Új Kelet, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-26 / 251. szám

Külföld—belföld 1995. október 26., csütörtök USA—Kína: emberi jogok Az elmúlt hónapok mély válságának lezárása és az együtt­működés kiterjedtebb, magasabb szintre emelésének szán­déka jegyében ért véget az Egyesült Államok és Kína elnö­kének keddi találkozója. Bili Clinton és Csiang Cö-min két­órás megbeszélésükön megállapodtak abban, hogy a párbe­szédet új területekre is kiterjesztik, s néhány héten belül meg is kezdik a tárgyalásokat. A Clinton által nagyon pozitívnak minősített eszmecserén nagy hangsúlyt kapott az emberi jo­gok kényes kérdése. Az amerikai elnök szót emelt két kínai máskéntgondolkodóért, s felhozta Tibet kérdését is. A kínai fél hajlandónak mutatkozott arra, hogy a későbbiekben rész­letesen megvitassák e témákat. Hazamennek a cseh kéksisakosok Megkezdődött a Horvátországban állomásozó cseh béke- fenntartó katonák kivonása. A néhány tucat kéksisakosból álló első csoport már meg is érkezett a dél-csehországi Ceské Budejovice katonai repülőterére. A cseh rádió szerdai hírére hivatkozó ITAR-TASZSZ emlékeztetett arra, hogy az ezerfős kontingenst december 15-ig vonják ki a volt jugoszláv köz­társaságból. November 1-jére azonban már csak 500 cseh kéksisakos marad Horvátországban. Arafat a Harvard egyetemen Jasszer Arafat palesztin vezető kedden a Harvard Egye­tem mintegy 800 fős hallgatóságának vendége volt, s bár otthoni problémáiról beszélt, szemmel láthatóan jókedvűen tartotta meg első előadását egy amerikai felsőoktatási intéz­ményben — írta az AP. Előzőleg mind az ENSZ főtitkára, mind pedig az amerikai külügyminisztérium elítélte a New York-i polgármestert, aki távozásra szólította fel Arafatot a város által rendezett koncertről. A palesztin vezető egy ame­rikai televíziónak adott keddi nyilatkozatában reményét fe­jezte ki, hogy az Izraellel nemrég kötött megállapodás leg­feljebb két éven belül elvezet a független palesztin állam meg­teremtéséhez. Nem zárta ki egyfajta konföderáció lehetőségét Jordániával. Háborús bűnösök Hollandiában Az Interpol hollandiai részlege (CRI) bejelentette: gyanú­ja szerint az országban tíz délszláv háborús bűnös él. Az AFP jelentése szerint a rendőrök figyelmét a volt Jugoszláviából érkezett menekültek hívták fel: azt állították, hogy több sze­mélyt felismertek, akik rablásokban, gyilkosságokban, erőszakcselekményekben és etnikai tisztogatásokban vettek részt hazájukban. Letartóztatások Horvátországban Horvátországban az utóbbi napok során őrizetbe vettek 14 személyt, akiket azzal vádolnak, hogy éveken keresztül -a szerbiai titkosszolgálat emberei voltak —-jelentette a Beta. A belgrádi hírügynökség jelentése szerint a kémek között 12 szerb és két horvát nemzetiségű személy van. A horvát bel­ügyminisztérium közleménye szerint a letartóztatást követő házkutatások során a hatóságok bizonyítékokat találtak ar­ról, hogy a letartóztatottak 1991-től a szerb titkosszolgála­tok zsoldjában álltak. Kivonulás Ciszjordániából Az izraeli hatóságok szerda reggel hét órakor megkezd­ték a ciszjordániai Dzsenin város rendőrőrsének kiürítését. Az épületet a szeptember 28-án Washingtonban aláírt pa­lesztin—izraeli megállapodás értelmében a nap folyamán át­adják a Palesztin Hatóság jerikói