Új Kelet, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-12 / 240. szám

1995. október 12., csütörtök Külföld—belföld $ Horn—Kok-tárgyalás Hágában Infocentrum —ü] KELET > • • Ülésezett a Honvédelmi Bizottság Jövőre 622 millió forintot kü­lönítenek el a Honvédelmi Mi­nisztérium költségvetésén belül a NATO békepartnerségi prog­ramjában való részvételhez. Erről Martinas: Zoltán, a Hon­védelmi Minisztérium NATO főosztályának vezetője tájékoz­tatta szerdán az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságát. Elmondta azt is, hogy már el­készültek a konkrét magyar ter­vek a jövő évi békepartnerségi programhoz, de a NATO késés­ben van, s ezért csúszik még az egyeztetés. Szólt arról is, hogy Magyarország hiába szeretné megismerni a NATO-nak a kö­zös védelemmel kapcsolatos szabályrendszerét, mert azt Brüsszel egyelőre nem adja át a partnerországoknak, és ez ne­hezíti a magyar felkészülést a csatlakozásra. Egyúttal megje­gyezte, hogy amíg nem szület­nek meg a szükséges titokvé­delmi törvények Magyarország és a NATO tagállamai között, addig minden bizonnyal várni kell ezekre a fontos informáci­ókra. Beszámolt arról is, hogy januártól már külföldi katonák is tanulnak majd Budapesten a békepartnerségi nyelvoktató központban. Ezzel kapcsolat­ban elhangzott, hogy a 13 ezer magyar hivatásos tisztnek nem egészen 10 százaléka beszéli az angol nyelvet. Szó esett arról is, hogy az elmúlt évek során nem volt megfelelő a kiválasztása annak a 300—400 magyar ka­tonának, akik nyugati taninté­zetekben tanultak. Fehér József honvédelmi ál­lamtitkár azt is megjegyezte, hogy nem mindig azokat küld­ték ki, akiknek szükségük volt a nyelvtudásra, illetve akiket magasabb beosztásba szántak. Jövőre a békepartnerségi prog­ram során ezért előtérbe kerül a nyelvoktatás kérdése, mint a szellemi kompatibilitás fontos alkotórésze. T\ TSZP-frakcióülés A holland kormány nagyra­becsülését fejezte ki Wim Kok miniszterelnök azokért az erőfeszítésekért, amelyeket Magyarország a társadalmi­gazdasági átalakulás érdekében tesz, „akármilyen áldozatokkal is jár mindez”. Mint vendégével, Horn Gyu­lával közösen tartott hágai saj­tóértekezletén hangsúlyozta, fontos az is, hogy „perspektí­vát is nyújtsanak a magyar nép­nek”. Szavai szerint ennyiből Magyarország Európai Uniós tagsága nem lehet kérdéses, még ha a tagfelvételi tárgyalá­sok várható időtartamát ma nem is lehet pontosan megbe­csülni. Kok „kiválónak” nevez­te a holland—magyar kapcso­latok alakulását, amelyhez a magyar kormányfő mostani hágai látogatása is további fon­tos hozzájárulás. Horn Gyula, aki szerdán a délelőtti órákban érkezett egy­napos hivatalos látogatásra a holland fővárosba, bevezető szavaiban mindenekelőtt azt emelte ki, hogy Magyarország egyik legszorosabb nyugati kapcsolata Hollandiához fűződik. Utalt rá, hogy tavaly a kétoldalú kereskedelmi forga­lom elérte a 700 millió dollárt, a holland tőke magyarországi befektetése pedig valamivel meg is haladja ezt az összeget. A kétoldalú viszony továbbépí­tése szempontjából a magyar miniszterelnök követendő cél­ként jelölte meg, hogy csök­kenjen az export-import forga­lomban ma még fennálló ma­gyar deficit (tavaly a magyar export Hollandiába 259 millió dollárt tett ki, míg a behozatal elérte a 448,6 millió dollárt). Bosznia A nyugat-boszniai Sanski Most és Mrkonjic Grad el­vesztése után szerb mene­kültek ezrei vonulnak Banja Luka, a boszniai szerbek kezén lévő legnagyobb vá­ros felé —jelentette szerdán a Beta belgrádi hírügynök­ség. A kedden horvát és mu­zulmán kézre került váro­sokból már napok óta tart a polgári lakosság tömeges menekülése, s ezért komoly nehézségekbe ütközött a Sanski Mostot védő szerb egységek utánpótlásának biztosítása. A város horvát kézre ke­rülésének jelentőségét növe­li, hogy Sanksi Most védel- mezésében jelentős