Új Kelet, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-04 / 233. szám
UJ KELET Megyénk életéből 1995. október 4., szerda 3 A boldogító igen után A ,Jövevényt” is beszámítják Sok ifjú mátkapár tölti az esküvő előtti hónapokat lázas fejtöréssel: hová is költözzenek a boldogító igen után. Az önálló életet jelentő külön lakás keveseknek adatik meg, s a bérből élő fiatalok számára — szülői segítség nélkül — hosszú ideig csak álom maradhat. Az építkezéshez, vásárláshoz jelentős tőke szükséges, amit a pályakezdők fizetéséből szinte lehetetlen összegyűjtögetni. A gyermekek után igénybe vehető szociálpolitikai kedvezmény sem jár még nekik, a banki kölcsön pedig pénzügyi kockázatot rejt magában. A legoptimálisabb megoldásnak látszik a hosz- szabb távra felvehető kamatmentes hitel. Ilyen támogatást — egy-két munkáltatótól eltekintve — csak az önkormányzatok nyújtanak manapság. A rendelkezésre álló keret, az elbírálás szempontjai településenként eltérőek. Ízelítőül néhány információ megyénk területéről, a teljesség igénye nélkül. Nagykállóban a 3 millió forintos keret nagy részét már felhasználták. A pályázók legalább öt éve bejelentett állandó helyi lakosok, s az egy főre jutó nettó jövedelmük nem haladta meg a havi 15 ezer forintot. Építkezéshez 100 ezer, vásárláshoz a vételár 20 százalékát, de legfeljebb 100 ezer forintot vehettek igénybe az otthonra vágyók. A nyírbátori önkormányzat 5 millió forintjából körülbelül három és felet utalt ki az idén. Minden bizonnyal könnyebbséget jelentett a 150 ezer forintot megpályázok számára, hogy az egy főre jutó jövedelem megállapításánál a már megfogant, de még világra nem jött gyermekeket is „beszámították”. Vásárosnaményban a támogatásra szánt összeget már szétosztották tizenkilenc kérelmező között. Tiszavasváriban október elején még igényelhetik a rászorulók a kamatmentes kölcsönt. Az első lakáshoz jutók — jövedelmüktől függetlenül — legfeljebb 100 ezer forintot kaphatnak, amit két év halasztás után tíz év alatt kell visszafizetniük az önkormányzatnak. Nyíregyházán egyedi feltételek alapján döntenek az odaítélhető összegekről. Pályázati feltétel, hogy vagy a férj vagy a feleség magyar állampolgár legyen, legalább hároméves bejelentett állandó lakos legyen a megye- székhelyen, s az egy főre jutó jövedelmük ne haladja meg a nettó minimálbér másfél- szeresét. A 128 milliós keretből augusztus 31-ig 93 millió forintot használtak fel. Bővebb, csak a környezetünkre vonatkozó információkért érdemes megkeresni a területileg illetékes polgár- mesteri hivatalt, mert ha pusztán az önkormányzati támogatás nem is elegendő önmagában a lakáshoz jutáshoz, jó tisztán látni a lehetőségeinket, amikor minden fillér duplán számít. R. Kiss Sok a gond, kevés a pénz Szóljanak minden fórumon megyénkért! Országyűlési képviselők tanácskoztak polgármesterekkel a napokban Csengerben. A megyénkbeli honatyák részéről dr. Kiss Gábor MSZP-s képviselő, a polgármesterek részéről Apáti György, a vendéglátó város vezetője tette a legtöbbet azért, hogy a szatmári térség problémáiról tanácskozhassanak a törvényhozók és a települési végrehajtó hatalom emberei. Elsőként Gulácsi Mihály, csengeri szövetkezeti elnök mondta el, hogy csalódott a kormányban. Kérte az ország- gyűlési képviselőket, hogy ne támogassák a költségvetés következő évi agrárprogramját, mert a tervezett közel nyolcvankét milliárd erre az ágazatra kevés. Mcgmfivdcflcn gyünMflcsosok~ Ha a mezőgazdaságtól valamit várni akarnak, akkor legalább százmilliárd kell. Az is tarthatatlan állapot, hogy az elmaradott térségek mindössze kétmilliárdot kapnának. Kérte az ország- gyűlési képviselőket; minden fómmon szóljanak annak az érdekében, hogy a most műveletlenül hagyott gyümölcsösök ‘ megmentésére adjanak növény- védelmi támogatást, mert nem lesz árualap az exportokhoz. Apáti György elpanaszolta, hogy a mezőgazdasági kisvállalkozókat sem támogatja a kormány, mert beruházásokra, ültetvénytelepítésre, gépvásárlásra nem lehet hiteleket felvenni. Szeretné, ha a képviselők az őszi ülések idején ezekkel a témákkal is foglalkoznának a parlamentben. A kompenzációs felárakból is sokan meggazdagodnak, csak a termelő nem jár jól, és erre sincs aki figyeljen. Már önmagában ezek is súlyos gondok, de mindezeket tetézi, hogy a kárpótlási földeket a földhivatalok nem mérik ki, nincsenek rendezve a mezőgazdaságban elnöke leszögezte; a kormány szakmai munkájával ő sem elégedett, de vegyék figyelembe a jelenlévők, hogy sokszor kényszerhelyzetben cselekszenek az ország vezetői. Kiss Gábor hozzászólása a tulajdonviszonyok. Csorvási Gábor, komlódtótfalui polgár- mester települése több panaszát is elmondta. A hetvenkét éves községi vezető ifjonti hévvel magyarázta, miként biztatja a száz léleknél is kevesebbet számláló település lakóit, hogy lesz még egyszer Komlódtótfalu olyan népes, mint az árvíz előtt. A természeti katasztrófa után több mint húsz évig nem engedte a pártállam az építkezést, de két éve már megoldódott ez a problémájuk, csak nincs ami összekösse őket a külvilággal, mert az egykor Csengerhez vezető hídjukat lebontották. Kérte a parlamenti képviselőket, támogassák a falu kérését, hogy az előző kormány által adott hídszerkezetet, ami Lovasberény- ben vesztegel, felszerelhesse a közúti igazgatóság. Kiss Gábor országgyűlési képviselő, az MSZP megyei Pazarlóan bánnak" Természetesnek tartja a polgármesterek elégedetlenségét, de kérte, értsék meg; nehéz áz ország gazdasági helyzete, a nemzeti jövedelem az utóbbi évben huszonöt százalékkal visszaesett. Ugyanakkor az állami közpénzekkel pazarlóan bánnak, amire jó példa az új pátyodi iskola. Ugyanez elmondható a tiszakerecsenyi oktatási intézményről is, amely már eddig több mint százmillióba került, pedig még be sem fejezték. Elfogadhatatlan az is :— folytatta az MSZP megyei elnöke - -, hogy Tiszaszalkán, Tiszáviden, Ti'szaádón'yban külön-külön iskola van, pedig ezek a települések alig pár kilométerre vannak egymástól. Ezek az intézmények, mint más településeken is, a helyi költségvetés jelentős részét felélik, sok a pedagógus, és ezt sokáig nem bírja az állam. Ugyanez elmondható a jegyzők és az önkormányzati hivatalok tisztségviselői esetében is. Megérti azokat, akik csalódtak a kormány gazdaságpolitikájában, de ennél is nagyobb baj az, hogy a megoldást minden párt másként látja — folytatta a megbeszélést Lakatos András MSZP-s képviselő. Nagy csalódása, hogy nem készült el egy átfogó agrártörvény. Jogos követelés a földkimérés gyorsításának igénye, mert Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében példa nélküli rendetlenség van ebben. Német segítség ~ Ráadásul a térképek ötven százaléka nem egyezik a valóságos helyzettel. Folyamatban van, hogy más megyéből jönnek szakemberek földrendezés céljából — ezt a programot Németország számítógépes .rendszerrel segíti. , , - i Áz egészségügy helyzetét tárgyalva dr. Bakai Zoltán országgyűlési képviselő elmondta; nincs szakmai alapja, indoka, hogy a szülőotthonok működjenek, és nincs szükség annyi kórházi ágyra, mint jelenleg. Ezek a kérdések az ott dolgozók egzisztenciális problémái miatt kaptak ilyen nagy ellenérzést keltő hangsúlyt. Ezekben a kérdésekben, az egészségügyi struktúraváltásban az embereket nem kérdezték még^ ezt hászfiátja ló egy Szűk' éldék'cs’Opóft sájat'céíjái-' ra. Ezért is hasznosak az ilyen találkozók — fejezte be gondolatait a képviselő —-, mert alkalmasak az ország problémáinak helyes értelmezésére. Aradi Hajógyár Mint partra vetett halak, úgy sorakoznak a hajók és a kompok Tiszalökön a sójatérben. Akad itt muzeális értékű, százéves balatoni hajó, aszfaltozásra váró komp Balsáról és elszállítandó vízátkelő Tímárról. Amíg az időjárás engedi, addig a szabad ég alatt is tudnak dolgozni a mesteremberek, később mindenki a csarnokokba kényszerül. Nem csak javítanak, hanem újakat is gyártanak itt. A haPallókon pihen a vizek vándora T ükröződés Megújul a fedélzet Fotók: Harascsák jóácsok fából építik a négy- Kis ország, kis folyók, kis személyes mentőladikot és a csónakok. Nagy idő, nagy nyolcszemélyes révcsónakot, rozsda, nagy lyuk. Kitüntetés a titkárnak Negyven évvel ezelőtt, 1955-ben a Siketek és Nagyothallók Szövetségének példáját követve megyénkben is megalakult a helyi szervezet. Az évforduló tiszteletére a megyei szervezet titkárát Cházár András- aranyéremmel tüntették ki. Ennek apropóján ültünk le beszélgetni a kitüntetett Jónás Lászlóval. — Mióta titkára a szervezetnek? — Több mint harmincöt éve. Első alkalommal önként jelentkeztem erre a tisztre, mert meg akartam ismerni társaim életét. Aztán már nem volt megállás. Azóta hatszor választottak egyhangúan újra a többiek. — Hányán vannak ebben az egyesületben? — Hivatalosan 453 tagot tartunk nyilván, ezek mind hetven éven aluliak. Persze vannak idősebbk is a társaságban, de tőlük már nem szedünk tagdíjat. — Mi a titkár feladata? — A tennivalók teljes körét még felsorolni sem lehet. Én a tagok életét általános iskolás koruktól kezdve kísérem figyelemmel. Nyolcadik osztály után segítek nekik a pályaválasztásban, az elhelyezkedésben. Szükség esetén társaim helyett kérelmeket, leveleket írok, vagy éppen hallókészülékük kisebb hibáit javítom meg. Jónás László — Ezek után már semmi kétség sem fér ahhoz, hogy jó helyre került a kitüntetés. Mikor és hol adták át? — A kitüntetést Vácon, szeptember 23-án kaptam meg a siketek világnapja ünnepsége keretében. Nagyon jólesett, hogy gondoltak rám az országos vezetők, mert ez is megerősített abban a hitemben, hogy szükség- van a mi munkánkra is. SiTi