munkatársainak. Az izraeli közigazgatás utolsó képviselője körülbelül három hét múlva hagyja el a várost. A szeptember végi egyezményben foglal­taknak megfelelően Izrael folyamatosan vonja ki biztonsági erőit és hatóságait a ciszjordániai településekről. December elejéig öt városból távoznak az izraeli rendfenntartás és köz- igazgatás alkalmazottjai. A kivonulás nyomán tartják meg január végén az első általános választásokat a palesztin au­tonómia területén. Katonák bűncselekményei Japán és az Egyesült Államok szerdán megállapodott ab­ban, hogy változtatnak azokon a rendelkezéseken, melyek a Japánban bűncselekményt elkövetetett amerikai katonák felelősségre vonására vonatkoznak — közölte a tokiói kül­ügyminisztérium. A Reuter által idézett külügyi szóvivő sze­rint a változások értelmében még á hivatalos vádemelés előtt átadják az érintett amerikai katonákat a japán hatóságoknak. Az egyetértésreKono Johei japán külügyminiszter és Walter Mondale amerikai nagykövet találkozóján jutottak, a részle­teket, így például azt, hogy az átadásra pontosan mikor kerül sor, a két ország szakértői dolgozzák majd ki. UJ KELET Magyar békefenntartók utaznak Ciprusra Horn Gyula— Erik Derycke Horn Gyula miniszter- elnök szerdán hivatalá­ban fogadta a Kovács László külügyminiszter meghívására hazánkban tartózkodó belga külügy­minisztert — közölte az MTI-vel a Miniszterelnö­ki Sajtóiroda. A beszélgetés során a miniszterelnök ismertet­te az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal kapcsolatos magyar el­képzeléseket és várako­zásokat, kiemelve azokat az erőfeszítéseket, ame­lyeket annak érdekében teszünk, hogy mielőbb megfeleljünk az EU felvé­teli követelményeinek. Törekvésünkhöz kérte a belga kormány hatható­sabb támogatását. Erik Derycke ismertette Horn miniszterelnökkel azt a belga javaslatot, —ame­lyet elmondása szerint több EU-tagállam is tá­mogat —, hogy az Unió 1996-os kormányközi konferenciáját követően egyszerre, de külön-kü- lön kezdjenek tárgyalá­sokat az összes társult orzsággal. A csatlakozással kap­csolatos döntés azonban differenciáltan, a tárgya­lások eredményességétől, illetve a jelölt ország in­tegráció érettségétől füg­gően fog megtörténni. A miniszterelnök és belga vendége véleményt cse­réltek továbbá a délszláv válság legújabb fejle­ményeiről és megoldásá­nak kilátásairól, figye­lembe véve a magyar mi­niszterelnöknek a közel­múltban Zágrábban és Belgrádban tett látogatá­sa során szerzett tapasz­talatait is. Ünnepélyes külsőségek kö­zött búcsúztatták szerdán azt a 39 magyar békefenntartó kato­nát, akik hamarosan az ENSZ ciprusi missziójában kezdik meg szolgálatukat. A Magyar Honvédség Művelődési Házában Bíró Jó­zsef altábornagy, a vezérkari főnök első helyettese köszönt el a katonáktól, akik kéthetes ausztriai felkészítés után Bécs- ből utaznak majd a szigetor­szágba. A magyar katonák az osztrák békefenntartó központ­ban osztrák partnereikkel közös kiképzésen fejezik be a felké­szülést. Ausztria a ciprusi vál­A Átalakul A vérellátás biztonságosabbá és gazdaságosabbá tétele érde­kében a mainál kisebb és haté­konyabb vérellátó hálózat meg­teremtését tűzte célul a Népjó­léti Minisztérium. Az új háló­zat — Országos Vérellátó Szol­gálat (ÓVSZ) néven — a jelen­legi 64 helyett csak 28 vérellá­tó állomásból áll majd, a többi a kórházak transzfuziológiai osztályaként működik tovább. Ha a tervezetet a kormány is jóváhagyja, az átalakítás hete­ken belül megkezdődik — tá­jékoztatták az újságírókat szer­dán a Népjóléti Minisztérium­ban. Mint elhangzott: bár a vér­adások száma az utóbbi évek­ben valóban csökkent, évente még mindig 460 ezer egység­nyi vért vesznek le hazánkban. Ez a mennyiség elegendő len­ne az ország vérszükségletének biztosításához, ha a vérellátó hálózat nem lenne ennyire szét­tagolt, és a vérellátás koordiná­ság kezdete, 1964 óta vállal meghatározó szerepet az otta­ni békefenntartásban. A mosta­ni az első eset, hogy az Euró­pai Unió egyik tagállama egy szervezeten kívüli országgal működik együtt a békefenntar­tásban. A magyar szakasz tag­jai azonban minden tekintetben megtartják szuverenitásukat: viselik majd a nemzeti címert, felvonják a nemzeti zászlót. A misszióban magyar tiszt tölti be a zászlóaljparancsnok-helyette- si és a századparancsnok-he- lyettesi beosztást. A magyar kontingensben egy honvédor­vos is helyet kap. lásáért egyetlen intézmény len­ne felelős, a szükséges informa­tikai háttérrel. Az ÓVSZ kiala­kításának első lépéseként a 28 állomás és az Országos Hema­tológiai és Vértranszfúziós In­tézet között állandó számítógé­pes kapcsolatrendszer épül ki. Az OHVI-nak így percre pon­tos információi lesznek majd a vérkészletekről és szabadon rendelkezhet velük. Ily módon lehetővé válik a vér gyors és hatékony felhasználása — mondta Petrányi Győző, az OHVI főigazgatója. A vérellá­tókat működtető intézmények­kel novemberben már az új struktúrának megfelelően köt finanszírozási szerződést az egészségbiztosító. Alapvető érdek ugyanis — mutatott rá Illés Béla főigaz­gató-helyettes —, hogy a vér­ellátásra fordított évi négymil- liárd forintot gazdaságosabban, hatékonyabban használják fel. A most kiutazók tíz hónapos szolgálatot teljesítenek, ezt követően pedig félévente lesz váltás. Mint már korábban nyil­vánosságot kapott: a magyar részvétel az indulóköltségekkel — a szükséges felszerelések beszerzésével együtt —r 88 mil­lió forintba kerül. Az összeget a honvédelmi költségvetésből teremtették elő, a kiadásokat később az ENSZ részben meg­téríti. Jelenleg 66 magyar ka­tonai megfigyelő és békefenn­tartó teljesít külszolgálatot, kö­zülük a legtöbben a Sínai-fél- szigeten és Angolában. A hálózat átalakítása később a 28 vérellátó állomás állami kézbe adásával, a vérellátás ál­lami feladattá nyilvánításával folytatódna. Ehhez viszont mó­dosítani kell az önkormányzati törvényt. Jelenleg ugyanis a vérellátók az önkormányzatok­hoz tartoznak, amelyek máris jelezték: csak akkor egyeznek bele az új struktúra kialakításá­ba, ha ezt közgyűléseik is jó­váhagyják. A véradás egyébként tovább­ra is önkéntes és térítésmentes maradna, a rászorulók ezentúl is ingyen jutnának vérhez. Á donorszervezés a jövőben is a Magyar Vöröskereszt feladata lenne. Jelenleg mintegy 2400- an dolgoznak a vérellátókban. Lépes Péter, a Népjóléti Mi­nisztérium helyettes államtitká­ra egy kérdésre válaszolva el­mondta: az átalakítás miatt leg­feljebb 10—20 embernek kell új munkahely után néznie. A véradások száma csökken a vérellátó hálózat Az Országgyűlés szerdai ülé­se Surján László (KDNP) na­pirend előtti felszólalásával kezdődött meg. Az ellenzéki honatya emlékeztetett arra, hogy hazánknak a nemzetközi normáknak megfelelően kell a menekültkérdést kezelnie, azonban szem előtt kell tarta­nia azt is, hogy a Magyarország területén tartózkodó külföldi állampolgárokra ugyanazok a törvényi előírások vonatkoz­nak, mint a magyarokra. Surján László utalt arra is, hogy a közelmúltban napvilá­got látott hírek szerint külföl­diek határőröket vesztegettek meg útlevelük lepecsételéséért. Amennyiben ez valóban meg­történhetett, akkor nem tudhat­juk, hogy mennyi ideig marad­nak hazánkban azok, akik csu­pán harminc napra kaptak en­gedélyt a magyarországi tartóz­kodásra. Szabó Iván (MDF) napirend előtti felszólalásában a kor­mányfő különböző — az IMF- hitelről szóló — nyilatkozatai­ból olvasott fel részleteket. Em­lékeztetett arra, hogy március­ban és májusban még létkérdés­nek nevezte//or« Gyula a meg­állapodás megkötését, míg a miniszterelnök amerikai útját követően ezek a hangok meg­változtak, és átvette helyüket az az érvelés, amely szerint nem is olyan fontos a valutaalappal történő megállapodás. Akar László, a pénzügyi tár­ca államtitkára úgy vélekedett, hogy hazánk azon az úton jár, amelyet az IMF is szükséges­nek tart. Torgyán József (FKGP) szerint a Szabó Iván által felsoroltak azt mutatják, hogy a kormánynak nincsen olyan gazdaságpolitikája, ame­lyet az IMF egyáltalán megvi­tathatna. Surján László hangoz­tatta, hogy a kabinetnek nem külső támogatókat kellene ke­resnie, mivel gazdaságpolitiká­ját eredményei hitelesítik majd. Lamperth Mónika (MSZP) óvott attól, hogy szövegössze­függéséből kiemelt nyilatkozat­részekre hivatkozzon az ellen­zék. Szájer József (Fidesz) le­szögezte, hogy a kormány va­lóban nehéz helyzetben van, amikor az ellenzék által felso­rolt tényekre kell válaszolnia. Pető Iván (SZDSZ) szerint csak az ellenzék egy részének van­nak gazdasági elképzelései, de ezeknek csak a népszerű részeit ismertetik. Torgyán József az önkormányzatok ellehetetlenü­lésére hívta fel a figyelmet. Egy sarkadi példára hivatkozva el­mondta: a belügyi tárca egyik munkatársa az önkormányzato­kat a „visszavonulás szférájá­ba” sorolta. Kuncze Gábor belügymi­niszter válaszában úgy véleke­dett, hogy Torgyán József azért beszélt egy nemlétező ügyről, mert nem volt más témája. Kuncze végül utalt arra, hogy Torgyán felszólalása — ahogy legtöbbször — nem felelt meg a házszabályi előírásoknak, mi­vel nem rendkívüli, halasztha­tatlan, és országos jelentőségű ügyről szólt. Emberölés Szegeden Emberölés tetteseit ke­resi a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság. Kedden este fél 8 és 9 óra között Szegeden, a Tisza-parton, az Árvízi emlékmű közelében olyan súlyosan bántal­mazták Farkas József szegedi lakost, hogy az sé­rüléseibe a helyszínen be­lehalt. Az áldozat 21 éves, 170 centiméter magas, vékony testalkatú, fekete hajú, barna szemű. A bűncselekmény idején kék színű farmernadrá­got, farmerdzsekit, alat­ta mintás, V-nyakú sötét színű pulóvert és világos- barna cipőt viselt. A nyo­mozás eddigi adatai sze­rint Farkas József 7 óra­kor taxival a Takaréktár utcai Puli kaszinóhoz vi­tette magát, majd onnan eddig ismeretlen szemé­lyek társaságában, fel­tehetően gépkocsival el­távozott.

Next

/
Thumbnails
Contents