Új Kelet, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-03 / 232. szám

MA Ajak (8. oldal) Kultúra (9. oldal) Gazdaság (12. oldal) Bokros Lajos az Akadémián A pénzügyminiszter egyetért a Magyar Tudomá­nyos Akadémia vezetőivel abban, hogy az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) fennmaradása szük­séges, és önnállóságát meg kell őrizni — tájékoztatta az MTA a távirati irodát hétfőn. A beszámoló szerint Bokros Lajos Kosáry Domokos meg­hívására látogatott el a kö­zelmúltban az MTA-hoz, s a pénzügyi tárca vezetője úgy vélekedett az akadémia jövő évi többlettámogatási igé­nye — a Parlament támoga­tása esetén — nem teljesít­hetetlen. Magyar—osztrák együttműködés Ötéves időszakra 35 mil­lió ECU, idén pedig 7 millió ECU támogatást kap a Phare- program keretében a magyar- osztrák területfejlesztési együttműködés. A Környe­zetvédelmi és Területfejlesz­tési Minisztériumban hétfőn arról tájékoztatták az MTI-t, hogy a program alapján megkezdődhet a Szentgott- hárd—Heilingenkreuz kö­zötti ipari park, a gönyűi kikötő, a Győr-péri repülőtér, a Duna-menti és további ke­rékpárutak építése, valamint a közös tájvédelmi körzetek kialakítása Kőszeg és az Őrség térségében. Területfejlesztési konferencia Többnapos területfejlesz­tési konferencia kezdődött Budapesten hétfőn a Környe­zetvédelmi és Területfejlesz­tési Minisztériumban. A ren­dezvényt naponta más hely­színen, így Miskolcon, To­kajban, Nyíregyházán, Ti- szadobon és Győrött folytat­ják. A területfejlesztés szak­emberei megtárgyalják a re­gionális politika általános kérdéseit, az elmaradott tér­ségek fejlesztési lehetősé­geit, illetve az ipari válság­régiók struktúra átalakításá­nak ügyét. A szakmai kon­zultációk során kiemelt fi­gyelmet fordítanak a határ­menti területek együttműkö­désére. A résztvevők foglal­koznak a kis- és középvállal­kozások, valamint az inno­váció orientált fejlesztések támogatási rendszerével is. A konferencia tapasztalata­it a hét végén Budapesten összegzik. A szlovák alter­natív szervezetek véleménye Az Európa Tanács Embe­ri Jogi Bizottságához for­dultak az úgynevezett alter­natív magyarországi szlo­vák szervezetek. Beadvá­nyukban úgy ítélik meg, hogy a Magyarországon megtartott szlovák kisebb­ségi önkormányzati válasz­tások nem feleltek meg a törvényes előírásoknak. Ennek következtében szin­te kizárólag a Magyarorszá­gi Szlovákok Szövetségé­nek képviselői kerültek be a testületbe - jelentették be az említett alternatív tömö­rülések hétfői budapesti saj­tótájékoztatóján. Imrich Fuhl, a Magyarországi Szlo­vák írók Egyesületének vezetője és Alexander Kor­mos, a Magyarországi Szlo­vákok Szabad Szervezeté­nek elnöke úgy vélekedett, hogy a magyarországi szlo­vákság két részre szakadt: az MSZSZ a milliós nagyság- rendű állami szolgáltatásért cserébe hallgat a magyaror­szági szlovákok gondjairól. Bankfelügyelet— fogyasztóvédelem Az Állami Bankfelügyelet és a Fogyasztóvédelmi Főfel- ügyelőség hétfőn együtt­működési megállapodást írt alá. A megállapodás célja, hogy a pénzügyi szolgálta­tásokat igénybe vevő állam­polgárokat minél jobban el­igazítsák az őket érintő fo­gyasztóvédelmi ügyekben. A két intézmény szeremé el­érni, hogy a banki szolgál­tatások területén javítsák a fogyasztóvédelem haté­konyságát. Céljuk az is, hogy a lakosság minél jobban megismerje a bankok szol­gáltatásait, illetve eligazod­jon a banki formanyomtat­ványokon, valamint a kü­lönböző befektetési lehe­tőségek között. A megálla­podásról Rusznák Tamás, az Állami Bankfelügyelet elnö­ke és Gyarmati András, a Fo­gyasztóvédelmi Főfelügye­lőség főigazgatója tájékoz­tatta az újságírókat. Szocialista alelnök Nyíregyházán Nagyító alatt az MSZP-vitaanyag Máté László, a Magyar Szo­cialista Párt elnökségének al- elnöke tartott tegnap délután sajtótájékoztatót a párt nyír­egyházi irodájában. A közel­gő kongresszus előtt aktuális gazdasági gondokról, illetve a napi politikai eseményekről szólt. Az alelnök elmondta, hogy minden pártnak szüksége van programra, mert amikor kormá­nyon vannak, akkor ennek megfelelően cselekednek, el­lenzékként pedig azokat az el­képzeléseket támogatják, me­lyek egybeesnek a programmal. Az elmúlt négy évben az An- tall-kormány osztogató volt, hiszen osztogattak kárpótlási jegyet, földet, vitézi rangot és sok minden mást, miközben ott tévedtek nagyot, hogy visszanyúltak egy 40-60 évvel korábbi társadalomképhez. Az MSZP ebbe a hibába semmi­képpen nem szeretne beleesni. Az MSZP programját nem néhány jótollú ember készíti el, hanem sorozatos egyezte­tések közepette készül. Már elemezték a vitaanyagot a gyár­iparosok szövetségében, tár­gyalta három szakszervezet, látták a Nyugdíjasok Országos Szövetségében, és már 14 me­gyében rendeztek fórumot en­nek kapcsán. A novemberi, miskolci kongresszus a progra­mot nem fogja jóváhagyni, csak áttekinti a jelenlegi hely­zetet, és javaslatokat vár. Eze­ket beépítve készül a már teljes program az 1996-os kong­resszusra, itt kell hogy elfogad­ják a küldöttek. A vitaanyag­ban egyértelműen megfogalma­zódik: szükség van arra, hogy a legnagyobb jövedelemmel ren­delkező, leggazdagabb embe­rektől folyamatosan áldozatot kérjenek, és a legszegényebbe­ket kell támogatni. Az ország leggazdagabb vidékeitől a leg­szegényebb vidékek felé folya­matosan áramoltatni kell a be­vételeket. Egy baloldali szoci­áldemokrata értékeket valló kormány nem szakíthat szét egy országot Dunántúlra és Dunától keletre eső területre. Máté László nem hisz a libe­rális megállapításoknak: „majd a piac elintéz mindent”. Az utak rendbe tétele, az infrast­ruktúra fejlesztése szükséges­sé teszi az állami beavatkozást. Szabolcsban az M3-as út me­gyébe eső szakasza is csak ál­lami pénzből épülhet meg, nincs rá piaci lehetőség. A politikus szerint 1995 a gazdasági mélypont éve, in­nentől már „kifelé jövünk a gödörből”. Az ipar teljesítmé­nye már tavaly is 9 százalék­kal nőtt, és ebben az évben az első félévben 10 százalé­kot meghaladó volt az emel­kedés. A Bokros-programból leginkább a forintleértékelés váltotta be a hozzá fűzött re­ményeket: megfogta az im­portnövekedést, és segítette az exportot. Az alelnök életveszélyesnek tartotta a belső eladósodást. Emlékeztetett arra, hogy a ka­matok 1990-ben 57 milliárd fo­rintot tettek ki, most pedig ez több mint 450 milliárd forint. (Folytatás a 2. oldalon) ÜT-tisztségviselők felkészítése A munkavállalók érdekében Építészeti nap Kisvárdán Jétfőn Kisvárdán, a pol­r gármesteri hivatal díszter­mében építészeti konferen­ciát tartottak. A résztvevők között volt dr. Szabó Péter helyettes államtitkár, aki előadást tartott az északke­leti régió fejlesztési koncep­ciójáról. Az előadássorozattal egyi­dejűleg a kisvárdai művelő­dési központban építészeti kiállítás nyílt, ami rendkívül hangulatos körülmények kö­zött zajlott, ugyanis a szín­pad elektromos berendezése­it e napon újították fel, így az épületben nem volt áram. Veszélyben a víkendházak Magyarországon 1993-ban voltak először üzemitanács-vá- lasztások, majd az idén, május 19—26. között ismét sor került rá. A jövőt illetően a Munka Törvénykönyvében meghatáro­zott háromévenkénti választási ciklus lép életbe. A munka vilá­gát szabályozó törvény nem azért írt elő az első üzemi tanács élettartamára rövidebb időt, hogy kiderüljön, életképes-e az új intézmény, hanem azért, mert ehhez a testülethez, illetve vá­lasztáshoz kötötte a szakszerve­zeti vagyon használatának, majd tulajdonjogának megosztását. A választások lezajlottak, az Országos Választási Bizottság hivatalos végeredménye sze­rint maradtak a korábbi ará­nyok, azaz: az MSZOSZ meg­őrizte a versenyszférában a két éve elért eredményét, és több mint 66 százalékos támogatott­sággal nyert a választásokon. Az Autonóm Szakszervezeti Szövetség végzett a második, a liga pedig a harmadik helyen. Az oszágos választást tükrözik a megyei eredmények is, némi­leg eltérő arányban. A KASZ (Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete) például több mint 90 százalékos támogatott­ságot könyvelhetett el. Ennek apropóján kerestük meg a KASZ megyei titkárát, Mrenkó Lászlót, megkérdeztük, mi tör­tént a májusi ÜT-választások óta a kereskedőknél: — Amikor lezajlottak a vá­lasztások, azon a véleményen voltam (és vagyok), ha jól együttműködik az üzemi tanács és a szakszervezet, és nem a ri­válist látják egymásban, akkor munkájuk révén az egész mun­kavállalói kollektíva nyerhet az ügyön — kezdte a beszélgetést Mrenkó László. — Az üzemi- tanács-választás után szakmai szakszervezetünk feladatul tűz­te ki a megválasztott tisztség- viselők megfelelő szintű felké­szítését. Erre országos szinten első alkalommal Budapesten került sor szeptember 21—24. között, ahol mintegy négyszáz üzemitanács-elnök vett részt a tanfolyamon, megyénket hú­szán képviselték. Nagy hangsúlyt kapott az együttműködési szerződések megkötését célzó figyelemfel­keltés: elsősorban is az ÜT és a szakszervezet, másodsorban pe­dig az ÜT és a munkáltató vi­szonyában. A jelenlévők egyet­értettek abban, hogy szakszer­vezet nélkül nincs jó üzemi ta­nács, mert az ÜT csak együttmű­ködési fórum, míg a szakszerve­zeteknek konkrét kollektív szerződéskötési joguk van. (Folytatás a 2. oldalon) Lassan bezárnak az üdülőte­lepek, téli „nyugovóra térnek” a nyáron oly zajos hétvégi há­zak. Ez a nyugalom azonban csak látszólagos, mert a bűnö­zők figyelme most már erre is irányul. Ragyogó portyázási és beszerzési lehetőséget nyújta­nak a lakatlan házak, porták, szerszámoskamrák. Vannak te­lepek, ahol a téli őrzés megol­dott, de a legtöbb helyen jófor­mán semmi nem tartja vissza a fosztogatókat, akik aztán nem válogatnak, visznek minden ér­téket, ami mozdítható. Sokszor bizony el vannak kényeztetve a zsiványok, mert a tulajdonos otthagyja a színes tévét, a vide­ót vagy más műszaki cikkeket, nem beszélve az egyéb értékek­ről, ruhákról és kerti gépekről. Intő példa lehet, hogy szom­bat éjjel az ibrányi Tisza-par- ton zsinórban tíz helyre is be­törtek, például víkendházba, büfébe és vállalati üdülőbe is. Ezúttal azonban az eddig még ismeretlen látogatóknak nem volt szerencséjük, mert elvihe­tő értéket nem találtak, így „csak” a rongálással okoztak nagyobb károkat. Jó tanács a hétvégiház-tulaj- donosoknak: a nyáron kivitt értékeket ne hagyják kint téli­re. Az sem árt, ha gyakrabban kilátogatnak, vagy esetleg töb­ben összefogva megbíznak va­lakit az őrzéssel... SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI NAPILAP II. évfolyam, 232. szám — 1995. október 3., kedd

Next

/
Thumbnails
Contents