Új Kelet, 1995. szeptember (2. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-05 / 208. szám
1995. szeptember 5., kedd Oktatás UJ KELET Ingyen tankönyv, ezer forint füzetre Tanévkezdés Új általános iskola műszaki átadását tartották meg augusztus 31-énPaszabon. Az ünnepségen Gencsi Sándor polgármester a falu ékességének számító épületről a következőket mondta: — Nagyon nagy dolog ez a település életében. Évek óta vártak erre a napra a paszabi emberek. Igen tetszetős, mutatós az intézmény, de az ára is az: 42 millió forintos beruházással készült el a nyolctantermes iskola, melyet tavaly szeptember közepén kezdtek el építeni. Ezzel el- ' értük azt, hogy a paszabi gyerekek ne Tiszabercelre járjanak iskolába. hanem ide. Az igazsághoz tartozik, hogy a személyi és tárgyi feltételek nem egészen megfelelőek, ezért ebben a tanítási évben csak az alsó négy oszlálv és a kise.pítősnk fonnak ohúj iskolában ben az épületben tanulni. Jövőre a tervek szerint a nyolcadikosok kivételével valamennyi osztály itt kezd, míg 1997-től már a végzős diákok is itt ülnek majd az iskolapadokban. Az általános iskola igazgatója, Szemők Valéria szintén boldogsággal és örömmel beszélt: —Nagy kihívás ez a tanári kar számára is. Szeptember negyedikén még a régi épületekben kezdjük el a tanítást, és körülbelül két hét múlva költözünk át az új suliba. Hat női nevelő fog tanítani, azonban ha jövőre már hét osztály tanulói járnak ide, akkor legalább tíz tanárra lesz szükség. Iskolánk sokkal tágasabb és modernebb, mint a régiek, és az sem elhanyagolható szempont, hogy most már egy helyre járnak a diákok T M Támogatott iskolakönyvtárak A Nemzeti Kulturális Alap Könyvtári Szakmai Kollégiuma elbírálta azokat a pályázatokat. melyekre iskolakönyvtarak jelentkezhettek könyvbeszerzési támogatásért. Az óvodák és alsófokú nevelési és oktatási intézmények 60 ezer, a középfokú nevelési és oktatási intézmények 100 ezer forint támogatási összeget nyerhettek. Megyénkből 121 iskolai könyvtár pályázott sikerrel, amelyről az intézmények a Művelődési Közlönyből értesülhettek. Az iskola- könyvtárak az elnyert összeg erejéig megrendelőjegyzéken igényelhetnek könyveket, melyeket szeptember végén postán fogja a konytáreliátó részükre elkülden II. 1. Szakembereket a falunak! Országszerte panasz hallik, milyen sokba kerül a gyermekek iskoláztatása. Arra is van példa, hogy a szülők OTP-köl- csönt vesznek fel a tanszerek megvásárlására. így kell ennek lennie? Nincs más megoldás? De van! Erről beszél Kemecsei László, Tiszanagyfalu polgármestere. — Az iskolával kapcsolatban az előzményekhez tartoznak a következők. Először is kibővítettük az iskolát három tanteremmel, vizesblokkal, igazgatói, nevelői szobával. Nem volt könnyű feladat, mert az iskola melletti műemléktemplom miatt a Műemléki Felügyelőség szempontjait és követelményeit is szem előtt kellett tartani. Nyugodt szívvel mondhatom, hogy sikerrel jártunk, mert ha egy külföldi kocsi erre téved, majdnem biztos, hogy megáll, és az utasai kiszállnak az iskolát nézegetni, fényképezni. A családok tanév eleji támogatása nálunk már hagyomány. Hivatalba lépésemkor, 1985- ben — akkor még tanácselnökként — elhatároztam, és meg is valósítottam, hogy a gyerekek könyveit ebben a faluban minden évben fizeti a tanács, így van ez az önkormányzat működése idejében is. Azóta persze változott a helyzet, hiszen akkoriban a 250 srácnak aa fnrintha rr.r.ct Mi o Napjainkban egyre több szó esik az oktatás fejlesztéséről, azonban sok esetben csak a tervek, programok kidolgozásáig jutnak el a szakemberek. A nyíregyházi mezőgazdasági főiskolai kar és megyénk agrár- valamint élelmiszeripari középiskolái talán ezt megelégelve létrehozták saját A Mezőgazdasági Élelmiszeripari Szakoktatási Intézmények Térségi Szövetségét, röviden az Agrár College Egyesületet. Működési célként megfogalmazták a térség mezőgazdasági fejlődését szolgáló, az oktatási területekhez kapcsolódó együttműködést, a kutatási, fejlesztési eredmények hasznosítását. Mindezekről dr. Sinóros- Szabó Botond főigazgatóval, az egyesület szenátusának elnökével beszélgettem. — Az egyesület 1993. március 25-én alakult meg, hogy azokat az együttműködéseket, melyek megyénkben a mező- gazdaság érdekeit szolgálják, mindenhonnan erősíteni tudjuk — mondta az elnök úr. — Ennek egyik alapvető tényezője az oktatás. Amikor azt vesszük figyelembe. hogy a gazdaság oldaláról mekkora gondok jelentkeznek — ezek között is óriási probléma a munkanélküliség —, akkor nagyobb hangsúlyt kell helyeznünk az oktatási rendszerekre és a szakemberképzésre. Ennek az egyszerű összefüggése az, hogy versenyképes termékeket kell termelni. Ahhoz azonban, hogy ez megvalósulhasson, új hazai és nemzetközi együttműködések szükségesek. Ez a tartalmi lényege annak, hogy a megye élelmiszeripari és mező- gazdasági oktatási intézményei szövetséget építettek ki a szakmunkásképzéstől a felsőfokú képzésig bezárólag. Maga az együttműködés is új, de az is, hogy az illetékes polgármesterek és a megye elnöke is aláírta. Az együttműködés fontossága a tevékenységek harmonizálásában, egymás segítésében, az oktatás csatarendbe állításában van. Dr. Sinóros-Szabó Botond nyéknek. Azt hiszem, hogy ez a program, amit mi most itt csinálunk, hozzásegít ehhez. így említhetném a Technológiai Fejlesztési Központot, ahol a napraforgó-feldolgozás kérdésével foglalkozunk ma már több térségi társasággal is együttműködve. — Hogyan kapcsolódik az agrár-felsőoktatáshoz az egyesület? — Az agrár-felsőoktatásnak és magának a felsőoktatásnak két súlypontja van. Az egyik a tevékenységek és a lehetőségek összehangolása. A mi kutatási és szakmai kapcsolataink mindenképpen nemzetközi területekre visznek el, ahova a többi intézmény is bekapcsolódási lehetőséget kap. A másik, hogy a gazdaság fejlesztését az oktatás korszerűsítésétől nem szabad különdenki, anyagilag viszont elsősorban az önkormányzatoktól kaptunk jelképes, néhány százezer forintos segítséget. Amit eddig elértünk, azt többnyire saját erőből sikerült. Remélhetőleg a magyar oktatási kormányzat — eredményeinket figyelembe véve — a jövőben támogatásában fog részesíteni, és átlátják azt, hogy ma már egy főiskola ilyen egyesület nélkül % elképzelhetetlen. — Az új közgazdászképzés miként illeszkedik a Collegéhez? — A közgazdászképzés a főiskola stratégiai fejlesztéséhez tartozik. Egy olyan koncepció része, melyet a College kiszélesít és felerősít. Igaz, hogy önmagában is megvalósíthattuk volna, de ha a képzés meg- erődösik, az kihatással lesz az alsóbb szintekre is. így a középfokú közgazdasági oktatásra, aminek kitűnő képviselője van itt, Nyíregyházán. — Várható, hogy ebben a folyamatban más agráriskolák is új szakokat vezetnek be vagy inkább az egyesület fog bővülni? — Az egyéni véleményem az, hogy további középiskolákat lenne célszerű bevonni a szövetségbe. Kérdés, hogy megtartjuk-e az agrár jelzőt, zavar-e bennünket, ha már nem csak ilyen intézmények lesznek benne. A különböző iskolatípusok összehangolása nyilván azt is jelenti, hogy a korábbi merev határok (mint például amilyenek egy szakmunkásképző és egy szakközépiskola vagy éppen a főiskola között voltak) oldottabbak lettek. Természetesen ezentúl is másabb lesz egy középiskola vagy egy főiskola oktatási programja, viszont a hazai és nemzetközi kapcsolatok így jobban kamatoztathatók. A kutatási eredmények, új technológiák bevezetése, rendezvények és fórumok szervezése mind olyan dolog, amelyeken belül kölcsönösen közeledniük kell az oktatási intézméválasztani. A sarokpontok megtartásával olyan gazdasági formációkat kell létrehozni, amelyeknek a szellemi hátterét azok az oktatók, kutatók adják, akik képesek szakmai ismereteik alapján koncepciót kialakítani a fejlesztési programhoz. Ugyanis ezek a szakemberek, akik hazai és külföldi fórumokon is elismertek, valamint megyei ismeretekkel is rendelkeznek, hatékonyabban és olcsóbban oldják meg a térség gazdasági problémáit, mint például egy Hollandiából idehívott tudós. — Kik támogatják önöket? — Erkölcsileg szinte minArra a kérdésre, hogy hogyan változtassák meg profiljukat a középiskolák, már árnyaltabban és megfontoltabban lehetne választ adni. Nekünk is, de főként a megfelelő szerveknek meg kell oldani az elvándorlás kérdését. Sokan ugyanis nem tudnak olyan pályát választani, amely távlatot, perspektívát adna az elkövetkező években és megélhetést nyújtana megyénkben. Mindezek azonban akkor valósulhatnának meg, ha a fejlesztések és támogatások realizálódnának mind kormány-, mind pedig térségi szinten. Fedeles Imre 228-nak közel 700 ezer forintba került mindez. Igaz, kaptunk 194 ezer forint állami tankönyvtámogatást is. Még azt is ki tudtuk gazdálkodni, hogy minden tanulónak jusson ezer forint füzetvásárlásra. A középiskolásoknak és a szakmunkásképzősöknek havi ezer forint költségtámogatást is adunk... Nagyon nagy szüksége van a falunak kiművelt emberfőkre és szakemberekre, tudásra. Palotai Újra tanulunk Szövetség az agráriskolák között
