Új Kelet, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-18 / 245. szám
2 1995. október 18., szerda Belföld-külföld UJ KELET nemzetközi Párizsi metrórobbantás Újabb pokolgépes merényletet követtek el ismeretlen tettesek Párizsban: ezúttal a városközpont és a nyugati külvárosok között közelekedő egyik HÉV-szerelvényben történt a robbanás, méghozzá a kedd reggeli csúcsforgalom idején. Az első adatok szerint a mentőalakulatok öt nagyon súlyos, hat súlyos és két könnyebb sérültet találtak — de félő, hogy ez a szám még nőni fog. Ukrajna el nem kötelezetté kíván válni Ukrajna abban reménykedik, hogy az el nem kötelezett országok mozgalmának tagja lesz — nyilatkozta Hennagyij Udovenko külügyminiszter hétfőn este Kijevben újságíróknak. A mozgalom 11. csúcsértekezletén, a kolumbiai Cartagenában Jevhen Marcsuk miniszterelnök vezetésével Ukrajna küldöttsége is részt vesz vendégként. (A konferencia hétfőn külügyminiszteri szinten már elkezdődött, az állam- és kormányfők szerdán ülnek össze.) A kijevi diplomácia vezetője úgy fogalmazott, hogy Ukrajna mint tömbön kívüli ország teljes joggal pályázhat arra, hogy az el nem kötelezett országok mozgalmának tagjává váljék. Udovenko szerint ez a nemzetközi mozgalom — amely tagjainak létszámát tekintve az ENSZ után a világ második legnagyobb szervezete — fényes jövővel bír, annak ellenére, hogy még a két világrendszer szembenállásának időszakában hozták létre. Milosevic elzárkózott A boszniai szerb parlament által összeállított küldöttség kedden nem utazott Belgrádba, mivel Slobodan Milosevic szerb elnök nem volt hajlandó fogadni a legmagasabb rangú vezetőkből álló delegációt. A Radovan Karadzic boszniai szerb elnök vezette küldöttség azért utazott volna a jugoszláv fővárosba, hogy Belgrád segítségét kérje a jelenleg is tartó északnyugat-boszniai horvát-muzulmán offenzíva leállításához. Belgrádi értesülések szerint Milosevic elnök egy héten belül már másodszor mondott nemet a boszniai szerb vezetők fogadására: a múlt héten Dusán Kozic — azóta leváltott — boszniai szerb miniszterelnök járt Belgrádban, ám egyetlen magas rangú szerb illetékes sem volt hajlandó fogadni őt, s a jugoszláv hatóságok gyakorlatilag felszólították az ország területének elhagyására. Londoni feketefelvonulás A rendkívül tarka etnikai palettájú brit főváros újabb kisebbségi konfliktus színtere: ezúttal a tekintélyes létszámú zsidó közösség és az iszlám előírásait követő fekete lakosság bonyolódott pengeváltásba egy hétfő éjjeli észak-londoni fekete megmozdulás apropóján. Az aznapi óriási -— egyes hírek szerint milliós — washingtoni felvonulás támogatására összehívott gyűlés az észak-londoni Tottenham kerület hírhedt negyedében, Broadwater Farmon zajlott. Innen indult ki éppen tíz éve a brit főváros történetének eddigi legsúlyosabb faji felkelése, amelynek kirobbantó szikrája egy halálesettel végződött rendőri fellépés volt. Az Iszlám Országa nevű amerikai feketeszervezet hatalmas demonstrációjával egy időben tartott londoni szolidaritási akciót, azonnal elítélte a brit zsidó közösség vezető testületé. Kuncze Gábor Pécsben Kuncze Gábor magyar belügyminiszter kedden Bécsben villámlátogatást tett — értesült az MTI. A politikus nem hivatalosan felkereste kedden az osztrák fővárosban megnyílt UTEC-Absorga nevű környezetvédelmi szakkiállítást és vásárt, majd visszautazott Budapestre. Tizenkét kisebbségi önkormányzati választás Az eredetileg tervezett tíz helyett tizenkét kisebbségi önkormányzati választást tartanak november 19-én Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében. Az érpataki és a kisnaményi választási bizottság ugyanis helyt adott a helyi cigány kisebbség kérésének, s elfogadta kezdeményezésüket a szavazás kiírására. Érpatak és Kisnamény mellett roma képviselő-testületet választanak Csegöldön, Gacsály- ban, Gulácson, Kisvarsányban, Ópályiban, Rétközberencsen, illetve Vámosorosziban is. Nyíregyházán az örmény kisebbség szeretne saját önkormányzatot létrehozni a novemberi voksoláson. A jelöltállítás október 31- éig tart. Szabolcsban egyébként a tavalyi kisebbségi választáson 51 önkormányzatot hoztak létre az etnikumok. Azóta négy testület feloszlott, így jelenleg a térségben 45 cigány, valamint egy-egy német — Mátészalkán — és szlovák — Nyíregyházán A honvédelmi bizottság ülése Úgy tűnik, reális esély van arra, hogy Magyarország még az ezredfordulóig a NATO teljes jogú tagja legyen — jelentette ki Mécs Imre az Országgyűlés honvédelmi bizottságának elnöke a bizottság keddi, zárt ülése után. Az eseményen a képviselők meghallgatták Simonyi András, a brüsszeli NATO központhoz akkreditált magyar nagykövet beszámolóját az észak-atlanti szervezethez történő magyar csatlakozás feltételeiről, az eddigi eredményekről, illetve a további feladatokról. Mécs Imre elmondta: nagy súllyal szerepel a csatlakozás feltételei között a hadsereg demokratikus ellenőrzésének biztosítása. Hozzátette, hogy ennek szervezeti keretei hazánkban már kiépültek, de úgy vélte: tovább kell erősíteni a civil kontrollt például a Honvédelmi Minisztériumban. A bizottsági elnök ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a brüsszeli központú katonaipolitikai szervezethez való csatlakozás feltételei nem újak Magyarország számára. Simonyi András nagykövet ezzel kapcsolatban kiemelte: a teljes NATO-tagság elérése érdekében folytatott eddigi magyar tevékenység összhangban van az észak-atlanti szervezet elvárásaival. Úgy vélte, hogy Magyarországnak a jövőben fokozott figyelmet kell majd fordítania egyebek mellett a kommunikációs rendszer átalakítására, a szomszédos államokkal kialakított viszonyra, illetve a belpolitikai és gazdasági stabilitás megőrzésére. Fontos feladatnak nevezte ezenkívül a NATO-hoz való csatlakozás kérdésében a magyar lakosság megfelelő felkészítését is. Mécs Imre a nagykövet véleményéhez csatlakozva hangsúlyozta: a NATO-val kapcsolatban javítani kell a közvélemény tájékoztatását, mert az elmúlt időszakban sok demagóg és történelmileg téves nyilatkozat látott napvilágot ebben az ügyben. Kisgazda igen és nem Az Országgyűlés keddi ülésnapjának ebédszünetében tartott sajtótájékoztatókon elsőként az Interparlamentáris Unió magyar tagozatának képviselői számoltak be az IPU október 9. és 14. között, Bukarestben rendezett konferenciájáról. A konfrencia napirendjén három téma szerepelt: a korrupció elleni harc, illetve az ezzel kapcsolatos nemzetközi összefogás szükségessége, a márciusi koppenhágai szociális csúcstalálkozó határozatai, valamint a nukleáris fegyverek elleni fellépés. Szűrös Mátyás beszámolt arról, hogy a konferencián részt vevő, 121 országot képviselő honatyák elítélték a francia atomrobbantásokat, Kínát pedig a nukleáris kísérletek felfüggesztésére szólították fel. A magyar küldöttség Bukarestben találkozott az RMDSZ és a romániai magyar egyházak képviselőivel, s a konferencia általános politikai vitájában kitértek a romániai magyar kisebbség helyzetére, illetve a kisebbségi jogok érvényesülésére. Elérték azt is. hogy az IPU következő kongresszusán, Isztambulban már napirenden szerepeljen a kisebbségek helyzete. A Független Kisgazdapárt frakciója megszavazza a mezőgazdasági törvénycsomagot, de nem tudja elfogadni a gazdasági kamarai törvény módosítását, illetve kéri annak visz-szavonását. Ezt Gyimóthy Géza jelentette be. s hozzátette: amennyiben ez utóbbi javaslatot a T. Ház elfogadja, úgy a kisgazdák az Alkotmánybírósághoz fordulnak. Súlyos diszkriminációnak tartják ugyanis, hogy a törvényjavaslat az állami támogatások feltételéül szabja a kamarai tagságot. Bernáth Varga Balázs a védett természeti területek védettségének helyreállításáról szóló törvényjavaslatról fejtette ki az FKGP álláspontját. Elmondta: a javaslatot a magyar föld modem államosításának tekintik, s tartanak attól, hogy az állam az így visszaszerzett földeket utóbb külföldieknek adja majd el. Csépe Béla kereszténydemokrata frakcióvezető-helyettes az 1994. évi zárszámadást vette górcső alá, amelyet pártja semmiképpen nem támogat. Úgy látják ugyanis, hogy az előterjesztés a Pénzügyminisztérium utólagos kiegészítésével együtt sem ad valóságos képet a közpénzek felhasználásáról. a gazdálkodásról. Nem tartják kielégítőnek a hat elkülönített alapról szóló jelentést. Éles kritikával illették az ellenzéki honatyák a gazdasági kamarai törvénynek a kormány által beterjesztett módosítását az Országgyűlés keddi ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatókon. Mind az FKGP, mind a KDNP frakciója bejelentette: nem támogatják a javaslatot, elfogadhatatlannak tartják, hogy az állami támogatások feltétele legyen a kamarai tagság a mezőgazdaságban. A szocialista frakció képviselői az — ellenzék támogatását is élvező—mezőgazdasági törvénycsomag gyakorlati érvényesülését mutatták be, egy magángazdálkodó esetén keresztül. Az élelmiszertörvényt értékelve Szántó Mihály kijelentette: a törvényjavaslat elfogadása után két éven belül megtörténhet az Európai Unió élelmiszerjogi rendszerének honosítása. Külügyi szóvivői tájékoztató Horn Gyula miniszterelnök szerdai zágrábi és pénteki belgrádi látogatása tükrözi azt a tényt, hogy a térségben Magyar- ország talán a leginkább érdekelt a délszláv válság mielőbbi békés megoldásában — mutatott rá az MTI kérdésére válaszolva Szentiványi Gábor külügyi szóvivő keddi budapesti sajtóértekezletén. A tisztségviselő szerint a magyar kormányfő nem vállal konkrét közvetítő szerepet a konfliktusban, hiszen ilyen feladatot több politikus, illetve nemzetközi szervezet is ellát, ugyanakkor számos olyan probléma van, amelyet mindkét féllel igyekszik majd megvitatni, hiszen alapvetően az ő érdekeik állnak szemben egymással; beleágyazva e kérdéseket az egyre határozottabban körvonalazódó átfogó rendezési koncepcióba. Vita a foglalkoztatásról Éles vita alakult ki a kormányzat és az érdekképviseletek között a foglalkoztatási jellegű alapok felhasználásával kapcsolatban. A munkavállalói és a munkaadói érdekképviseletek egyaránt úgy tájékoztatták az MTI-t: nem értenek egyet azzal, hogy nincs tényleges beleszólásuk a foglalkoztatási jellegű alapok gazdálkodásába. Korábban az Érdekegyeztető Tanács munkaerőpiaci bizottsága döntött arról, hogy mi történjen a pénzekkel. Ebben a bizottságban egyaránt képviseltette magát a kormány, a munkavállalók és a munkaadók szervezete. A foglalkozhatályba lépett módosítása viszont megszüntette ezt a gyakorlatot, így azok, akik a pénzt összeadták, kikerültek a döntési körből. A törvénymódosítás szerint a bizottság már csak az Országos Munkaügyi Központ, illetve a megyei munkaügyi központok számára adandó pénz mértékéről határozhat. A munkavállalók és a munkaadók egyaránt ellenzik a többféle alap összevonását egységes Munkaerőpiaci Alappá. Csak abban az esetben tudják elfogadni, hogy a Szolidaritási, a Foglalkoztatási és a Bérgarancia Alapból jöjjön létre a Munkaerőpiaci Alap, ha tényleges beleszólási jogot kapnak a gazJ .<11 1 ' „ U ----' "1 ___ rin t ugyanis el kell kerülni azt, ami a Szolidaritási Alappal már több esetben megtörtént: az alap többletét a költségvetés más helyre csoportosította át. A Munkaügyi Minisztériumban elkészült az egységes alap tervezete. Eszerint az alap fel- használásáról ugyan a minisztériumban döntenének, de azok előkészítését egy országos felügyelő tanács végezné. Ennek a tanácsnak a munkájába kapcsolódhatnának be a munkavállalók és a munkaadók képviselői. Ugyanis a tanácsba az elképzelés szerint három munkavállalói, három munkaadói és három kormányzati szakember kerülne be. Őket a miniszPető Iván Kiss Péterről — A Szabad Demokraták Szövetsége eddig még semmilyen tájékoztatást nem kapott a Magyar Szocialista Párttól arról, hogy Kiss Péter szocialista képviselő lenne a nagyobbik kormánypárt jelöltje a Kósáné Kovács Magda lemondásával megürült munkaügyi tárca élére — nyilatkozta kedden újságírók előtt Pető Iván, az SZDSZ elnöke. Hangsúlyozta: pártja álláspontja továbbra is az, hogy amennyiben nincsen valamilyen kizáró ok bárkivel szemben, akkor a szabaddemokraták általában tudomásul veszik a szocialisták jelöléseit. A pártelnök hozzátette, hogy más a helyzet egy létező poszt betöltése ügyében, és más a helyzet akkor, ha új posztok létesítéséről van szó. Egy kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: Kiss Péter esetében feltehetően nincsen olyan kizáró ok, ami miatt az SZDSZ ne tudná elfogadni az MSZP jelölését. Pető Iván kitért arra a napirend előtti vitára, amely a tudományos kutatást támogató alapok működéséről folyt a Tisztelt Házban. Mint arról beszámolt: az SZDSZ álláspontja — amit már egyeztetett a művelődési tárca vezetésével — ebben a kérdésben az. hogy a tudományos kutatást támogató alapot elkülönített alapként kellene meghagyni. — Az SZDSZ egyébként ilyen tartalmú módosító indítványt kíván benyújtani a költségvetéshez is — közölte a szabaddemokrata politikus. USA-vízum tíz évre Felhasználhatóságát tekintve az eddigi két évvel szemben október 18-tól tíz éves időtartamra kaphatnak amerikai turista, vagy üzleti vízumot a magyar állampolgárok — jelentette be keddi budapesti sajtótájékoztatóján Teddy Taylor, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének főkonzulja. A beutazási engedélyért folyamodóknak ezentúl 20 dolláros kezelési költséget kell fizetniük. Ez alól csak a hivatalos kormányzati delegációk tagjai mentesülnek. A diplomata elmondta, hogy az amerikai külügyminisztérium döntése értelmében technikailag is korszerűsítik a vízumkiadás rendszerét a külképviseleteken. A kérelmezők által befizetett pénz ezt a célt szolgálja. Teddy Taylor hangsúlyozta: nem vízum-díjról, hanem kezelési költségről van szó. Az összeget az sem kapja vissza, akinek elutasítják a kérelmét. A diákok, a csereprogramokban résztvevők és az ideiglenes munkavállalók a jövőben öt évre szóló vízumot kapnak. Kérdésekre válaszolva a főkonzul elmondta, hogy évente mintegy 40 ezren kérnek Magyarországon amerikai vízumot.
