Új Kelet, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-25 / 250. szám
UJ KELET Mezőgazdaság 1995. október 25., szerda Dohánykutatók konferenciája Sikeres szereplés Nagy Britannia szivar- és cigarettaipara világhírű, pedig sohasem termesztettek dohányt. Az országban fellelhető, összesen négy tövet egy angol kutató nevelgette lakótelepi lakásának erkélyén, de az elmúlt hetekben azt sem volt szerencséje látnia hazánk egyetlen nemzetközileg jegyzett dohánykutatójának, dr. Kerekes Benedeknek, a GATE Mezőgazdasági Főiskola tudományos főigazgató-helyettesének, mert a növényeket elpusztította a peronoszpóra. Nemrégiben tért haza dr. Kerekes Benedek Oxfordből. Kerekes Benedek (Fotó: Bozsó) a CORESTA, a Dohánykutatók Nemzetközi Szervezetének soros konferenciájáról, ahol idén hazánkat egymaga képviselte. Mint a neves kutató elmondta, hosszú évek óta tagja ennek a szervezetnek. Idén a megjelent több mint 250 kutató előtt egy felszólalásban ismertette kutatási területét, ami a dohány- termékek beltartalmi jellemzőinek vizsgálati eredményeiről, illetve a füstért, az ízért és a zamatért felelős komponensek minősítésének technikai megoldásáról szólt. Kerekes úr— hallgatók segítségével — a kutatásokat a főiskola laboratóriumában, illetve — megyei termelők szárítóiban — Virginia típusú dohánnyal végezte el. A cél a különböző szárítási technikáknak és a minőség összefüggéseinek feltárására volt. A vizsgálat eredményes lett, és sikerült kifejleszteni egy olyan kíméletes, energiatakarékos szárítási technológiát, ami kedvezően befolyásolja a dohány minőségét. A szimpózium előtt bemutatott egy új, a fenti probléma gyors elemzését lehetővé tévő technikai berendezést is. Ennek alapja a magyar gyártmányú INF- RAPID —61 típusú készülék volt, amit a célnak megfelelően átalakított a kutató. Dr. Kerekes Benedek előadásának sikerét jelzi, hogy az általa kifejlesztett gyorselemző-be- rendezés iránt nagy volt az érdeklődés. Olyannyira, hogy Oxfordból egy konkrét marokkói üzleti ajánlattal térhetett haza. Ez magával vonja a megyei kutatási eredmények és az újonnan kifejlesztett szárítástechnológia mint referenciaanyag tanulmányozását is. Emellett számtalan szakmai levelezőpartnerrel ismerkedett meg a nyíregyházi mező- gazdasági főiskola tanára. Mint elmondta, családjukban többgenerációs hagyomány a dohánytermesztés és -szárítás. O maga ugyan nem dohányzik, de az alapanyag- növény kutatásával és választott szakterületével már 15 éve foglalkozik, amiben még számtalan további kísérleti lehetőséget lát. Most a dohányminőség gyorselem- ző-készüléket szeretné tökéletesíteni, hogy széles körben lehessen alkalmazni a dohánygyárakban és a felvásárlóhelyeken. Ma színelemzés alapján történik az osztályozás, de a beltartalmi jellemzők gyors, hatékony kimutatásával egyrészt egyszerűbbé, másrészt pontosabbá válhat a minőségi meghatározás. —vip— Bankrendszert az agrárágazatnak! „Egy hektárból is meg lehet élni” letta. munkás lehet. Az állam felada- szonállatok több mint fele Hírt adtunk már arról, hogy német szakemberek és politikusok tanácskoztak a napokban megyénk képviselőivel Szabolcs-Szatmár-Bereg munkaerőfejlesztési lehetőségeiről. A főbb ágazatok szakemberei értékelték a megyei helyzetet és természetesen kitértek a fő témára, a munkahelyteremtés lehetőségeire. A mezőgazdasági munka- csoport ülésének első előadója, Jakab Ferenc, a gazdakörök megyei szövetségének vezetője elmondta: a megyének nagy lehetőségei lennének a zöldségtermesztés területén, kár, hogy kicsi a feldolgozókapacitásunk és hűtőházaink jelentős hányada működésképtelen. Gyümölcstermesztésünk katasztrofális helyzetbe került nemcsak a fagykár, hanem a szakértelem hiánya, az anyagi körülmények szűkössége és a földtulajdonviszonyok rendezetlensége miatt. Állattenyésztésünk legnagyobb gondja, hogy hatalmas férőhely-kapacitásokat hagyunk kihasználatlanul. A nehéz helyzetben az előadó egy nagymérvű oktatásiképzési reform megvalósítását tartja a legfontosabbnak. A tanfolyamok megszervezéséhez meg kell ragadni minden külföldi — jelen pillanatban német és holland — segítséget. Egyébként a tapasztalatok azt mutatják, hogy külföldről több segítség jön, mint belföldről. A gazdakörök, az első ezüstkalászos gazdatanfolyam sikerén felbuzdulva, a megye hat