Új Kelet, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-17 / 244. szám

4 1995. október 17., kedd Tizenhét éve Szent Péter trónusán A Vatikánban minden kü­lönösebb rendezvény nélkül, egyszerű munkaszüneti nap­pal ünnepelték hétfőn azt, hogy 17 évvel ezelőtt, 1968. október 16-án választották meg pápává Karol Wojtyla lengyel bíborost, Krakkó ak­kori érsekét. Az új pápa//. Já­nos Pál néven lépett az egy­házfői trónra: a névválasztás­sal azt kívánta hangsúlyozni, hogy vállalja a II. Vatikáni Zsinatot összehívó XXIIl. Já­nos és az azt befejező VI. Pál örökségét. II. János Pál megválasztási évfordulójának előestéjén nem véletlenül beszélt a II. Vatikáni Zsinat korszakos jelentőségéről. „A zsinat — amely 1962 októberében kezdte munkáját, és 1965 de­cemberében fejeződött be — a gondviselés műve volt, kor­szakos jelentősége van a ka­tolikus egyház történetében. Nem a múlttal való szakítást jelentette, hanem azt, hogy új tavasz köszöntött be az egy­házban” — hangsúlyozta. Bár a katolikus egyház tör­ténetének szakértői úgy tart­ják, hogy egy-egy zsinat iga­zi hatása csak 50-100 év el­teltével kezd érződni, II. Já­nos Pálnak ezt az időt aligha­nem sikerült lerövidítenie. A zsinat szellemében megkezd­te az egyház belső átalakítá­sát, fáradhatatlan utazóként a legjobb hirdetője volt az új evangelizációnak, s töretlenül bízik abban, hogy hajlott kora és megrendült egészségi álla­pota ellenére úgy vezeti át a katolikus egyházat történel­mének harmadik évezredébe, hogy sikerül megteremtenie a keresztények egységét, s az azonos Istent hívő három nagy világvallás párbeszédét. II. János Pál „a rekordok pápájaként” is fog szerepelni az egyház történetében. Ti­zenhét év alatt 188 apostoli utat tett a Vatikánon kívül: 120-at Olaszországban, 68-at Itália határain túl. Több mint egymillió kilométert Utazott. 12 enciklikát, 30 apostoli le­velet, 8 apostoli buzdítást írt. 8 apostoli intézményi rendel­kezést hozott. 731 boldogot és 272 szentet avatott. 137 új bí­borost nevezett ki. Hat alka­lommal hívta össze a püspöki szinódust. Két rendkívüli — az euró­pai és afrikai — szinódust tar­tott. Magánkihallgatáson 900 politikai személyiséget, köz­tük 510 államfőt és 150 mi­niszterelnököt fogadott. Két­szer mondott beszédet az ENSZ-ben. F eketék tömeggyulese Külföld CDU-kongresszus UJ KELET Kohl beszéde Feketebőrű férfiak százezrei gyűltek össze hétfőn Washing­tonban a kongresszus közelé­ben, hogy az Iszlám Nemzet nevű mozgalom szervezésében részt vegyenek „a vezeklés, az összefogás és a felelősség- vállalás” napjának szentelt nagygyűlésen. A programra az ország szin­te minden sarkából érkeztek népes csoportok — vonattal, autóbusszal, gépkocsival vagy repülőgéppel. A washingtoni hatóságok a tömeggyűlés miatt jó néhány utcát lezártak, és az összes rendőrt behívták szolgá­latra. Az Iszlám Nemzet vezetői egymillió feketebőrűt vártak a megmozdulásra, négyszer any- nyit, mint ahányan a Martin Luther King vezette, polgárjo­gokat követelő híres, 1963-as felvonuláson részt vettek. A rendezvény fő célja az volt, hogy ráirányítsa a figyelmet a fekete bőrű férfiak hátrányos helyzetére, és egyúttal a szoli­daritás erősítésével és az öne­rőre támaszkodás jelszavával hitet tegyen a család és a kö­zösség iránti kötelezettségek vállalása mellett. Nőket nem hívtak meg a gyűlésre. A ren­dezvény politikai üzenetének mélyreható kisugárzása lehet az egész amerikai társadalom­ra, különösen egy olyan idő­pontban, amikor a fehérek és feketék közötti összefogás igé­nye gyengülni látszik, és az ál­láspontok nem egy kérdésben faji alapon, szélsőségesen po­larizálódnak. (Legutóbb a ket­tős gyilkossággal vádolt feke­te bőrű O.J. Simpson főimen­A hétfői tömeggyűlés részt­vevői már nem jogokat és szo­ciális kedvezményeket jöttek követelni a „fehér többség szö­vetségi kormányától”, hanem hogy kifejezésre juttassák: a szétesett családok egyesítésé­vel, a bűnözés elleni küzdelem fokozásával, a lepusztult belvá­rosok helyreállításával, a vállal­kozások felfuttatásával, mun­kahelyek teremtésével, az ok­tatás fejlesztésével és az önálló politikai erő megteremtésével a fekete közösség a saját lábára kíván állni. Több feketebőrű vezető is fölvetette: felvilágosító moz­galmat kell indítani, hogy az érdekek független képviseleté­re kilencmillió új fekete szava­zó iratkozzon fel a választási listákra. Szó van egy olyan or­szágos alap létrehozásáról is, amelyből a feketék kisvállalko­zásait támogatnák. A hétfői menet már az előké­születek során óriási viharokat kavart. Nemcsak a fehérek zöme határolta el magát tőle, de a feketék közösségén belül is megosztottságot eredménye­zett. Rendkívül ellentmondásos személyiség a gyűlést egybe hívó Louis Farrakhan, az Isz­lám Nemzet vezetője, Malcolm X egykori harcostársa. Sokan őt magát is fajgyűlölőnek tartják, mivel militáns, gyújtó hangú beszédében nem egyszer gya- lázta a fehéreket, a katolikuso­kat, a zsidókat, a nőket és a ho­moszexuálisokat. A hétfői megmozdulást a feketék több mint kétszáz politikai tömörü­lése és egyházi közössége tá­mogatta, de jó néhány szerve­f^lhíítámlnHntt tnlp Bosznia felosztása Ejup Ganic boszniai al- elnök kijelentette, hogy Bosznia-Hercegovina 51:49 százalékos arányban terve­zett megosztása már „nem logikus és nem időszerű”. Haris Silajdzic boszniai kormányfő viszont rámuta­tott: országa már nem haj­landó a szerbekkel megosz­tozni Szarajevón. Ejup Ga­nic alelnök a boszniai tele­vízió műsorában vasárnap késő este ugyancsak azt fej­tegette, hogy jelentős válto­zások következtek be azóta, hogy a Nemzetközi Össze­kötő Csoport a nyáron kidol­gozta a 49:51 százalékos arányban történő területi fel­osztásra vonatkozó javasla­tát, ezért e javaslat „már nem logikus és nem időszerű”. Ganic elmondta, hogy a szerbek újabb háborús bűnö­ket követtek el, és folytatták az etnikai tisztogatást, de az említett terv mostani eluta­sításának fő oka, hogy a ma a szerb erők ellenőrzése alatt álló területeken mintegy 400 ezer szerb él, ami csupán 12- 13 százaléka Bosznia-Her­cegovina háború előtti la­kosságának. Silajdzic a Jo- miuri Simbun című tekinté­lyesjapán napilap hétfői szá­mában megjelent interjújá­ban kijelentette: „Szarajevó a mi fővárosunk, és a szerb erőknek meg kell érteniük, hogy vereséget szenvedtek a háborúban”. Utalt arra, hogy szeptembertől a harcok so­rán a boszniai erők javára változott a helyzet, s e vál­tozások nyomán a jövendő béketárgyalásokon a Szerb Köztársaságnak feltétlenül el kell ismernie a bosnyák államot. Szilajdzic ugyan­csak utalt arra az interjúban, hogy ideje megváltoztatni a szerbekkel való területi osz­tozkodásról a Nemzetközi Összekötő Csoport által nyá­ron felvázolt elképzeléseket. Az európai egyesülési folya­mat továbbvitele sorskérdés a kontinens számára, s jelenleg egyedülálló történelmi lehető­ség nyílik a döntő lépések meg­tételére —jelentette ki Helmut Kohl hétfőn Karlsruhéban párt- ja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) kongresszusán. A pártelnök-kancellár hangsú­lyozta, hogy az, Európai Unió­nak a következő két évben kell meghoznia azokat a dön­téseket, amelyek biztosítják az európai egyesülési folya­mat visszafordíthatatlansá­gát. — Amennyiben a jövő évben kezdődő és várhatóan 1997- ben befejeződő kormányközi felülvizsgálati konferencián nem születnek meg a szüksé­ges határozatok, az országok hajói különböző irányba halad­nak tovább, és búcsút mondha­tunk az európai egyesülésre vonatkozó elképzelésnek —je­lentette ki Kohl. Rámutatott, hogy a minden európai népnek helyet biztosító szabad és egy­séges Európa kialakításától függ a béke vagy háború kér­dése; állítása bizonyítékaként Magyar-cseh kulturális és oktatásügyi megállapodást írt alá hétfőn délben Prágában Fodor Gáhor magyar művelő­dési és közoktatási miniszter, valamint cseh vendéglátója Ivan Pilip oktatási, ifjúsági és testnevelési miniszter. Fodor Gábor a délelőtt folyamán ér­kezett Prágába, kétnapos mun­kalátogatásra. A kormányközi megállapo­dás az 1995-97-es évekre szól, s rögzíti a két tárca tervezett együttműködésének legfonto­sabb pontjait, illetve területeit. A dokumentum alapján a jövő­ben rendszeressé válik a ma­gyarországi és csehországi egyetemisták és főiskolások, illetve a felsőfokú oktatási in­tézmények pedagógusainak cseréje, amely a rendszerváltás óta, tehát a nyolcvanas évek végétől igencsak akadozott. a délszláv háborút említette. Az EU tagállamainak terve­zett közös pénzrendszerével kapcsolatban Kohl kiemelte, hogy a német kormány számá­ra a stabilitás a legfőbb szem­pont. Meggyőződése szerint az Európai Unióban az elmúlt években politikai és gazdasági területen elért szinte vala­mennyi eredmény megkérdő­jeleződik, ha kudarcot vall a monetáris unió. Hangsúlyozta, hogy nem „német hisztériáról” van szó, amikor Bonn szigorú­an ragaszkodik a közös pénz­rendszerkialakításának Maast- richtben maghatározott előfel­tételeihez. Kohl részletesen foglalkozott azzal, miként kell felkészülnie pártjának és Németországnak a következő évezredre. Részlete­sen szólt a műszaki-tudomá­nyos fejlesztés támogatásának szükségességéről, és kifejtette, hogy az ország versenyképes­ségének megőrzése érdekében változásokat kell végrehajtani a szociális ellátás rendszerében is. A 22 éve a CDU élén álló Kohl egyértelműen kedvező ten kezeli a megállapodás a Csehországban magyar és a Magyarországon cseh nyelvet oktató pedagógusok, tudomá­nyos munkatársak rendszeres továbbképzését a partnerország megfelelő intézményeiben, lehetőséget teremt a nyári nyelvtanfolyamokon való rész­vételre, illetve rendezi az álla­mi ösztöndíjak kérdését is. A felek megegyeztek abban, hogy minden évben kilenc hónapos időtartamra három ösztöndíjat biztosítanak a másik országban való posztgraduális képzésre. Fodor és Pilip ezekről a kérdésekről, illetve a két tárca együttműködésének további, más lehetőségeiről rövid esz­mecserét is folytatott. Mindket­ten hangsúlyozták, hogy Buda­pest és Prága egyaránt fontos­nak tartja a kétoldalú kulturá­képet festett pártja helyzetéről, és az országot 13 éve kormány­zó keresztény-liberális koalíció tevékenységéről. Bár a kong­resszus előtt a párton belül is többen óvtak attól, hogy a fel­mérések szerint igen népszerű CDU túlságosan elbízza magát, Kohl beszédét a teljes elége­dettség jellemezte. Megfigye­lők szerint jelentős mértékben a legfőbb politikai ellenfél, a szociáldemokrata párt elhúzó­dó belső válságának köszönhe­tő a CDU jelenlegi 45 százalé­kos támogatottsága. A nagyob­bik kormánypárt szinte teljes egészében a kancellár szemé­lyének és népszerűségének kö­szönheti jelenlegi politikai sú­lyát. A szerdáig tartó kongresszus első napján - az általános poli­tikai vita után - az Európai Unió továbbfejlesztéséről tanácsko­zik a mintegy ezer küldött. Kedden a következő évezred kihívásaira adandó politikai és gazdasági válaszokról tár­gyalnak, majd szerdán a párt szervezeti megújítását szol­gáló intézkedésekről dönte­nek. lis és oktatásügyi együttműkö­dés rendszeresítését és fejlesz­tését. A magyar művelődési és közoktatási tárca vezetője ked­den folytatja csehországi tár­gyalásait, s találkozik Pavel Tigrid cseh kulturális minisz­terrel. A miniszter hétfőn este a prá­gai Magyar Kulturális Köz­pontban részt vesz Mészöly Miklós A pillangó magányos­sága című esszékötetének na­pokban megjelent, csehországi kiadásának bemutatásán. A szerző mellett az esten ott lesz Pavel Tigrid cseh kulturális miniszter is. A prágai Denní Telegraf című lap Mészölyt a mai magyar irodalom vezető képviselőjének minősítette. Mészöly esszékötetét cseh nyelven a pozsonyi Kalligram könyvkiadó adta ki. Harctéri helyzet Boszniában A nyugat-boszniai Sanski Most és Prijedor környékén hétfőn is folytatódtak a mu­zulmán és szerb erők között az összecsapások — jelentet­te a Beta belgrádi hírügynök­ség boszniai szerb katonai for­rásokra hivatkozva. Belgrádi értesülések szerint a boszniai szerb erők jelenleg mintegy 5—10 kilométerre vannak a múlt héten elveszí­tett Sanski Mosttól, s a tűzszü- neti egyezmény érvénye elle­nére a körzetben továbbra is heves harcok dúlnak a szem­benálló felek között. A Banja Luka-i szerb illetékesek arról számoltak be, hogy a horvát hadsereg egységei elzárták a szerb kézen lévő nagyvárost vízzel ellátó Vrbas folyón lévő vízerőmű zsilipéit, s ezért egyre aggasztóbb vízhiány nehezíti a Banja Luka-i lakos­ság mindennapi életét. A nemzetközi segélyszerve­zetek helyszínen tartózkodó munkatársai szerint Banja Lukában tovább romlik a me­nekültek helyzete: nincs elég élelmiszer, s az erőművek hiá­nyában az áramszolgáltatás is akadozik. A több tízezer mene­kült jelentős része továbbra is a szabad ég alatt kénytelen lak­ni, s hétfő hajnalban újabb me­nekültoszlop érkezett a muzul­mán tüzérség hatótávolságán belül lévő Prijedorból. A boszniai szerb hatóságok hétfőn azzal vádolták a muzul­mánokat, hogy nem a szerbek, hanem a városba bevonuló kormányerők ölték meg azt a mintegy 90 polgári személyt, akikről a muzulmánok azt ál­lítják, hogy a kivonuló szerb csapatok gyilkolták meg őket. A város új, muzulmán polgár- mestere elutasította a szerb vá­dakat, s közölte: a hatóságok újabb és újabb holttestekre buk­kannak, s félő, hogy az áldoza­tok száma eléri majd a 250-et is. *** Washington — A Fehér Ház utasította a védelmi minisz­tériumot, hogy kérjen előze­tes engedélyt minden egyes boszniai cirkálórakéta-indí­táshoz — írja a Newsweek legfrissebb számában, amely hétfőtől kapható. A Clinton- kormány elvben engedélyez­te manőverező robotrepülő­gépek boszniai alkalmazását. Ám szeptember 10-én a Fehér Ház konkrét jóváhagyása nélkül lőtték ki e cirkálóraké­tákat Banja Luka városára. Az amerikai hetilap sze­rint e támadás után a Pen­tagon kénytelen volt meg­változtatni a manőverező robotrepülőgépek beveté­sének procedúráját: ezentúl minden egyes indításhoz a civil vezetés jóváhagyása szükséges. Az amerikai haditenge­részet erői az említett na­pon tizenhárom Tomahawk- cirkálórakétát lőttek ki Ban­ja Lukában állomásozó szerb légvédelmi ütegekre. E robotgépek olyan alacso­nyan repülnek, hogy az el­lenséges radarok nem ér­zékelik őket. A boszniai szerbek mellett Oroszország is élesen bírálta bevetésü­ket. (MTI) Fodor Gábor Prágában Cseh—magyar kulturális megállapodás Ezzel összefüggésben kiemel-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents