Új Kelet, 1995. szeptember (2. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-06 / 209. szám

1995. szeptember 6., szerda Belföld-külföld nemzetközi Pokolgép Isztambulban Három ember könnyebben megsérült hétfőn este Isztam­bulban egy pokolgép robbanása következtében. A robba­nószer a város egyik forgalmas részén, egy kioszkban lé­pett működésbe, egy bordélyházzal szemben. A merénylet elkövetését az 1BDA-C elnevezésű szélsőséges iszlám szer­vezet vállalta magára, amely már több hasonló támadást hajtott végre bárok és éttermek ellen. Távoznak az ENSZ-katonák Az ENSZ hamarosan kivonja több mint 10 ezer kéksap­kását Horvátországból, ahol befejeződött 3 éves küldeté­sük, miután a horvát kormányhadsereg visszafoglalta a korábban szerb ellenőrzés alatt álló területeket. Bemard Janvier tábornok, a volt Jugoszláviában állomásozó ENSZ- erők parancsnoka már utasítást is adott a 10 ezer 300 kato­na kivonására. Elnapolták Gerőperét Kedden meghatározatlan időre elnapolták az egykori magyar Államvédelmi Hatóság (ÁVH) javára elkövetett kémkedéssel, illetve titkosszolgálati tevékenységgel vádolt Gerő László perét. Gerőt azzal vádolják, hogy köze volt az akkori magyarországi rendszert bíráló Ábrányi Aurél 1961- ben Ausztriában történt elrablásához és Magyarországra juttatásához. Ábrányi 1961. október 12-én tűnt el bécsi la­kásából. Elkábították, és szőnyegbe csavarva Magyaror­szágra hurcolták, ahol 13 évi börtönre ítélték. Tizenegy év büntetés letöltése után a magyar kormány kiutasította Áb­rányit — ismét Ausztriába, ahol azonban sohasem buk­kant fel. Torgyán a tűzoltókocsiban Tiltakozó tűzoltók Több mint 2500 hivatásos tűzoltó tiltakozott kedden Bu­dapesten mostoha élet- és munkakörülményei miatt. Az or­szág minden tájáról érkező, szabadnapját feláldozó tűzoltó a Hősök teréről indulva, különböző feliratú, főként Bokros Lajost bíráló transzparenseket emelve a magasba, a Parla­menthez ment. Az országos demonstrációt szervező Hivatá­sos Tűzoltók Független Szakszervezetének küldöttségét fo­gadta Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke. A házelnöknek átnyújtott petícióból kitűnik, miszerint a tűzoltók úgy érzik, hogy a bel­ügyi vezetés évek óta nem ke­zeli érdemének megfelelően az átlagosan bruttó 22 ezer forin­tos fizetésből élő tűzoltókat. A tüntetők szeretnék, ha a havi 264 órás munkájukért túlóra­díjat is kapnának. Nehezmé­nyezik, hogy szinte állandóan közvetlen életveszélyben dol­goznak, a jogszabályok még­sem ismerik el szakmájuk ve­szélyes jellegét. Kifogásolják, hogy technikai eszközeik és személyes védőfelszereléseik elavultak, balesetveszélyesek, illetve hiányzanak. A petíció átadását követően Gálos Imre ügyvivő, Gál Zol­tán szavait tolmácsolva a tüntetőknek elmondta: a parla­menti frakciók és az illetékes bizottságok rövidesen megvi­tatják a tűzoltók sokrétű köve­telésének teljesítési lehetősé­gét. A házelnök ígéretet tett arra, hogy hivatali kötelessé­gén túlmenően is figyelemmel kíséri a petíció sorsát. Egyút­tal felhívta a szakszervezet fi­gyelmét arra, hogy sajátos esz­közeivel lépjen fel a parlamen­ti pártoknál és a belügyi veze­tésnél, hogy megvalósulhassa­nak követeléseik. A parlament előtt demonst­ráló tűzoltókhoz kijött az épü­letből Torgyán József, a Kisgaz­dapárt elnöke. Egy tűzoltóko­csiba ülve, annak mikrofonján, hangos tetszésnyilvánításokkal kísért beszédében megígérte, hogy a tűzoltók jogos követe­léseit a Kisgazdapárt a parla­ment elé viszi, s mindent elkö­vet azok teljesítéséért. Kevesebb lesz a külföldi gyógyszer A gyógyszeráremelkedések ütemének csökkentésére még ebben az évben importgyógyszer-korlátozási tervet dolgoz ki az egészségügyi kormányzat — ezt Szabó György jelentette be kedden Debrecenben, a Hungaropharma Gyógyszerkeres­kedelmi Rt. kereskedőház és raktárának az avatásán. A népjóléti miniszter a meg­nyitót követően az MTI tudó­sítójának a tervezett intézkedé­sekkel kapcsolatban elmondta: semmiképpen sem olyan gyógy­szerek behozatalának a korlá­tozására gondolnak, amelyek ma is nélkülözhetetlenek, s hatékonyabbá teszi a gyógyító­munkát. Ugyanakkor számos olyan külföldi gyógyszer talál­ható a magyar piacon, amely sem hatásában, sem a mellék­hatásokat illetően nem jelent újat, vagyis egyenértékű hazai, vagy már itt lévő, alacsonyabb árszínvonalú importtermékek­kel. A miniszter szerint az importkolátozásra még az idén sor kerül. Szabó György a gyógyszer- áremelések kompenzálásáról elmondta: azok a rászorultak, akik jelenleg is 90-95-100 szá­zalékos támogatást kapnak, nem érzik meg az emelke­dést, mert azt a társadalom- biztosítás átvállalja. Az ala­csonyabb támogatottságú gyógyszereknél azonban az állampolgárokat érinti az ár­emelés. Felülvizsgálják az együttműködési megállapodást Egyben marad a koalíció A kormányzás zavartalan­sága és az ország érdekében a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szö­vetsége egyben kívánja tarta­ni a koalíciót —jelentette be egybehangzóan Horn Gyula kormányfő, az MSZP elnöke és Pető Iván, az SZDSZ elnö­ke a Koalíciós Egyeztető Ta­nács kedd esti, mintegy más­félórás tanácskozását követő sajtóértekezleten. Horn Gyula elöljáróban le­szögezte, hogy a koalíciós pár­tok a keddi nappal lezárták a köztük lévő vitát, és ezennel elkezdődik az intenzív egyez­tetés szakasza. Ennek jegyében a két párt képviselőiből két munkacsoportot hoznak létre. Az egyiknek az lesz a felada­ta, hogy az eddigi tapasztala­tok alapján rögzítse az együtt­működés normáit. A másik tes­tületnek a tavaly megkötött koalíciós megállapodás első és második fejezetét kell áttekin­tenie az esetleges korszerűsí­tés érdekében. Az említett fe­jezetek egyike a közös kor­mányzás működési szabályait és intézményes biztosítékait összegzi, míg a másik fejezet a kormányzati struktúrát rög­zíti. Ez utóbbi elemző munka során megvizsgálják, hogy miként lehet jobbá tenni a kor­mányzást, és kiküszöbölni a felszínre kerülő zavarokat, s hogy ennek jegyében milyen kormányzati változtatások vál­nak szükségessé. A vizsgáló­dás alapját az MSZP kilenc és az SZDSZ hét pontos javaslat- csomagja képezi. Ismeretes, hogy a koalíciós pártok dele­gációi a múlt héten Kósáné Kovács Magda munkaügyi miniszter és Bauer Tamás sza­baddemokrata ügyvivő vezeté­sével két ízben is tárgyaltak a kormányátalakítással kapcso­latos nézetkülönbségek felol­dására, s akkor adták át egy­másnak indítványaikat. A két munkacsoportnak a mostani megállapodás értel­mében két-három héten belül be kell fejeznie tevékenységét. A Koalíciós Egyeztető Tanács azt javasolja az MSZP elnök­ségének és az SZDSZ Ügyvi­vői Testületének, hogy a mun­kacsoportok jelentését közös tanácskozáson vitassák meg, s véglegesítsék a javaslatokat. Pető Iván a miniszterelnök tájékoztatását annyiban egészí­tette ki, hogy a koalíciós pár­tok abban is egyetértettek: az önkormányzatok finanszírozá­si módjáról a kormány jövő