szerepet játszottak a Zeljko Razn- jatovic, azaz Árkán kapitány parancsnoksága alatt harco­ló szerbiai önkéntesek is. Helyszíni jelentések szerint a Horvátországban is hábo­rús bűnök elkövetésével vá­dolt Árkán és hadserege Sanksi Mostnál is inkább a polgári lakosság bántalma­zásával s fosztogatással, mintsem hőstettekkel vétet­te észre magát. A boszniai szerb hadveze­tés elismerte a nyugat-bosz­niai városok elvesztését, ám azt állította, hogy a szerb erők még ellenőrzésük alatt tartják a Mrkonjic Grad kör­nyéki magaslatokat, s to­vábbra is heves harcok dúl­nak a térségben. Szorgalmazta holland partneré­nél azt is, hogy Hága tartsa fenn a magyarországi beruházások­ra adott eddigi hitelgaranciát (ennek kerete korábban 100 millió gulden volt, de Hága idén ezt 50 millióra mérsékel­te). Magyar részről kívánság­ként fogalmazódott meg a re­gionális holland—magyar együttműködési programok folytatása is. A kétoldalú vi­szonyban Horn Gyula további magyar törekvésként említette a toloncegyezmény megköté­sét, a szervezett bűnözés elleni harcban való együttműködést, valamint a „dolgozva tanulást” célzó gyakornokcsere-progra- mok intézményesítését. A magyar gazdasági erő­feszítéseket, s az ezek nyomán támadt belpolitikai vitákat fir­tató kérdésekre válaszolva a magyar kormányfő leszögezte: Magyarország nem csupán azért látott hozzá a gazdasági­pénzügyi stabilizációs program végrehajtásához, mert meg akart felelni a nyugati igények­nek, hanem mert saját belső ér­deke is erre szorítja. Ennek hí­ján ugyanis a gazdaságban tart­hatatlan helyzet állna elő. Más kérdés, hogy e program telje­sítése éppen azokra az embe­rekre ró további terheket, akik már az előző években is számos áldozatra kényszerültek, s mindez együttesen „nagy fe­szültséget is okoz”. Ám szavai szerint a folyamat egésze még­sem veszélyezteti a politikai stabilitást. „Azt hiszem, el­mondhatom, hogy ma is tá­maszkodhatunk az emberek azon megértésére, hogy nincs más út” —jegyezte meg, s utalt arra, hogy mind a nyugat-eu­Megkülönböztetett figyelmet szenteltek a szerdai bukaresti lapok Szűrös Mátyás felszóla­lásának, amely az Interparla­mentáris Unió közgyűlésének bukaresti plenáris vitáján hang­zott el. A címekben, illetve egyes kommentáló megjegyzésekben rögtön vitatják is az IPU ma­gyar nemzeti csoportjának el­nöke, az MSZP képviselője ál­tal kifejtett álláspontot. A tekin­télyes Adevarul első oldalas főcímben kifejezett kommen­tárja: „Megszegve az illemet, a magyar küldöttség Bukarest­ben vádolja Romániának a ki­sebbségi kérdésben folytatott politikáját. Szűrös Mátyás képviselő a kollektív jogokért száll síkra”. A tudósítás kieme­li, hogy Szűrös Mátyás bíráló megjegyzései egy nappal azu­tán hangzottak el, hogy Iliescu elnök Romániát példaképnek tüntette fel a kisebbségek prob­lémáinak megoldása terén. A legnagyobb példányszámú bu­karesti lap, az Evenimentul Zilei az IPU-tanácskozásról szóló egész tudósításának cí­mében emelte ki, hogy a ma­gyar parlament képviselője „tá­madta a romániai oktatási tör­vényt”. A lap megemlíti, hogy Szű­rös Mátyás az Iliescu elnök ál­rópai országok, mind az Egye­sült Államok kormányának vezetői éppen ezen út követé­sére biztatnak. Az IMF-fel való megegyezés kérdését illeti, a magyar kormányfő kifejtette, hogy Magyarország nem szo­rul rá arra, hogy újabb kölcsönt kapjon, hanem olyan folyama­tos egyeztetést szeretne kiala­kítani a Valutaalappal, amely kellő visszajelzéssel szolgál: a gazdasági átalakulás és a stabi­lizáció menete a kívánt irány­ban halad. Tíz nappal ezelőtt ez volt az alapelv az 1 milliárd márkás német hitelmegálla­podás megszületésekor is — tette hozzá. Horn Gyula egyút­tal reményét fejezte ki, hogy a folyamatban lévő pénzügyi sta­bilizációs erőfeszítések, vala­mint a gazdasági modernizáci­ós program eredményeként