalkozásokat, de sok vezetőnek nem a legmegfelelőbb a képzettsége. Az oktatóknak oda kell(ene) figyelni az alapszabályok betartására, és ezáltal valóban csak a fittnes-aerobik, vagyis az egészségmegőrzés lenne a foglalkozások „végcélja”. Javaslatok kezdőknek szeretnénk), és próbál olyan testhelyzeteket kialakítani, melynek során ezek megvalósíthatók. Ezenkívül ez az új aerobik nagyon figyel a terhelésre, illetve a hatásfokára. Ennek keretén belül a foglalkozás alatt kétszer-háromszor pulzust mérek. A gyakorlatoknál például van olyan, hogy „high-inpect” és „low-inpect”, magyarul magasabb és alacsonyabb hatásfok, ami azt jelenti, hogy az életkornak megfelelően behatárolt pulzusszám túllépése után az illetőnek azokat a gyakorlatokat, melyet szökdeléssel hajtanak végre, neki le kell lépnie, járással kell elvégeznie. Tehát az illetőnél a gyakorlat átmegy alacsonyabb hatásfokba. — Erre miért van szükség, hiszen azért mennek aerobikra az emberek, hogy minél többet mozogjanak, illetve ennek hatására fogyjanak, vagy éppen ernsödienek? Az oktatók kérdése, illetve a résztvevők életkora nagyon fontos szempont az aerobik- foglalkozásokon. Az előbbinek a szakképesítése garanciát jelent a megfelelő gyakorlatok összeállítására, illetve levezetésére, míg a résztvevőknek tudniuk kell, hogy az életkoruknál fogva milyen mozgássorozatot képesek végrehajtani mindenféle egészségkárosodás nélkül. Hazánkban jelenleg a Test- nevelési Egyetemen indulnak aerobik-foglalkozást vezető kurzusok, de van, amikor az ország nagyobb városaiban kihelyezett tanfolyamon vehetnek részt mindazok, akik ilyen irányú szakképesítést szeretnének szerezni. Ezek a tanfolyamok természetesen dokumentációt adnak az aerobik- oktatói végzettségről. Nyíregyházán jelen pillanatban nagyon nehéz lenne meghatározni az aerobik-foglalko- zások helyszíneit, valamint a mennyiségét, hiszen mint minden divatos sportnál, itt is állandóan indulnak, illetve szűnnek meg a foglalkozások. Talán ha egy kicsit pontosítani szeretnénk, akkor 10-15-re lehet tenni azoknak a helyszíneknek a számát (Bujtosi Szabadidő Csarnok. Bessenyei György Tanárképző Főiskola, művelődési házak...), ahol aerobik-foglalkozásokat tartanak. Azt. hogy mikor is érdemes elkezdeni az aerobikot, nagyon nehéz behatárolni. Talán a legfiatalabb korosztályként a tízéveseket jelölhetnénk meg, hiszen egy bizonyos mozgáskoordinációra, fejlettségre szükség van az aerobik folyamán. A végső korhatárt is nehéz lenne behatárolni, mivel akár hatvanéves hölgyek, urak is részt vehetnek a foglalkozásokon —- ha a csoport úgy van összeállítva. A csoportok ösz- szeállításánál is vehetünk kezdő, közép- és haladó csoportokat. Természetesen a csoportok egyvelege az oktatótól függ, hiszen neki kell meghatározni, hogy ki hova is kerülhet. Ráadásul azt is szükséges figyelembe venni, hogy ki milyen fizikai állóképességgel rendelkezik. Egy aerobikóra általában hatvanperces. A kezdőknek semmiféleképp nem szabad ezt az időt végigdolgozni. Nekik elég egy húszperces intervallum, ezzel érdemes elkezdeni. A gyakorlatokat is úgy kell 150-nél feljebb ne menjen, tehát a gyakorlatok hatásfoka maximum ilyen legyen. Ezt az illetőnek figyelnie kell, mivel vannak olyan gyakorlatok, : aminek az elvégzése közben igen csak „szalad” a pulzus. A kezdőknek egy hónap után érdemes csak „elgondolkozni”, hogy tovább lépjenek-e a húszperces időtartamon. A következő lépcsőfok már tíz perccel több időt jelent, és természetesen ennek megfelelően az intenzitást is lehet növelni. Heti lebontásban a kezdőknél pél- | dául 2-3 alkalom a javasolt mennyiség. A gyakorlatokat a már megjelent írásos anyagokból lehet kiválasztani, de már nagyon sok hanganyag (audió- és videókazetták) is megjelent a „piacon”. Azért azt be kell vallani, hogy a legjobb ettől függetlenül az, ha mi magunknak állítjuk össze. Ez vonatkozik a gyakorlatsorokra, illetve a zenére is, hiszen mindenkinek van otthon olyan diszkókazettája, amiből a kísérőzenét össze lehet válogatni. Azt azért hozzá kell tenni, hogy a szakemberek nem igazán javasolják az otthoni aerobikot, mivel a gyakorlatblokkok összeállításához nem árt a szakmai tudás, valamint egy „élő” aero- bik-foglalkozásnak megvan a maga varázsa. mepválnvatni hopv a nnlzus Az oldalt szerkesztette és összeállította Batai János, a fotókat Racskó Tibor készítette. A következő' szabadidősport-oldalunkon a terepkerékpározással fogunk foglalkozni. Továbbra is várjuk észrevételeiket, leveleiket a következő címre: Új Kelet Szerkesztőség, sportrovat, 4400 Nyíregyháza, Árok utca 15. Tel.: 42/437-013. Nem nagy a „rezsi’ Mint mindennek, az aerobiknak is vannak anyagi von- zatai azok számára, akik ezt a mozgásfajtát szeretnék űzni. Ezzel kapcsolatban felvilágosításért ismét Balázsiné Batta Klárához fordultunk. — Mennyire mélyen kell a pénztárcánkba nyúlni, ha aero- bikozni szeretnénk? — Két nagy csoportra lehet osztani a kiadásokat. Az első a felszerelés, míg a második a napijegyek, bérletek árai. A felszerelés alapjában véve nem okoz túl nagy gondot, kivéve az aerobikra javasolt cipő. Mindenkinek van a ruhatárában biciklisnadrág, az úgynevezett top, valamint póló. Az utóbbiaknál az a jó, ha az anyaga pamut, hiszen nem hátrányos dolog, ha mozgáskor szellőzik a test, illetve van, ami be tudja szívni a testnedveket. A cipő viszont nagyon fontos kelléke az aerobiknak, és a minősége, fajtája sem mindegy. Ebben az újabb aerobik- irányzatban nagyon sok az úgynevezett taposás és szök- delő gyakorlat, amihez szükségeltetik a jó cipő. Ez lehetőség szerint legyen magasszárú, hogy a bokát tartsa, és a talpa is le- gyen legalább 1,5-2 cm magasságú, mivel a csonthártyát védeni kell a sarokrészen az ütközések, szökdelések miatt. A kiadásoknál ez a fajta cipő jelenti a plafont, hiszen 6000 forinttól a csillagos ég a határ az árakban, dehát tudjuk, hogy manapság ilyen árakon lehet beszerezni a jobbfajta sportcipőket. A napijegyekkel kapcsolatban nálunk a főiskolán 70—80 forint egy óra. Ennek alapján ki lehet számolni, hogy ha valaki elmegy egy hónapban nyolcszor (ez heti kettőt jelent) az aerobik- foglalkozásra, annak 600-700 forintot kell kiadnia. Azt hiszem, ez az egészségünkért és a jó közérzetünkért nem nagy összeg. Szeptemberi Torna A túristvándi általános iskolában a nyáron megalakult a Túristvándi DSK, amelynek az első sportrendezvénye a Szeptemberi Torna nevet viselő kispályás labdarúgótorna volt. A mérkőzéssorozatra a környék általános iskoláinak csapatait hívták meg a rendezők. A kilátogató érdeklődők színvonalas meccseket, szép gólokat, illetve látványos cseleket láthattak az ifjú „labdazsonglőrök” részéről. A torna végeztével a helyezetteknek Gulyás Ferenc, a helyi általános iskola igazgatója adta át az okleveleket, hangsúlyozván, hogy a rendezvény elérte célját, hiszen a gyerekeknek mozgás- és szórakozási lehetőséget biztosított a torna, valamint elősegítette a diákolimpiás küzdelmekre a felkészülést. A torna végeredménye: 5—6. osztályosok: 1. Ti- szakóródi Hunyadi Ált. Isk., 2. Túristvándi DSK, 3. Mi- lotai DSK. UJ KELET