településén indítanak hasonló képzéseket. Jakab Ferenc problémák egész tömegét sorolta még fel: nincs valóságos termelésfinanszírozás, drága a biztosítási rendszer. Csak óhaj marad a szektorok semlegessége, mert a több 10 milliárd forintos támogatás nagy része a feldolgozókhoz és nem a termelőkhöz jut el. Nem megoldott a termékek biztonságos elhelyezése, a termelők nevetséges árakon kénytelenek megválni terményeiktől. Jakab úr szerint hiányos eszközparkunk pótlására kényszerűségből megfelelnének a használt nyugati gépek is. Jó lenne, ha a németek kedvező feltételek mellett tudnák átadni feleslegessé vált, lecserélt kombájnjaikat, munkagépeiket. Bizakodva szólt arról, hogy a közeljövőben színesedni fog az érdekképviseleti paBíró Miklós, a megyei agrárkamara elnöke elmondta, hogy a július l-jével felügyeletük alá került gazdajegyzőket megpróbálják az eddigitől eltérő gondolkodásmód szerint irányítani. Arra törekednek, hogy egy-egy gazdajegyző területe, a lehetőségekhez képest, egységes tájkörzetet alkosson, a szakemberek pedig készítsenek térségfejlesztési tanulmányokat. Kifejtette, hogy a termelés koordinálása érdekében össze kell fogni a kisgazdaságokat. Közös beszerző- és értékesítőszövetkezetek létrehozására van szükség, mert minőségtanúsítás ugyan van, de nincs olyan szerv, mely a partnereket összehozná és profitját a termelésbe juttatná vissza. Bíró úr is megemlítette a korszerű állattenyésztő-telepek hasznosításának szükségességét. Kijelentette, hogy létfontosságú a jelenlegi termésbecslésnél pontosabb termésadatok és egyéb piaci információk eljuttatása minden gazdaság számára. Tóth András a Regionális Átképző Központ képviseletében a termelőszövetkezetek felbomlása után előállt helyzet elemzésével indította előadását. Elmondta, hogy ebben az időben nagy tömegű hátrányos helyzetű, alulképzett foglalkoztatott maradt munka nélkül. A nonprofit átképzőközpont nyíregyházi és kihelyezett tanfolyamaival a munkaerőpiacon jobban érvényesülni tudó munkavállalókat próbál képezni. Terveik között szerepel, hogy a PHARE segítségével mobil tantermeket helyezzenek üzembe, melyek oda is elvihetik az ismeretanyagot, ahol egyébként nincs alkalmas helyiség az előadások megtartására. Az átképzőközpont távlati célja, hogy a határon túli magyarság számára is rendezzen kihelyezett tanfolyamokat. Csépke István, a megyei munkaügyi tanács titkára elmondta, hogy a munkanélküliek jelentős része még mindig a mezőgazdaságból kerül ki, nagy részük fiatal — 63 százalékuk 35 év alatti. Szuggesztív előadásában Farkas Tibor (a cigány kisebbség képviseletében) az egyik fő problémaként említette a tulajdonviszonyok rendezetlenségét, mondván, hogy akinek nincs semmije, abból csak bérta lenne, hogy a még gazdátlan vagy az állami tartalékföldekből tartós használatra földet adjon a nincsteleneknek. Elmondta, hogy sok cigány munkanélküli érkezett a mező- gazdaságból. Több éves tapasztalata, hogy érdemes velük foglalkozni, Nagycserkeszen és még néhány más településen biztató sikereket értek el. Tény, hogy a cigányság gyűjti be a gyógynövények túlnyomó részét, melyet aztán potom áron vesznek meg tőlük. Ennek és a hagyományosan jó cigány lótenyésztés szervezett keretek közé terelésével biztos kenyeret lehetne adni a cigányság kezébe, mindehhez azonban előtérbe kell helyezni a képzést és — az egykori népi kollégiumok mintájára — nagyon oda kellene figyelni a hátrányos helyzetű cigány fiatalok oktatására. Galó Miklós, a mezőgazda- sági főiskola főigazgató-helyettese előadásában sorra vette a mezőgazdaság minden problémáját. Csökken az ágazat teljesítménye, vagyonvesztést okoz a tulajdonviszonyok rendezésének elhúzódása, szaporodnak. az időjárási rendellenességek. — A kiszámítható jövőképhez stratégia kell — mondta. — Gondolni kell arra, hogy csatlakozni akarunk az Európai Unióhoz, ezért a fenntartható fejlődés gondolatmenetét kell szem előtt tartanunk. A további romlás megakadályozása érdekében sürgős talaj- védelmi programot kell megalkotni, ésszerű keretek között hasznosítani kell a felszíni és felszín alatti vizeket, nagyon fontos a környezetvédelem. Erőforrásaink jobb hasznosításáért szerkezetváltásra van szükség, a tájgazdálkodás lenne a leghatékonyabb termelési forma. Zöldségtermelésünknek nagy jelentősége lehet, de a magas önellátottsági szint miatt inkább a feldolgozóipar és az export lehetne a fontosabb felvásárlóerő. Almából egész Európában túltermelés van, a piacon nem lehet növekvő mennyiséget elhelyezni. A haolyan kistermelők tulajdonában van, akik nem rendelkeznek megfelelő eszközökkel, és így nem tudnak minőséget produkálni. Adottságaink alkalmasak gyógynövénytermesztésre, méhészetre, vadgazdálkodásra. Meglévő termékfeldolgozó-kapacitásunk korszerűsítésével nagyobb súllyal lehetnénk jelen a piacon, ehhez azonban a feldolgozóiparnak nem csak az egyoldalú élelmiszer-előállítással kellene foglalkoznia. A dolgozók szakmai színvonala rendkívül alacsony, emeléséhez kétségbeesett tűzoltó- munkára van szükség. Galó úr szerint szerencsésebb lenne, ha a felsőoktatásban nem specialistákat, hanem komplexebb ismeretanyaggal rendelkező agrármérnököket képeznének. Szénégető' László, a megyei földművelésügyi hivatal vezetője elemezte a fejlődés belső és külső gátjait: — Megyénkbe nem vezet autópálya — el- érhetetlenek vagyunk. Gyakorlatilag nincs mezőgazdasági finanszírozás, a termelők kénytelenek eladni a termést, de kedvező hitelhez nem juthatnak, mezőgazdasági bankrendszer létrehozását kell követelni! Az államnak nagyon határozottan támogatnia kellene a szövetkezetek létrehozását. Százezer hektáros földterületünket fel kell erősíteni. Nagyon hiányzik a szakképzett munkaerő, ha ezen nem változtatunk, nem lesz jövőnk. Nagyon hátráltatja a munkát a tárcák közötti nehézkes egyeztetés, sokkal szorosabb együttműködésre lenne szükség az előrelépéshez. A német vendégek leginkább térségfejlesztési metodikák, programok átadásával segíthetnének. Szénégető úr arra is felhívta a figyelmet, hogy soha nem volt ilyen olcsó a föld, mint most. A bölcsebb önkormányzatok lassan kezdik belátni, hogy földet kell venniük és használatra ki kell adniuk az embereknek; nem helytálló az a vélemény, miszerint az önkormányzatok nem erre hivatottak. A hivatalvezető cáfolta azt a véleményt, hogy öt hektárnál kisebb föld kevés a nyereséges gazdálkodáshoz: — Egy hektárból is meg lehet élni, csak ahhoz nagy szakértelem kell. Vasas László Bevallom, először én sem tudtam, hogy mi fán terem ez a növény. Nyíribronyban járva Nagy Istvánékat ajánlották, hogy ők az idén kirpóbálták, és nekik bevált. Fő utcai lakásukban kerestük fel őket. A ház urától érdeklődtem: — Mit jelent ez a szó, hogy triticale? — A kifejezésben a „tri” a hármas keresztezésre utal. A búzától a bőséget, az árpától a magas tápértékét, míg a rozstól azt a tulajdonságot örökölte, hogy a gyengébb minőségű talajon is megterem. Tudvalevő, hogy a nyírségi homok nem igazán kedvez a gabonaféléknek, így kimondottan szerencsés „találmány”. Jól bevált a triticale —Honnan szereztek róla tudomást? — A Gazdatévében hallotuk először, hogy takarmánynövénynek is jó. Egy hektáron kirpóbáltuk, és nagyon elégedettek vagyunk a terméssel. — Igényel-e különleges bánásmódot ez a gabonafajta? — Mi külön gyomirtást nem végeztünk. Kismértékben műtrágyáztuk, és tavasszal kapott fejtrágyát is. Növényvédelemre nem volt pénzünk, de úgy vettük észre, hogy nincs gombakárteI _:____________. v : ________________j. .....................,ü Ké toldalt a búza és a rozs, középen a triticale vője, a rovarkártevőkre sem Az idei tavaszi időjárás ked- érzékeny. vezett a kalászosoknak. Nekünk egy hektáron több mint ötven mázsa termett. Ha figyelembe veszem a talaj minőségét, ez kimondottan jó terméshozam. Csak a Hajdúságban, a kimondottan gabonának való földeken értek el hasonló eredményeket. Viszont nem derült még ki az idén, hogy mennyire szárazságtűrő. Egy ideig nem is vagyok rá kíváncsi! — Most van itt az ideje az őszi kalászosok vetésének. Megpróbálják-e újra termeszteni? — Mindenképpen. Sőt, most már háromszor nagyobb területen akarunk vele foglalkozni, mint az elmúlt esztendőben. Sokan érdeklődtek felőle, és többen vetőmagot is vásároltak tőlem. — Mennyire kedvelte meg a jószág ezt a takarmányt? — Mi keverve adjuk az állatoknak. De mások csak magában etetik a tehénnel és a disznóval. Akik a tyúkot is ezzel takarmányozzák, azok szerint jobban tojnak ettől, mint bármi mástól. Ismerek olyan embert a faluban, akinek tizenöt fejőstehene van, ezért tíz hektárt is bevetett triticaléval. — Fekete Tibim——
