Új Kelet, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-19 / 246. szám
UJ KELET Megyénk életéből 1995. október 19., csütörtök 3 A xenon jobb a szenesnél Vállalkozók moziznak Gyerekkorom óta szeretek moziba járni. Az első videónk beszerzése sem tudta tartósan visszaszorítani ezt az érdeklődést Lehet, hogy nem látom a kép felét egy bozontos fejtől, lehet hogy a fél mozi a filmével vetekedő hangerővel szotyolát vacsorázik, de hát Istenem... Ez is hozzátartozik a hangulathoz! Egyszer az előadás végén felkapaszkodtam a mi kis falusi filmszínházunk vetítőablakához, hogy megnézzem, honnan jön a film. Persze nem sokat láttam. Néhány napja végre kielégítettem kíváncsiságomat, bár nem az azóta már lelakatolt paposi, hanem a mátészalkai Zefi mozi vetítőter- rmének lépcsőjén mentem fel. A pár négyzetméteres helyiségben három fiatal fiú és egy idősebb férfi, a mozigépész ült, odalent a vetítővásznon egy olasz filmvígjáték kockái peregtek. Meleg Mihály 30 éve vetíti Mátészalkán a filmeket. Nagykárolyban született, 49 éve hozták át szülei Magyarországra. —A szüleim segédmunkások voltak, nem volt pénzünk arra, hogy nagyobb iskolába menjek. Elhatároztam, hogy mozigépész leszek. Az iskolába 12 hónapig kellett járni, utána rendes szakmunkásbizonyítványt kaptunk. Most harminc éve vagyok itt. Először állami mozi volt, utána jött két vállalkozó, aztán a harmadik — Pénzes László —, aki most a főnököm. Nem hoz neki sokat a mozi, de ha nem volna érdemes, biztosan nem csinálná. — Úgy tudom, a felesége is itt dolgozik. — Igen, Ő a pénztáros, árul ezt-azt a büfében, én még vetítek, filmet szállítok, a fűtést, karbantartást rendezem. Ketten csináljuk az összes munkát, amit régen heten! Két fiunk van, a nagyobbik már megnősült. O asztalos, a Kraszna áruházban eladó a bútorosztályon. A kisebbik iskolába jár, a kárpitos szakmát tanulja. — Sokat fejlődött a mozitechnika az elmúlt harminc évben? — Ez a hatodik pár gép. Régen a szenesek voltak, azok ívlámpával működtek. Most xenon lámpás MEO 5 csehszlovák gépek vannak, erősebb, egyenletesebb fényük van a szeneseknél, tisztábban vetítenek, de lassan lejár az idejük. Öt-hat évet bírnak gond nélkül, utána már problémák vannak. Azt nem tudom, most mennyibe kerülnek, de drágák. A régi áruk félmillió forint körül van! — Meddig csinálja még a szakmát? — Nem az a kérdés, meddig akarom, hanem az, meddig lesz még munka! Laci öt évre vette ki az önkormányzattól a mozit, de hogy utána megkapja-e vagy sem, azt nem tudom. Bár megkapná, mert akkor menne tovább rendben, a nyugdíj szépen beleesne, ezt csinálhatnám egészen addig. Szeretem ezt a szakmát. — Valamelyik fia nem veszi át a stafétabotot? — Nem is képeznek már tanulókat. Vannak egypáran Szálkán, akik tanulták, mert régen a Gelkásoknak kötelező volt ebből vizsgázni, de új szakemberek nincsenek. — Van kedvenc filmje? — Minden filmet megnézek, hiszen figyelnem kell, hogy ha valami képhiba van, akkor gyorsan rendbehozzam. Olyan igazi kedvencem nincs, de szeretem a filmvígjátékokat meg a jó akciófilmeket. Mikor idáig értünk, éppen lejárt a film soros tekercse. Meleg Mihály ment beindítani a másikat, én pedig elbúcsúztam, és lesétáltam a lépcsőn. D. T. Feltétel az angol nyelv Telt ház a főiskola könyvtár szakán A meleg szobában, könyvek között üldögélő és olvasó könyvtáros képe egyre halványabbnak tűnik. Fejlődik a világ, változnak a követelmények, az igények más irányú képzettséget követelnek. A frissdiplomás könyvtárszakosok már képesek számítógépet, információs adatbázisokat kezelni, készségszinten beszélnek legalább egy idegen nyelvet és eligazodnak nemcsak a könyvek, hanem az üzlet világában is. — A szakmai váltás a rendszerváltás idejére tehető — mondta dr. Tóváry Judit, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola könyvtár tanszékének vezetője. — A számítástechnika, a számítógépek és a nemzetközi szabványok alkalmazása egyfajta kényszer számunkra, hiszen csak így tudjuk követni