Új Kelet, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-18 / 245. szám
Közelkép 8 1995. október 18., szerda UJ KELET Alpinisták a tornyokon ... akik így látják felülről a Metropol építkezését (Csonka Róbert képei) Alpinisták tatarozzák a római katolikus templomot,... Fejlesztési tervek és parkolási díj Testületi előzetes Nemzeti ünnepünk miatt legközelebb jövő kedden ül össze a nyíregyházi képviselő- testület. Csabai Lászlóné polgármester asszony beszámol a lejárt határozatok végrehajtásáról, a két közgyűlés között történt eseményekről, tárgyalásokról. Előterjesztést tesz a megye komplex fejlesztési koncepciójára, a polgármesteri hivatal átvilágítására, a könyvvizsgáló státusz betöltéséhez pályázat kiírására. A polgármester javasolja a testületnek, hagyják jóvá a Nyíregyháza-Oros városrész önkormányzata képviselő tagjainak megválasztását. Előterjesztése alapján döntenek a városatyák a gyógyszertárak tulajdon, illetve bérleti jogának térítésmentes átvételéről, a privatizáció menetéről, valamint a megye és Nyíregyháza nagyterületű számítógépes hálózatának kialakításáról. Felbermann Endre alpolgármester a hosszú távú környezetvédelmi program és az ASKO beruházással kapcsolatos állás- foglalások jóváhagyását kéri. Giba Tamás alpolgármester a Metropol Részvénytársaság alapító okiratának a módosítását és a „Sóstó Fejlesztési” Beruházási és Vállalkozási Részvénytársaság alapító okiratát bocsájtja vitára. Dr. Fazekas János jegyző intézmények vezetőinek megbízását indítványozza. Veres István főépítész a Bujtos városliget módosított koncepcióját és feladattervét ismerteti. Hajdú Sándor, az oktatási iroda vezetője javasolja, hogy a volt Otthon Éttermet gyermekétkeztetésre használják fel. Helyettese, Békési Elemér az óvodákban és az általános iskolákban a megszigorító intézkedésekkel járó összevonások utáni létszám alakulásáról. Dr. Soltész János és Tarna- völgyi György képviselők a „Nyíregyházi Beteg Gyermekekért” Alapítvány megalakítására tesz javaslatot. László Géza, a gazdasági iroda vezetője az ez évi pénzügyi terv módosítását, Ürge László, a városüzemeltetési iroda vezetője a parkolási díjak megállapításáról szóló rendelet módosítását indítványozza. KvZ Színes útjelek Színes útburkolati jeleket festettek fel a közelmúltban a Sóstói úton. Ez nemcsak esztétikusabb, hanem figyelemfelkeltőbb is, mint a hagyományos Fotó: Csóró Befogadást és nyitottságot sugall Egy város arca Az ember szíve mindig örvend, ha az ide látogató emberek dicsérik Nyíregyházát. Ok tárgyilagosak, semmi érdek nem hajtja őket. Egyszerűen csak jól érzik magukat itt. Észreveszik azt a sok szépséget, ami mellett mi sajnos nap mint nap szótlanul megyünk el. Ok meglátják szép épületeinket, parkjainkat, rá tudnak csodálkozni arra a csodálatos park- fűzérre, mely az állomástól a központig kúszik, folyik, mint egy gyöngykaláris. Azután szó esik rólunk, itt élőkről. Akikről elmondják, hogy emberiek vagyunk. Hogy itt még köszönnek, hogy itt van utcán megálló és traccso- ló. És dicsérik, hogy minden olyan családias, hogy a lépték sem emberteleneden el, hogy mennyi itt a szép lány és’ asszony. Ilyenek vagyunk, vagy ilyennek látszunk, lényegében mindegy. Nyíregyházáról, az itt élő emberről az idejövő sok szépet és jót mond. Örvendünk, ilyenkor kicsit darag a mellünk. Elhisszük szívesen. hogy valóban ilyenek és ezek vagyunk. Valóban, milyenek is vagyunk? És milyen ez a város? Vajon ha be szeretnénk mutatkozni a világnak, mi az, ami ránk, csak ránk lenne a jellemző? Csupa kérdés, és talán ezt követően egy esendő válasz, amihez bizony jól jönne az itt élők véleménye. Mert én csak azt mondhatom el, milyennek látom, és milyennek szeretném bemutatni, ha erre módom lenne. Mondhatnám, saját szabadalmam ez, védett szellemi termék, amiből lehet jobbat is csinálni. Nemcsak lehet, de kell is, hiszen hívjuk és várjuk ide a világot. Várjuk a turistát, a befektetőt, az átutazót, az itt megtelepedni akarót. Mit mutassunk nekik? Ha azt hallom, hogy Nyíregyháza, akkor Váci sorai jutnak az eszembe, aki „én szőke városom”-nak látta. Szőkének, és így nem is lehet talán más. mint egy asszony. Egy nő. Olyan, mint Krúdy alakja, Estella. Mert a város, szép, befogadó, meleg, nyitott, őszinte, lágy és kedves, virágos és sejtelmes, és ugyanakkor érett. Ha meg kellene formálnom alakját, akkor hatalmas florentinka- lap lenne rajta, elfedé arcát, tüllbe burkolózna, kezét ölébe ejtve várna. És szép lenne, bár arca vonásait csak sejteni lehetne. Nyíregyháza—Estella — a századforduló nője, aki beillik a klasszicista és szecessziós város épületei közé, aki nem lenne idegen az emberi mértékű város