Magyarország 1998-ra elérhe­ti a legfontosabb gazdasági mutatók — a társadalmi össz­termék (GDP), az inflációs ráta, a munkanélküliség, a költség- vetési deficit, a magántulajdon aránya — tekintetében az eu­rópai követelmények minimu­mát. Utalt rá, hogy Magyarország nagy fontosságot tulajdonít a jövőre kezdődő EU-kormány- közi konfererenciának, és fel­tétlenül számít arra, hogy en­nek végeztével döntés születik a csatlakozási tárgyalások meg­kezdésének időpontjáról. Hol­landiára e tekintetben különö­sen fontos szerep vár, lévén, hogy 1997 tavaszán éppen Hága tölti be az EU soros el­nökségét — mutatott rá a ma­gyar miniszterelnök. tál adott hétfői fogadáson négy- szemközti beszélgetést folyta­tott a román államfővel. A Vocéa Romaniei, a kormány napilapja „Magyarország képviselője az IPU tribünjét használja fel a házigazda ország elleni támadásokra” címmel is­merteti Szűrös Mátyás bírála­tát, és megszólaltatja Dán Florin Trepcea román kép­viselőt, aki sajnálatának ad han­got ezzel kapcsolatban. Trepcea szerint az ilyen nyi­latkozatok „ártanak a román— magyar megbékélés és még Magyarország érdekeinek is, mivel az ilyesfajta beszédek, amelyeknek semmiféle vissz­hangja nincs a nemzetközi kap­csolatokban, terméketlenek”. A Jumalul National című, ne­véhez híven nacionalista irány­vonalú lap szerint Szűrös Má­tyás Budapest „rögeszméjét”, fejtette ki ismét, amikor a ki­sebbségek kollektív jogai mel­lett szállt síkra. Mindenkinek megvan a maga furcsasága, de ezt nemzeti politika szintjére emelni veszélyes dolog. A lap ismerteti a magyar képviselő néhány megállapítását, majd kifejti: „ennyi tipikusan euró­pai arrogancia után a nem­zeti megbékélésre szólító felhí­vás egyenesen cinikusnak tű­nik”. Infocentrum prostituáltaknak Orvosi rendelővel is ren­delkező, de alapvetően a ta­nácsadást szolgáló informá­ciós centrumot hoz létre prostituáltak számára Jó­zsefvárosban ~a Nemzeti AIDS Bizottság. A Nemzeti Egészségvé­delmi Intézet (NEVI) és a Vili. kerületi Polgármesteri Hivatal támogatását is élvező kezdeményezésről szerdán a NEVl-ben tájé­koztatták az újságírókat. Mint Bánhegyi Dénes, nem­zeti AlDS-koordinátor el­mondta: a centrum Budapest híres-hírhedt belvárosi kerü­letének egyik „forgalmas” utcájában, a József utcában nyílik, várhatóan november végén, december elején. Azért itt, hogy a környéken dolgozó prostituáltak szá­mára könnyen elérhetőek legyenek a centrum nyújtot­ta ingyenes és anonim szol­gáltatások, az ingyenes ta­nácsadás, orvosi vizsgálat, AIDS-szűrés. A szakértők ugyanis úgy vélik: ha már megszüntetni nem lehet a józsefvárosi ut­cai prostitúciót, legalább meg kell próbálni csökken­teni annak egészségügyi kockázatait. Vagyis segíte­ni kell a prostituáltakat a biz­tonságos óvszerhasználat és az alapvető higiénés ismere­tek elsajátításában, hogy a „prostitúció itt is egy normá­lis nagyvárosi mederbe tere­lődjön”—fogalmazott. An­nak érdekében, hogy a ta­nácsadót minél többen fel­keressék és elfogadják, a centrum életre hívói — szakzsargonnal szólva — a szexmunkásokat kérték fel arra, hogy önkéntesként se­gítsék a többiek felvilágosí­tását, tájékoztatását. Szakmai fórum A lobbizás a társadalom­ban ténylegesen meglévő érdekek megjelenítése, azoknak a kormányzati munkában való érvényesíté­se. A lobbizás önmagában nem pejoratív kategória, ilyen tevékenység jó és rossz ügy érdekében egyaránt folytatható. Ezt Kilényi Géza alkotmánybíró fejtette ki megnyitójában „A lobbik szerepe a törvényhozásban, valamint az érdekérvényesí­tés más formái a jogalkotás­ban” című német—magyar szakmai fórumon szerdán. Budapesten. A tudományos tanácskozást a Hanns-Seidel Alapítvány az Államtudo­mányi Kutatóközponttal együttműködve szervezte. Kilényi Géza — konkrét példát említve — elfogad­hatónak tartja például a ha­zánkban befektető multina­cionális nagyvállalatoknak a magyar adórendszer stabili­tására, illetve az állami ma­gatartás hosszú távon való kiszámíthatóságára vonat­kozó igényét. A szocialista képviselőcso­port minden eddiginél egyér­telműbben rámutatott: a mi­nisztériumok közötti összhang megteremtése a kormányfő fel­adata. Ha már az ötödik tárcavezető távozik a kabinetből, akkor a miniszterelnöknek a koordiná­cióra, a kiegyenlítő szerepre nagyobb figyelmet kell fordí­tania — összegezte véleményét Máté László, az MSZP alelnö- ke a szocialista frakció szerdai ülése után. A politikus a tanács­kozáson elhangzottakból egyébként azt szűrte le, hogy nem áthidalhatatlan az ellentét a munkaügyi és a pénzügyi tár­ca álláspontja között. Az elvi alapok véleménye szerint hellyel-közzel megegyeznek, a gyakorlati megközelítésben vannak jelentős különbségek. Fedor Vilmos képviselő, a párt országos elnökségének tagja szerint a frakcióban egy­re többen látják úgy, hogy a baloldali párt centrumából ki­ürülni látszanak a baloldali ér­tékek. Ezek visszatöltéséhez politikai akarat szükséges. Nem tartaná szerencsésnek, ha a mis­kolci őszi kongresszuson sze­mélyi kérdésekkel foglalkozná­nak, hiszen „indulatból nem le­het személyi kérdéseket eldön­teni”. Ugyanakkor azt szorgal­mazza, hogy a plénum határoz­zon egy másik kongresszus mi­hamarabbi összehívásáról, s a jövő év tavaszáig tisztázzák a személyi ügyeket. Kósáné Kovács Magda a frakcióülésről távozóban kije­lentette, hogy a képviselők többségében megerősítették a foglalkoztatáspolitikai kérdé­sekben kifejtett szakmai véle­ményét. E témában végső állás­pontja kialakításánál az elhang­zott észrevételeket is figyelem­be veszi. Arra a kérdésre, meg­nyugtatja-e, hogy a betegsza­badsággal kapcsolatban új előterjesztést készít a pénzügy­minisztérium, úgy nyilatkozott: ezt természetesnek tartja. Cá­folta azokat az újságírói értesü­léseket, miszerint éles vitába keveredett volna a pénzügyi államtitkárral. Mint mondta. ezek a viták mindig érdekesek, tanulságosak voltak, de soha nem élesek és soha nem személyeskedők. Cáfolta azo­kat a kiszivárgott híreket is, hogy nyilvános megkövetést kért volna Draskovicstól annak sajtónyilatozataiért. — Soha életemben személyes elégtételt nem kértem senkitől, erre nincs szükségem, nem bántott engem személyemben senki — fogal­mazott a miniszter. Draskovics Tibor pénzügyi államtitkár az újságírók kérésé­re szót ejtett azon bírálatokról, melyek szerint a PM a szaktár­cákkal való egyeztetés nélkül nyújtja be előterjesztéseit a kor­mánynak, s gyakran a csütör­töki kormányülés előestéjén küldi meg a döntésre váró anya­gokat a kabinet tagjainak. Az államtitkár elismerte, hogy szá­mos esetben nincs elegendő ideje a kormánytagoknak az előterjesztések tanulmányozá­sára. Elmondta ugyanakkor, hogy kedden ülésezik az állam- titkári értekezlet, szerdán pedig gazdasági kabinet. Az ott el­hangzottak alapján sokszor át kell dolgozni az anyagokat, így csak szerda este van módjuk el­juttatni a dokumentumokat az érintettekhez. Szabó György népjóléti mi­niszter mindenesetre úgy vél­te, hogy a kormányzati munká­ban nagyobb hangsúlyt kelle­ne kapnia a szaktárcáknak, je­lenleg ugyanis úgy tűnik, hogy pénzügyi nyomás alatt szület­nek a határozatok. A miniszter a frakcióülés szünetében úgy nyilatkozott, hogy egyetért a munkaügyi miniszternek a be­tegszabadsággal kapcsolatban kifejtett véleményével és alkot­mányellenesnek tartja az erre vonatkozó pénzügyminisztéri­umi terveket. Amennyiben te­hát a kormány őt kérné fel, hogy képviselje ezt az álláspon­tot az Erdekegyezető Tanács előtt, nem vállalná a megbízást. Jelezte, hogy ha a kormány a PM jelenlegi változata mellett döntene, számára sem marad­na más út, mint amit Kósáné választott. Szűrös Mátyás — román sajtó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents