Új Kelet, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-26 / 251. szám

SZABOLCS-SZATMAR-BEREG MEGYEI NAPILAP II. évfolyam, 251. szám — 1995. október 26., csütörtök . MA. Nyíregyházi Közelkép (7.—10. oldal) Kárpátalja (4. oldal) Ízelítő az 1996-os költségvetésből Mi lesz veled önkormányzat? Közös demonstráció Az egészségügyieket kö­vetve közös demonstrációt tart november 15-én a Peda­gógusok Szakszervezete (PSZ), a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) és a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ). Hu­szonöt százalékos béremelést kémek és követelik, hogy az 1992 előtti munkaviszonyt számítsák be a közalkalma­zotti időbe. Tiltakozni kíván­nak továbbá az ágazati érdek- egyeztetés elégtelensége mi­att, valamint azért, mert — álláspontjuk szerint — a Mű­velődési és Közoktatási Mi­nisztérium nem képviseli megfelelően a szféra érdeke­it. Minderről a három szak- szervezet vezetője szerdán közös tájékoztatón számolt be a sajtónak. Lövöldözött a biztonsági őr Egy embert súlyosan meg­sebesített Egerben az a biz­tonsági őr, aki többször rálőtt egy, az általa őrzött telepnél felbukkanó mikrobuszra — tájékoztatta szerdán az MTI tudósítóját Kakuk György, a Heves Megyei Rendőr-főka­pitányság sajtószóvivője. Mint elmondta: J. A. felső- tárkányi lakos október 24-én, kedden az OMYIA Kft. terü­letén látott el fegyveres biz­tonsági őri szolgálatot. A két lövést, ez idáig tisztázatlan okok miatt este 8 óra körül adta le a járműre. A lövedé­kek súlyosan megsebesítet­ték a mikrobusz vezetőjét. A főkapitányság vizsgálati osz­tálya foglalkozás körében el­követett gondatlan veszé­lyeztetés vétségének alapos gyanúja miatt indított eljárást a biztonsági őr ellen. Kórházban a csecsenfóldi misszió vezetője A fővárosi -Szent János Kórházban kedden este mű­tétet hajtottak végre Mészá­ros Sándoron, az Európai Biztonsági és Együttműkö­dési Értekezlet csecsenföldi támogató csoportjának veze­tőjén — közölte az MTI-vel szerdán Szentiványi Gábor külügyi szóvivő. Mint isme­retes, Mészáros Sándor ok­tóber 13-án szenvedett köz­úti balesetet Groznij közelé­ben. Kezdetben úgy tűnt, hogy csupán könnyebb sérüléseket szenvedett, de a baleset óta eltelt 10 nap során állapota rosszabbodott, és a hét elején tüdőgyulladás és bordatörés gyanújával haza kellett utaz­nia Budapestre. Mészáros Sándor felépülése várhatóan több hetet vesz majd igénybe, így elképzelhető, hogy nem tudja kitölteni az év végén le­járó mandátumát — jegyezte meg a szóvivő. Kulturális segély A Japán Kulturális Segély (Japan’s Cultural AID) kere­tében az idén 65 millió forint értékű vissza nem térítendő támogatást kap Magyaror­szág múzeumi techikai be­rendezések vásárlására. Az erről szóló jegyzéket szerdán írta alá a Művelődési és Köz­oktatási Minisztériumban Fodor Gábor miniszter és Jositomo Tanaka, Japán bu­dapesti nagykövete. A műve­lődési tárca a segélyt a Nem­zeti Múzeum technikai fel­szereltségének javítására szánja, a millecentenáriumi kiállítás minél igényesebb megrendezése érdekében. Az elmúlt négy évben az Ál­lami Hangversenyzenekar, a Magyar Állami Operaház, az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem és a Nemzeti Szín­ház részesült japán kulturá­lis támogatásban. Scharnhorst Müller Dunai Imrénél A magyar gazdaság és az új német tartományok keres­kedelmi kapcsolatainak fel­lendítéséről tárgyalt szerdán Dunai Imre ipari és kereske­delmi miniszter