Új Kelet, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-03 / 232. szám

Belföld-külföld 2 1995. október 3., kedd UJ KELET nemzetközi Alapító kongresszus Az ausztriai Klagenfurtban szeptember 28-30. között meg­tartották a Kisebbségi Rádiózás és Televíziózás Európai Szö­vetségének (European Ethnie Broadcasting Union, EEBU) ala­pító kongresszusát. A megalakult szervezet legfontosabb célja a kisebbségi rádiózás és televíziózás kiterjesztése, elismerteté­se, lehetőségeinek biztosítása, érdekeinek képviselete. A kong­resszuson több mint 20 európai ország mintegy 30 hivatalos rádiója és televíziója vett részt, a meghívottak között magyar előadók is szerepeltek. A következő kongresszusig hattagú el­nökség képviseli az új szervezetet. Az elnökség magyar tagjává megválasztották Hellai Pétert, az MTV stúdióvezetőjét. Előretörő baloldal Elsöprő győzelmet arattak a kommunisták vasárnap a volgográdi helyi választásokon: az első hivatalos részeredmények szerint legkevesebb 20 helyet szereztek meg a 24 tagú parlament­ben. Az Interfax hétfői jelentése szerint mindez azt bizonyítja, hogy az Orosz Kommunista Párt népszerűsége jelentősen meg­ugrott két hónappal az orosz törvényhozási választások előtt. A kommunistákkal ellentétben egyetlen körzetben sem sikerült győzniük az orosz hadsereg jelöltjeinek. Az AFP értékelése sze­rint a vasárnapi volgográdi választások megerősítették azoknak a korábbi közvélemény-kutatásoknak az eredményeit, amelyek szerint a szavazók többsége a Gennagyij Zjuganov vezette kom­munista pártra adja majd voksát a közelgő választásokon. Szlovén—magyar kapcsolatok Szlovénia helyesli, ha a kelet-közép-európai országok sűrű poli­tikai párbeszédet folytatnak hasonló problémáikról és törek­véseikről, a politikai dialógus intézményesítését azonban nem látja szükségesnek, más meddő fórumok rossz tapasztalatai miatt — jelentette ki hétfőn Milan Kucan szlovén államfő magyar újság­írókat fogadva. Kucan szerint úgy helyes, ha a közép-európai Szabadkereskedelmi Egyezmény (CEFTA) megmarad gazdasági érdekek diktálta egyesülésnek. Kucan hangsúlyozta, hogy nagy , .fontosságot tulajdonít a Magyarországhoz fűződő kapcsolatok fejlesztésének, egyebek közt a kölcsönös kisebbségek miatt is. Megemlítette, hogy'ő személy szerint külön is magyarpárti, lévén, hogy a jelentős részben magyarok lakta Mura-vidékről származik. Bírálják az izraeli kormányt Heves bírálatok középpontjába került hétfőn Ezer Weizman izraeli elnök. Az izraeli kormány egyes tagjai azzal vádolják az államfőt, hogy a palesztin foglyoknak az autonómia-megálla­podás által előírt szabadon bocsátása késleltetésével az egész izraeli kormány szavahihetőségét veszélyezteti. Az AFP sze­rint ilyen értelemben nyilatkozott az izraeli kabinet egyik, ne­vének elhallgatását kérő minisztere, valamint az igazságügyi minisztérum egy vezető tisztségviselője. Weizman államfő va­sárnap este úgy határozott: csütörtökig nem hoz döntést abban, hogy amnesztiában részesít-e 28 palesztin foglyot. Nagyító alatt az MSZP-vitaanyag (Folytatás az 1. oldalról) Máté László óvott a csodate­vő Torgyánoktól, illetve Szabó Ivántól. Utóbbi esetében nehez­ményezte, hogy az ex-pénz- ügyminiszterék úgy tesznek, mintha semmi közük nem len­ne a kialakult gondokhoz, és egy év alatt jutott a gazdaság ebbe a helyzetbe, miközben ’90 és ’95 között az értékesíthető nemzeti vagyon felét eladták. Ez idő alatt a külső adósság kétszeresére, a belső adósság háromszorosára nőtt. Amikor arról van szó, hogy csökkente­ni kell a közösségi kiadásokat, az okok között ez is benne van. A koalíciós vita lezárásá- sának Máté László örült. — Végre a gazdasági kérdések kerülnek a középpontba, és „nem egymás szórakoztatása” — mondta. Az továbbra sem tetszik viszont a politikusnak, hogy a szabaddemokraták első- és másodosztályú politikusok­ra osztják az MSZP-t, és hogy állandóan kikezdenek valakit, mint például Horn Gyulát, Jánossi Györgyöt, Zuckmann Tamást, és most Nagy Sándort tűzték napirendre. Hogy néz az ki, hogy az MSZP-n belül az SZDSZ mondja meg, bizonyos posztokra kiket lehet javasolni, és kiket nem? A kormányt ala­kító két pártnak a koalíciókö­tés után együtt kell kormányoz­ni, és ahogy az MSZP nem dik­tálhat az SZDSZ-nek, ugyan­úgy nem teheti meg az SZDSZ sem ezt az MSZP felé! Bizo­nyos esetekben megnyilvá­nulásaikkor a szabaddemok­ratáknak önkorlátozásra len­ne szükségük, mert stílusuk nem viszi előbbre az ország ügyét. Máté László a sajtótájékoz­tatót követően szabolcsi szo­cialista párti mérnökökkel, jo­gászokkal, közgazdászokkal ta­lálkozott. Száraz Attila Nagy Sándor lemondása Lehetséges, hogy már ezen a héten, szerdán foglalkozik az MSZOSZ elnöksége Nagy Sándor lemondásával. Az MTI információi szerint az említett napirend attól is függ, elutazik-e a héten külföldre az elnök. Erre hétfőn még nem tudtak választ adni a szövet­ségnél. A közvéleményt — így a nagy számú MSZOSZ-tagot — meglepetésként érhette, hogy Nagy Sándor a gazda­sági miniszteri funkciótól füg­getlenül is lemondását fontol­gatja. A nyilvánosság erről csak egy szombaton megje­lent interjúból értesülhetett. A múlt héten megtartott elnök­ségi ülés közben összehívott sajtótájékoztatón még arról informálták az újságírókat, hogy indokolatlan a Vasuta­sok Szakszervezetének — változásokat követelő — kez­deményezése. A Vasutasok Szakszervezete ugyanis a múlt héten azzal a kéréssel fordult az MSZOSZ elnöksé­géhez, hogy rendkívüli szö­vetségi tanácsülésen, illetve kongresszuson tisztázzák a Nagy Sándor személye körül kialakult ellentmondásokat. Bálint Attila, a szövetség szóvivője akkor azt közölte az újságírókkal, hogy az elnökség nem kívánja a javaslatnak megfelelően összehívni a szö­vetségi tanács rendkívüli ülését,* az elnökség ugyanis rendezett­nek tartja a Nagy Sándor sze­mélye körüli helyzetet. Arra viszont még utalás sem történt ezen a sajtótájékoztatón, hogy Nagy Sándor a korábbi el­nökségi ülések valamelyikén bejelentette volna: a gazdasági miniszteri funkció meghiúsulá­sa ellenére is lemond az elnöki pozícióról. Hivatalosan a köz­vélemény csak arról értesülhe­tett. hogy az MSZOSZ elnök­sége korábban csak Nagy Sán­dor gazdasági miniszteri sze­repvállalásával foglalkozott. Amikor Horn Gyula — az MSZOSZ szóvivőjének tájé­koztatása szerint szóban, a szö­vetség egyik alelnökének egy napilapban megjelent nyilatko­zata szerint írásban — felkérte erre a posztra Nagy Sándort, akkor az elnökség ezt a kor­mányzati funkciót és erre Nagy Sándor személyét is megfele­lőnek tartotta. A sajtót akkor úgy tájékoz­tatták, hogy az elnökség szemé­lyi kérdésekről még nem kíván dönteni. E személyi kérdések előkészítéséhez is akkor kí­vánt hozzáfogni az elnökség, mikor véglegessé vált volna a gazdasági minisztérium in­tézménye, illetve megkez­dődött volna Nagy Sándor ki­nevezésének hivatalos el­járása. Mint ismeretes, a gazdasá­gi minisztérium intézmé­nyének létrehozása, illetve posztra Nagy Sándor kineve­zése egyelőre lekerült a napi­rendről. Arra nem lehetett választ kapni az MSZOSZ- nél, hogy Nagy Sándor az ezután következő elnök­ségi ülések valamelyikén je­lezte-e lemondási szándé­kát. Meg nem erősített informá­ciók szerint az MSZOSZ vezető testületének már elfo­gadott forgatókönyve van a menetrendre. Az elnökség és a tagszervezetek vezetői va­lószínűleg konzultálnak az új elnök, illetve az alelnökök személyéről. Megválasztásuk vagy a szö­vetségi tanács, vagy a rendkí­vüli kongresszus feladata. A személyi változások előkészí­téséről az elnökségnek kell dönteni, s ez lehet, hogy már szerdán megtörténik. Az MDF-frakcióülés Országgyűlés napirend előtt Az Országgyűlés hétfői mun- kanapja.S’zaőó Zoltán beszámo­lójával kezdődött. A Műve­lődési és Közoktatási Miniszté­rium államtitkára tájékoztatást adott a romániai oktatási tör­vényt a helyszínen tanulmányo­zó magyar kormánydelegáció tapasztalatairól. Elmondta, hogy a küldöttség komoly — a ma­gyar kisebbséget súlyosan érintő ■— gondokat tapasztalt a jogsza­bállyal kapcsolatban, elsősorban a szakoktatás és az egyetemi fel­vételik terén. Németh Zsolt (Fi­desz) arra helyezte a hangsúlyt, hogy a delegáció útja eredmény­telenül végződött. Szabó Iván (MDF) emlékez­tette a képviselőket, hogy a kor­mány meggondolatlan intézke­dést hozott, amikor átalakította a HTO rendszerét. Ez 250 ezer csa­ládnak évi 100 ezer forintos több­letkiadást jelent. Szabó közölte azt is, hogy pártja az Alkotmány- bírósághoz fordul ez ügyben. Szájer József (Fidesz) a ház­elnök egy hétvégi beszédére reagált, amelyben Gál Zoltán kijelentette: az 1994-es válasz­tások óta megszűnt az a hely­zet, hogy bármely vallási cso­portot nézetei miatt kirekesszen a hatalom. Szájer leszögezte: a Fidesz elfogadhatatlannak tart­ja, hogy az előző kormányt kirekesztő politikával vádolják meg. Gál Zoltán az elhangzot­takra nem kívánt azonnal vála­szolni, véleményét azonban később kifejti. Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezetője visz- szautasította a házelnököt ért fideszes bírálatot. Négy címzetes frakcióveze­tő-helyettest választott hétfőn a Magyar Demokrata Fórum par­lamenti képviselőcsoportja. A szavazásra Szabó Iván frakció- vezető terjesztette elő a jelölte­ket. A szavazatok összeszámo­lása után (december 31-ig) Csáti György, Dávid Ibolya, Dobos Krisztina és Pusztai Er­zsébet nyerte el a frakció több­ségének bizalmát. A címzetes frakcióveze­tő-helyettesek megválasz­tásával az MDF kiválasztott képviselői több hozzászólási lehetőséghez jutnak a parla­mentben. SZDSZ-tájékoztató Az SZDSZ-frakció hétfői ülésén nem foglalkozott érdem­ben a napokban lezárult koalí­ciós vitával — közölte a sza­baddemokraták parlamenti cso­portjának ülése után megtartott sajtótájékoztatón Pető Iván pártelnök. Elmondta: a képviselők csu­pán rövid tájékoztatót hallgat­tak meg a legutóbbi frakcióülés óta történtekről. A pártelnök egy kérdésre válaszolva nem kívánta érté­kelni a Magyar Szocialista Párt egyes politikusainak hétvégi nyilatkozatait. Mint mondta, ezeket a szocialisták belügyének tekinti. Ugyanak­kor megerősítette: továbbra is alkalmasnak tartja a jelenlegi helyzetet arra, hogy együttes ülést tartson az MSZP elnöksé­ge és az SZDSZ ügyvivői- testülete. — Az éles hangú viták kel­lemetlen maradványait így fel lehetne számolni — fogalma­zott Pető Iván. Nem kívánta