Új Kelet, 1995. szeptember (2. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-07 / 210. szám
Sport 1995. szeptember 7., csütörtök UJ KELET Mindenki tudja, a mozgás az egészség egyik alapeleme. Nem mindegy azonban, mikor kezdjük el a rendszeres testmozgást. Mindenkinek a szabad idejétől függ, valamint attól, hogy egyáltalán rá tudja-e az illető „kényszeríteni” magát a munka vagy tanulás utáni, vagy éppen előtti kocogásra, kerékpározásra, úszásra. Sokan azonban ezt a fajta kikapcsolódást már iskolás korukban „magukba szívták”, hiszen hozzászoktak egyfajta rendszeres testmozgáshoz. Az iskolai sport, vagy másik nevén a diáksport egyre nagyobb teret kap az iskolák életében. Készülhetnek a diákok a különböző házibajnokságokra, városi és megyei versenyekre, illetve az országos viadalokra. Azt is nyugodtan elmondhatjuk, mára már odáig jutottak az iskolák a diáksport terén, hogy nemcsak egyféle sportágban lehet „szerencsét” próbálni az iskolai DSK-n vagy DSE-n belül, hanem az egyre jobban felkészült és több sportághoz értő testnevelők irányításával két-három sportágban is tapasztalatot szerezhetnek a diákok. A következő összeállításunkban néhány iskolát kerestünk fel, és azután érdeklődtünk, hogy az új tanévben milyenek a kilátások a diáksportot illetően, valamint az elmúlt évhez képest mennyire lesz behatárolt a diáksport (hiszen már néhány testnevelő kézhez kapta az új diákolimpiái verseny- kiírást, és igencsak meglepő dolgokat tapasztaltak benne). A hagyományok folytatása DIÁKSPORT „Focisuli” A középfokú tanintézmények sorában a nyíregyházi ÉVISZ az elsők között található, már ami a diáksportot illeti. Kiemelkedő megyei és országos eredményeket értek el a fiú kosárlabdázásban, bár az utóbbi években az eredményesség tekintetében a fiúröplabda átvette a vezető szerepet. Mint minden diáksportkörnél, az ÉVISZ-ben sem dúskálnak az anyagiakban, ám ennek ellenére a sportkör vezetői mindent megtesznek, hogy az iskola tanulóinak a sport terén megfelelő körülményeket biztosítsanak. Erről beszélgettünk Varga Jánossal, az iskola új igazgatójával, aki egyben a diák- sportkörben is igen sokat tevékenykedik. —Igazgató úr, talán kezdjük a beszélgetésünket az elmúlv év értékelésével, hiszen a fiú röpisek igen eredményes évet zártak. — A sportágaink közül kiemelkedett a fiúröplabda. Két fiúcsapatunk is — a IV. és az V. korcsoportosok — bejutott a diákolimpia küzdelemsorozatában az országos döntőbe. Hajszál híján maradtunk le kosárlabdában is az országos fináléról, de mentségünkre legyen mondva, hogy az a csapat nyerte meg a diákolimpiás küzdelmet, amelyik bennünket ütött el a továbbjutástól. Ráadásul ez ellen a csapat ellen végig vezettünk a mérkőzés folyamán, és csak az utolsó pillanatokban tudták megfordítani az állást. Tehát a kosarasoknak nincs miért szégyenkezniük. — A tömegsportra mi volt a jellemző, illetve milyen változások várhatók? — Eddig sem dúskáltunk az anyagi javakban a tömegsportot illetően, de ez, azt hiszem, az idén sem fog változni. Tavaly is arra koncentráltunk, hogy az ÉVISZ-es hagyományokat folytassuk, a gyerekek érdekeit szem előtt tartva. Arra törekedtünk, és ebben a tanévben azt tartjuk szem előtt, hogy a tanulóink tömegsportja, illetve szabadidősportja ne szenvedjen hiányt. Éppen ezért a mindennapos mozgás lehetőségét megtartva szabaddá tesz- szük a sportpályáinkat, valamint a tornatermünket. Ez azt jelenti, hogy például a tornatermet este hat óráig nem adjuk bérbe, így a tanulók szinte egész nap igénybe vehetik. — Mennyire használják ki a gyerekek ezt a lehetőséget? — Ehhez tudni kell, hogy úgy „építettük fel" a gyerekek tömegsportját, hogy minden héten két nap stabilan a tömegsportnap, vagy sportdélutánnak is nevezhetjük. Ezeken a napokon főleg a labdajátékokban szervezünk házibajnokságokat. Ezek a házon belüli mérkőzéssorozatok roppant fontosak, hiszen innen „merítjük” a különböző csapatok játékosait. Egyébként valószínűleg ennek köszönhető az a tény, hogy megyei szinten ott vagyunk az „elitben” a tömegsport terén. — Ön is kézhez kapta már az új diákolimpiái versenykiírást? — Sajnos az anyagi kondíciók hiánya miatt szűkítették a labdajátékokban a versenyzési lehetőséget, s mindez kitűnik az új versenykiírásból. Ez azt jelenti, hogy labdarúgásban, röplabdában, kosárlabdában, kézilabdában nincs negyedik, illetve ötödik korcsoport külön- külön a megyei küzdelmek után. A megyei szint után úgynevezett iskolaválogatottak küzdhetnek tovább, magyarul egy csapat versenyezhet a területi, valamint az országos döntőkben. Ez mind a költségTudvalevő, hogy a 2. Sz. Gyakorló Általános Iskolában régóta nevelnek jó kosárlabdázókat, de vajon fog-e ez változni a közeljövőben az anyagi helyzet és a létszámleépítések miatt? — kérdeztük Kovács Tibor igazgató urat és Sallai József testnevelő tanárt, egyben edzőt. — Nálunk a legnagyobb probléma ott mutatkozik, hogy tornatermünk ugyan van, de a három csapatból a legidősebb korcsoportúak már nem tudnak itt kellőképpen tréningezni, mert nem áll megfelelő nagyságú pálya a rendelkezésükre. A megoldás egy nagyobb terem bérlése lenne, ahol folyamatosan edzhetnének, de havi finanszírozásának csillagászati árait az iskola nem tudja magára vállalni. — Nem kapnak külső segítséget? — Minimális állami támogatást kapunk, amiből minden tanévben költeni kell új sportszerekre, amelyek szükségesek, és akkor az edzők fizetéséről még nem is beszéltünk. Nagyon sok segítséget kapunk viszont a szülőktől, akik tényleg mindent megtesznek annak érkímélés miatt van. Ez valamilyen szinten — az én magánvéleményem alapján—az utánpótlás-nevelés korlátozását jelenti. Az idősebb tanulók természetesen többet tudnak az adott sportágon belül, így az elsős, másodikos gyerekeknek nem sok esélye lesz az iskolaválogatottba kerülésre. Talán egy- kettő, ha bekerülhet. Sajnos a diáksportban létező pénztelenség ezt hozta magával, hiszen a diáksportszövetségnek két gárda utazási költségei helyett csak egyet kell kifizetni, s ez már óriási megtakarítást jelent. Esetleg az nem mindegy, hogy milyen áron! Valószínűleg erről szomorú tapasztalatunk lesz az idén, mivel a negyedik korcsoportos fiúknak nagy esélyük lett volna az országos fináléba kerülésre, hisz több serdülőválogatott nálunk tanul. Ezzel az „összevonással” viszont a srácoknak az idősebbekkel szemben kell(ene) felvenni a „kesztyűt”, és ez már egészen más „tészta”. De hát van egy új kiírás, amit el kell fogadnunk, és annak megfelelően kell majd versenyeznünk. dekében — és itt anyagiakra is gondolok —, hogy sportolhasson a gyermekük. F enkívül pedig próbálun' .nél több pályázatot megnyerni. — A létszámleépítések milyen hatással vannak a testnevelésórákra? — Kevesebb a tanár, néhol összevont osztályokban tanítanak, így kevesebbet tudnak foglalkozni egy tanulóval. Ez biztos, hogy nem a minőség javulását segíti, ami sajnos minden területen jelentkezik. — Tudna ' edzőtábort szervezni? — Hogy jövőre mi lesz, még nem tudjuk, de szerencsére ezen a nyáron még sikerült. Iskolai pályázat útján ebédeltetni is tudtuk a gyerekeket a napi két edzés között. A kéthetes tábor a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán volt, ahol a maximális körülmények mellett még az újonnan újjáépült uszodát is igénybe tudtuk venni. — Mik az idei célok? — A sportiskola keretén belül az egyesületi bajnokságban szeretnénk részt venni. Iskolai csapatunkkal pedig fiú serdülő korosztályban a országos döntőbe jutás a cél. A 14. Számú Általános Iskolában — közismertebb nevén a Focisuliban — Hadobásné Alexa Vera igagatónővel és Tamás Kálmán testnevelővel beszélgettünk. —Labdarúgócsapataink szinte teljes egészében a Sportiskolához tartoznak. Amiben mi segíteni tudjuk őket, az az, hogy felszerelésben, utaztatásban részben vállaljuk a költségeket, biztosítjuk a bérmentes teremhasználatot, és egy-egy kupán — például a Jonatán Kupán — a megrendezésen kívül díjakat is ajánl fel az iskola. — Milyen változásokat hozott a sportiskola? — Mióta megalakult a sportiskola, már nincs arra lehetőségünk, hogy a csapatból minden gyerek egy osztályba járjon — ami véleményem szerint szakmailag is egészségesebb volt — így a szétszóródásuk miatt a tanulmányaikra is nehezebb odafigyelni, és nem megy olyan simán az összefogásuk sem. Arról nem is beszélve, hogy az a tanuló, aki már más iskolába jár, nem erősítheti csapatunkat a diákolimpián. — Milyen sikereik voltak tavaly, mire számítanak az idén? — A megyei versenyeket végig nyertük, területi szinten pedig a harmadik korcsoportban második helyezést értünk el. Célunk, mint minden évben — esélyeinket is figyelembe véve —. az országos döntőbe jutás. Összpontosítás tornaórán Racskó Tibor felvételei Lovassport A nyíregyházi Timpex Kft. ilonatanyai lovaspályáján péntektől vasárnapig pezsegni fog az élet, ugyanis ekkor rendezik meg a Military Kategória és Ifjúsági Nemzeti Bajnokságot. A Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Lovasszövetség és a Magyar Military Szakbizottság rendezésében sorra kerülő háromnapos viadal pénteken „rajtol”, mégpedig a díjlovaglással, amelyen a kezdők, illetve haladók mutathatják be tudásukat. De nézzük, milyen kategóriában induló versenyzőket láthatnak a kilátogató érdeklődők. A kategória: ifjúsági, kezdő és haladó csoportok. Ifjúsági csoport: az ifjúsági korosztályba tartozó versenyzők bármely lóval indulhatnak a minőségi pontokért, valamint az ifjúsági bajnoki címért. Kezdő csoport: bármely lovas indulhat 5 éves vagy annál idősebb lóval a minősítő pontokért és a legjobb kezdő ló címért. Haladó csoport: Az A kategória bajnoki címéért bármely lovas indulhat az előző évben kezdő lóval, illetve bármely lovas bármely lóval minősítő pontokért. A viadal kezdő számaként megjelölt díjlovaglás a következő „tételeket” tartalmazza: kezdő lovak: „VA” 1. program lovaglása emlékezetből csikókantárral. Haladó lóval: „VA” 2. program lovaglása emlékezetből csikókantárral, sarkantyú használata nem kötelező. Ifjúságiak: ifi program lovaglása emlékezetből csikókantárral, itt sem kötelező a sarkantyú használata. A második versenyszám a terepversenyt tartalmazza, amelyeken a következő „útszakaszokat” kell teljesíteni: A útszakasz: 4000 méterig 220 méter/perc iram kötelező, B útszakasz: 900—1200 méterig 600 m/perc iram kötelező, illetve ezen a pályán 4 darab, 0,8 méternél nem magasabb akadály található. C útszakasz: 6000—8000 m/perc iram kötelező; D útszakasz: 3000 méterig 15—20 darab akadály található, melyek magassága 0,9 m, valamint 2,5 m-es vizesárok található a pályán. Itt az iram a kezdő kategíóriában 500 m/ perc, míg az ifjúságiaknak és a haladóknak 520 m/perces iramot kell „futniuk”. Ebben a versenyszámban egy kitétel van, mégpedig az, hogy a tereplovaglás B és C útszakaszát kezdő lovak nem teljesíthetik. Akik kilátogatnak a háromnapos versenyre, azok a díjlovaglást 20x40, illetve 20x60 m-es füves pályán láthatják, míg a terepverseny a Timex Kft. telepét körbeölelő területen zajlik majd két darab vizesárokkal. Az utolsó versenyszámot, a díjugratást 60x120 m-es füves pályán tekinthetik meg az érdeklődők. Egyébként a pénteki 10 órai kezdés után szombaton reggel 9 órakor rajtol a viadal, és az utolsó nap, azaz vasárnap a 8 órai kondícióvizsgával indul az aznapi program. A pályázatok segítenek