Scharnhorst Müllerrel, a német Szövetsé­gi Gazdasági Minisztérium Berlini Hivatalának veze­tőjével. A miniszter hivata­lában fogadta Scharnhorst Müllert, akinek kíséretében jelen volt Anke Oettler, a bon­ni Külügyi Hivatal munka­társa is. Az Ipari és Kereske­delmi Minisztérium sajtóosz­tályától kapott tájékoztatás szerint a tárgyalófelek egyet­értettek abban, hogy az együttműködés hatékony for­mája a régiók közötti közvet­len kapcsolattartás. Önkormányzati konferenciá­nak adott otthont szerdán a nyíregyháza-sóstói Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Oktatá­si Központ. A megjelent pol­gármesterek, jegyzők és telepü­lési képviselők tájékoztatást kaptak az 1996-os költségvetés aktuális önkormányzati kérdé­seiről, illetve az önkormányzati csődtörvénytervezetről. Mint Kusztosné Nyitrai Edit, a Belügyminisztérium főosz­tályvezetője elmondta, sok te­lepülés polgármesteri hivatala már eleve félelemmel tekint a jövő évre, pedig a tervezett vál­toztatások gyakorlatilag még csak papíron léteznek. Ugyan­is bármilyen törvény is lát nap­világot, mindenképpen a nem­zetgazdaság egészének megter­melt és elosztható jövedelme fogja meghatározni az önkor­mányzati bevételeket. A települések részére elkülö­nített, a működési feltételeket biztosító központi költségek a tervek szerint 1996-ban össze­sen mintegy 900 milliárd forin­tot tesznek ki, ami nominálér­tékben hasonló nagyságú, de reálértékben alacsonyabb mér­tékű, mint az 1995-ös támoga­tás. Általánosan tíz százalék- pontos csökkenéssel lehet szá­molni, viszont az infláció mér­Tegnap este érkezett Nyír­egyházára Fritz Fischer, me­gyeszékhelyünk német testvér- városa, Iserlohn polgármestere és két kollégája. A vendégek csütörtökön reggel a képviselő- testület frakcióinak képvise­lőivel találkoznak, majd Sáros­patak nevezetességeivel ismer­kednek. Pénteken az Univer­zum Üzletházat tekinti meg tékét nem fogja követni az igényelhető pénzalap. A kormány javaslatai között szerepel az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került ön- kormányzatok támogatásának leállítása, illetve e települési kategória megszüntetése. Erről a mai napig hatalmas viták zaj­lanak az egyeztető bizottságo­kon belül. Viszont nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy létezik az úgynevezett elmara­dott települések listája, amiben közel 1000 név van felsorolva, közöttük nagyon sok Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei helység is. Az e támogatási körbe eső képviselő-testületek lakossá­guk arányában részesülhetnek Fritz Fischer, majd tárgyaláso­kat folytat Lendvai Istvánnal, a Fimex Fair Bt. vezetőjével és dr. Jakab Imrével, a kereskedelmi képviselőjével. Szombat délelőtt Iserlohn polgármestere a debre­ceni Déry Múzeumot tekinti meg, délután Sóstón a múzeum­falut keresi fel, este részt vesz a zeneiskola avatásán és az ünne­pi hangversenyen. a központi segítségből. Ennek 1995-ös összege mintegy 1,7 milliárd forint volt, ami az el­képzelések szerint jövőre több mint duplájára, közel 3,6 mil­liárd forintra nőne. A kormány meglátása szerint azokat a te­lepüléseket, amelyek önhibáju­kon kívül kerültek hátrányos helyzetbe, illetve még a műkö­dési feltételeiket sem tudják fedezni, az új önkormányzati törvény sem fogja nehezebb helyzetbe hozni. Egyébként az előbbi kategóriába tartozó pol­gármesteri hivataloknak a 70 százaléka rajta van az elmara­dott települések listáján is, te­hát ezek a helységek két pénz­ügyi forrásból is meríthetnek segítséget. A fennmaradó 30 százalékba eső, és egyfajta tá­mogatást élvező falvak és vá­rosok esetében várható majd némi működési probléma. A kormány által létrehozan­dó kincstárivagyon-kezelő szervezetről elmondta a fő­osztályvezetőnő, hogy a tervek szerint csak a központi költ­ségvetési pénzből működő in­tézmények felett fog felügye­letet gyakorolni, de az önkor­mányzatok egyelőre nem tar­toznának az irányítása alá. Vi­szont modernizálni, egysze­rűsíteni szeretnék a kormány­zat és annak önkormányzati szervei közötti pénzügyi for­galmat. Az eddigi kétutas, kölcsönös, oda-visszafizetéseket ezentúl úgy szeretnék megoldani, hogy a kormánytól kapott támogatás­ból egyszerűen levonnák az önkormányzati anyagi kötele­zettségeket, s csak a különbö­ze tét juttatnák el az adott tele­pülésekre. Ez csökkentené az állami büdzsé hitelfelvételi igé­nyeit, illetve az adósságállomá­nya így kisebb mértékben nö­vekedne. Ezzel, persze, az át­utalásokat végző kereskedelmi bankok rosszabbul járnak, mert felére csökkennének így a pénzügyi tranzakciók. A magyar NATO-tagságról Népszavazást akar a Munkáspárt A tegnapi napon a parla­mentben Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke átadta dr. Kóródi Máriának, az Or­szággyűlés alelnökének azt a 179 755 aláírást tartalma­zó dokumentumot, amely a NATO-tagság kérdését egy népszavazással kívánja megvitatni. A törvények értelmében a leadott aláírásokat ezek után hitelességükre nézve az Or­szágos Választási Elnökség megvizsgálja, és amennyiben az aláírások közül százezer hitelesíthető, úgy a törvények értelmében népszavazást kell kiírni, felvetvén a kérdést, hogy az ország szavazói akar­ják-e, hogy Magyarország tagja legyen az atlanti szövet­ségnek vagy nem. Amint azt Thürmer Gyu­la elmondta, két fontos kérdést vet fel a kezde­ményezés: az egyik maga az a tény, hogy a mostani törvények olyan magas számban határozzák meg a népi kezdeményezésre ki­írt népszavazás aláírás­számát, hogy az szinte lehe­tetlenné teszi magát a ki­írást. A másik fontos tény, hogy a volt szocialista országok közül most és először a ma­gyar Munkáspárt veti fel a NATO-tagság kérdését eb­ben a formában, más bizton­sági garanciákra híva fel a figyelmet. Lapunk holnap interjút közöl a Munkáspárt elnöké­vel. Jubilált a nyugdíjasklub Százezer forint a segélyalapítvány számára Fenállásának 25. évfordulóját ünnepelte kedden este Nyíregyhá­zán, a helyőrségi klubban a fegyveres erők és testületek nyugdíjasklubja, amely megyénk legnagyobb ilyen jellegű szerve­zete. A kis ünnepségen, amelyre meghívták a klub alapító tagjait és a fegyveres szervek vezetőit, a nyugdíjas egyenruhások felidézték a régi élményeket, kiállítást nyitottak meg az elmúlt két és fél évti­zed fényképeiből, dokumentumaiból. Megemlékeztek azokról, akik az eltelt évek alatt segítették a klub működését, melynek köszönhetően népdalkört alakították, kirándulásokkal színesítették a nyugdíjasok életét, valamint szociális segélyt oszthattak a rászo­rulóknak. A segélyalapítvány számára a megyei rendőr-fő­kapitányság saját alapjából 100 ezer forintot utalt át. A Belügymi­nisztérium és a Magyar Honvédség vezetése négy nyugdíjast pénz­jutalomban részesített, Becző Pál nyugállományú őrnagyot — tit­kári munkájának elismeréseképpen — alezredessé léptette elő. Vendégek Iserlohnból

Next

/
Thumbnails
Contents