az információk áramlását. A könyvtárostól már másfajta munkát követelnek, mint régen, ezért a képző intézmények tantervén is változtatásra volt szükség. A 80-as évek közepéig azonos tematika szerint oktattuk a hallgatókat az ország valamennyi könyvtárosképző intézményében, ma már van lehetőség arra* hogy a tanszékek saját tanterveket készítsenek. Mi a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemmel együtt tervezzük meg a hallgatói képzést, és az információs technika alkalmazását tartjuk leghangsúlyosabb feladatnak. Természetesen az ilyen jellegű munkához számítógépekre van szükség, melyekkel kapcsolatot tudunk teremteni számos külföldi és magyar adatbázissal. Szerencsére ezeket a feltételeket már sikerült kialakítani. — Gondolom ebben nagy szerepe volt a főiskola számítóközpontjának. — Elsősorban a kivitelezésben segítettek, sokat jelent számunkra, hogy a számítóközpont segítségével az INTER- NET-ben is tudunk „barangolni”. Egyébként még számos információs bázissal van kapcsolatunk, köztük a DIALOG oktatási központtal is, onnan —- többek között — tanári kézikönyveket is kapunk. — A könyvtár szakra jelentkezett hallgatók könnyen meglepődhetnek, miután megpillantják az órarendjüket, hiszen nem biztos, hogy erre számítottak. —Mit várnak el egy elsőéves hallgatótól? — A felvételi követelmények teljesítése mellett ismerniük kell egy idegen nyelvet, a legelőnyösebb, ha angolul beszélnek, hiszen a legtöbb szakirodalom angol nyelvű. Meg kell érteniük a szöveget, és tájékozódniuk kell a technika világában. A könyvtárosmunka olyan sokrétű, hogy mindenki találhat benne megfelelő részterületet. — A sokszínű felkészítés eredményeként az elhelyezkedési lehetőségek is bővülnek. A könytárosmunkán kívül mire vállalkozhatnak a végzett hallgatók? — Dolgozhatnak olyan helyen, ahol számítógépes vagy idegen nyelvű ismereteiket kamatoztathatják. Vállalatok, vállalkozások információs részlegeiben is találhatnak munkát, bár ilyen jellegű feladatra egyelőre még kevés az igény. A könyvtár szak mellé magyar, biológia, ének, számítástechnika, történelem és idegen nyelvű tantágyakat is választhatnak diákjaink, így természetesen tanárok is lehetnek. — Mennyire népszerű a könyvtár szak? — Jelenleg nyolcvankét elsőéves hallgatónk van, eddig a négy évfolyamon voltak ennyien. Ezenkívül vannak levelezős és másoddiplomás diákjaink, foglalkozunk egyéves középfokú képzéssel is, a jó és jeles eredménnyel vizsgázók felvételi nélkül juthatnak be a főiskolára. Összeszámolva, jelenleg háromszáz hallgatónk van. —Ilyen magas hallgatói létszámhoz oktatói és egyéb feltételek is szükségesek... — Sajnos a tantermeink kapacitása véges, szinte mindig „telt házzal” működünk. Gyakran adunk fel olyan házi feladatot, amit csak számítógéppel lehet elkészíteni, a dolgozatok nagy részét kizárólag lemezen lehet beadni. Ennek ellenére kevés idő van arra, hogy a hallgatók dolgozhassanak a számítógépes rendszeren. Ráadásul felügyeletet és segítséget is igényelnek, ilyen alkalmakra nem tudunk tanárt alkalmazni, ezért egy számítástechnika szakos hallgatónk vállalta, hogy ellenőrzi a tanórán kívüli munkát. Visszatérve az oktatói oldalra, az elmúlt félévben sikerült a kollégáimat is megfelelő továbbképzésekben részesíteni, így egy színvonalas csoportot alkottunk. A létszámleépítés viszont minket is kegyetlenül érintett, két munkatársamtól meg kellett válnunk, hiányuk érzékenyen érint bennünket. Az oktatás színvonalának megőrzése is sok nehézséggel jár, örülhetünk, ha az eddig elért eredményeket meg tudjuk őrizni. Ennek ellenére igyekszünk tudományos munkát végezni, pillanatnyilag két témában: a vállalkozói információk és a használóképzés területén. Az utóbbi az információ-keresésben nyújt segítséget, tudományos munkánkba hallgatóinkat is bevonjuk. — Még nem beszéltünk a hallgatói gyakorlatról. —- Nagy gondot fordítunk a gyakorlati képzésre, a könyvtárosmunka csaknem valamennyi területén szerezhetnek tapasztalatot diákjaink. A harmadik év után egy hónapos nyári gyakorlatot kell letölteniük, a hetedik félév végén is szereznek könyvtári ismereteket, továbbá folyamatos, heti gyakorlatok is vannak. A területi munka után sok hallgatónknak állást is ajánlanak. Legjobb tanulóink Dániában vagy Angliában is letölthetik gyakorlati idejüket. — Eszerint külföldi kapcsolataik is vannak. — A szombathelyi tanárképző főiskolával közösen nyertünk egy TEMPUS-pályázatot, amelynek célja, hogy a magyarországi diploma minőségét egyenértékűvé tegyük a nyugat-európaival. Az említett program hároméves, most tartunk a második év elején. Tavaly a tanszéki számítógépes infrastruktúrát alakítottuk ki az Európai Közösség által finanszírozott összegből. Külföldi TEMPUS-partnereink vannak Dániában, Angliában és Németországban, akikkel rendszeresen kapcsolatot tartunk. Jövő év januárjában Nyíregyházán tartunk konferenciát, februárban Skóciában folytatjuk a tanácskozást, májusban Dániában találkozunk. Mindegyik tanácskozáshoz kapcsolódik egy nemzetközi konferencia, amelyek nemcsak az információ- szerzések miatt jelentősek, hanem a személyes kapcsolatok kialakításában is. Kozma Ibolya Körkérdés Megkérdeztük az utca emberét, mi a véleménye arról, hogy a szombati tragikus közlekedési baleset okozóját — az ittas gépkocsivezetőt, aki száznegyven kilométeres sebességgel három fiatalt halálra gázolt — a hétfői napon szabadlábra helyezték? Sós István, Nyíregyháza: — Negyvennégy éve vezetek balesetmentesen. Az a véleményem, hogy a legnagyobb könnyelműség volt a szabadlábra helyezése! Most Sós István megint azt csinál, amit akar. Ilyen világot élünk... Teljes a közlekedési káosz! Az oktatókat is le kéne vizsgáztatni! A minap láttam, amint az oktató engedte áthajtani a tanulóját a zebrán, ahol gyalogosok álltak. Az autókon sötét ablakok vannak, ami még a rendőrökre is veszélyes lehet. Nem lett volna szabad kiengedni! Mikitovics András, Nyíregyháza: — Azt kellene tudni, hogy milyen jogi lehetőség az, ami megengedte a szabadlábra helyezését. Természetesen emberileg nagyon elítélendő maga a cselekedet, hiszen így nem lehet vezetni, ugyanakkor a véleményem az, hogy a diszkóból hazatérő fiatalok sokszor szinte kihívják a sorsot maguk ellen, mert az út középén mennek, sőt, a kocsik elé ugrálnak. Természetesen ez nem mentség. Egy biztos. A fiatalember a saját jövőjét is elintézte... Fábri Béla taxisofőr, Nyíregyházi. — Hihetetlen! Hiszen akkor ez mindennap megtörténhet! Három halott, ittas vezetés, a sebességkorlátozás jelentős túllépése már együttesen is gondatlan, hármas halált okozó bűncselekmény. Ha ez nem elég a bent- tartásra, akkor mi kell még? Tudom, annak a szakasznak, ahol az esemény történt, rettenetesen rossz a megvilágítása, de hát a látási viszonyoknak még- felelően kell hajtani. Még egyszer mondom, érthetetlen és hihetetlen... Gráféi András mentőtiszt, Nyíregyháza: —J Nagyon meglepett a döntés! Nemcsak engem. Sok emberrel beszélgettem a fiatalember szabadon Gráféi András bocsátásáról, és mindenki megdöbbenésének adott hangot. Egész egyszerűen érthetetlen, hiszen a cselekmény súlya nem egyenértékű a döntéssel. * Értünk és velünk A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Nyugdíjasszervezetek Szövetsége a fenti címmel hívta meg a nyugdíjas-egyesületek és -klubok tagjait. Az új zeneiskola aulájában az intézmény diákjai műsorral kedveskedtek az időseknek és a két meghívott vendégnek. Csabai Lászlóné polgármester és dr. Illésné Erdős Judit, a nyíregyházi városi szociális iroda vezetője adott tájékoztatást a város szociális ellátásáról, a különböző szolgáltatások igénybevételének módjairól, valamint a nyugdíjasokat érintő új jogszabályokról és lehetőségekről. Ezek olyan területei a város szociális gondoskodásának, melyekről — információk hiányában — sokan első alkalommal tájékozódtak a jelenlévők közül. A tájékoztatások után a nyugdíjasok által feltett kérdésekre adtak választ az illetékesek.