egyetlen utcájában sem, de talán a legjobban a Közép utcán érezné magát. Hogy ez a kép nem modem? Nem. Ki akarna vajon valami oktondi szimbólumot vasból- drótból? Kinek kellene egy sematikus- forma, rajz és dísz? Hány, de hány ilyen van. De Estella csak egy lenne az egész világon, szebb, mint a berlini medve, szebb, mint a lipcsei sündisznó. És Esteiiához méltóan illik a zenei és művészeti élet megannyi országhatáron túl is sikert arató együttese, személye, Estella maga szépség, az esztétikum, jelképe minden szépnek és értéknek. Ha most azt mondja valaki, ez a gondolatban megszületett alak talán jó arra, hogy csalogassa a turistát, de vajon mit kezd ezzel egy diplomata, egy befektető, egy hideg pénzember, egy beruházó, egy vállalkozó, egy európai vagy tengeren túli menedzser? Igaz, nem derül ki belőle, hogy itt van terület, munkaerő, üzemcsarnok, országút, hogy lesz talán egyszer autópálya, így igaz, ezt nem mutatja. DE ki akar egy város lógójából megtudni mindent? Hiszen aligha akadhat hűvösen számító, aki ne csodálkozna rá egy szép nőre, és ne nőne meg benne a bizalom. Mert Estella—Nyíregyháza bizalmat sugall. A nyugalmat, a kiszámíthatóságot, a befogadást, a nyitottságot. És ez több, nagyobb jelkép bármilyen fogaskeréknél vagy abrakadabraka szimbólumnál. Nekünk talán ezt kell sugallnia. Ez hihető. És meglepő. Nincs folyónk, tengerünk, hogy hajót rajzoljunk. Nincsenek hegycsúcsaink, csak nyírfáink vannak. De van emberi arculatú városunk, emberien viselkedő lakosságunk, és talán felvállalhatjuk egy Estella személyét, hogy képviseljen minket. Mindez csupán töprengés volt. Talán lesz, aki tollat ragad és elmondja, mit tart erről. Vállalom, ha szidnak, de örven- dek, ha támogatnak. Gondolom, mind egyet szeretnénk. Olyan arcot mutatni, amire odafigyelnek. Amit megjegyeznek. Amit kis ajándék formájban elvihetnek. Eddig a töprengés. Minden, ami ezután jön, talán kis lépés afelé, hogy világra hozzuk azt a gondolatot sűrítő jelképet, amiről rövid idő múltán mindenki tudni fogja: ez Nyíregyháza! Bürget Lajos * * * (Szerkesztőségünk közreadja kollégánk városarculatot formálni kívánó gondolatait azzal a céllal, hogy mindazok a nyíregyháziak, akik fontosnak tartják a világ előtti megjelenésünket, gondolataikkal járuljanak hozzá e törekvéshez. A véleményeket az Új Kelet hasábjain közreadjuk, és a gondolatcserét követően a javaslatokat, ötleteket összegezzük. Reméljük, sokan vállalkoznak majd arra, hogy társszerzői legyenek egy nyíregyházi arculatnak, amit mindenki örömmel vállalhat.—A szerk.) A beteg gyermekek gyógykezelésére Közadakozó képviselők A nyíregyházi közgyűlés hétfői napirendi pontjai között szerepel egy alapítvány létrehozása. Az előterjesztőt, dr. Soltész Jánost, a Független Képviselők Egyesületének elnökét kérdeztük: — Miért akarják megalakítani a Nyíregyházi Beteg Gyermekekért Alapítványt? — Az utóbbi időben több alkalommal értesülhettünk arról, hogy családok, szülők a széles közvéleményhez fordulnak, mert beteg gyermekük gyógyításának pénzügyi fedezetét nem tudják előteremteni. Ilyen esetekben a társadalombiztosítás által finaszírozott egészségügy nem képes a gyermek megfelelő gyógykezelését saját keretein belül ellátni, a szülőknek viszont nem áll rendelkezésükre a feltétlenül szükséges — többnyire külföldi és igen költséges — gyógykezeléshez a pénz. Adományokért fordulnak segítőkész emberekhez, a gyűjtés céljára egyedi bankszámlát nyitnak, illetve más, egyéni eszközzel igyekeznek megszerezni a kellő összeget. Hasonló esetek sajnos minden bizonnyal előfordulnak a jövőben is, ezért kezdeményezzük egy olyan városi alapítvány létrehozását, amely a támogatást kérők számára egységes, szabályzott hátteret adna, ugyanakkor a támogatást nyújtóknak egyszerűbb és kedvezőbb pénzügyi feltételeket teremt. — Ki dönt az összegyűjtött pénz felhasználásáról? — Az alapítvány támogatói az adományozott pénz célzott felhasználását javasolják az alapítvány kuratóriumának. A kuratórium megfelelő szakmai összetétele garanciát teremt arra is, hogy az adományokat minden esetben szakmailag megalapozott célra használják fel. Az említett célokon túl az alapítvány megfelelő szervezeti kereteket nyújt egyéb gyermekegészségügyi feladatok megoldásához is, például gyermekorvosi rendelők felszereltségének javítása, gyermekegészségügyi prevenciós célok megvalósítása stb. Az alapítvány létrehozásához a Független Képviselők Egyesülésének közgyűlési képviselői felajánlanak a következő havi tiszteletdíjukból 3-3000 forintot, és ezzel párhuzamosan a közgyűlés többi tagjának javasolják, csatlakozzanak a kezdeményezéshez, segítsék a nemes cél megvalósítását. KvZ