évi költségvetési tervezetének par­lamenti benyújtása után a két koalíciós párt az önkormány­zati érdekképviseletek vélemé­nyének ismeretében kialakítja közös álláspontját. A kormány az ügyben figyelembe veszi a koalíciós pártok, esetleg az el­lenzéki pártok, illetve az ér­dekképviseletek álláspontját. Ily módon lehetőség van arra, hogy a kormány által az önkor­mányzatok finanszírozására benyújtott elképzeléstől eltérő döntést hozzon a Parlament. A szabaddemokrata pártel­nök azt is elmondta, hogy az SZDSZ küldöttsége azzal a fel­hatalmazással érkezett az egyez­tető tanács ülésére, hogy min­denféleképpen igyekezzen fenn­tartani a koalíciós együttműkö­dést. Ez egybecsengett az MSZP- delegáció megbízatásával is. Az újságírók megkérdez­ték Pető Ivántól, hogy mi a sorsa a szabaddemokraták le­gutóbbi, a vasárnapi rendkívüli KET-ülésen átadott hatpontos indítványcsomagjának. A párt­elnök jelezte, hogy az általuk felvetett gondokat megfelelően kezelni lehet a munkacsoport­ok felállításával. Horn Gyula ehhez kapcsolódva aláhúzta: a két párt közti tárgyalások so­rán senki a másik féllel szem­ben nem nyújtott be ultimátu­mot. Az átadott papírok egyi­ke sem volt megváltoztathatat­lan szentírás, hanem tárgyalá­si alapnak tekinthető javaslat. Azt sem hinné, hogy az egyez­tetések során presztízskérdések vetődtek volna fel. A minisz­terelnök végül azt is megje­gyezte, hogy véleménye sze­rint előbb vagy utóbb sort kel­lett keríteni a tisztázó vitára. A vitát egyébként nem tekin­tette válságnak; a lényegnek azt tartja, hogy közös a szán­dék a zavarok kiküszöbölésé­re. Pető Iván megerősítette a miniszterelnök szavait, azzal, hogy a vita lezártával higgad­tan kell mérlegelniük azokat a problémákat, amelyek a közös kormányzás során felvetődtek. * Mint ismertté vált, az MSZP- SZDSZ koalíciós válság meg­oldására irányuló egyeztetés új elemeként, ismét írásban rög­zítette válságkezelési javasla­tát a kisebbik koalíciós partner. Az MTI megbízható forrás­ból származó értesülése szerint a dokumentum — amely az SZDSZ által megfogalmazott koalíciós feltételek összefogla­lása — mindenekelőtt azt in­dítványozta: a miniszterelnök hétfői parlamenti beszédében jelentse be, hogy a kormány- szerkezet átalakításáról szóló javaslatot leveszi napirendről. Az SZDSZ kérte, hogy Horn Gyula álljon ki a kormány sta­bilizációs gazdaságpolitikája mellett, jelentse be azt is, hogy el kell végezni az önkormány­zatok pénzügyi működési fel­tételeinek átfogó szabályozá­sát, addig pedig az önkormány­zatoknál helyben maradó szja-hányad legalább 35 száza­lék. Az SZDSZ szerint a kor­mánytagok száma nem növe­kedhet. A tárca nélküli minisz­terek számát törvényben kell rögzíteni, a miniszterelnöksé­gi politikai államtitkárok jelen­legi számát csökkenteni szük­séges. A koalíciós pártok továbbra is abból indulnak ki, hogy ér­vényes az 1994-ben kötött megállapodás, amelynek pasz- szusai önkorlátozást jelentenek a miniszterelnök, a kormány­tagok, a koalíciós pártok frak­ciói és képviselői számára egyaránt. A miniszterelnök az ellenzé­ki pártokkal intézményes tár­gyalásokat a koalíciós partner­rel egyetértésben, a koalíciós miniszterelnök-helyettest elő­zetesen tájékoztatva, vagy vele együtt folytat. Az SZDSZ javaslata szerint a kormány tagjai — beleértve a miniszterelnököt is — ér­dekképviseletekkel csak az adott ügyben illetékes tárca, illetve miniszter előzetes tájé­koztatásával és bevonásával tárgyalnának. A miniszterel­nök érdemi külpolitikai meg­beszéléseket csak a koalíciós partnerrel történt egyeztetéssel kezdhetne. Hatodik pontként a javaslat egy konkrét kezdeményezést fogalmaz meg, eszerint a koa­líciós frakciók haladéktala­nul benyújtják a parlamen­ti képviselők összeférhetet­lenségéről szóló törvényterve­zetet. Az MTI információja sze­rint az SZDSZ mind a koalíci­ós megállapodással, mind pe­dig a kormányprogrammal összhangban állónak tartja írá­sos javaslatát, amelyet azon­ban az MSZP-frakció hétfői ülésének résztvevői letörten fogadtak. A dokumentum fel­olvasása után az SZDSZ in­dítványát több felszólaló úgy értékelte, hogy azzal a kormányfő jogainak csorbítá­sára tesz kísérletet a koalíciós partner. Az MSZP elnökségének kedd délutáni rendkívüli ülé­se minden bizonnyal az SZDSZ koalíciós válságke­zelési javaslatával foglalko­zott, s ezt követően kezdte meg újabb tanácskozását a Koalíciós Egyeztető Tanács, amely végül is elvezette a tár­gyaló feleket a „kibékülés­hez”. (MTI) ÚJ KELET Kevesebb munkanélküli (Folytatás az 1. oldalról) Augusztusban az álláshe­lyekre kiközvetítettek szá­ma meghaladta a 4,8 ezeret, több mint felük — köztük százötven pályakezdő — si­keresen helyezkedett el. A feldolgozóiparban közel hétszázan, a mezőgazda­ságban mintegy kétszázan, az építőiparban és a keres­kedelemben együttvéve kettőszázötvenen jutottak álláshoz. A beindult köz­hasznú programok nyomán — a központ 184 millió fo­rinttal támogatta — másfél ezer tartós munkanélküli talált állást. A jövedelem- pótló támogatásban része­sülők szerződésük lejárta után — a jövő évben — saj­nos a munkanélküliek szá­mát növelik. A munkanél­küliségi ráta Záhony térsé­gében (13,7%) a legalacso­nyabb, arányában a legtöbb munkanélkülit Vásáros- naményban (26,1%) re­gisztrálták. A negatív csú­csot közelíti még Nagyecsed (25,8%), Csenger (25,6%) és Újfehértó (24,6%). — Elkészült a kirendelt­ségek integrációjának pon­tos menetrendje — folytat­ta az igazgatóhelyettes. — E hónap 25-étől a nagyecsedi kirendeltség ügyfeleinek a mátészalkaival kell a kap­csolatot tartaniuk. Az ib- rányi és az újfehértói kiren­deltség október 9-én a nyír­egyháziba, a záhonyi pedig október 16-án a kisvárdaiba olvad be. A változásokról a munkavállalókat, a munkál­tatókat és a területileg ille­tékes önkormányzatokat tá­jékoztattuk. — Több mint százötven általunk engedélyezett kül­földi munkaviszonyának szabályosságát ellenőriztük az első fél évben— mondta Járos László, a központ ellenőrzési osztályának vezetője. — Tapasztalata­ink alapján a munkáltatók az előírásoknak megfele­lően jártak el a foglalkozta­tások során. A külföldiek 80 százalékát az oktatás vala­mely területén alkalmazták, jelentős még a könnyűipar­ban dolgozó nem magyar állampolgárok száma. Tekintettel az őszi mun­kálatokra, az év második felében gyakrabban ellen­őrizzük az illegális munka- vállalásokat. Az új jogsza­bály alapján hatékonyabb lesz munkánk — indokolt lenne egyúttal a létszámun­kat bővíteni és technikánkat fejleszteni —, hiszen iga- zoltatási jogkört kapnak munkatársaim, lehetőség nyílik rendbírság kiszabásá­ra és a munkáltatók nyilván­tartásait is ellenőrizhetjük. Növekedett a feketemunká­sokat alkalmazó munkálta­tókra kiszabható bírságok mértéke is. Megyénkben nagyon ne­héz megbecsülni a feketén alkalmazott külföldiek szá­mát, véleményünk szerint számuk éves szinten 15-20 ezerre tehető. KvZ

Next

/
Thumbnails
Contents