Új Kelet, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-16 / 243. szám

Belföld-külföld 2 1995. október 16., hétfő UJ KELET nemzetközi Kivégzett muzulmánok Szombat este a szarajevói és annak nyomán a zágrábi tele­vízió is megerősítette azt a kormánybejelentést, amely sze­rint a boszniai szerb erők visszavonulásuk előtt Sanski Most körzetében négy helységben több mint ötven muzulmán és horvát polgári személyt végeztek ki. A bosnyák filmjelen­tésben bemutattak 11 holttestet, velük tarkólövéssel végez­tek. Ezzel kapcsolatban nyilatkozott két szökött rab: szerin­tük az áldozatok a kamengradi munkatábor foglyai voltak, ebben a táborban összesen 750 rabot tartottak fogságban a szerbek. Egy másik filmrészletben 15 olyan áldozat látszik, akiket gépfegyverrel lőttek agyon. Tizenöt mázsa kokain Egy perui katonai járőr csütörtökön lefoglalt 1510 kilónyi finomítatlan kokaint az északkelet-perui őserdőben —jelen­tette be a védelmi minisztérium. Letartóztattak tíz kábító­szer-kereskedőt, és lefoglaltak több ezer dollárnyi készpénzt, fegyvereket, lőszereket és távközlési berendezéseket is. Az AP hozzáteszi, hogy az eset az Huallaga folyó völgyében, Bellavista tartományban történt, amely nemcsak ko- katermeléséről ismert, hanem arról is, hogy otthont ad a Fé­nyes Ösvény nevű fegyveres ellenzéki szervezet egyik főhadiszállásának. Népszavazás Irakban Népszavazás keretében mintegy 7,5 millió iraki állampol­gár adhatja le vasárnap voksát és dönthet arról, hogy meg­hosszabbítják-e újabb hét évre Szaddám Húszéin iraki elnök államfői mandátumát. Irak 18 tartományából 15-ben szávaz- nak, összesen 1622 szavazóhelyiségben. Három tartomány­ban, az északi Arbilban, Szuleimánijában és Dahúkban nem tartanak referendumot, hiszen az említett területek a kurd autonóm régió részei, amire nem terjed ki a bagdadi kor­mány fennhatósága. A voksolás helyi idő szerint este nyolc­kor, közép-európai idő szerint 18 órakor fejeződik be. Az AFP emlékeztet arra, hogy Irak történetében ez az első nép­szavazás. Az 58 éves Szaddám Húszéin 1979 óta van hatal­mon. Pokolgép robbant Öt izraeli katona életét vesztette vasárnap hajnalban Dél- Libanonban egy útmenti pokolgép robbanásában — közöl­ték izraeli biztonsági források. Pénteken ugyanebben a tér­ségben hasonló körülmények között három izraeli katona halt meg, és mint akkor, most is az Irán-barát Hezbollah nevű szélsőséges síita arab szervezet telepítette a robbanószerke­zetet. A robbanás után az izreli hadsereg helikopterekkel szál­lította el a holttesteket, miközben vadászbombázók húztak el a térség fölött — írja az AFP. Az Egyesült Arab Emírségek gesztusa Mintegy 11 millió dolláros segélyt utalt át a boszniai mu­zulmánok részére az Egyesült Arab Emírségek. Duhajból származó vasárnapi jelentések szerint az összeg magán- személyektől és jótékonysági szervezetek gyűjtéséből szár­mazik — írja az AFP. A most átutalt segély a második része az öböl menti arab országban nyáron elindított segélygyűj­tési akciónak. Júliusban 44 millió dollárt sikerült összegyűj­teni a bosznai muzulmánok javára. Merénylet francia rendőrök ellen Merényletet kíséreltek meg Franciaországban egy rendőrjárőr ellen, amelynek tagjai csak a szerencsének kö­szönhetik életbenmaradásukat. Szombat éjszaka Párizs egyik külvárosának rendőrőrse névtelen telefonbejelentést kapott arról, hogy az egyik utcában ég egy kocsi, benne