Új Kelet, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-31 / 255. szám
1995. október 31., kedd Határaink mentén UJ KELET Bűnözők a határon Ukrajna nyugati szomszédai — Lengyelország, Szlovákia, Magyarország és Románia — azt fontolgatják: vízumkényszert vezetnek be az ukrán állampolgárokkal szemben. A volt Szovjetunió térségéből, egyebek között Ukrajnából ugyanis óriási bűnözési hullám csap át a közép-európai államokra — nyilatkozta a sajtónak Viktor Bannih vezér- ezredes, az ukrán határőrség parancsnoka az Unian híriroda hétvégi jelentése szerint. Ban- nih a korrupció és a szervezett bűnözés elleni bizottság pénteki ülésén megjegyezte, hogy az említett négy ország több olyan intézkedést is életbe léptetett már, amely az államhatár védelmének szigorítására irányul. A határőrparancsnok szerint továbbá mind a négy állam határ menti térségeiben ukránellenes lépések és időről A napokban ünnepelte az Ukrán Köztársaság függetlenné válásának negyedik évfordulóját. Az évforduló apropóján arra kértem Volódimir Prihogykót, a Megyei Állami Közigazgatás elnökhelyettesét, hogy elemezze az ország, s benne Kárpátalja ez idő alatt elért eredményeit. — Kárpátaljának több mint ezer esztendőn át egybeforrt történelme Magyarországéval. A fél évszázada történt egyesülés Ukrajnával, pontosabban a Szovjetunióval, merőben új mederbe terelte a megye lakosságának sorsát — mondta diplomatikusan Prihogyko úr. — A jelenlegi körülmények közepette az egész ország sorsára nézve fontos, hogy Kárpátalja továbbra is a béke szigete maradjon. Az ország politikusai elismeréssel nyugtázzák, hogy megyénk a különböző aggasztó problémák ellenére is egész Ukrajna legnyugodtabb, legto- leránsabb lakosságú megyéje. A továbbiakban Volodimir Prihogyko nyílt őszinteséggel beszélt a társadalmunkat emésztő gondokról. Elmondta például, hogy 1989-hez képest 58 százalékkal csökkent az ország nemzeti jövedelme. Az ukrajnai reformtörekvéseknek, s magának a függetlenségnek is nagyon népes az ellentábora. Az ország katasztrofális gazdasági helyzetének ezek az erők is okozói. — Siralmas állapotainkat leginkább mégis annak tudhatjuk be — mondta a megyei közigazgatás elnökhelyettese —, hogy a nemzeti összterméknek legalább ötven százaléka a feketegazdaságban termelődik. Ez pedig tudvalévőén illegálisan, az állami statisztikát és adórendszert kijátszva működik. A gazdaságban uralkodó instabil állapotok következtében az idén tovább csökkent a termelés, mélyült a válság. A Leonyid Kucsma elnök által meghirdetett reformmódosításokból, stabilizációs programból egyelőre szinte semmi sem valósult meg. Volodimir Prihogyko szerint azért nem való- sulthatnak men a leghaladóbb időre ilyen célzatú propaganda figyelhető meg. Bannih ennek kapcsán kifejtette, hogy az ukrán társadalomban egyre nagyobb teret nyer a bűnözés, és különösen az államhatárokon érzékelhető a törvények kijátszására törekvő csoportok tevékenységének fokozódása. Bannih vezézezredes tájékoztatása szerint idén 26 százalékkal sikerült csökkenteni az illegális határátlépők számát, de még így is naponta 50—100 embert vesznek őrizetbe. Az év első 9 hónapjában 900 ezer külföldi érkezett Ukrajnába, akiknek jelentős része kísérletet tesz arra, hogy törvényellenes módon Nyugat- Európába jusson. A határőrizeti szervek január és szeptember között 494 fegyvert és 1197 kilogramm kábítószert foglaltak le a nyugati államhatáron. reformok sem, mert azokkal képtelenek azonosulni az állampolgárok. Az ukrán gazdaság talpraállításának egyik mozgatórugója lehetne az új nemzeti fizetőeszköz, a hriv- nya bevezetése. Ez azonban még mindig várat magára. Pénzreform nélkül pedig lehetetlen a gazdasági válság, leküzdése. — Az általános válsághelyzet alól Kárpátalja sem bújhat ki. Sajnos a törvényhozás még mindig nem ratifikálta a megye lakossága által megszavazott autonómiáról, illetve a különleges gazdasági státusról szóló törvénytervezetet, mely legalább az ötödik átdolgozásán esik át éppen. Sok ukrán honatya igyekszik politikát kreálni leglogikusabb törekvéseinkből, s szakadár politikával vádolják a mindenkori megyei vezetőséget. A felülről érkező nyomás következtében rohamosan romlik Kárpátalja gazdasági helyzete. Jelentősen csökkent az elmúlt nyári időszakban a tej-és a hústermelés. Negatív rekordot döntött a gabonatermésünk. Mindenből behozatalra szorul a megye, s ez bizony elsősorban a fogyasztói árakon mérhető le. A mezőgazdasági termékek ára az új esztendőben átlag a nyolcszorosára emelkedett. Volodimir Prihogyko elmondta még, hogy Kárpátalján több mint 300 000-re tehető az elesett, magányos emberek száma. Azaz gyakorlatilag minden negyedik kárpátaljai lakos hátrányos helyzetű. Igaz, a többiek sem nagyon dicsekedhetnek, — például az értelmiség körében egyre nő az elégedetlenség. A legfőbb ok, hogy nevetségesen alacsonyak a bérek (egy iskolai tanár fizetése a 3000 forintot sem éri el), s még ezeket is gyakran nagy késésekkel fizetik ki. — Sok a gond, a visszahúzó erő — mondta végezetül Prihogyko úr —, de Kárpátalja lakossága kitart, küzd a haladásért. Végsősoron az ország is épül, s ami épül, annak jövője is van. Balogh Csaba Maradjon a béke szigete A záhonyi Tisza-híd felújítása—ukrán szemmel Az Ukrajna és Magyarország határán húzódó záhonyi Tisza- híd felújítását mindeddig a magyar fél halogatta attól félve, hogy az elszegényedett keleti szomszédok lakóinak nagy tömege, köztük szemtelen bevásárló turisták és bűnöző elemek árata zúdul az országra —- írja legfrissebb számában a Region című hetilap. A lap szerint a híd rekonstrukciójának kérdése már sok ízben felvetődött, nem egyszer kormányzati szinten. A kijevi, valamint a kárpátaljai hatóságok az ügy mielőbbi megoldását sürgették, így e hónap közepén Nyíregyházán megállapodás született a magyar—ukrán határ menti együttműködést koordináló kormányközi bizottság ülésén. A bizottság két részből álló javaslatot fogadott el a felújítás kérdésében. (A javaslatot utólag mindkét fél kormányának jóvá kell hagynia.) Az első rész értelmében a pillérek kiszélesítésével két újabb sávval bővül a híd. Ezt a munkát ukrán kivitelezők hajtják végre. A második rész a híd régi elemeinek felújítását irányozza elő, amelyet pedig a magyar fél végez majd el. A magyar tárgyalófél apró ravaszsága viszont abban rejlik, hogy ragaszkodott ahhoz: a hídfelújításra csak a bővítés után kerülhet sor. Vagyis a magyar fél által végrehajtandó felújítás kizárólag a hídbővítés befejeztével veheti kezdetét. Ismerve a szegény ukrán költségvetést és az ukrajnai végrehajtási mechanizmus nehézkességét, szinte biztosra vehető — olvasható a Regionban —, hogy a bővítés nem készül el az előírt határidőre, 1996 szeptemberéig. Ami pedig azt jelenti, hogy csak késedelemmel kezdődhetnek meg a hídfelújítási munkálatok, vagyis a magyar fél bizonyos időre ismét gátat vetett a nemkívánatos keleti áradatnak — vélekedik a lap szerzője. A Ferenc József idejében épült kétsávos Tisza-híd még ma is áll, s a nap 24 órájában egyelőre hősiesen ellenáll az utóbbi 15 évben csaknem 100- szorosára duzzadt járműforgalomnak. 1995 első félévében összesen 1 millió 536 ezer 475 jármű gurult át a hídon, amely ma már minden súlyosabb tehergépkocsi alatt vészjóslóan megremeg. Ungvár, a bódék városa Fotó: Markovics Magyarország a kisebbségek „nagy temetője” Ján Smolec, a Slovenská Republika című szlovák kormánypárti lap főszerkesztője, a Vladimír Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom parlamenti képviselője úgy vélekedik, hogy „Magyarországon a kisebbségeknek csupán a torzója maradt, és déli szomszédaink országában a kisebbségek nagy temetőinek legnagyobbikát az asszimilálódott szlovákok töltik be”. Smolec lapja hétfői számában megjelent cikkében „szinte hihetetlennek” tartja, ahogy a magyar Országgyűlés „kritikátlan képviselői támadják és szemtelenül megkérdőjelezik” Szlovákia kisebbségi politikáját. „Már azt vártam, hogy egyenesen fasisztának nevezik majd a nyelvtörvényt, amely szerintük a szlovákiai kisebbségek diszkriminálásának a csúcsa” — írja a szerző. A két ország parlamenti bizottságának múlt heti együttes ülésén Smolec szerint a magyar képviselők „megszólalni sem tudtak”, amikor szlovák partnereik a magyarországi szlovák iskolák számáról és a szlovákok lélekszámáról kérdezték őket. „Fogódzkodjon meg a kedves olvasó: Magyarországon 10 451 szlovák él, jóllehet 1946-ban 400 ezer volt a lélekszámúk. Van-e hát jogunk megkérdezni, hogy hová lett a több mint 300 ezer szlovák ?” — fogalmaz a szerző, aki szerint a 269 szlovákiai magyar iskolával szemben Magyarországon csupán 5 szlovák iskola van, de azok is csak formálisan tekinthetők szlováknak. Ján Smolec szerint a kétoldalú komáromi tanácskozás után Hajdú Zoltán magyar képviselő — „polgári hivatása szerint lelkész — „meghökkenve vette tudomásul ezeket a tényeket, amelyekért végezetül bocsánatot is kért tőlünk” — írja. Gorbacsov ellenzi a NATO-bővítést Mihail Gorbacsov volt szovjet államfő ellenzi a NATO kibővítését a kelet-közép-euró- pai országokkal, s különösképpen azt az eshetőséget, hogy az atlanti szövetség tagjai közé bekerüljenek a volt Szovjetunió egyes egykori tagállamai is. Ezt a politikus abban az interjúban szögezte le, amelyet a Les Echos című francia napilapnak adott, s amely az újság hétfői számában jelent meg. Gorbacsov a NATO-bővítés elvetését azzal indokolta, hogy az nem ad megfelelő választ a világ jelenlegi helyzetére, sőt: egy új szakadás veszélyét hordja magában. — Egyébként pedig a N ATO- nak nem szabad átvennie más nemzetközi szervezetek helyét az Európában felmerülő nagyon kényes és igen bonyolult problémák megoldásánál — figyelmeztetett az Sgykori szovjet vezető, elég egyértelműen célozva a jugoszláviai válságra. Ez utóbbi kapcsán Gorbacsov úgy vélte, hogy Oroszországnak — amely szerinte nem pusztán atomfegyverei, de geopolitikai helyzete, természeti és emberi erőforrásai miatt is még mindig a világ egyik nagyhatalmának számít — szerepet kell játszania a válság megoldásában. — A Nyugatnak nem szabad azzal próbálkoznia, hogy kihasználja pillanatnyi nehéz helyzetünket... éppen ellenkezőleg, teljes erőfeszítéssel az együttműködésre kell törekednie — mondta a politikus, hozzáfűzve: Oroszországnak általában véve nem annyira segélyekre, mint inkább a jogok egyenlőségén alapuló partneri viszonyra van szüksége. Az interjúban szó esett belpolitikai témákról is: Gorbacsov fontos lépésnek minősítette a küszöbönálló parlamenti választásokat, bár rámutatott, hogy a törvényhozás, illetve az elnök jogköre jelenleg nincs egyensúlyban, s ezért meg kellene erősíteni a parlament ellenőrző szerepét. Végül ami a jövő évi elnökválasztást illeti: Gorbacsov egyelőre nem adott konkrét választ arra, hogy ő maga indul-e az erőpróbán.
