Új Kelet, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-24 / 249. szám
1995. október 24., kedd nemzetközi NATO-főtitkári úthalasztás Semmilyen szempontból nem okoz visszaesést a NATO és Magyarország közötti kapcsolatokban az a tény, hogy Willy Claes lemondása miatt a Szövetség kénytelen volt elhalasztani a főtitkár tervbe vett kelet-európai körútját - közölte Simonyi András nagykövet, a brüsszeli Atlanti Összekötő Hivatal vezetője. Simonyi utalt arra, hogy Magyarország éppen a múlt héten az újdörögdi, igen sikeresnek minősített békepartnerségi gyakorlattal csak még tovább erősítette együttműködését a NATO-val. „Claes egyébként a kelet- közép-európai országok közül egyedül Magyarországon járt, tavaly decemberben, az EBEÉ/EBESZ csúcstalálkozóján” — jegyezte meg végül. Boszniai szerb parlament Az északkelet-boszniai Bijeljina városban vasárnap este összeült a boszniai szerbek parlamentje, hogy előkészítse az Egyesült Államokban október 31-én kezdődő béketárgyalásokat. A képviselőknek elsősorban arról kell dönteniük, hogy mire hatalmazzák fel küldöttjeiket, akik majd a Slobodan Milosevic szerb államfő vezetése alatt álló jugoszláv küldöttség tagjaiként vehetnek részt a béketárgyalásokon. A parlament előreláthatólag állást foglal a boszniai szerb vezetők és Slobodan Milosevic csütörtöki tárgyalásainak eredményeiről is. Jelcin külügyi tervei Borisz Jelcin orosz elnök saját ellenőrzése alá kívánja vonni a külügyek irányítását, mivel elégedetlen az orosz külpolitika irányítójának munkájával. Ezt Jelcin elnök szóvivője közölte vasárnap az ENSZ székhelyén tartott sajótértekezletén —jelentette az ITAR-TASZSZ. Szergej Medvegyev egy kérdésre válaszolva elmondta: jelenleg sem Andrej Közi rev, sem pedig az általa irányított minisztérium nem képes más miniszterek és minisztériumok munkájának koordinálására, mivel a tárcák között nincs alárendeltségi viszony. Ezért az orosz elnök olyan változtatást tervez, hogy saját maga hangolja össze a külpolitikát; ennek végrehajtását pedig egy új külügyminiszter-helyettesre bízza majd. A Borba a MIÉP-ről A Borba hétfői számában beszámolt a Magyar Igazság és Elet Pártja (MIÉP) által rendezett vasárnap délutáni budapesti tüntetésről. A belgrádi lap — Tanjugra hivatkozó — jelentése szerint a demonstráción mintegy 30 ezren vettek részt. A lap ismertette Csurka István MIEP-elnök beszédét, s arról is beszámolt, hogy a „szélsőségesen jobboldali és nacionalista” szervezet által rendezett tüntetéstől elhatárolták magukat a parlamenti pártok. A Tanjug jelentése szerint Csurka ellenállásra buzdította a nemzetet, s felszólította a magyarokat, hogy ne nézzék a televíziót s ne fizessék ki a megemelt villanyszámlákat. Orosz választások Oroszországban lezárult a decemberi parlamenti választási kampány első szakasza, amely egyben az első rosta is volt. A jelölteket állított 69 választási párt, mozgalom egyharma- da máris kiesett a további küzdelemből, miután képviselőik nem adták le a vasárnap éjféli határidőig a listás szavazáson indítandó jelöltjeiket támogató 200 ezer aláírást. Az első akadályt 43 párt és mozgalom vette. Az orosz törvényhozás, azaz a 450 tagú Állami Duma képviselőinek felét, azaz 225 honatyát választják pártlistán, másik felét pedig egyéni választókerületben. A pártok listáit támogató aláírások, illetve a többi szükséges dokumentum megvizsgálása után tíz nap múlva dől majd el véglegesen, hogy mely politikai szervezetek jogosultak részt venni a december 17-i megmérettetésen. Az első akadályt, a 200 ezer aláírás összegyűjtését az ismert pártok és mozgalmak közül kivétel nélkül mindegyik vette. Iraki baktériumfegyver Az Öbölháború idején az iraki vezetés akkor vetette volna be meglévő tömegpusztító fegyvereit, ha az ellenség atomfegyvert használt volna —jelentette ki Tárik Aziz bagdadi miniszterelnök-helyettes a Der Spiegel című német hetilapnak adott interjúban. A Szaddám Húszéin elnök utáni második embernek számító politikus elmondta, hogy az Öbölháború idején számoltak az amerikai atomfegyverek esetleges bevetésével. — Erre az esetre a katonai vezetés olyan parancsot kapott, hogy vessen be minden rendelkezésre álló tömegpusztító fegyvert, így a vegyi és a biológiai fegyvereket Külföld—belföld New York-i tárgyalások Göncz Árpád a Tisza hídról A közös érdekeket szolgáló infrastrukturális beruházásokról és a mezőgazdasági együttműködés bővítésének távlatairól volt szó főképpen azon a találkozón, amely vasárnap zajlott le New Yorkban Göncz Árpád magyar és Leonyid Kucsma ukrán elnök között. Az ENSZ megalakulásának ötvenedik évfordulója alkalmából megrendezett emlékülés margóján megtartott eszmecserén Leonyid Kucsma köszönetét mondott azért, hogy Magyarország támogatja Ukrajna beilleszkedését az európai intézményekbe. Göncz Árpád jelezte, hogy Kijev a jövőben is számíthat a magyar segítségre, hiszen Magyarországnak is jó az, ha Ukrajna minél több szálon kapcsolódik az európai integrációhoz. A két ország közötti infrastruktúra fejlesztését, nevezetesen az M3-as autóút és a Tisza- híd építési munkálatait illetően Göncz Árpád felhívta ukrán partnere figyelmét, hogy a beruházások megvalósítása Kijev érdekeit is szolgálja. Egyetértettek abban, hogy a mezőgazdaság területén mindkét részről nagy lehetőségek vannak az együttműködés bővítésére. A köztársasági elnök azt kérte Leonyid Kucsmától, hogy az ukrán kormány tegyen további konkrét lépéseket a beregszászi kórház felépítése ügyében, gondoskodva a munkálatok folyamatosságáról. Felmerült a beregszászi főiskola kérdése is, különös tekintettel az ott szerzett diploma elismerésére. Göncz Árpád utalt rá, hogy a nyíregyházi tanárképző oktatói minden szakmai és emberi segítséget megadnak a létesítményhez. Az ukrán elnök megígérte, hogy személyes figyelemmel fogja követni a felvetett témákat. Göncz Árpád a találkozó után részt vett azon az ünnepségen, amelyet mintegy tizenöt-húsz helyi magyar szervezet hirdetett meg az 56- os események évfordulójára. Most első alkalommal került sor a közös megemlékezésre, amelyen egy-két otromba közbekiabálást leszámítva hosszan tartó tapsviharral és lelkes ünnepléssel fogadták a köztársasági elnököt. A köztársasági elnök vasárnap este részt vett azon a fogadáson, amelyet Bili Clinton amerikai elnök és felesége adott az ENSZ-emlékülésen résztvevő állam- és kormányfők tiszteletére New York városi könyvtárában. ENSZ-évforduló — emlékülés A száznyolcvanöt tagország magas rangú képviselőit megörökítő közös tablókép elkészítésével vette kezdetét vasárnap délelőtt az Egyesült Nemzetek Szervezete megalakulásának és az ENSZ- alapokmány életbelépésének ötvenedik évfordulója alkalmából megrendezett emlékülés a világszervezet székhelyén, New Yorkban. A rangos eseményen több mint százötven ország a legmagasabb szinten képviselteti magát: az állam-és kormányfők népes seregében jelen van Göncz Árpád magyar köztársasági elnök is. A háromnapos ünnepi ülés keretében a résztvevők várhatóan számba veszik az ENSZ ötvenéves tevékenységének eredményeit, megvonják sikereinek és kudarcainak mérlegét, egyúttal pedig kijelölik jövőbeli szerepének és helyének útjelzőit. Az utóbbi fél évszázad hidegháborús szembenállása vitathatatlanul a világszervezet működésére is rányomta bélyegét: a kétpólusú rivalizálás nem egy esetben megbénította a munkáját — vagy éppenséggel arra kény- szerítte a nemzetközi közösséget, hogy a nagyhatalmi versengés prizmáján át szemlélje a világ dolgait és a feszültségek levezetésének eszközévé tegye az ENSZ fórumait. Széles körben elfogadott az a nézet, hogy a kommunista rendszerek összeomlásával és a nemzetközi viszonyokban lezajlott változásokkal az ENSZ is válaszút elé érkezett: olyan globális kihívásokkal kell szembenéznie, mint a fenntartható gazdasági bővülés feltételeinek kialakítása, a társadalmi haladás, a demokrácia és jólét általánossá tétele, az etnikai feszültségek növekedésének megfékezése, a menekültkérdés megoldása, a nemzetközi terrorizmussal és a szervezett bűnözéssel szembeni küzdelem, a környezet további pusztulásának megakadályozása és a nemzetközi biztonság szavatolása. A világ- szervezettel szemben támasztott követelményrendszer hangsúlyeltolódását jelzi önmagában az a tény is, hogy az ENSZ tevékenységének legmarkansább területét a békefenntartás képezi, holott az alapokmányban még csak szó sincs a mai költséges vállalkozásokról. Az új feladatok megfogalmazásának szükségessége mellett azonban a tagországok egyetérteni látszanak abban is, hogy az ENSZ jelenlegi formájában nem tud megfelelni a kihívásoknak (vannak olyan vélemények is, amelyek egyenesen kétségbe vonják a világszervezet létének az értelmét). Maros megye: leváltották a prefektust és magyar helyettesét Vasárnap Marosvásárhelyen minden indokolás nélkül felmentették tisztségéből loan Racolta megyei prefektust, a vezető kormánypárt, az SZDRP tagját és helyettesét, Burkhardt Árpádot. Az új prefektus Gavril Tiru vegyészmérnök, a helyi vegyi kombinát eddigi helyettes igazgatója, a Gheorghe Funar vezette Román Nemzeti Egységpárt (RNEP) tagja, helyettese pedig Tiberiu Sbarcea, az SZDRP tagja lett. A Maros megyei prefektuscserét az RNEP követelte, és már szeptember elején elterjedt a híre. A román képviselőházban Kerekes Károly, az RMDSZ képviselője szeptember elején írásos kérdést intézett a kormányhoz. Ebben rámutatott, hogy Maros megyében, amelynek székhelyén 1990 márciusában tragikus interetnikai (a román és a magyar lakosság közötti) konfliktusok zajlottak le, és ahol a lakosság több mint 40 százaléka magyar, jelenleg béke és nyugalom van, és a közrendet nem háborítja semmilyen szélsőséges nacionalista megnyilvánulás — s ebben nem kis szerepe volt az eddigi prefektusnak. A kormány által tervezett prefektuscsere nem szolgálja a régió stabilitását — vélekedett Kerekes Károly. Valér Dorneanu, a parlamenti ügyek akkori minisztere válaszában kijelentette, hogy nem kommentálhat olyan intézkedést, amelyet a kormány nem hozott meg, s a kinevezés kizárólag a kormány joga. Hozzáfűzte azonban, hogy a kormány nem akar zavarokat kelteni új prefektus kinevezésével, és nem kívánja megbontani a Maros megyében fennállt egyensúlyt. Valér Dorneanu azóta új funkcióba került, s vasárnap beiktatták hivatalába az új, RNEP-párti prefektust és menesztették az alprefektust. A két új megyei vezető eddig nem játszott jelentős közéleti szerepet. Közép-Európa Konferencia A Csurka-demonstráció egyáltalán nem használ Magyarország európai integrációs megítélésének — fogalmazta meg magánvéleményét Peter Schieder, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének szocialista frakcióvezetője, az osztrák parlament külügyi bizottságának elnöke. A politikus a Baloldali Ifjúsági Társulás által rendezett Közép Európa Konferenciára érkezett hazánkba, és a BIT vasárnapi sajtótájékoztatóján értékelte tapasztalatait. Azt is leszögezte: személyes megítélése szerint Ausztriának érdeke, hogy Magyarország mihamarabb csatlakozzon az Európai Unióhoz és hazánknak már most megfigyelő státuszt kellene kapnia a szervezetben. A Közép-Európa Konferencián részt vett Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke is, aki a baloldaliság mai értelmezéséről szólt. Szerinte jelenleg Magyarországon a baloldaliság a reformok következetes végigvitelét jelenti, és a lakosság igazságos, differenciált teherviselésének elősegítését. A vasárnap esti MIÉP-tüntetéssel összefüggésben az Országgyűlés elnöke elmondta: úgy véli, hogy ez a hatalomból kiszorult emberek retrográd politikai demonstrációja, amellyel a társadalmi elégedetlenséget akarják meglovagolni, amire öt-hat éve nem volt példa Magyarországon. Gál Zoltán azt is hangsúlyozta, hogy az ilyen megmozdulások ellentétesek az ország érdekeivel, és ezzel mindenkinek tisztában kell lennie, aki vasárnap este elment a Csurka-rendez- vényre. A BIT egyébként a demonstráció elleni tiltakozásul békés gyertyagyújtással jelzi este nyolc órakor a Halászbástyánál, hogy nem ért egyet a MIEP-megmozdulás céljaival. A BIT kezdeményezéséhez a Közép-Európa Konferencia minden résztvevője csatlakozik, akik egyébként 60-an vannak, és Európa 50 országából érkeztek. Újságírókongresszus Magyarországon tartja következő kongresszusát az Európai Újságírók Szervezete, az AEJ. A döntést a szervezet Máltán megkezdődött 33. kongresszusa vasárnap hozta meg. Ez lesz az első alkalom arra, hogy az AEJ egy volt szocialista országban találkozik. Az előreláthatólag a jövő év novemberében sorra kerülő tanácskozás része lesz a mille- centenáriummal kapcsolatos nemzetközi találkozóknak Magyarországon. A Málta szigetén összeült kongresszus vasárnap egyhangúan támogatta az AEJ magyar tagozatának azt a javaslatát, hogy az európai integrációra törekvő Magyarország adjon otthont a legközelebbi tanácskozásnak. A magyar tagozat már három éve áll fenn, és aktív szerepet tölt be az AEJ vezető testületéiben. ÚJ KELET
