Új Kelet, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-18 / 245. szám
____________ ____ AZ ÚJ KELET MELLÉKLETE Vo nzóbbá tenni Örökösföldet Hétfőn terepbejárást tartott körzetében Bartha László ön- kormányzati képviselő. Az örökösföldi sétára elkísérte őt Soltész József, a Köztisztasági Kft. ügyvezető igazgatója, Ürge László, a városüzemeltetési iroda vezetője és a polgár- mesteri hivatal több munkatársa. A hatos számú választókerület képviselője a terepbejárást követően a következőket mondta: —A Fazekas János tér északkeleti oldala a körzetem, az iskola sarkánál gyülekeztünk. Gondot jelent az itt élőknek, hogy a gépkocsik — mivel nincsen másik út — a belső gya- logutakon járnak. Ez rendkívül balesetveszélyes, mert itt játszanak nyáron a gyerekek, jobbára ezen közlekednek a kismamák, itt tolják a babakocsit. Az életveszélyes helyzet megszüntetésére egy másik utat kellene építeni, aminek a két oldalán a gépkocsik tudnak parkírozni, és így a belső út megmaradhatna annak, aminek épült — gyalogúinak. Szintén nagy gond, hogy az általános iskola sarkánál nincs szennyvízelvezetés, ami azt jelenti, hogy esőzéskor, esőzés után sárban jár-kel közel háromezer ember. — Sajnos, komoly gondot jelent az is, hogy nem dőlt el, mi lesz a belső nagy tér sorsa. Eredetileg iskolát terveztek oda, de ma már egyértelmű, hogy nincs rá szükség. Mivel nincs döntés így volt parkosítás. Szégyen, hogy az Örökösföld közepén a terület milyen szemetes. Véleményem szerint egy szabadidőcentrum épülhetne oda, ami jól szolgálná az emeletes házakban élő emberek regenerálódását. Végső esetben el tudnék képzelni a tér közepére egy kulturált, csendes, hangulatos, kerthelyiséges sörözőt is. Természetesen korlátozott nyitvatartással, hogy senki nyugalmát ne zavarja. — Nagy gond. hogy a Törzs utcán a teherautók a belső oldalon várakoznak éjszakánként, és így a kanyarodásnál a kilátást zavarják. Ezeknek az autóknak rövidesen át kell majd állniuk a túloldalra, akkor ez a veszély is megszűnik. A lakótelep felépülése óta gond a buszvégállomás elhelyezkedése, mert az az épületekhez közel esik. Különösen télen nagy probléma ez, amikor a lakóknak hajnalban hallgatni kénytelenek ,,a már megszokott” közlekedési zajokon túl a buszok melegítésének hangját is. Az új buszvégállomás építése megkezdődött, a polgármesteri hivatal ígérete szerint jövő őszre el is készül. Szó esett még a terepbejáráson nagyon sok olyan „apró”, ám az ott élők számára igen fontos dologról, ami az Örökösföld lakóinak a komfortérzetét javíthatná. — Nagy szükség lenne itt egy szabadidőközpontra, egy kultúrházra, ahol délutánonként az idősebbek, a gyermekek, az egyedül élők el tudnának szórakozni, üldögélni, beszélgetni. Igény lenne egy komolyabb szórakozóhelyre, ahol ki lehetne kapcsolódni a hétvégeken. Szomorú, hogy nagyon sokan az olcsó, de igényes szórakoztatóhely hiányában garázskocsmákba menekülnek, azok előtt fogyasztják el állva a sörüket — mondta Bartha László, majd hozzátette: —1 Az itt lakók hetven százaléka Örökösföldet ideiglenes lakóhelyének tekinti. A családok nagyobb része már idejövetelkor arra készül, hogy ha jobb anyagi helyzetbe kerülnek, akkor azonnal elköltöznek a telepről. Ez azt jelzi, hogy nincsenek meg azok a körülmények, amiket egy városlakó elvárna. Én nem vágyom el innen, igyekszem mindent megtenni azért, hogy akik idejönnek, azok megszeressék Örökösföldet, és itt maradjanak. (száraz) Az alpolgármesternek sem tetszik Bosszantó garázskocsmák Az 1990-es évek tájékán nagyon sok palackozott italokat árusító hely nyílt meg Nyíregyházán. A gombamód szaporodó vállalkozások legtöbbször forgalmas helyeken, többemeletes házak alatt, garázsokban, nem használt biciklitárolókban találtak maguknak helyet. Az elmúlt pár évben néhány tulajdonos „profilt váltott”, és ezt jól jelzi az, hogy az emberek a palackozott italokat árusító helyek jó részét — tisztelet a kivételnek — átkeresztelték garázskocsmává. Ma’már eljutottunk oda, nem elég, hogy ezek a garázskocsmák engedély nélkül működnek, ott koszos poharakban cserpákolják, vegyítik vízzel a bort, a pálinkát, de látogatói még gyakran kuncsorognak, molesztálják az arra járó városlakókat is. Felbermann Endre, Nyíregyháza alpolgármestere is jól ismeri a problémát: — Nemrégiben Kajaaniban jártam, ott mindössze egyetlen bolt van, ahol alkoholt lehet vásárolni. Bár ők alkohol alatt mást értenek, mint mi, hiszen sört lehet vásárolni az áruházakban. Bort, pezsgőt, tömény szeszt, likőröket csak az az egy bolt árusít. Azt nem mondom, hogy ez a jó megoldás, mert a túlzott tiltás könnyen kelthet vágyat a szesz után. Ez meg is látszik a finn embereken, mi is tapasztaltunk olyan dolgokat az esti órákban, melyek ezt igazolják. Ami nálunk van, az meg a másik véglet. Ekkora szabadságot nem lenne szabad adni. — Nekem nem tetszenek a garázsokban vagy más olyan helyiségekben működő italkimérések, amelyek nem erre a célra épültek — folytatta a gondolatsort az alpolgármester. — Sajnos, a gazdasági nehézségek közepette nagyon sok ilyen kényszervállalkozás jött létre. Ez nagyon rossz tendencia, és ezt nem lett volna muszáj így szabadjára engedni, de hatósági úton a törvények liberalizálása miatt nem volt lehetősége a-városnak arra, hogy megtiltsa. Sokkal szigorúbban kellene venni a palackozott italok árusítását, és más, hasonlóan irritáló vállalkozási formákat, mert akkor nem zavarnák a lakóközösségek mindennapi életét. Mindjárt megszűnnének a Hubertus-ügyek, nem lennének Tüzép-telepi ügyek sem a város több pontján, a lakótelepek kellős közepén, és a vállalkozók sem tárolhatnák tehergépjárműveiket a lakótelepeken, gondot okozva ezeknek a parkírozásával, a korai indulással, illetve a téli hajnali „melegítő járatással”. — Figyelmébe kell ajánlanunk a törvényhozásnak ezt a „túl nagy szabadságot”, mert nagyon rossz irányba haladunk. A garázskocsmák előtti kéregetőkkel szemben a rendőrségnek kell eljárni, vagy a közterület-felügyelőknek lehet hatósági jogkörük. Nagyon nehéz dolog ez azonban, mert mire telefonálnak a lakók, és megtörténik az intézkedés, addigra a kun- csorgók — megérezve a bajt — eltűnnek — mondta befejezésül Felbermann Endre. (sz—a) Egy a sok közül Véglegesen vízmértékbe kerülnek a belvárosi mozaikok Nyíregyházán, a Kossuth téren. A munkát maga az alkotó, Sebestyén Sándor végezte Fotó: CsoRo Tisztelt Csek Sándor! Az Új Kelet 1995. október 4- ei szerdai számában a kérdésével hozzám fordult. Bár formálisan a lap munkatársaihoz címezte, hogy nekem tegyék fel a kérdést a következőkben: — az utóbbi időkben elszaporodtak az engedélytől eltérő építések: • — konkrétan 3 esetben, az Országzászló téren az IBUSZ Utazási Iroda, a Mártírok tere I. emeletén lévő bank és a Rákóczi úton lévő OTP klímaberendezései elhelyezésével kapcsolatban a homlokzaton megjelenő kültéri egységek rontják a városképet, ráadásul a belőlük kikerülő folyadék az utcára, közterületekre folyik: — az Ón tudtával létezik olyan építésrendészeti előírás, mely szerint az épületek külső homlokzatát csak építésügyi hatósági engedéllyel lehet megváltoztatni. A válaszom erre, hogy minden esetben egyetértek Önnel, és azokban az esetekben, ahol a Város Hatósági ügyosztálya Műszaki Irodája az építési engedély kiadója, és engedélyezés előtt eljuttatják hozzám véleményezni a tervet, én előírom, hogy milyen szempontokat tartsanak be vagy módosítsanak. Így az IBÜSZ Utazási Iroda esetében nem javasoltam engedélyezni a kültéri klímaberendezést, az OTP esetében pedig a hatóság az Országos Műemlékvédelmi Hivatal szerepel, mint engedélyező. Ebben az esetben a felújításig belső, kívülről nem látható, és a hűtő- folyadékot a közterületre nem engedő ideiglenes klímaberendezés elhelyezését kértem, mint véleményező. A Mártírok tere még elkerülte a figyelmemet. Utána fogok nézni, köszönöm a fölhívását. Miután as engedélyektől eltérő módon mégis elhelyezték a szerintem is csúnya és kellemetlen klímaberendezéseket, a Hatósági Irodát fölszólítottam, hogy az építési engedélynek megfelelően járjon el. Mert sajnos a főépítésznek nincs olyan jogköre, hogy csak az ő engedélyével adható ki építési engedély, és nincs vétójogom, csak véleményezési jogom, még egyetértési jogom sem. Ezt a város Szervezeti és Működési Szabályzata sem biztosítja a részemre. Több esetben, így például a Bessenyei téren is engedélytől eltérő módon alakítottuk át a volt Szűcs házat, a Mező utcán fölépült társasház még a tervező bejelentése alapján is az engedélytől eltérő módon épült, és számtalan más példa bizonyíthatja ezt. Sajnos Uram, a főépítész véleményét nem rendezett módon és nem rendezett jogkörrel vagy kikérik, vagy nem. Még akkor is az építési engedélytől eltérnek, és ellenük kevés a hatóság szankcionáló ereje. így , bár mindenben egyetértek Önnel, sajnos csak kullogok az események után. Ameddig a főépítésznek ilyen jogosítványai nincsenek, addig általános szélmalomharcot folytat. Az sem nyugtat meg, hogy ez országosan így van, ez a helyzet, éppen ezért a Főépítészeti Kollégium kéri, hogy az önkormányzatok adják meg ezt a jog- és hatáskört az alkalmazott főépítészeinek. Bízom benne, hogy ez így lesz, és akkor nemcsak néhány esetben, hanem szabályozott formában el tudom érni, hogy ilyenek ne történjenek. Az észrevételét megköszönöm. Tisztelettel: Veres István városi főépítész