kommentálni az ellenzéknek a koalíciós pártok tevékenységét bíráló kijelentéseit sem. Mint mondta: az ellenzék végzi a dolgát, a maga színvonalán. Az agrártörvények korszerű­sítésének fontosságát hangsú­lyozta a sajtótájékoztatón Bá­lint György képviselő. Mint mondta: az állatorvosi kamará­ról és az állategészségügyi szol­gáltatások gyakorlásáról hétfőn a parlament elé kerülő törvény- javaslatok segíthetik rendezni az állatorvosok utóbbi időben megváltozott helyzetét. A tandíjjal kapcsolatos viták­kal kapcsolatban Bretter Zoltán képviselő arra hívta fel a figyel­met, hogy elszakadt egymástól a tandíj kérdése, és az egész felsőoktatás fejlesztésének ügye. — Az SZDSZ azt szeret­né, ha vissza lehetne térni a felsőoktatás-fejlesztés egészé­nek ügyéhez — hangsúlyozta. Közölte: a szabaddemokraták ennek érdekében megfogal­maztak néhány javaslatot. Az elképzelések között szere­pel egyebek mellett az, hogy amennyiben a kiegészítő tandí­jat az intézmények is fejlesztés­re fordítanák, ennek az összeg­nek az elköltésébe a hallgatók­nak fokozott beleszólási joguk legyen. Ugyancsak szerepel a ja­vaslatok között az, hogy az intézmények részesítsék előny­ben saját hallgatóikat a belső munkalehetőségek betöltése­kor. A képviselő úgy vélte: a hall­gatók javaslata a tandíjrende­let átalakításáról alkalmatlan arra, hogy megoldja a tandíj be­vezetésével jelentkező szociá­lis és tanulmányi problémá­kat. Megvalósulásuk esetén a ta­nárok szociális zsarolásnak lennének kitéve, hiszen egy rosszabb jegy a szociálisan hát­rányos helyzetű diákot végképp elviselhetetlen helyzetbe hoz­ná. Magyar—szerb párbeszéd Magyar—szerb értelmiségi párbeszédet rendez október 5-én és 6-án, Budapesten az Európai Utas Alapítvány, a Ma­gyar, illetve a Szerb PEN Club, a budapesti Iakov Ignjatovic Alapítvány és a belgrádi székhelyű Szerbia Európa Mozgal­ma, a magyar és jugoszláv Soros Alapítvány támogatásával — erről a szervezők tájékoztatták az MTl-t. Közölték: a pár­beszéd célja, hogy a magyar és a szerb értelmiség nyíltan be­széljen a két nemzet közötti történelmi, politikai és kulturális kapcsolatok eredményeiről és hiányosságairól, valamint azok­ról a problémákról, amelyeket az elmúlt évek politikai válto­zásai fokozottan előtérbe helyeztek. ÜT-tisztségviselők felkészítése A munkavállalók érdekében (Folytatás az I. oldalról) Megerősítést nyert az is, hogy az üzemi tanácsok fele­lőssége — alapvető funkció­ként — a termelés elősegítése, együttműködés esetén a szak- szervezeteknek viszont lehe­tőségük van az üzemen kívü­li kapcsolataikon keresztül a munkavállalók sajátos prob­lémáinak a felvállalására. Erre az Üzemi Tanácsnak nincs jogosítványa. Az országos képzést köve­tően lehetőséget adunk arra, hogy a Friedrich Ebert Ala­pítvány kiadásában megjelent Az üzemi tanácsok munkájá­nak megszervezése című módszertani segédanyagot minél több ÜT-tisztségviselő birtokolhassa. A következő titkári megbeszélés egyik té­mája éppen ezért adott, emel­lett az MSZOSZ területi képviselőjével együttes szer­vezésben a fővárosi előadó­kat kívánjuk megnyerni egy itteni kurzusra. Az üzemitanács-választá- sok, majd a vagyonmegosz­tás az utóbbi időben sok ener­giát vett el a szakszerve­zetektől. Ezek lecsengtek, most már a munkavállalók érdekében kell hogy közre­működjenek, mert óriási szükség van rá! — fejezte be a tájékoztatást Mrenkó László, a KASZ megyei tit­kára. (lefler)

Next

/
Thumbnails
Contents