egy ember­rel. A központ három rendőrt küldött ki a hír ellenőrzésére. Meg is találták a lángoló autót, ám üresen. A dolgot gyanús­nak tartva a rendőrök rögtön hátrébb húzódtak, s igazuk is volt: a kocsi felrobbant, de nekik semmi bajuk sem történt. Kiderült, hogy az akció előre gondosan kitervelt csapda volt, ugyanis a tűzoltókat előzőleg egy szintén névtelen telefonri­asztás a városnegyed másik végébe hívta. Kábítószeresek nyilvántartásban Horvátországban, az Adria-parti Trogir városában és kör­nyékén a hatóságok kétszáz kábítószerest vettek nyilvántar­tásba az elmúlt kilenc hónapban — írta a zágrábi Vjesnik. Ez a számadat már önmagában is riasztó, de a lap szerint feltehetőleg sokkal többen vannak a valóságban. A legna­gyobb mennyiségben heroint fogyasztanak, ez a legnép­szerűbb narkotikum. Már három halálesetről is tudomást szereztek. Külön problémát jelentenek azok a kéksisako­sok, akikkel a fiatalság az éjszakai mulatóhelyeken barátko­zik. Hitel agrártermelőknek Új hitelkonstrukciót vehet­nek igénybe október 1-től a Concordia Közraktár Kereske­delmi Részvénytársaság és a Kereskedelmi Bank Rt. agrár­ügyfelei. A Concordia Rt. által kibocsátott közraktári jegy át­vételekor a termelő egyszerű­sített kölcsönkérelmet nyújthat be a Kereskedelmi Bank Rt.- hez. Erről tájékoztatta Máhrné Kazareczki Eva, a Concordia Közraktár Kereskedelmi Rt. vezérigazgatója az MTI-t. Elmondta: a kölcsön a búzá­ra, a napraforgóra, a kukoricá­ra és a cukorra vehető igénybe. A Kereskedelmi Bank Rt. ma­ximum öt munkanapon belül folyósítja a hitelt. A hitel mér­téke a kiadott közraktárjegyen szereplő áruérték minimum 75 százaléka lehet. A legjobb adó­sok esetében a kölcsön nagy­sága elérheti az áru értékének 85 százalékát is. A Kereskedel­mi Bank a hitelt a kiemelt ügy­feleknek járó kedvező kamato­zással folyósítja, azaz nem szá­mítja fel a mezőgazdasági ügy­felek körében általánosan alkal­mazott 5-8 százalékos ügyfél­kockázati felárat. A termelők gyors pénzhez jutását biztosít­ja az is, hogy a pénzintézet csak a közraktárjegy valódiságát vizsgálja, így maximum öt ban­ki munkanapon belül a termelő számláján lehet a hitel. Az így kapott kölcsön nem terheli a termelők banki limitjét, azaz egyéb hitelek felvételét nem akadályozza meg. A hitel a termelőknek lehe­tőséget nyújt arra, hogy termé­sük eladása nélkül finanszíroz­hassák tevékenységüket. A hi­tel felvételére érvényes az ál­lam által nyújtott 10, illetve 5 százalékos kamattámogatás is. Az ügyfelek választhatnak, hogy miként fizetik vissza a kölcsönt: egy összegben, vagy részletfizetési konstruk­ció- ban. A hitelt a termelők ez év október elseje és 1996. szep­tember 27. között vehetik igénybe. Másodfokú égési sérüléseket szenvedett szombaton egy er­délyi kisfiú a hatvani vásártéri piacon vett és szétrobbant lég­gömb miatt. Az MTI információi szerint az Erdélyből a helyi „KGST- piacra” látogató házaspár 8 éves gyermeküknek vásárfia­ként léggömböt vásárolt. A szülők elmondása szerint, amíg nézelődtek, a kisfiú a kocsiban ülve az ablakon lógatta ki félt­ve őrzött kincsét. Valaki az égő cigarettáját a léggömbhöz nyomta, így a benne lévő gáz felrobbant. A hatalmas durra­nást követő lángok megégették a kisfiú arcát és nyakát. A hatvani mentők pillanatok alatt a helyszínre érkeztek, és a vá­rosi kórház ambulanciájára, majd gyermekosztályára szál­lították. Az ügyeletes orvos, dr. Med- gyesi János adjunktus látta el a kisfiút. Az orvos az MTI érdek­lődésére elmondta, hogy a Korondról érkezett házaspár nem akarta a gyermeket a kór­házban hagyni, annak ellenére sem, hogy valójában csak így garantálható a kisfiú arcának gyógyulása. Félő ugyanis, hogy nem szakszerű ellátás esetén a seb elfertőződik, és a baleset­nek örökre nyoma marad. A tragédiáról a szülők a rend­őrségen nem tettek bejelentést. Feltehető, hogy a léggömbárus — aki az eset után azonnal el­tűnt— az engedélyezett gáz he­lyett pb-gázt használhatott, mert az jóval olcsóbb. Keleti György Boszniáról Keleti György magyar honvédelmi miniszter szom­baton — Pekingből. telefo­non — nyilatkozott az MTI- nek arról, hogy nem hivata­los NATO-közlések szerint (a többi visegrádi országgal, valamint Svédországgal együtt) Magyarország is je­lezte készségét a majdani boszniai „béketeremtési” NATO-műveletekben való részvételre. A miniszter szerint eddig csupán előzetes tárgyalások folytak, és — tekintettel arra, hogy Magyarországgal szom­szédos területekről van szó — Magyarország azt szeretné, ha magyar katonák fegyverrel nem vennének részt a terve­zett műveletekben. Ugyanak­kor „valamilyen módon” hoz­zá kívánunk járulni ehhez, „így nem zárható ki, hogy ma­gyar katonák egészségügyi biztosítást, műszaki, vagy más jellegű biztosítási feladatokat lássanak el” — mondta Kele­ti György. Ehhez hozzátette: „Készek vagyunk arra, hogy meg­felelő tárgyalások után a szomszédságból eredő egyéb biztosítási feladatokat is el­lássunk magyar területen, il­letve hogy elvégezzük azo­kat a feladatokat, amiket a magyar honvédség meg tud szervezni”. Hétfőn ülést tart az Alkotmánybíróság Az Alkotmánybíróság hét­főn teljes ülést tart. A napi­renden a következő indítvá­nyok szerepelnek: hátrányos helyzetbe kerül-e a bírság el­engedése szempontjából az a munkáltató, aki törleszti a tár­sadalombiztosítási hátralékát; alkotmányellenesen tesz-e különbséget a Polgári Tör­vénykönyv a tulajdoni for­mák szerint abban, hogy az alkalmazott által másnak okozott kárért ki a felelős; alkotmánysértő-e az, hogy a jogszabály engedélyhez köti a lőfegyver tartását; sérti-e az önkormányzatok jogát az a rendelkezés, amely szerint érvényüket vesztik azok az — a feltételeknek egyébként megfelelő — igények, ame­lyeket az önkormányzatok költségvetési céltámogatásra benyújtottak, de már nem volt rájuk fedezet; milyen feltéte­lek meglétekor utasíthatók a gazdálkodó szervezetek vala­milyen gazdasági cél elérése érdekében; diszkriminatív-e az, ha a kormány — államinak minősülő feladat ellátása ese­tén — nem ugyanúgy támogat­ja az egyházi felsőoktatást, mint ahogy az állami egyete­meket, főiskolákat. Égési sérülés léggömb miatt Történelemtanárok konferenciája A történelemtanárok orszá­gos konferenciája elfogadhatat­lannak tartja azt az elképzelést, hogy a történelem ne szerepel­jen a kötelező vizsgatárgyak kö­zött. A fórum résztvevői szakmai szempontból károsnak ítélik a tanárok kötelező óraszámának esetleges emelését, így tiltakoz­nak ez ellen. Az Egyéniség sze­repe a történelemben címmel rendezett kétnapos szakmai ta­nácskozás zárónapján, vasárnap a Nemzeti Alaptantervvel kap­csolatos kérdésekben is állást foglalt a konferencia. Eszerint a NAT további mun­kálatai során fontos szerepet kell kapniuk a szakmai szerve­zeteknek, különösen az isko­láktól és a kollégáktól érkező vélemények összegyűjtésében, valamint a mintatantervek, a tankönyvek és más taneszkö­zök minősítésében, továbbá az alapvizsga követelményeinek meghatározásában. A részt­vevők álláspontja szerint garan­tálni kell a tovább- és átképzé­sek „megfelelő időbeni” terve­zését és szervezését; a NAT be­vezetéséhez szükséges anyagi fedezetet — időarányosan el­osztva — az iskolák számára is, valamint a helyi tanterv készí­tését vállaló tanárok megfelelő díjazását. Ugyancsak a NAT-tal össze­függésben a konferencia egyet­értett azzal, hogy megfelelő te­ret kell adni a múltismeret mel­lett a jelenismeretnek is. Aggo­dalmát fejezte ki a tanácskozás amiatt, hogy még nem készült el az érettségi követelmény- rendszer. Ennek következtében ugyanis a résztvevők szerint kétséges, hogy három év ele­gendő lesz-e az alaptanterv be­vezetéséhez. Mint magyarázatként el­hangzott: a mintatantervek ki­dolgozását csak az alapvizsga- és az érettségi követelmények ismeretében lehet elkezdeni, és azok elkészülte után lehet hoz­zálátni a helyi tantervek kimun­kálásához. Utóbbi kapcsán Miklósi László, a tanácskozást rendező Történelemtanárok Egyletének elnöke felhívta a figyelmet arra a félreértésre, miszerint minden egyes iskolá­nak magának kell elkészítenie a helyi tantervet. Ezzel szem­ben hangsúlyozta: az intézmé­nyeknek lehetőségük van arra, hogy más tanterveket vegyenek át, vagy vásároljanak meg. Ha viszont az iskola helyi tanter­vet készít, akkor azt „piaco­síthatja”, azaz eladhatja — tet­te hozzá az elnök. A plenáris fórum előtt a szek­cióülések vezetői számoltak be a szombaton este végzett mun­káról. A NAT megvalósítható­sága cím már önmagában is kételyeket ébresztett a részt­vevőkben — fogalmazott az egyik vitavezető. Többen kifogásolták, hogy az általános iskola 5. és 6. osz­tályában — amikor „a legfogé­konyabb a gyerek” — miért szüntetik meg a történelemok­tatást. A szakértők válasza sze­rint az említett két évfolyamon is lehet történelmet tanítani, mégpedig Történetek az embe­riség és hazánk múltjából cím­szó alatt. A hozzászólók úgy ítélték meg, hogy a NAT egyes követelményei — például a könyvtár- és a levéltári látoga­tás esetében — főváros köz- pontúak. A szekcióvezető sze­rint sokan aggódtak a kisisko­lák, illetve a kistelepülések hát­rányos helyzete miatt. A tankönyvtipológiával fog­lalkozó szekcióban a szakem­berek és a tanárok úgy fogal­maztak, hogy a NAT beveze­tése során jelentős változások várhatók a tankönyvek szerke­zetében. Ez azt jelenti, hogy a lexikális tudás átadására kon­centráló kiadványok helyett az általános műveltséghez és a vizsgákhoz szükséges tudás­anyagot kettéválasztó kiad­ványok kerülnek majd előtérbe. Az alternatív gimnáziumi tankönyveket bemutató szekci­óban az erre szakosodott kiadó képviselői kifejtették, hogy könyveikkel a képességfejlesz­tést és nem a felvételikre váló felkészítést kívánják szolgálni. Ezért a hagyományos politi­ka-, illetve gazdaságtörténet­központú szemlélettel szemben az életmódtörténetre helyezték tankönyveikben a hangsúlyt. A konferencián a szekció­beszámolókat és az ajánlásokat követően előadást tartott Somo­gyi Éva: Ferenc Józseféi ma­gyar alattvalói; Tilkovszky Ló­ránt professzor A tragikus sor­sú tudós politikus, Teleki Pál, valamint Gergely Jenő egyete­mi tanár Mindszenty József her­cegprímás közéleti szerepe Ma­gyarországon 1945-56 címmel.

Next

/
Thumbnails
Contents