Új Kelet, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-05 / 234. szám

UJ KELET Megyénk életéből 1995. október 5., csütörtök 3 Vonzó arculatot! Az életkörülmények javításáért Az elmaradott térségek fej­lesztéséről szóló szemináriu­mot Csabai Lászlómé, Nyíregy­háza polgármestere nyitotta meg tegnap délelőtt a Megye­házán. Előadásában elmondta, hogy a megyét nem tartja el­maradottnak, de bizonyos té­nyezőket tekintve hátrányos helyzetben vagyunk az ország más régióihoz képest. Kifejtet­te, hogy Szabolcs-Szatmár- Bereg megyének olyan arcula­tot kell kialakítania, amelyről sugárzik, hogy érdemes ide el­jönni. Dr. Zilahy József, a megyei közgyűlés és a megyei fejlesz­tési tanács elnöke elmondta, hogy a keleti piac elvesztése a legérzékenyebben ezt a terüle­tet érintette. A régió egészség- ügyi helyzetét elszomorítónak tartja, hiszen ezen a területen hatvanezer a rokkantnyugdíja­sok száma. Gondot jelent to­vábbá, hogy a nemzetközi inf­rastruktúrával nincs összeköt­tetésünk, kétségbeejtő a köz­utak és a vasútvonalak állapo­ta. Elfogadhatatlannak tartja a költségvetés körül folyó vitát, hiszen számára természetes, hogy a képzett jövedelmet szét kell osztani a nehezen fejlődő területek között. A nehézségek ellenére meggyőződése, hogy Magyarország ezeregyszáz éve Európában volt, van és lesz. Előadása után Róka László, a megyei fejlesztési ügynökség igazgatója ismertette az ügynök­ség munkáját. Elmondta, hogy az Európa Unió prioritásai sze­rint dolgoznak, ezek a partneri kapcsolatok, a különböző erő­források egyesítése és a kis és nagy egységek közötti élénk munkakapcsolat elvei. Céljaik között szerepel a vállalkozások működési feltételeinek javítása, versenyképességük megőrzése, az élelmiszergazdaság integrált fejlesztése, a humán erőforrások színvonalának emelése és az el­maradott mikrorégiók helyzeté­nek javítása. Jespar Andersen, a Környe­zetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium PHARE-irodájá- nak vezetője elmondta, hogy az Európai Unió országai kö­zött fejlettség tekintetében nagy eltérések mutatkoznak. Ezért a legelmaradottabb orszá­gok részére 1996 és 1999 kö­zött 96 millió ECU-t osztanak szét. A felmérések szerint eze­ken a területeken a támogatás következtében átlagosan 3,4 százalékkal növekszik majd a GDP. Az infrastrukturális elté­rések kiegyenlítése érdekében a fejletlen területeket a fejlett országok színvonalához sze­retnék igazítani. Gay Durand a PHARE támo­gatások portugáliai felhaszná­lásáról beszélt. Eszerint két rész­re osztják a kapott összeget, amelynek egyik felét az állami fejlesztésekre fordítják, a mási­kat pedig vállalkozások segíté­sére. Ennek keretében támogat­ják a vállalatok és az egyete­mek kutatómunkáit. A terület- fejlesztés érdekében öt-hat évre szóló terveket határoznak meg, majd közelebbi időpontra ter­veznek és lépésről lépésre old­ják meg a feladatokat. Kozma Ibolya L eszja Musketik, az Ukrán Tudományos Akadémia Művészettörténeti és Néprajzi Intézetének munka­társa két éve dolgozik Magya­rországon. Debrecenben és Nyíregyházán oktat a Kossuth Lajos Tudományegyetem és a Bessenyei György Tanárkép­ző Főiskola vendégtanára­ként, illetve idegen anyanyel­vi lektoraként. — Hány éve foglalkozik a magyar nyelvvel? — kérdez­tem a kijevi akadémikusnőt. — Már nagyon régen, az egyetemen is tanultam ma­gyart, fakultatív tárgyként. Mélyebben, tudományos szin­ten azonban „csak” tíz éve. A doktori disszertációmat is Ma­gyarországhoz kapcsolódó tárgykörben írtam, a címe: A szláv etnikai csoportok kuta­tása Magyarországon. — A Magyarországon ho­nos szláv nyelvek közül me­lyekre terjedt ki ez a disszer­táció? — A szlovák, a szerb, a hor- vát és a szlovén nyelvre. Kü­lönben olyan jól sikerült ez a munka, hogy annak idején könyv formájában is megje­lent. — Ha jól tudom, újabban inkább műfordítással foglal­kozik. — Igen, ez így van, azon­ban a tudományos munkák fordítását—főleg az etnográ­fia szakterületén — tovább folytatom. Mind ez ideig összesen hét műfordításom jelent meg uk­rán nyelven. Az első Jani- kovszky Éva Már óvodás va­gyok című műve volt, majd ezt Lux Alfréd Éjszakai dol­gozatjavítása követte 1986— 87-ben. Az első nagy léleg­zetű mű Fejes Endre Jó estét nyár, jó estét szerelem című regénye volt, amit sikeresen lefordítottam, majd ezen fel­bátorodva Galgóczi Erzsé­bettől a Szent Kristóf kápol­nája következett. Nagyon sze­rettem már akkor is a magyar irodalmat ezért leginkább a kortárs írók regényei felé for­dultam. Zalán Tibor Hi-Szen, a guruló madár, majd Csapiár Vilmos Pénzt, de sokat! fordí­tása után megérlelődött ben­Nyelvek követe nem az elhatározás, hogy lefor­dítok egy klasszikust. Válasz­tásom Kosztolányi Dezső Néró, a véres költő című művére esett. Az idén jelent meg. — Hány példányban adták ki Kijevben? — Ezt manapság nagyon ne­héz tudni. Nem mondják meg... — Miért választotta Koszto­lányinak ezt a művét? — Mert nagyon időszerű. Néró, a despota római császár egyben költő is volt. Ezt a kettőséget szerettem volna leg­inkább felmutatni. Az új vallás megjelenésével összeroppant a Leszja Musketik régi római állam, a régi rend, a régi világ. Nagyon hasonlított a helyzet ahhoz, ami a mai Uk­rajnában van. r—Mi jelentette a legfőbb ne­hézségi forrást a fordítás köz­ben? — A regény témája volt az első ebben a sorban. Rengeteg segédanyagot kellett az ókori Rómáról elolvasnom, hogy bele merjek kezdeni. A másik a ma­gyar gondolkodásmód. A mű­vek lelkiségét csak úgy lehet tolmácsolni, ha nem hagyjuk fi­gyelmen kívül annak tényét, hogy Kosztolányi a magyar ol­vasóknak írta művét, nekem pedig az ukrán olvasók szívé­hez kell férkőznöm. Nem a nyelvtani struktúrák, hanem a gondolkodásmód az, amit a legnehezebb átültetni. Elvileg mindent le lehet jól for­dítani, gyakorlatilag sajnos nem. A műfordító elsőrendű feladata az olvasmányról ka­pott benyomás átplántálása, a tudományos munkákat szőr­szálhasogató pontossággal kell fordítani. — Mi a különbség a Kos­suth Lajos Tudományegyetem és a tanárképzőfőiskolán vég­zett munkája között? — A nyíregyházi munkám sokkal nehezebb, de sokkal érdekesebb, mert itt műfordí­tást tanítok. Pontosabban mű­fordítási elméletet és gyakor­latot, sőt, ezek mellett ukrán honismeretet. Most kezdek el egy ukrán néprajzi kurzust is. Haladó diákjaim javarészt kárpátaljai gyerekek, a kez­dők között pedig bőven van magyar diák is. Debrecenben az ukrán nyelv fakultatív tan­tárgy, amit kezdő és haladó fokon is tanítunk. — Elismertnek érzi magát Magyarországon ? — A Magyar írószövetség tiszteletbeli tagja vagyok. Ez azt hiszem, magáért beszél. Különben az Ukrán írószövet­ség rendes állandó tagja va­gyok. — Ön régen jár Magyaror­szágra. Hogyan érzékeli a vál­tozásokat? — A változások gazdasági vetülete, sajnos, még nem mindig jó... Sokkal nehezebb ma élni. Sajnos, a művészetek és a tudományok túlságosan is függenek a gazdasági viszo­nyoktól... — Mondana néhány szót a családjáról? — A férjem Kijevben, a kül- ügyminisztériumban dolgo­zik. Van egy tizennégy éves kislányunk, aki most éppen itt van látogatóban, Debrecen­ben. — Hogyan tervezi, meddig marad nálunk? — Nagyon szeretek Magya­rországon dolgozni. A magyar és a szláv folklór kapcsolatai ma is élők. Van munkám, van mit tennem. A lehetőségeim is megvannak rá. Szívesen ma­radnék, azonban a szerző­désem a jövő nyáron lejár. Majd meglátjuk... Palotai István „Anna jó asszony...” „Anna jó asszony, annyit dolgozik, mint egy állat...” ... minden reggel ötkor kel. A ház és a jószág körül egyedül végez mindent, ne­veli a gyerekeit, mert a férje az üzlet miatt szinte állan­dóan úton van. „Anna jó asszony, nem költ cifraságra...” ... négy esztendeje vett magának új ruhát utoljára, még a sógornője esküvőjé­re. Nem jár sehová, otthonra jó a kitérdelt melegítő és a kitaposott tornacipő is. „Anna jó asszony, azok­nál egy hangos szó nem hal- lik...” ... belefáradt már a vir­rasztásokba és az éjszakai meddő vitákba. Bármit is tesz, csak eltartott. Hallgat. „Anna jó asszony, csak az ura létezik neki...” ... már régóta szemet huny a párja kalandjai felett. Ha kell, hagyja magát, ha nem, úgy is jó. „Anna jó asszony...” ... senki nem tudja róla, hogy már évek óta nem ál­modik. R. Kiss Jármi és Hodász alig öt kilométerre helyezkedik el egy­mástól, mégis húsz-harminc kilométert kell utazni egyiktől a má­sikig. Legalábbis autóbusszal, mert gyalog vagy saját járművel meg lehet kockáztatni a két falut összekötő „féligkövesúf ’ hasz­nálatát is. A kockázatot az úttestben kialakult tengelytörő göd­rök, és esős időben a földút teljes szélességében kialakuló „ta­vak” adják. Ez az út három részből áll. Legjobb minőségű a hodászi határig tartó szakasz, utána egy másfél kilométeres homokutat követően érünk újra aszfaltra, ez a jármi rész. Utóbbi korábban is évről évre kikátyúsodott, de rendszeresen rendbe is hozta a tulaj­donos Állami Gazdaság. A cég tönkrement, az út gazda nélkül maradt, és néhány éve már csak pusztult. így, múlt időben, mert a közelmúltban új gazda vette gondjaiba. A jármi önkormányzat megvásárolta, betömte a lyukakat, de még ennél is tovább tekin­tenek. A hodászi önkormányzattal összefogva szeretnék az utat teljes hosszában elkészíteni. Erre pályázatot nyújtanak be, és ha a feltételek adottak, jövőre el is kezdődne az útépítés, méghozzá hat méter szélességben. Ez kell ugyanis ahhoz, hogy a Közlekedé­si Minisztérium közúttá nyílvánítsa és a tömegközlekedés is meg­induljon Hodász és Jármi között. Dojcsák Bede-Fazekas Szabolcs első kabarészerepe Régi idők szocija politikai indíttatású előadás­ban részt vesz... —Jelent ez valami külön fele­lősséget? —Nem hiszem. Az elmondot­tak magukért beszélnek, ezért azt hiszem, hogy ebben a műfaj­ban kisebb a művészek felelős­sége. —Milyen