Új Kelet, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-12 / 240. szám
2 1995. október 12., csütörtök Belföld-külföld UJ KELET nemzetközi Boszniában aláírták a tűzszünetet A boszniai szerbek és muzulmánok szerda délután egyezményt írtak alá arról, hogy szerda éjfél után egy perccel életbe léptetik a volt jugoszláv tagköztársaság teljes területére kiterjedő tűzszüneti egyezményt. A B-92 belgrádi rádió jelentése szerint az egyezményt Aleksa Buha boszniai szerb külügyminiszter, Hasan Muratovic, a szarajevói kormány ENSZ-ügyekben illetékes minisztere és Rupert Smith tábornok, a boszniai ENSZ-erők parancsnoka írta alá. A „magyar sávról” Az osztrák belügyminisztérium állandó kapcsolatban áll a budapesti belügyminisztériummal és a magyar határszervekkel, s egy közös szakértői csoport vizsgálja a Hegyeshalom— Nickelsdorf-nál kialakult torlódások okát—jelentette ki szerdán Manfred Matzka, az osztrák belügyminisztérium osztályvezetője az MTI kérdésére. Az illetékes arra vezeti vissza a határon kialakult helyzetet, illetve azt, hogy a közúti határállomáson jelenleg nincs külön sáv a magyaroknak és a többi, vízummentesen Ausztriába belépő utasnak, hogy a határ magyar oldalán — ahol a beléptetésre sor kerül — jelenleg útépítés folyik, s valójában a magyar határszervek nem terelik külön-külön sávba a vízummentes és a vízumköteles utazókat. Manfred Matzka szerdán hangsúlyozta, hogy a probléma megoldásán a két ország határszervei folyamatosan dolgoznak, s óvott a „vita elmérgesedésétől”. Ugyanakkor megemlítette: az osztrákok is szeretnék kitenni a közös útlevélkezelés helyszínén az Ausztriából Magyarországra utazók számára készült tájékoztató tábláikat, de ezt eddig a magyar szervek nem engedték meg. Rálőttek egy magyar kamionsofőrre Sörétes légpuskával megsebesítettek egy magyar kamionsofőrt a nyugat-csehországi Hlavnovice község melletti parkolóhelyen, közel a cseh—német államhatárhoz. A cseh rendőrség szerdai tájékoztatása szerint az incidens hétfőn történt, s a magyar kamionsofőrre egy mozgó személygépkocsiból lőttek az eddig ismeretlen tettesek. Az említett forrás továbbá azt állítja, hogy a harmincéves magyar férfi szerencsére csupán könnyebb sérüléseket szenvedett, s ezeket az incidens után azonnal kezelték is a közeli Domazlice város kórházában. A rendőrségi jegyzőkönyv felvétele, valamint a kórházi ápolás után a magyar kamionsofőr folytatta útját. Az ismeretlen tettesek után a cseh rendőrség már megindította a nyomozást. Kémiai Nobel-díj A holland Paul Crutzen, a mexikói születésű Mario Molina és az amerikai Frank Shem’ood Rowland nyerte megosztva az idei kémiai Nobel-díjat. A három tudósnak a légkörkutatás terén kifejtett munkásságát, az ózon kialakulása és felbomlása vizsgálatában elért eredményeit ismerte el szerdán a svéd Tudományos Akadémia — tudósított az AFP Stockholmból. Paul Crutzen a mainzi (Németország) Max Planck Intézet kutatója. 1933-ban született Amszterdamban. A stockholmi egyetemen szerzett meteorológiai doktorátust. Mario Molina 1943-ban született Mexikóban. Holland hármas Nyíregyházán (Folytatás az 1. oldalról) Meg is fogalmazta, hogy náluk a kormány erős keze a rendőrség, de minden demokratikus szabálynak alá van rendelve. Leiden polgármestere nem dicsekvésnek szánta, de elmondta, hogy már 15 éve tölti be tisztségét. Szervezetileg is másként van a viszony a rendőrséggel, mert gyakorlatilag a polgármester egyben a rendőrség igazgatója is. O felel a régió biztonságáért, míg a főkapitány a napi feladatok végzéséért felelős. De ők hárman — a polgármester, a főügyész és a főkapitány — szinte napi kapcsolatban vannak, és együtt beszélik meg a feladatokat. Hozzátette, hogy legtöbbször egyetértés van közöttük. A főügyész, L. P. H. Den Hollander is hangsúlyozta a hármas kapcsolat fontosságát a megye közbiztonsága érdekében. Hozzátette, hogy a főügyésznek nagy hatalma van — természetesen törvényes keretek között —, mert a rendőrség csak az ügyész jóváhagyásával tartóztathat le bárkit is. A tanácskozás végén több szakmai kérdés is elhangzott a jelenlévő ügyészek és rendőrök részéről, amire a vendégek készséggel válaszoltak. Az eszmecsere után a küldöttség Ukrajnába látogatott, ahol a határon túli helyzettel ismerkedett, míg a mai nap folyamán minden vezető a maga területéről tájékozódik és tart konzultációt. Fullajtár Jogerős ítélet A Fővárosi Bíróság szerdán másodfokú, jogerős ítéletében elutasította Hankiss Elemér, a Magyar Televízió korábbi elnöke kereseti kérelmét, amelyben annak kimondását kérte, hogy a Magyar Köztársaság kormányának nincs munkáltatói jogköre az MTV elnöke felett. A jogerős határozat indoklása szerint Hankiss Elemér kereseti kérelme azért alaptalan, mert közalkalmazotti jogviszonya megszűnt és igénye általános elvi kérdéssé változott. A Fővárosi Bíróság ítélete az első fokon eljárt Fővárosi Munkaügyi Bíróság határozatának nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését pedig helyben hagyja. Emlékeztetőül: a Magyar Köztársaság kormánya által létrehozott fegyelmi tanács 1993 januárjában fegyelmi eljárást folytatott Hankiss Elemér, az MTV akkori elnöke ellen. Az ismert társadalomtudós munkaügyi pert kezdeményezett az MTV és a Magyar Köztársaság kormánya ellen. Az 1994-es ország- gyűlési választások nyomán megalakult kormány saját hatáskörében — a fegyelmi eljárás megszüntetését magában foglaló határozat kivételével — valamennyi, Hankiss Elemért érintő határozatát hatályon kívül helyezte és egyértelművé tette, hogy a fegyelmi eljárást megszüntető határozat indoklásával sem azonosul. Az MTV vállalta Hankiss Elemér esedékes járandóságainak teljes megfizetését az 1993. március 7. és 1995. május 20. közötti időszakra. (Hankiss Elemér az egész összeget jótékony célra ajánlotta fel.) A Fővárosi Munkaügyi Bíróság elsőfokú ítéletében a Hankiss Elemér ellen folytatott fegyelmi eljárás megszüntetéséről rendelkező határozatot indoklási részével együtt hatályon kívül helyezte, egyebekben pedig a pert megszüntette. Az ítélet ellen Hankiss Elemér és a Magyar Köztársaság kormánya is fellebbezést nyújtott be. r*-------------------------------------------------------------------Ülésezett a média albizottság Szigorú közszolgálati funkciók A hatpárti média albizottság szerdai ülésén napirend előtt megvitatta a Magyar Televízió Közalkalmazotti Tanácsának a bizottsághoz eljuttatott levelét. A KT a levélben azzal a kéréssel fordult a hatpárti egyeztetésen részt vevő politikusokhoz: hassanak oda, hogy a médiatörvény megszületéséig ne történjenek olyan intézkedések az MTV-ben, amelyek visszafordíthatatlan folyamatokat indítanak el. A bizottság tagjai a levél tartalmával egyetértettek, de megfogalmazták azt az aggályt, hogy nincs felhatalmazásuk ilyen kérdésekben állást foglalni, de azt javasolják a KT jelen lévő képviselőinek, hogy az illetékes parlamenti bizottsághoz, azaz a kulturális bizottsághoz forduljanak. A bizottság a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvényjavaslattal összefüggésben a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Duna Televízió közalapítványi kuratóriumainak összetételéről folytatta a vitát. Több órás egyeztetés után végül is megegyezés született a társadalmi és a szakmai szervezetek képviseletéről, amelyek a kuratóriumok kétharmadát teszik ki. Az összetétel meghatározása számos aggályt és alkotmányossági kérdést vetett fel, például a történelmi és a kis egyházak képviseletének arányát, a határon túli magyar szervezetek kuratóriumi tagságát. A kuratóriumok két részből állnak, nyolc kurátort a parlament választ és a szerdai megegyezés szerint 21-et pedig a társadalmi és a szakmai szervezetek delegálnak a három közalapítvány kuratóriumába. Miután e szervezetek száma lényegesen több, mint amennyit befogadhatnak a működőképességet is figyelembe vevő testületek, ezért az azonos kategóriába tartozók egymás között sorsolással döntik el a képviseletet, és a sorsolást évenként megismétlik. Az albizottság nem kezdte meg a vitát a frekvenciák hasznosításáról, de a pártok képviselői ismertették az ezzel kapcsolatos álláspontjaikat. Az SZDSZ szerint a Magyar Televízió két csatornán, egy földi és egy égi csatornán sugároz köz- szolgálati műsort, a harmadik közszolgálati csatorna a Duna Televízió. Kötelező e műsorokat kábelen továbbítani. A televízió 2-es csatornája a tervek szerint tíz évre koncesszióba adható pályázat útján, ugyanakkor a pályázónak szigorú közszolgálati funkciók ellátását szabnák meg. Gabonaszövetség Lesz elég liszt Kategorikusan cáfolták a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -Kereskedők Szövetségének képviselői szerdai sajtótájékoztatójukon, hogy lisztből, búzából és feldolgozott takarmányból hiány lenne, illetve lehet a későbbiekben az országban. Makay György, a szövetség főtitkára a búza és a liszt körül kialakult helyzetet felnagyítottnak nevezte. Elmondta: az országot az év végéig legjobb esetben is csupán 1,7 millió tonna búza hagyhatja el. A szövetség vezetői hangsúlyozták, hogy a lisztár két és fél éve nem változott, és az utóbbi néhány hónapban is mindössze négy forinttal emelkedett, így összesen 20 forintot tesz ki a kenyér árában. A szövetség vezetői cáfolták azt a megállapítást, hogy nem jól becsülték meg az idei gabonatermést. Az aratás előtt a sajtóban megjelent adatokkal igazolták, hogy becslésük reális volt, hiszen júniusban mintegy 4,7 millió tonnára tették a várható gabonamennyiséget. Ez a KSH adatai szerint végülis 4,6 millió tonnát jelentett. Ugyanakkor lehetetlennek minősítették azt az állítást, miszerint 15 milliárd forintos haszon lehetett volna a búzaexporton. Ehhez viszont — mint elhangzott — valakinek a lehető legalacsonyabb magyarországi áron, azaz tonnánként 9 ezer forintért kellett volna felvásárolni az egész kivitelre szánt mennyiséget, majd pedig eladni a lehető legmagasabb chicagói gabonatőzsdei áron, ami 200 dollárt jelent. Egyetemisták tiltakozása Debrecenben A jelszó továbbra is: Debrecen nem fizet! Mármint tandíjat. így döntött a Kossuth Lajos Tudományegyetem hallgatóinak egy csoportja, melynek tagjai szerdán délután nagygyűlésen tiltakoztak a tandíjfizetés, valamint a kormány és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége (HÖ- KOSZ) megállapodása ellen. Az egybegyűlt mintegy ötszáz diák előtt Orbán Balázs, az egyetem hallgatói önkormányzatának elnöke bejelentette: egy nap alatt a 6000 hallgató közül csaknem 2750 kossuthos mondott nemet a tandíjfizetésre, s a kérdőívek tanúsága szerint csupán 13 hallgató ért egyet a tandíjjal. Arra a kérdésre, hogy hajlandó-e akár megtagadni is a tandíjfizetést, már többen, 317-en voksoltak nemmel, s 2404-en igennel. A nagygyűlés szónokai hangsúlyozták, hogy magukra maradtak, a debreceni diákok jelenleg egyedül küzdenek a tandíjrendelet ellen. Radikálisabb fellépésre szólították fel a hallgatókat, s kifejezték reményüket, hogy ebben a kérdésben ismét egységes lesz az egyetemi ifjúság és a hallgatói önkormányzat. Szerintük ugyanis a kormány—HÖ- KOSZ megállapodás megosztotta az egyetemi polgárokat. A tiltakozó nagygyűlésen felhívták a figyelmet a közelgő hallgatói önkormányzati választásokra, ahol „a jelenleginél radikálisabb vezetőket kell választani”, olyanokat, akik nem párt-, hanem hallgatói érdekeket képviselnek. Erdészkommandó (Folytatás az 1. oldalról) — Az rt. vezetése önkéntesekből válogatott össze egy olyan akciócsoportot, amely feladata több az egyszerű erdészeti munkánál. Rendőrökkel, vagyonvédelmi társaságok munkatársaival fognak azokon az erdőterületeken (is) razziázni, ahol megszaporodtak a bűncselekmények. Ősszel a kivágott fákat már nem csak saját téli tüzelőnek viszik el, működnek olyan szervezett csoportok, amelyek eladásra lopják. A bűnesetek megakadályozása, illetve felszámolása különleges fel- készültséget igényel, melynek alapjait — elméletben és gyakorlatban — hétfőtől szerdáig megszerezték az erdészek, de várhatók még további felkészítések. A csoport átfogó képet kapott a munkájához szükséges jogi ismeretekből. Szakmai téren felkészítettük az erdészeket az őr- és járőrszolgálat alapelveire, az erdővédelem speciális feladataira, a razziaszerű ellenőrzések módszereire. Megismerték a kapcsolatteremtés módjait, az elfogásokkor javasolt lélektani eszközöket. A kriminalisztikai alapokból kiemelt figyelmet fordítottunk az adatgyűjtésre, a helyszínbiztosítás követelményeire. Természetesen az állóképesség fejlesztése, az önvédelmi ismeretek elsajátítása sem maradt ki a „tantárgyak” közül. KvZ Könyveket a kistelepülésekre (Folytatás az 1. oldalról) A kistelepüléseket segítheti az a pályázati lehetőség, amely pályadíj kiírásával próbálja a fenntartó önkormányzatok közvetlen érdekeltségét megteremteni. A díjat — közvetlen pénzdíjként — az az önkormányzat kapja, amelyik az adott évben fajlagosan (lakosság szerint) a legtöbbet fordítja könyvbeszerzésre. Az előadást megelőzően a megyei könyvtár egy másik esemény színhelyéül is szolgált: tegnap délelőtt tartotta alakuló ülését a Nyíregyháza Szakirodalmi Ellátásáért Alapítvány kuratóriuma. A nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár munkatársai által kezdeményezett és anyagi áldozatvállalásukkal létrehozott alapítvány nemes cél érdekében született: — A megyeszékhely szakirodalmi ellátását hivatott támogatni — mondta az alakuló ülést követően dr. Oláh János, a kuratórium elnöke. Az alapítványhoz — a város szakirodalmi ellátásának jobbításáért — minden magyar állampolgár és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság szabad akaratából csatlakozhat. A Nyíregyháza Szakirodalmi Ellátásáért Alapítvány kuratóriumának elnöke dr. Oláh János, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke; titkára Rába Tamás, a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár állománygyarapító bizottságának elnöke; tagjai: Ádám László, az OTP Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei területi igazgatója; dr. Dévényi József, az ANICO Kft. ügyvezetője; Nagy László, a megyei könyvtár igazgatója; Pintér Miklós, a Zrínyi Ilona Gimnázium igazgatója; Takács László, a Zefirusz-Korona Kft. ügyvezető igazgatója. Lefler György
