Új Kelet, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-31 / 255. szám

1995. október 31., kedd Határaink mentén UJ KELET Bűnözők a határon Ukrajna nyugati szomszédai — Lengyelország, Szlovákia, Magyarország és Románia — azt fontolgatják: vízumkény­szert vezetnek be az ukrán ál­lampolgárokkal szemben. A volt Szovjetunió térsé­géből, egyebek között Ukraj­nából ugyanis óriási bűnözési hullám csap át a közép-euró­pai államokra — nyilatkozta a sajtónak Viktor Bannih vezér- ezredes, az ukrán határőrség pa­rancsnoka az Unian híriroda hétvégi jelentése szerint. Ban- nih a korrupció és a szervezett bűnözés elleni bizottság pén­teki ülésén megjegyezte, hogy az említett négy ország több olyan intézkedést is életbe lép­tetett már, amely az államhatár védelmének szigorítására irá­nyul. A határőrparancsnok sze­rint továbbá mind a négy ál­lam határ menti térségeiben ukránellenes lépések és időről A napokban ünnepelte az Ukrán Köztársaság független­né válásának negyedik évfor­dulóját. Az évforduló apropó­ján arra kértem Volódimir Prihogykót, a Megyei Állami Közigazgatás elnökhelyettes­ét, hogy elemezze az ország, s benne Kárpátalja ez idő alatt elért eredményeit. — Kárpátaljának több mint ezer esztendőn át egybeforrt történelme Magyarországéval. A fél évszázada történt egye­sülés Ukrajnával, pontosabban a Szovjetunióval, merőben új mederbe terelte a megye lakos­ságának sorsát — mondta dip­lomatikusan Prihogyko úr. — A jelenlegi körülmények köze­pette az egész ország sorsára nézve fontos, hogy Kárpátalja továbbra is a béke szigete ma­radjon. Az ország politikusai elismeréssel nyugtázzák, hogy megyénk a különböző aggasz­tó problémák ellenére is egész Ukrajna legnyugodtabb, legto- leránsabb lakosságú megyéje. A továbbiakban Volodimir Prihogyko nyílt őszinteséggel beszélt a társadalmunkat emésztő gondokról. Elmondta például, hogy 1989-hez képest 58 százalékkal csökkent az or­szág nemzeti jövedelme. Az ukrajnai reformtörekvéseknek, s magának a függetlenségnek is nagyon népes az ellentábo­ra. Az ország katasztrofális gazdasági helyzetének ezek az erők is okozói. — Siralmas állapotainkat leginkább mégis annak tudhat­juk be — mondta a megyei közigazgatás elnökhelyettese —, hogy a nemzeti össztermék­nek legalább ötven százaléka a feketegazdaságban terme­lődik. Ez pedig tudvalévőén illegálisan, az állami statiszti­kát és adórendszert kijátszva működik. A gazdaságban uralkodó in­stabil állapotok következtében az idén tovább csökkent a ter­melés, mélyült a válság. A Leonyid Kucsma elnök által meghirdetett reformmódosítá­sokból, stabilizációs program­ból egyelőre szinte semmi sem valósult meg. Volodimir Pri­hogyko szerint azért nem való- sulthatnak men a leghaladóbb időre ilyen célzatú propagan­da figyelhető meg. Bannih en­nek kapcsán kifejtette, hogy az ukrán társadalomban egyre na­gyobb teret nyer a bűnözés, és különösen az államhatárokon érzékelhető a törvények kiját­szására törekvő csoportok te­vékenységének fokozódása. Bannih vezézezredes tájé­koztatása szerint idén 26 szá­zalékkal sikerült csökkenteni az illegális határátlépők szá­mát, de még így is naponta 50—100 embert vesznek őri­zetbe. Az év első 9 hónapjában 900 ezer külföldi érkezett Uk­rajnába, akiknek jelentős része kísérletet tesz arra, hogy tör­vényellenes módon Nyugat- Európába jusson. A határ­őrizeti szervek január és szep­tember között 494 fegyvert és 1197 kilogramm kábítószert foglaltak le a nyugati államha­táron. reformok sem, mert azokkal képtelenek azonosulni az ál­lampolgárok. Az ukrán gazda­ság talpraállításának egyik mozgatórugója lehetne az új nemzeti fizetőeszköz, a hriv- nya bevezetése. Ez azonban még mindig várat magára. Pénzreform nélkül pedig lehe­tetlen a gazdasági válság, le­küzdése. — Az általános válsághely­zet alól Kárpátalja sem bújhat ki. Sajnos a törvényhozás még mindig nem ratifikálta a megye lakossága által megszavazott autonómiáról, illetve a külön­leges gazdasági státusról szó­ló törvénytervezetet, mely leg­alább az ötödik átdolgozásán esik át éppen. Sok ukrán hon­atya igyekszik politikát kreál­ni leglogikusabb törekvé­seinkből, s szakadár politiká­val vádolják a mindenkori me­gyei vezetőséget. A felülről érkező nyomás következtében rohamosan romlik Kárpátalja gazdasági helyzete. Jelentősen csökkent az elmúlt nyári idő­szakban a tej-és a hústermelés. Negatív rekordot döntött a ga­bonatermésünk. Mindenből behozatalra szorul a megye, s ez bizony elsősorban a fo­gyasztói árakon mérhető le. A mezőgazdasági termékek ára az új esztendőben átlag a nyolcszorosára emelkedett. Volodimir Prihogyko el­mondta még, hogy Kárpátalján több mint 300 000-re tehető az elesett, magányos emberek szá­ma. Azaz gyakorlatilag min­den negyedik kárpátaljai lakos hátrányos helyzetű. Igaz, a töb­biek sem nagyon dicsekedhet­nek, — például az értelmiség körében egyre nő az elégedet­lenség. A legfőbb ok, hogy ne­vetségesen alacsonyak a bérek (egy iskolai tanár fizetése a 3000 forintot sem éri el), s még ezeket is gyakran nagy késé­sekkel fizetik ki. — Sok a gond, a visszahúzó erő — mondta végezetül Pri­hogyko úr —, de Kárpátalja lakossága kitart, küzd a hala­dásért. Végsősoron az ország is épül, s ami épül, annak jövője is van. Balogh Csaba Maradjon a béke szigete A záhonyi Tisza-híd felújítása—ukrán szemmel Az Ukrajna és Magyarország határán húzódó záhonyi Tisza- híd felújítását mindeddig a magyar fél halogatta attól fél­ve, hogy az elszegényedett ke­leti szomszédok lakóinak nagy tömege, köztük szemtelen be­vásárló turisták és bűnöző ele­mek árata zúdul az országra —- írja legfrissebb számában a Region című hetilap. A lap szerint a híd rekonst­rukciójának kérdése már sok ízben felvetődött, nem egyszer kormányzati szinten. A kijevi, valamint a kárpátaljai hatósá­gok az ügy mielőbbi megoldá­sát sürgették, így e hónap kö­zepén Nyíregyházán megálla­podás született a magyar—uk­rán határ menti együttműkö­dést koordináló kormányközi bizottság ülésén. A bizottság két részből álló javaslatot fo­gadott el a felújítás kérdésé­ben. (A javaslatot utólag mind­két fél kormányának jóvá kell hagynia.) Az első rész értelmében a pil­lérek kiszélesítésével két újabb sávval bővül a híd. Ezt a mun­kát ukrán kivitelezők hajtják végre. A második rész a híd régi elemeinek felújítását irá­nyozza elő, amelyet pedig a magyar fél végez majd el. A magyar tárgyalófél apró ra­vaszsága viszont abban rejlik, hogy ragaszkodott ahhoz: a hídfelújításra csak a bővítés után kerülhet sor. Vagyis a magyar fél által végrehajtandó felújítás kizárólag a hídbővítés befejeztével veheti kezdetét. Ismerve a szegény ukrán költ­ségvetést és az ukrajnai végre­hajtási mechanizmus nehéz­kességét, szinte biztosra vehe­tő — olvasható a Regionban —, hogy a bővítés nem készül el az előírt határidőre, 1996 szeptemberéig. Ami pedig azt jelenti, hogy csak késedelem­mel kezdődhetnek meg a híd­felújítási munkálatok, vagyis a magyar fél bizonyos időre is­mét gátat vetett a nemkívána­tos keleti áradatnak — véleke­dik a lap szerzője. A Ferenc József idejében épült kétsávos Tisza-híd még ma is áll, s a nap 24 órájában egyelőre hősiesen ellenáll az utóbbi 15 évben csaknem 100- szorosára duzzadt járműforga­lomnak. 1995 első félévében összesen 1 millió 536 ezer 475 jármű gurult át a hídon, amely ma már minden súlyosabb te­hergépkocsi alatt vészjóslóan megremeg. Ungvár, a bódék városa Fotó: Markovics Magyarország a kisebbségek „nagy temetője” Ján Smolec, a Slovenská Republika című szlovák kor­mánypárti lap főszerkesz­tője, a Vladimír Meciar ve­zette Demokratikus Szlová­kiáért Mozgalom parlamenti képviselője úgy vélekedik, hogy „Magyarországon a ki­sebbségeknek csupán a tor­zója maradt, és déli szomszé­daink országában a kisebb­ségek nagy temetőinek leg­nagyobbikát az asszimiláló­dott szlovákok töltik be”. Smolec lapja hétfői számá­ban megjelent cikkében „szinte hihetetlennek” tartja, ahogy a magyar Országgyű­lés „kritikátlan képviselői támadják és szemtelenül megkérdőjelezik” Szlovákia kisebbségi politikáját. „Már azt vártam, hogy egyenesen fasisztának nevezik majd a nyelvtörvényt, amely szerin­tük a szlovákiai kisebbségek diszkriminálásának a csúcsa” — írja a szerző. A két ország parlamenti bizottságának múlt heti együttes ülésén Smolec szerint a magyar képviselők „megszólalni sem tudtak”, amikor szlovák part­nereik a magyarországi szlo­vák iskolák számáról és a szlovákok lélekszámáról kér­dezték őket. „Fogódzkodjon meg a ked­ves olvasó: Magyarországon 10 451 szlovák él, jóllehet 1946-ban 400 ezer volt a lé­lekszámúk. Van-e hát jogunk megkérdezni, hogy hová lett a több mint 300 ezer szlo­vák ?” — fogalmaz a szerző, aki szerint a 269 szlovákiai magyar iskolával szemben Magyarországon csupán 5 szlovák iskola van, de azok is csak formálisan tekinthetők szlováknak. Ján Smolec sze­rint a kétoldalú komáromi ta­nácskozás után Hajdú Zoltán magyar képviselő — „polgá­ri hivatása szerint lelkész — „meghökkenve vette tudo­másul ezeket a tényeket, ame­lyekért végezetül bocsánatot is kért tőlünk” — írja. Gorbacsov ellenzi a NATO-bővítést Mihail Gorbacsov volt szov­jet államfő ellenzi a NATO kibővítését a kelet-közép-euró- pai országokkal, s különöskép­pen azt az eshetőséget, hogy az atlanti szövetség tagjai közé bekerüljenek a volt Szovjet­unió egyes egykori tagállamai is. Ezt a politikus abban az in­terjúban szögezte le, amelyet a Les Echos című francia napi­lapnak adott, s amely az újság hétfői számában jelent meg. Gorbacsov a NATO-bővítés el­vetését azzal indokolta, hogy az nem ad megfelelő választ a világ jelenlegi helyzetére, sőt: egy új szakadás veszélyét hord­ja magában. — Egyébként pedig a N ATO- nak nem szabad átvennie más nemzetközi szervezetek helyét az Európában felmerülő na­gyon kényes és igen bonyolult problémák megoldásánál — figyelmeztetett az Sgykori szovjet vezető, elég egyértel­műen célozva a jugoszláviai válságra. Ez utóbbi kapcsán Gorbacsov úgy vélte, hogy Oroszországnak — amely sze­rinte nem pusztán atomfegyve­rei, de geopolitikai helyzete, természeti és emberi erőforrásai miatt is még mindig a világ egyik nagyhatalmának számít — szerepet kell játszania a vál­ság megoldásában. — A Nyugatnak nem szabad azzal próbálkoznia, hogy ki­használja pillanatnyi nehéz helyzetünket... éppen ellenke­zőleg, teljes erőfeszítéssel az együttműködésre kell töreked­nie — mondta a politikus, hoz­záfűzve: Oroszországnak álta­lában véve nem annyira segé­lyekre, mint inkább a jogok egyenlőségén alapuló partneri viszonyra van szüksége. Az interjúban szó esett bel­politikai témákról is: Gorba­csov fontos lépésnek minő­sítette a küszöbönálló parla­menti választásokat, bár rámu­tatott, hogy a törvényhozás, il­letve az elnök jogköre jelen­leg nincs egyensúlyban, s ezért meg kellene erősíteni a parla­ment ellenőrző szerepét. Végül ami a jövő évi elnökválasztást illeti: Gorbacsov egyelőre nem adott konkrét választ arra, hogy ő maga indul-e az erőpróbán.

Next

/
Thumbnails
Contents