kabarépartner Pre- ■ gitzer Fruzsina? — El sem tudok nála jobbat képzelni! Együtt kísérleteztünk ki mindent. O is először találko­zott ezzel a műfajjal. — Ón dalokról is beszélt. Ze­rángásokat... nés kabarét láthatunk vasár­A vasárnapi bemutatóról ér- kájukkal foglalkozik, különös nap? deklődöm az egyik résztvevőtől, hangsúlyt fektetve az utóbbi — Nem kimondottan, azon- Bede-Fazekas Szabolcs színmű- egy év eseményeire. Egy kaba- ban zenés betétszámok is lesz- vésztől. ré csak abban az esetben jó, ha nek. Ez inkább a nyugaton már —Jól tudom, hogy az előadást naprakészen aktuális... régen elterjedt úgynevezett „one már bemutatták Budapesten ? — Szereti ön ezt a műfajt? man show”-ra emlékeztet. A prí­— Tartottunk Pesten három — Most már nagyon. Már met Verebes István viszi. Az „próbaelőadást” a Komédi- egyáltalán nem idegen tőlem, előadásoknak lesznek vendégei umban, azonban az igazi soro- Eleinte azonban szokatlan is. Most vasárnap például dr. zat itt kezdődik! volt. A közönség és a színész Kiss Gábort, az MSZP megyei — Előreláthatólag hány elő- között semmilyen láthatatlan elnökét várjuk. adást láthatunk havonta? • függöny nincs. Sőt! A néző is —Merész ember... — A tervek szerint havi három aktív részese az egésznek.. Itt —Az; Verebest ismerve... alkalommal kerül közönség elé bizony ki kell Szólni... —Mit üzen a nézőknek? a produkció. Az első és második — Némis beszélve apublikum — Jöjjenek, nézzenek meg előadásunk október 8-án, illet- reakcióiról... bennünket, s döntsenek utána, ve 22-én lesz. • — Ezt a legnehezebb előre Sok szeretettel várjuk őket! — Sokat szerepelt már kaba- kiszámítani. Ezért is tartottuk réban? Pesten azt a bizonyos három — Életemben most találko- próbaelőadást. A próbák folya- zom először ezzel a műfajjal. mán ugyan beültünk nevetni a — Szándékosan tartotta ma- másik jelenetére, de ez bizony gát távol tőle? más, mint az igazi előadáson... — Szó sincs róla! Verebesen — Sikerük volt Pesten? múlott. A műsorban több jele- — Igen. Nagyon szerette a net és dalbetét is van, ezek elő- közönség, adására kért fel az igazgató úr. —Hogy érzi, nem kevés a há­— Milyen jellegű kabaréelő- rom közreműködő az előadás­adásra számíthat a nagy érdé- ban? mű? —Nem hiszem. Láttam én már — A Régi idők szocija — olyan kabarét, ahol vagy tizen- amint azt a címe is jelzi —egy- öten szerepeltek, mégis pocsék értelműén politikai indíttatású volt... Attól függ, hogy mit és kabaré! Egyáltalán nem nevez- hogyan... hető stílusában sem hagyomá- —Ön politikus lélek? nyosnak. A jelenleg hatalmon — A színész akaratlanul is Fázó kiskutyák a matészal- lévők dolgairól beszél, politi- állást foglal azzal, hogy egy kai „KGST-piacon” Vasárnap mutatja be a Mó­ricz Zsigmond Színház a Régi idők szocija című kabarét. A színház fennállása óta ilyen még nem volt! Az első nyír­egyházi kabaré rendezője és írója is természetesen a színház igazgatója, Verebes Ist\’án, aki­nek kabaréírói talentumát a kö­zönség jól ismeri. A Verebes­féle politikai humor jobbító szándéka mellett leginkább ironikus hangvételéről ismere­tes országszerte. Szókimondó- sága már mindannyiunknak okozott heveny rekeszizom­Bede-Fazekas Szabolcs

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents