Új Kelet, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-03 / 232. szám
Külföld 1995. október 3., kedd Innen — onnan San Fernando — Hatalmas pusztítással söpört végig a Fü- löp-szigeteken a Sybil nevű trópusi vihar a hét végén. A nagy erejű viharnak legkevesebb 80 halottja van — jelentette hétfőn a Reuter és az Itar- TASZSZ. A legsúlyosabban az ország északi részén lévő Caba- lantian városát érintette a Sybil: itt ötvenen haltak meg, s az eltűntek száma meghaladja a százat. Nem kímélte a vihar a fővárost, Manilát sem: itt fákat döntött ki, elektromos vezetékeket szaggatott szét és árusítóbódékat sodort el a heves esőzésekkel kísért orkán. A károkról várhatóan csak akkor lehet majd teljes képet kapni, amikor helyreáll a kapcsolat az elemi csapás által leginkább sújtott területekkel. ÍT Tokió — Több mint 5000 közepes és gyenge erősségű földmozgás rázta meg az Izu- félszigetet, a japán fővárostól mintegy száz kilométerre lévő üdülőövezetet. A köbei földrengés keserű tapasztalatai még körültekintőbbekké tették a japánokat, akik ezúttal egy tenger alatti vulkán kitörésének veszélyétől tartanak. Hat évvel ezelőtt intenzív földmozgás -— 25 ezer rengés — előzte meg az Izu-félszigeti vulkán kitörését. A japán meteorológiai ügynökség hétfői közlése szerint péntek óta 5175 rengést észleltek, köztük volt négyes erősségű is a hetes beosztású japán skálán. Átmenetileg felfüggesztették a vasúti forgalmat, kisebb anya- gi károk .is> keletkeztek néhány épületben, Ji jeipgl^i jÁrÜlés „ azonban nem történt. Prága — Több mint egy- milliárd dollárt, a Szíriának korábban eladott csehszlovák harckocsik árát kellett volna Damaszkuszból hivatalos pénzügyminiszteri megbízatás alapján Prágába és Pozsonyba hoznia annak a 26 éves brünni kereskedőnek, akit idén januárban értékes műemléktárgyak csempészése miatt tartóztatott le a cseh határőrség. A botrányos ügyre az elmúlt hét végén a Nova magántelevízió hívta fel a figyelmet. A letartóztatott kereskedő villájában elvégzett házkutatás során ugyanis a rendőrség váratlanul egy hivatalos megbízólevelet is talált, melyet Ivan Kocárník cseh pénzügyminiszter és volt szlovák kollégája, Julius Toth írt alá. Ebben felhatalmazták az illetőt, hogy Szíriától a New York-i City Bank közreműködésével több mint egymilliárd dollárt utaljon át prágai és pozsonyi bankszámlákra. Kocárník elmondta, hogy az említett öszeget behajthatatlan adósságnak minősítették, s ezért próbálkoztak meg a pénz ilyen szokatlan formájú visszaszerzésével. “S Dákká — Több mint egymillió embert vágtak el a külvilágtól pusztító árvizek Banglades északi részén. Az otthonaikban rekedt emberek kimentésére katonákat vetettek be -— jelentette az AP a bang- ladesi kormány egyik tisztségviselőjének közlését idézve. A helyi lapok tudósítása szerint a halálos áldozatok száma már száz fölött van, ám a kormány csupán tizenhét haláleset hírét erősítette meg. Az elmúlt öt napban közel 900 milliméter csapadék hullott a térségben, s ennek következtében a folyók gátjaikat áttörve elárasztották a falvakat. Az Unió kapcsolatairól tárgyaltak Külügyminiszterek Luxembourgban A leendő boszniai gazdasági újjáépítési alap, valamint az EU—orosz kapcsolatok alakulásának kérdése is napirendre kerül az Európai Unió külügyminisztereinek hétfőn reggel kezdődött, a nyári szünet óta első hivatalos találkozóján. A luxembourgi tanácsülés — híven tükrözve a féléves spanyol EU-elnökség „földközi-tengeri prioritásait” — jelentős részt az Uniónak a mediterrán térséggel ösz- szefüggő politikáját tekinti át, így szóba kerül a Marokkóval, Algériával, Egyiptommal, Izraellel, Jordániával és Libanonnal formálódó gazdasági és politikai együttműködés, és jelentést hallgatnak meg a novemberben esedékes első EU-mediterrán külügyminiszteri konferencia előkészületeiről. Brüsszeli diplomáciai források jelezték azt is, hogy a miniszterek a déli órákban találkoznak majd Carl Bildt- tel, az EU délszláv megbízottjával is, aki tájékoztatja őket a boszniai helyzet állásáról, illetve részben ennek ^fényében a tanácsülés megvitatja a leendő délszláv gazdasági újjáépítési alapról készült bizottsági javaslatot. Ugyancsak délszláv vonatkozású témaként a Tizenötök megvizsgálják Macedónia hivatalos EU-szintű elismerésének lehetőségét. Eddig ezt Görögország vétója akadályozta, de Brüsszelben bíznak benne, hogy a hónap elején New Yorkban aláírt görög— macedón megállapodás után ennek már nem lesz akadálya. Az EU-külkapcsolatokat érintő téma még az Unió és Oroszország viszonyának értékelése: ez lesz az első alkalom, hogy Javier Solana, a miniszteri tanács soros elnöke hivatalosan is beszámolhat kollégáinak a múlt hónapban Moszkvában tartott EU—orosz csúcstalálkozó főbb eredményeiről. Egy másik, felettébb kényes dosszié az EU—török vámunióról tavasszal aláírt szerződés ügye: az Európai Parlament kitartóan olyan jelzéseket küld Brüsszelbe, hogy ha nem következik be látványos változás Ankara belpolitikájában, akkor a strasbourgi testület meg fogja vétózni a külügyminiszteri tanács által oly fontosnak ítélt megállapodást. UJ KELET Horn és Kohl a hitelmegállapodásról Törökországi földrengés Eddig 14 áldozata és közel 200 sebesültje van a vasárnapi törökországi földrengésnek. Az ország délnyugati részén vasárnap a Richter-skála szerint 6-os erősségű földrengés pusztított — jelentette az Anatolia nyomán több világhírügynökség. A katasztrófa mértékéről, az áldozatoktról és károkról egyelőre nincs teljes kép, a térségben lévő Dinar városával ugyanis megszakadt a telefonösszeköttetés. Halil Culhaoglu közmunkaügyi miniszter a török hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy az áldozatok száma meghaladhatja a százat is. Vasárnap estig egyelőre 14 halottról és 193 sebesültről érkezett Tiír a katasztrófa által sújtott területről. A PSD veresége Hétfő hajnalra bizonyossá vált, hogy a portugál Szocialista Párt (PS) nyerte meg a parlamenti választást. A hatalomba tíz év után visszatérő szocialisták a szavazatok 43,85 százalékát szerezték meg — vagyis nem jutottak abszolút többséghez. Az eddig kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) a szavazatok 34 százalékát kapta meg—az egyelőre nem hivatalos adatok szerint. Az Antonio Guterres vezette párt hívei már vasárnap este ünnepelték a választási győzelmet az ország nagyvárosaiban. Németország a magyarországi politikai és gazdasági reformpolitika sikerét kívánja, és kész konkrét tettekkel is támogatni a magyar kormánynak a gazdaság átalakítását szolgáló lépéseit — jelentette ki hétfőn Bonnban Helmut Kohl német kancellár Horn Gyula miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után. A két kormányfő a sajtó jelenlétében írta alá azt a közös nyilatkozatot, amelyben bejelentik, hogy a német szövetségi kormány garanciát vállal 500 millió márka bankhitelre és támogatásáról biztosítja Bajorország és Baden-Württemberg tartományoknak azt a döntését, hogy 250-250 millió márka hitelre vállalnak garanciát. Az összesen egymilliárd márkás hitelkeret egyrészt azt szolgálja, hogy Magyarország felkészüljön az Európai Unióhoz történő csatlakozásra. Másrészt támogatást nyújt a magyar kormány stabilizációs intézkedéseihez, amelyek a Nemzetközi Valutaalappal kötendő megállapodás alapját képezik — hangzik a közös nyilatkozat. A szövetségi kormány garanciájával, a Szövetségi Újjáépítési Hitelbank által nyújtandó 500 millió márkát a magyar pénzintézetek konkrét beruházásokhoz, programokhoz nyújthatják az infrastruktúra, a közlekedés, a környezetvédelem és az energiatakarékosság területén. E hitelcsomaghoz tartozó, a kis- és közepes vállalatok beruházásait segítő 50 millió márkás ösz-szegről már néhány hónapja megszületett a megállapodás, és hamarosan aláírják a szerződést az új földnyilvántartási rendszer kialakítását segítő hitelről. A további összegeket az egyes programok előrehaladásától függően, részletekben fizeti a német pénzintézet. A találkozó utáni sajtótájékoztatón a kancellár elismeréssel szólt azokról az erőfeszítésekről, amelyeket a magyar kormány tesz az ország gazdasági helyzetének rendbetételéért. Mint mondta, tisztában van azzal, hogy a gazdasági átalakulás komoly megpróbáltatásokat jelent az ország lakossága számára. Hangsúlyozta, hogy a bonni kormány tovább kívánja mélyíteni a hagyományosan jó és baráti kapcsolatokat a két ország között és segít a magyaroknak, hogy segíthessenek magukon. Horn Gyula miniszterelnök kifejtette, hogy a német vezetés nem csak elismerő szavakkal, hanem tettekkel is bizonyítja támogatását és segítő szándékát. Nagyon jelentősnek mondta, hogy a bonni kormány kész segíteni a magyar gazdasági korszerűsítés külső pénzügyi feltételeinek biztosításában. Hangsúlyozta, hogy kormánya a jövőben is nagy mértékben kíván támaszkodni a magyar- német együttműködésre. Rámutatott, hogy ez a hitelcsomag hasznos a német gazdaság számára is, hiszen javítja a német cégek számára a magyar- országi piacra jutás lehetőségeit. A miniszterelnök elismeréssel szólt arról, hogy Kohl kancellár következetesen kiáll az Európai Unió keleti bővítése, a kelet-közép-európai országok mielőbbi EU-csatlakozása mellett. Kohl hangsúlyozta, hogy a közép- és kelet-európai országok csatlakozásának időpontját jelenleg nem lehet pontosan megjelölni, de meggyőződése szerint a jövő év második felében az Unión belül megállapodás jön létre a felvételi tárgyalások megkezdésének időpontjáról. A kancellár kitérően válaszolt arra a kérdésre, hogy a mostani hitelgarancia nyújtása előtt Bonn konzultált-e a Nemzetközi Valutaalappal. Mindössze annyit mondott, hogy folyamatosan kapcsolatban állnak a Valutaalappal, és tájékozottak a Magyarországgal folytatott megbeszélésekről. Boszn Tüntetés. Cseh környezetvédők egy csoportja tüntetést kezdett vasárnap délután a dél-csehországi Temelínben, az osztrák határtól mindössze 60 kilométerre épülő atomerőmű kapuinál. A megmozdulás résztvevői —egyes hírek szerint 200, más források szerint 300 ember — az erőmű jövőjéről akarnak népszavazást tartatni — jelentette a CTK cseh és a Reuter brit hír- ügynökség. A megmozdulás érdekessége, hogy azt támogatja Petr Pithart, a rendszerváltás utáni első cseh kormányfő is. Francia atomrobbantás A boszniai szerbek visszafoglalták a Bosznia északi részén lévő Bosanski Növi (Növi Grad) térségét—jelentette vasárnap a SRNA szerb hírügynökség nyomán a belgrádi székhelyű Tanjug. Az eseményt független forrrások nem erősítették meg. Bosanski Novit szeptember 8-án foglalták el a muzulmán és hor- vát erők. Az SRNA szerint a boszniai szerb hatóságok felszólították a lakosságot, hogy térjenek vissza otthonaikba. A Tanjug arról is beszámolt, hogy az ugyancsak Bosznia északi részén lévő Dobojt a muzulmán erők lőtték. A jelentés áldozatokról vagy személyi sérülésekről nem tesz említést, csupán anyagi károkat említ. * * * Az orosz védelmi minisztérium küldöttsége, melyet Vlagyimir Zsurbenko, az orosz fegyveres erők vezérkari főnökének első helyettese vezet, vasárnap úgy határozott, hogy meghosszabbítja a boszniai szerb köztársaság egységeinél tett látogatását — jelentette be Belgrádban a SRNA boszniai szerb hírügynökség. Az orosz katonai küldöttség Ratko Mladic tábornoknak, a boszniai szerb erők parancsnokának kíséretében boszniai szerb egységeket látogatott meg, és tájékozódott azokról a veszteségekről, amelyeket a szeptemberi NATO-bombázá- sok okoztak az érintett egységeknél —jelentette az AFP a SRNA-ra hivatkozva. Az orosz katonai küldöttség aziránt is érdeklődött, hogy a horvát reguláris és a horvát— muzulmán erők milyen támadótaktikát alkalmaztak a boszniai szerbek elleni offen- zíva során. Tájékoztatást kaptak a szerb védelmi rendszerekről is — számolt be az SRNA, de nem közölte meddig hosszabbították meg az orosz katonai delegáció látogatását. * * * Lehetséges, hogy a boszniai szerbek egy napon úgy élnek majd együtt a muzulmánokkal, mint a franciák a németekkel — nyilatkozta Ratko Mladic tábornok, a boszniai szerb erők parancsnoka az észak-boszniai Banja Lukéban az AFP újságírójának. — Az együttélésért azonban nagyszámú áldozattal fizetünk mindkét oldalon — fejtette ki a tábornok. Az interjúról, amelyet az FR3 francia televízió hétfő esti híradójában közvetít az AFP adott előzetes ismertetést. „Mindenesetre a jövőben olyan feltételeket kell teremteni, hogy a szerbek és a muzulmánok képesek legyenek egymás mellett élni, és jószomszédi kapcsolatokat fenntartani.” Ugyanakkor azonban rámutatott, hogy úgy véli, „ma nincs olyan szerb férfi, asszony vagy gyerek, aki kész lenne egy házban, de akárcsak egy utcában is élni a muzulmánokkal”. A szerb állásokat ért NATO- csapásokról szólva azzal vádolta a katonai szervezetet, hogy a konfliktus egyik oldalán szereplők oldalára állt. — Soha egyetlen szerb katona sem fenyegette a NATO egyetlen tagországát sem, amelyek most minket bombáznak — mondta Mladic. A nemzetközi tiltakozások ellenére Franciaország hétfőre virradó éjszaka végrehajtotta szeptember elején kezdett kísérleti sorozatának második atomrobbantását: ennek színhelye ezúttal nem Mururoa szigete, a fő kísérleti telep, hanem az ahhoz közeli Fan- gataufa-atoll volt. A töltet hatóereje „kevesebb mint 110 kilotonnás” volt: ez több mint ötszöröse a szeptemberi első robbantás megfelelő adatának, s szintén több mint ötszöröse az egykori hirosimai atombomba robbanóerejének. A párizsi védelmi minisztérium közleménye szerint a kísérlet az „atomfegyverek hitelességét s jövőbeni biztonságát” szolgálta. Szakértők viszont ezt „lefordítva” a nagy robbanóerőből arra következtetnek, hogy a franciák az új, tengeralattjáró-fedélzeti hadászati rakétájuk atomtöltetét próbálták ki. Az atomrobbantás az első kísérlettől eltérően ezúttal nem vezetett utcai zavargásokhoz a csendes-óceáni Fran- cia-Polinéziában, igaz, a hatóságok elővigyázatosságból eleve kilenc század csendőrt vezényeltek a térségbe. A nemzetközi visszhang ellenben most is elítélő volt. Az atomkísérletek legradikálisabb ellenzője, a Geenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet arra kérte a világ kormányait, hogy Franciaországot szigeteljék el diplo- máciailag, utasítsák ki nagyköveteit, s vigyék az ügyet az európai bíróság elé. A különböző kormányzatok ennél ugyan jóval visszafogottabbak voltak, de — különösen a térségben — maguk is élesen bírálták a francia lépést: az új-zélandi, illetve az ausztrál kormány behívatta a francia ügyvivőket, a japán miniszterelnök „rendkívül sajnálatosnak”, sőt, a pénzügyminiszter egyenesen „arrogánsnak” nyilvánította az új robbantást, a Dél-csendes-óceáni Fórum vezetése pedig kilátásba helyezte, hogy a kísérlet megrontja majd a kapcsolatokat a szervezet és Párizs között. A robbantást Franciaországban is elítélték a környezetvédő szervezetek, az ellenzéki Szocialista Párt európai parlamenti képviselői pedig azt hangoztatták, hogy Jacques Chirac államfő a mostani kísérlettel „rflásod- szor is megcsúfolta Európát”. A francia kormány szóvivője, Francois Báróin viszont úgy vélekedett, hogy a második kísérlet után nyugodtabb légkörben folytatódhat a kísérletsorozat, mert mostanra a Greenpeace „sokat vesztett tekintélyéből”, s „hozzászoktak” Ausztrália, no meg Uj- Zéland tiltakozásaihoz, illetve a hagyományos partnerek sajnálkozásához.
