Új Kelet, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-04 / 233. szám

4 1995. október 4., szerda Külföld—belföld UJ KELET Ezüst galamb Lea Rabin, az izraeli minisz­terelnök felesége egy ezüstből készült galambfigurát ajándé- kozott Jasszer Arafat csecsemő kislányának — közölte kedden a The Jerusálem Post angol nyelvű izraeli napilap. Az AFP-nek az újságra hivat­kozó jelentése szerint Rabin felesége csütörtökön Washing­tonban a palesztin autonómia kiterjesztéséről szóló megálla­podás aláírásakor adta át aján­dékát Arafat feleségének, Szu- hának. — Kívánom, hogy gyerme­keteket mindig a béke ringas­sa! — áll a kislány, Zahva bölcsőjét díszíteni hivatott ga­lamb vésett feliratán. Kivégzett kínaiak Tizenkét kínait végeztek ki az október elsejei nemzeti ün­nepet hagyományosan meg­előző bűnözésellenes kam­pány során a múlt héten — kö­zölték kínai tartományi lapok. Az AFP jelentése szerint a ki­végzettek közül heten Csiang- szu, öten pedig Ningszhia tar­tományból származtak, s gyil­kosságokkal és rablással vádol­ták őket. Ugyancsak az ünne­pet megelőző kampány kereté­ben nyolc másik bűnözőt ti­zennyolc hónaptól húsz évig terjedő börtönbüntetéssel súj­tottak különböző cselekmé­nyekért. Új tb-kártyák Amennyiben minden a ter­vek szerint alakul, egy-más- fél hónapon belül minden, 18 éven aluli és nyugdíjas magyar állampolgár, vagyis a lakosság körülbelül fele új társadalombiztosítási iga­zolványhoz jut. Ezen a sze­mélyi szám helyett már az úgynevezett társadalombiz­tosítási azonosító jel (táj) szerepel. A lakosság másik fele viszont egyelőre csak egy hatósági igazolást kap arról, hogy ezután milyen azonosító számon szerepel a tb-nyilvántartásokban. A régi tb-kártyák januártól csak ezzel a hatósági bizonyít­vánnyal lesznek érvényesek — válaszolta az MTI érdek­lődésére kedden Szilágyi András, az egészségbiztosí­tó főosztályvezető-helyette­se. Az akciót várhatóan a hét végén indítja a tb. Az új kártya azért is más, mint a régi, mert amennyiben az igazolvány tulajdonosa más munkahelyre megy, vagy munkanélkülivé válik, nem az egész kártyát, csupán a hozzá tartozó igazolólapot kell kicserélni. Az idén ed­dig mintegy 700 ezren kap­tak új tb-kártyát. Heteken belül pedig — a népes­ségnyilvántartó, illetve a nyugdíjfolyósító adataira tá­maszkodva — többmillió, az alkotmányossági kívánal­maknak megfelelő tb-iga- zolványt postáz a tb. Erre azért van szükség, mert — amint a főosztályvezető-he­lyettes elmondta—január 1- jétől például minden recep­ten kötelező lesz feltüntetni a beteg társadalombiztosítá­si azonosító jelét. Szilágyi András az országos „postázási” kampány indítá­sa előtt nem kívánt a költ­ségekről nyilatkozni, s arra sem akart kitérni, hogy hol reklamálhatnak azok, akik sem kártyát, sem hatósági bi­zonyítványt nem kaptak. Mint mondta: mindenki idő­ben megtud mindent, az azo­nosító jelre egyébként is csak januártól lesz szükség. Izraeli támadás a lányiskola ellen Törökország Utórengés Hétfőn este újabb, a Richter-skála szerint 3,9-es erősségű földrengés volt a délnyugat-törökországi Di­nárban. A közel 100 ezer la­kosú város épületeinek mint­egy fele dőlt romba vagy rongálódott meg a vasárna­pi-hétfői földmozgások kö­vetkeztében. A hatóságok közlése sze­rint a felderített és kiemelt áldozatok száma tegnap késő estig 71 -re emelkedett, s a katasztrófa következté­ben a legújabb hírek szerint 212 ember sérült meg. A va­sárnapi földmozgásokat egész Anatóliában — Tö­rökország nyugati részén — érezni lehetett. Dinar lako­sai bírálják a helyi hatósá­gokat, mert túlságosan las­súnak tartják a mentési munkálatokat és keveslik a mentéshez használt eszkö­zöket is. Mintegy ötven zsidó telepes kedden betört egy palesztin lányiskolába Hebronban, mert felháborította őket, hogy az is­kola épületére palesztin zász­lót húztak fel. A támadók a szülőkkel és szomszédokkal viaskodtak, akik megpróbálták visszaszorítani a telepeseket, ám az izraeli biztonsági erők megakadályozták ezt. Paleszti­nok jelentése szerint komoly sérülés nem történt, de a beha­tolók bántalmazták az iskola igazgatóját és néhány tanulóját. Az Öböl-háború óta nem foganosítottak olyan kiterjedt és átfogó biztonsági óvintéz­kedéseket az Egyesült Álla­mokban, mint a következő na- pok-hetek eseményeire való felkészülés jegyében. A repülőtereken és a közhi­vatalokban már a hét végén megszigorították az ellenőr­A telepesek közül többen fel­másztak a háztetőkre, arab há­zakra támadtak kővel, ablako­kat törtek be. A palesztin igaz­gatót, aki éppen akkor érkezett az iskolába, tojásokkal dobál­ták meg. Szemtanúk szerint a rendőr­ség összevert egy palesztin fi­atalt, miközben egy zsidó tele­pesnek sikerült kereket olda­nia, és ezáltal elkerülnie a le^ tartóztatást. A Reuter jelentése szerint a te­lepesek ellenzik, hogy a háza­zést, miután New Yorkban ki­hirdették az esküdtszék elma­rasztaló ítéletét az Omar Abdul Rahman vallási elöljáró vezet­te iszlám terrorcsoport tagjai ellen. Szerdán II. János Pál pápa érkezik négynapos látogatásra, a hónap végén, húszadikától pedig több mint százötven ál­ikkal szemben lévő iskola tete­jén palesztin zászló lengjen. A múlt héten aláírt izraeli-palesz­tin békemegállapodás különle­ges biztonsági előírásokat tar­talmaz Hebronra vonatkozóan. Az egyezmény felbőszítette a Hebronban élő százezer pa­lesztint és négyszáz izraeli te­lepest. A palesztinok azt akar­ják, hogy a telepesek menjenek el a városból, a zsidó telepesek viszont azt, hogy az egész vá­ros izraeli ellenőrzés alatt ma­radjon. Iám- és kormányfőt várnak New Yorkba az ENSZ megalakulá­sának ötvenedik évfordulójára. Rendkívüli intézkedések vannak érvényben a Fehér Ház­nál is, ahol már a múlt csütör­tökön, az izraeli-palesztin megállapodás aláírási ünnep­ségére megszigorították a vé­delmet. Hatalmas biztonsági intézkedések A pápa is érkezik Magda Marinko-per Felmentés és életfogytig Magda Marinko és társai bűnperének keddi tárgyalási napján a Fővárosi Bíróságon Vadócz Attila ügyész indít­ványozta: a bíróság — bebi- zonyítottság hiányában — mentse fel Magda Marinkét a szegedi Z. Nagy-család megölésének vádja alól. Az ügyész indítványozta ugyan­akkor, hogy a bíróság a kecs­keméti és az orosházi gyil­kosságok ügyében mondja ki bűnösnek Magdát, nyere­ségvágyból, több emberen elkövetett emberölés bűntet­te miatt, s ezekért szabjon ki rá életfogytig tartó fegyház­büntetést. Szorgalmazta, hogy a feltételes szabadság­ra bocsátás vizsgálatának lehetőségét a legkésőbbi idő­pontra, azaz 25 évre állapítsa meg a bíróság. Az ügyész azért indítvá­nyozta Magda Marinko fel­mentését a szegedi ügyben, mert álláspontja szerint ezzel kapcsolatban csak közvetett bizonyítékok állnak a bíróság rendelkezésére, és ezek zárt láncolata meggyengült a tár­gyalás során. Vadócz Attila mellékbüntetésként Magda Marinkénak a Magyar Köztár­saság területéről való kiutasí­tását tartotta indokoltnak. In­dítványozta továbbá, hogy Varga Zoltán büntetőtanácsa ítélje Tamasi Attila másodren­dű vádlottat egyrendbeli rab­lás bűntette miatt, mint felbuj­tót börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, mellék- büntetésként pedig tiltsa el a közügyektől. Dobnik János harmadrendű vádlottra — lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés bűn­tette miatt — börtönbüntetés kiszabását kérte az ügyész. Vadócz Attila rámutatott: Dob­nik János kiképzett légiós, ezért személyében a társada­lomra veszélyesség indokolja, hogy — az ilyen ügyekben ál­talános gyakorlattal szemben — szabadságvesztésre ítéljék a vádlottat. Jádi János, Magda Marinko védője az elsőrendű vádlott felmentését indítványozta. A szegedi gyilkosság esetében bűncselekmény hiányára, a másik két ügyben bebizo- nyítottság hiányára hivat­kozott. Hangsúlyozta: vé­dence bűnössége egyik bűncselekmény esetében sem nyert kétséget kizáró bizonyítást. Krajkó Zoltán, Tamasi Attila védője a másodrendű vádlott bűncselekmény hi­ányában való felmentésére tett javaslatot. Nézete sze­rint csak Magda Marinko vallomása szól védence el­len, márpedig az ő szava­hihetősége erősen megkér­dőjelezhető. Jován László, Dobnik Já­nos védője kérte, hogy a harmadrendű vádlottat pénzbüntetésre ítélje a bí­róság. Pénteken a vádlottak az utolsó szó jogán fejthe­tik ki álláspontjukat, és még ezen a napon ítéletet hirdet a bíróság. Az 1996. évi költségvetés tervezete Azt követően, hogy a kor­mány legutóbbi ülésén dön­tött a jövő évi költségvetés tervezetéről, a képviselők a napokban kézhez kaphatták a törvényjavaslatot. A javas­lat azzal számol, hogy az ál­lamháztartás hiánya tőke- törlesztés nélkül egy év alatt közel 100 milliárd forinttal csökken. A központi költ­ségvetés deficitje a privati­zációs bevételekkel együtt nem lehet nagyobb 124-125 milliárd forintnál, az állam- háztartás hiánya pedig 260—262 milliárd forintot tehet ki. Jövőre a tervezett privatizációs bevételek 100 milliárd forint körül alakul­nak. A törvényjavaslat a ki­adási főösszeget 2056,6 mil­liárd forintban, a bevételi főösszeget pedig 1931,9 milliárd forintban jelöli meg. A kormányzat, amikor a költségvetés tervezetét készí­tette, feltételezte, hogy a sta­bilizációs folyamat eredmé­nyeként 1996-ban már meg­áll a nettó külső adósságállo­mány növekedése, s az idei, 22 milliárd dolláros szinten marad. Ez akkor érhető el, ha a fizetési mérleg hiánya az 1994. évi 3,9 milliárd dollárról 1996- ra 2 milliárd dollárra mérsék­lődik. A fizetési mérleg helyze­tének javulásához elsősorban a külkereskedelmi egyensúly kedvezőbbé válása járul hozzá. Amennyiben az elképzelések valóra válnak, úgy folytatódik a kivitel növekedése, ami 1996- ban 7—8 százalékos lesz, mi­közben az import csak kis mér­tékben, 1 százalékkal bővül. Az infláció üteme jelentősen mérséklődik. A termelői árak emelkedése 17 százalék körül alakul, a fogyasztóiár-drágulás pedig 19—21 százalék lesz az ez évi közel 30 százalékos szint­tel szemben. A pénzügyi egyensúly javu­lásának fontos feltétele, hogy miként alakulnak a keresetek. A kormányzati számítások sze­rint a bruttó keresettömeg jövőre 14—15 százalékkal emelkedhet, míg a foglalkozta­tottság közel 4 százalékkal mérséklődik. így az átlagkere­seteknél gyorsabb növekedés, 19-20 százalékos bővülés ala­kulhat ki, ami azonban részben a munkanélküliség bővülé­sének következménye. Figye­lembe véve a személyi jövede­lemadó-rendszerben tervezett változtatásokat és az inflációt is, az egy keresőre jutó reálbér mintegy 4 százalékkal mér­séklődik 1996-ban, szemben az ez évi 9-10 százalékkal. A jö­vedelemátcsoportosító intézke­dések eredményeként a beruhá­zások tovább gyorsulnak, az ez évinél is erőteljesebben növe­kednek, a beruházási ráta elér­heti a 11 százalékotris 1996- ban. Ilyen feltételek mellett a GDP volumene az idei évhez hasonló mértékben egy-két szá­zalékkal növekszik. A költségvetési törvényhez szorosan kapcsolódnak azok a változtatások is, amelyeket az adórendszerben a kormányzat javasol. Ezek szerint az adóbe­vételek 1996-ban a GDP-hez viszonyítva nem csökkennek. Igaz ez a személyi jövedelem- adó terhelésre is, bár a szabá­lyok módosítása a különböző nagyságú jövedelemmel ren­delkezőket nem egyformán érinti. így a nullakulcsos sáv megszüntetése mellett a mini­mális bér továbbra sem visel lé­nyeges adót, a kormányzati el­képzelések szerint az átlag alat­ti, illetve átlagos keresetek po­zíciója alig változik, míg a magasabb jövedelmek adóter­helése emelkedik. Mivel szű­kül a kedvezmények köre, így növelhető az adóalap. A vál­lalkozásokat kívánja a kor­mány preferálni azzal, hogy a társasági adó mértékeit nem változtatja. Mint ismeretes, egy évvel korábban viszonylag kedvezőbb társaságiadó-mér- tékek alakultak ki, főleg olyan cégek számára, amelyek beru­háznak, a megtermelt nyeresé­get nem veszik ki a vállalkozás­ból, hanem azt fejlesztésekre fordítják. A kormányzati elkép­zelések szerint a helyi adózta­tás szerepe jövőre tovább nö­vekszik, és emelkednek a fogyasztásiadó-tételek is. A forgalmiadó-rendszerben jelen­tősebb változás nem várható. A költségvetési törvényja­vaslat az elmúlt hetekben le­folytatott érdekegyeztetési vita során némiképpen átalakult. A legjelentősebb változás, hogy a tervezett deficit 120 milliárd forintról 124 milliárd forintra növekedett. A vita során korri­gálták a jövő évi személyi- jövedelemadó-bevételi elő­irányzatokat. A kormányzat eredetileg azzal számolt, hogy ilyen címen 377 milliárd forin­tot fizet be a lakosság, ám a parlament elé került javaslat­ban már valamivel nagyobb összeg, 379 milliárd forint sze­repel. A kiadásoknál a vita eredményeként kis mértékben, 2 milliárd forinttal emelkedett a központi költségvetési szer­vek, és 3 milliárd forinttal a helyi önkormányzatok támo­gatása. A helyi önkormányza­tok támogatására fordítható összeg így lényegében nem változott. Sokkal inkább az ere­deti pénzügyminiszteri javas­lathoz van közel, szemben az­zal az összeggel, amit a Belügy­minisztérium szükségesnek tartott volna. A jövő évi költségvetésben az egyik leglényegesebb vál­tozás, hogy számottevően csök­kent az elkülönített állami pénzalapok száma. Legalábbis a kormányzat erre tett javasla­tot a tervezetben. Tizenkilenc alapot a költség- vetésbe integrálnak, az Orszá­gos Játékalap megszűnik, öt alapot összevonnak, és az új neve Munkaerőpiaci Alap lesz. Ezenkívül további négy alap marad meg önállóan. A pénz­alapok 1996-ban 3,4 milliárd forint támogatásban részesül­nek összesen. A költségvetés finanszíro­zásánál a kormányzat úgy számol, hogy 1996-ban 224.8 milliárd lesz a privati­zációs bevételek nélkül szá­mított hiány, ebből 100 mil­liárd forintot a privatizációs bevételek fedeznek, így a fo­lyó költségvetéssel kapcso­latos deficit esetén a finan­szírozásra a kormányzatnak 124.8 milliárd forintot kell előteremteni. Amennyiben azonban az adósságszolgála­tot és az államháztartás egyéb tételeit is figyelembe veszik, úgy jövő évre a finan­szírozási igény eléri a 433,8 milliárd forintot. A központi költségvetés belföldi adóssá­gára fizetett kamatok nagy­sága jelentősen emelkedik egy év alatt. Idén várhatóan 470.8 milliárd forintot fizet­nek ilyen célra, jövőre azon­ban 539,6 milliárd forint ka­matkiadás terheli a folyó költségvetést. Annak ellené­re ilyen nagy a kamatteher, hogy a Pénzügyminisztérium az előző évi kamatszinthez képest jelentős, mintegy 4,1—4,3 százalékos állampa­pírkamat-szint mérséklő­déssel számol.

Next

/
Thumbnails
Contents