Új Kelet, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-10 / 238. szám
4 1995. október 10., kedd Külföld UJ KELET s Göncz Árpád Szófiába érkezett — „Itt az ideje, hogy kissé meglazult kapcsolatainknak visszaadjuk régi baráti melegségét, ismét támogassuk egymást minden téren, kulturális, gazdasági és politikai területeken egyaránt” — jelentette ki hétfőn a szófiai repülőtéren adott nyilatkozatában Göncz Árpád köztársasági elnök. Az államfő Zselju Zselev köztársasági elnök meghívására érkezett háromnapos hivatalos látogatásra Bulgáriába, ahol a köztársasági elnökön kívül tárgyal Zsan Videnov miniszterelnökkel, beszédet mond a szófiai parlamentben, ellátogat Várnába, s a szófiai Szent Kliment Ohridszki Egyetem díszdoktorává avatják. Az elnök kíséretében van Kis Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkára, Szunyogh Károly címzetes államtitkár, a köztársasági elnöki hivatal vezetője, Tóth János, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára. Herényi Lajos, az ipari és kereskedelmi minisztérium helyettes államtitkára, Szabó Sándor nagykövet. Göncz Árpádot közel félszáz magyar üzletember kísérte el Szófiába, ahol külön tárgyalásokat folytatnak. Göncz Árpád a repülőtéri fogadtatáskor kijelentette, hogy fontos tárgyalásokra számít a bolgár fővárosban, látogatása a kapcsolatok elmélyítését szolgálja, nemcsak gazdasági, hanem politikai téren is, hiszen a két ország egy irányba halad. A magyar államfő szófiai látogatásának személyes vonatkozása is van. Mint mondta, hivatalosan ugyan először jár Bulgáriában, nem hivatalosan azonban többször is járt ott, és ezért fogalmazott úgy, hogy „hazajött”. A szófiai repülőtéren a Göncz Árpád fogadására megjelentek között volt az államfő egyik volt cellatársának lánya és férje is. Ivanovné Báli Mária annak a Báli Sándornak a lánya, akivel Göncz Árpád 1956 után együtt raboskodott. A magyar köztársasági elnök államfőnek kijáró tiszteletadással megrendezett fogadtatását a Bojana-reziden- cián tartották, majd Göncz Árpád és Zselju Zselev négy- szemközti tárgyalást kezdett. Uj szuperhatalom A Távol-Kelet gazdasági fellendülése új kihívást hozott a Nyugat számára: ez pedig a külföldi kínaiak növekvő pénzügyi ereje. Egy amerikai tanulmány a kínai pénzmágnások mozgósítható pénzvagyonát egyedül Kelet-Ázsiában 2 billió dollár fölé teszi. Az egykori koldusszegény kivándorlók utódai bankjaikkal és konszernjeikkel immár uralmuk alatt tartják a világ legdinamikusabb piacát. Egy hongkongi lap „új szuperhatalomról” beszél. A külföldi kínaiak száma mintegy 55 millió, és ezek becsült éves gazdasági teljesítménye 450 milliárd dollár. Az amerikai tanulmány jóslata szerint a kínaiak hosszú távon a világ többi részén is megszerzik a vezető szerepet a kereskedelemben, így ha a Nyugat nem lesz résen, megrázó sokk érheti. A szárazföldi Kína mamutpiacáért való versenyfutásban a tengerentúli kínaiak máris lekörözték a nyugati vállalatokat: a világ legnagyobb és legígéretesebb piacán, ahol 12 százalékos az éves növekedés, és 1,2 milliárd a fogyasztó, a külföldi beruházásokból több mint 80 százalékkal részesednek. Legújabban a nyugati világ olyan pénzügyi központjaiban is ténykedni kezdenek, mint London és New York. „Birodalom határok, kormányzat és zászló nélkül”. Thaiföldön, Malajziában vagy akár a Fülöp-szigeteken .kínaiak uralják a kereskedelmet, az ipart és a pénzügyi életet. Ezt nem tudták megakadályozni sem véres kínaiellenes kilengések, sem rafináltan kiokoskodott programok a belföldi lakosság számára előnyösebb helyzet kialakítására. Indonéziában például a lakosságnak csupán a 2 százaléka kínai, mégis ők tartják kézben a részvénytőke 70 százalékát. Akár kisgazdaságról, akár világcégről van szó, a siker döntő záloga a klán összetartása. „A japánok modem vállalkozásaikat családként kezelik” — írja egy szakértő, ezzel szemben „a tengerentúli kínaiak a családjukat úgy tekintik, mint egy vállalkozást”, ahol a kapcsolatok és lojalitások hálója fontos tőke. Egy szingapúri német üzletember szerint a kínaiak nélkül nem történhet semmi. Az ismeretlen terepen való nagy beruházások kockázataitól való félelmükben éppen számosnémet cég, köztük még olyan nagy is, mint a Daimler-Benz közös vállalatot alapít tengerentúli kínaiakkal. Ezzel viszont függőségbe kerülnek. A brit gyarmatosító, James Brooke már 100 évvel ezelőtt a világ legszorgalmasabb népének tartotta a kínaikat, akik több hullámban érkeztek, és szóródtak szét egész Délkelet- Ázsiában. Egykor a despotikus mandarinok elől menekültek, később pedig a „kommunista császár” Mao Ce-tung elől. Eleinte új hazájukban kulikként dolgoztak, később kisebb üzleteket alapítottak. Néhányan közülük dollármilliárdosokká és hatalmas gazdasági birodalmak uraivá váltak. Amióta a szárazföldi Kínában is megpezsdült a gazdasági élet, a külföldi kínaiak túlsúlyba kerülésének olyan árnyoldala is megmutatkozik, mint a tőkekivonás. Indonéziában egyedül 1994-ben 6 milliárd dollárt vontak ki a külföldi kínaiak, hogy aztán azt Kínában fektessék be. Végveszélyben A szlovákiai magyarok közel fél évszázada működő, egyetlen kulturális és érdekvédelmi szervezete, a Cse-madok Országos Választmányának Elnöksége felhívással fordult a szlovákiai magyarokhoz, hogy adományaikkal járuljanak hozzá a a Csemadok megtartásához. „A Szlovák Köztársaság adófizető állampolgárai vagyunk, ennek ellenére a kormány gazdasági eszközökkel teszi tönkre a szlovákiai magyar kultúrát, annak intézményeit és szervezeteit. Támadásaik egyik fő célpontja az identitástudatunkat, az anyanyelvűnket és a nemzeti kultúránkat ápoló Csemadok” — áll az Új Szó hétfői számában közzé tett felhívásban, mely szerint: „A kulturális minisztérium még a parlament által a nemzetiségi kultúrára jóváhagyott összeg nagyobbik részét is a szlovák államiság propagálására és a nemzeti létünk elleni tudat befolyásolására fordítja. Olyan kiadványokat jelentetnek meg, melyek a pártállam legrosszabb gyakorlatára emlékeztetnek” — fogalmaznak a Csemadok megmaradásáért országos gyűjtést hirdető választmány tagjai. Chirac — Zerual-találkozó Jacques Chirac francia államfő október végén, az ENSZ ötvenedik évfordulója kapcsán tartandó New York-i rendezvények során találkozik majd Liamine Zerual algériai elnökkel. A hírt vasárnap még nem erősítette meg a párizsi elnöki hivatal, a hétfői lapok viszont már bizonyosra vették a találkozót, s ezzel — mint a Le Párisién című újság fogalmazott — a francia vezetés „kiválasztotta saját jelöltjét” a november közepei algériai elnökválasztások előtt. A megbeszélésre október 22- én vagy 23-án kerül majd sor, méghozzá Zerual kérésére. A hivatalos indoklás szerint a francia államfő nem utasíthatta volna el a kérést, annál is kevésbé, mert megválasztása óta már járt a térség két másik országában, Marokkóban és Tunéziában. Valójában azonban nyilvánvaló, hogy ezzel Párizs állást foglal a jelenlegi vezetés mellett, s egyben hitelesíti a november közepére kiírt, s az ellenzéki pártok többsége által elvetett algériai elnökválasztást — amelynek egyébként éppen Zerual a fő esélyese. Chirac lépése szakítás az Algériával kapcsolatos eddigi, óvatos francia politikával: bár Párizs az 1992-es katonai puccs után is folytatta gazdasági segélyprogramját (mind tavaly, mind idén több mint hatmilli- árd frankot adott az észak-afrikai országnak), ezt a hivatalos indoklás szerint nem az iszlám felkelőkkel küzdő kormányzatnak, hanem az „algériai népnek" adta, miközben állandóan hangoztatta, hogy „nem akar beavatkozni egy szuverén ország belpolitikájába”. Azonban mindez nem győzte meg a legszélsőségesebb iszlám terrorszervezeteket, mindenekelőtt a GIA-t: ez utóbbi franciák tucatjait gyilkolta meg Algériában, s akcióit — mint a karácsonyi gépeltérítés, illetve a nyár közepe óta folyó terrorcselekmények mutatják — időközben Franciaországra is kiterjesztette. Az új államfő, Jacques Chirac határozott álláspontja (az iszlám radikálisokkal való bármiféle kompromisszum elvi elutasítása) mellett főként ez utóbbi magyarázhatja, hogy Párizs immár nem ügyel a látszatra, s nyíltan Zerual pártjára állt: véget ért a „francia semlegességről” szóló kijelentések időszaka. A francia külügyminisztérium egyes illetékesei szerint a legutóbbi terrorakciók nyomán a Chirac-vezetésnek immár nincs más lehetősége, mint az „ellenőrizhetetlen szakállasokkal” (az iszlám vezetőkkel) szemben „Zerual-kártyára” tenni, s közben folytatni a gazdasági segélyprogramot: ez utóbbit ugyanis Párizs a vallási fundamentalizmus egyik leghatásosabb „ellenszerének” tekinti. Boszniai harcok Az általános tűzszünet közelgő tervezett életbe léptetése előtt a boszniai ellenfelek hétfő hajnalban változatlanul harcoltak az ország több vidékén. A boszniai rádiónak a dpa által idézett jelentése szerint a szerbek és muszlimok főképpen az ország északi részén, Doboj szerb erősség tőszomszédságában vívtak elkeseredett harcokat és tüzérségi párbajokat. Hasonlóképpen heves harcok hullámzottak a nyugatboszniai Bosanska Krupa muszlimok tartotta városának környékén. A boszniai hatóságok hétfőn összesítették azokat a veszteségeket, amelyeket előző nap a polgári lakosság szenvedett el szerb légi- és rakétatámadások következtében Eszak-Bosz- niában. A Tuzla melletti Zi- vinice menekülttáborára lőtt rakéták az összesítés szerint megöltek kilenc embert, tizennyolcat megsebesítettek. Három gyermek állapotát az orvosok válságosnak mondják. Tesanj egyik elővárosában vasárnap szerb légitámadás következtében két polgári személy életét vesztette. Ötven ember megsebesült. A dpa által idézett hivatalos boszniai források szerint a sebesültek között tíz gyermek található. A pápa befejezte amerikai látogatását Négynapos egyesült államokbeli látogatásának végeztével, helyi idő szerint vasárnap este II. János Pál pápa visszautazott a Vatikánvárosba. A baltimore-i repülőtéren/!/ Gore amerikai alelnök búcsúztatta. A katolikus egyházfő elutazása előtt megköszönte azok segítségét, akik közreműködtek útjának megszervezésében. Búcsúüzenetében egyszersmind még egyszer felemelte a szavát a művi magzatelvétel ellen, és kérte az amerikaiakat, hogy minden körülmények között tartsák tiszteletben az emberi életet. — A demokrácia csak bölcsességgel és erényekkel párosulva virágozhat — figyelmeztetett. Beszédeinek és szónoklatainak visszatérő témája azt volt, hogy az Egyesült Államok csak akkor maradhat a népek reménysugara, ha törődik a szegényekkel és a betegekkel, nem rekeszti ki a bevándorlókat, felszámolja a faji gyűlölködést, és szembeszáll a halál kultuszával: az abortusszal és az eutanáziával. innen — onnan ■zr Párizs — Nagyapa lesz a híres francia filmszínész, Alain Delon: mint a Voici című párizsi hetilap hétfői számában megírta, legidősebb fia, a 31 éves Anthony Delon, illetve annak élettársa februárra várják gyermeküket. A nagypapa- ság furcsa helyzetbe hozza Delont, hiszen a francia film „szexszimbóluma” — aki az idén ünnepli 60; születésnapját — egy ötéves s egy másfél éves gyerek apja is, születendő unokáját tehét csak két év választja majd el saját legifjabb gyermekétől. Delon egyébként soha nem jött ki igazán Anthonyval, s ez utóbbi elbeszélése szerint a mostani hír hallatán sem repesett igazán a boldogságtól. Állítólag csak annyit mondott száraz hangon fiának, hogy „bravó”. •S San F rancisco — Egy 439 kilogrammos amerikai tök nyerte a Nemzetközi Tökszövetség hagyományos éves versenyét, amelyet San Franciscóban rendeztek meg — jelentette hétfőn az AP. A győztes óriás gazdája, a New York államban élő Paula Zehr — miként tavaly, az idén is — 3 ezer dollárt tehet zsebre, és a szövetség költségére látogathat Japánba, a jövőre rendezendő tökfesztiválra. A díjnyertes termékjutalma viszont az, hogy kiállítják a Nagy Tökfesztiválon San Franciscóban. 'S Bangkok — Krokodil marcangolt halálra egy 73 éves thaiföldi férfit. A szerencsétlenül járt ember a múlt héten egy csatornában fürdött, Bangkoktól, Thaiföld fővárostól mintegy 50 kilométerre északra. Nagy harapások okozta sebektől borított hottestét később a hozzátartozói fedezték fel — számolt be az esetről hétfőn a rendőrség. Sajtóbeszámolók szerint az utóbbi hetek árvizei következtében Thaiföld északi részén legkevesebb 300 krokodil szabadult el különböző tenyésztőtelepekről. Még a fővárosban is félnek a veszedelmes hüllők esetleges megjelenésétől. Eddig mindössze 20 krokodilt sikerült újra befogni. 'S Bogota — Egyebek mellett az országhatárt is elnézték azok a venezuelai katonák, akik vasárnap szabályos hadművelettel bevettek egy személyzet nélküli, kolumbiai átjátszóadót. Több kolumbiai rádióállomás beszámolója szerint a 18 katona tévedésből keveredett kolumbiai földre. Két helikopterrel érkeztek a Cesar állambeli Manaure falu mellett található rádió- és tévéadóhoz, amelyet fegyvereiket is használva szálltak meg. A határsértők három órán át tartózkodtak az elfoglalt épületekben. Az AFP jelentése szerint csak azért nem maradtak tovább, mert három óta elteltével telefonhívást kaptak a 880 kilométerre lévő Bogotából, a kolumbiai elnök venezuelai határügyekben illetékes tanácsadójától, aki felvilágosította őket, hogy idegen földön vannak.
