Új Kelet, 1995. szeptember (2. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-05 / 208. szám

UJ KELET Az én portfolióm Ezen a héten Szikszói Ta­mást, a Reál-Profit Könyvelő és Adótanácsadó Kft. ügy­vezető igazgatóját kérdeztük: mibe fektetné be megtakarí­tott pénzét, milyen értékpa­pírokat vásárolna szívesen? 40% Egis-részvény 30% CA Befektetési alap 30% PILLÉR 2. Ingatlan- befektetési alap Az Egis-részvény árfolya­ma régóta stagnált, és az el­múlt héten végre elmozdult az árfolyam a mélypontjáról. Sokan várták már, hogy a kitűnő eredményekkel büsz­kélkedő gyógyszergyár rész­vényeinek árfolyama átlépje a 3000 Ft-os határt. Nos, ez megtörtént, és én még továb­bi áremelkedést látok a rész­vény piacán, ezért rövid tá­von igen jövedelmező befek­tetés a papír. A CA befektetési jegy név­értéken vásárolható. Hosszú távú befektetésnek igen elő­nyös ez az értékpapír, igen likvid, bármikor eladható névértéken, és csakúgy mint eddig, a tervek szerint a jövőben is évente két alka­lommal 15-15%-os hozamot fizet. A másik befektetési alap, a PILLÉR 2. papírjai a név­érték 38—40%-án vásárol­hatók meg. A papír lejárata 2000-ben lesz. Addig várha­tóan osztalék formájában ki­fizetik a bekerülési árat, hi­szen az eddigi tapasztalatok szerint a névérték 8%-ának A nyár végére — ahogy so­kan várták — megélénkült a forgalom a Budapesti Érték­tőzsdén. Pénteken a hivatalos tőzsdeidex 1584,11 pont volt, az előző hét végénél 60 pont­tal magasabb. A hét elején egy kisebb tételű — névérték alatti — Konzum kötés bor­zolta a kedélyeket. A ritkán forgó értékpapírra 399 Ft-on kötöttek üzletet, ami az előző kötéshez képest több mint 20%-os árfolyamcsökkenést jelent. Hét közepén már 380 Ft-ra csökkent a részvény ár­folyama. A Danubius piaca lecsendesedett, az árfolyam 1220 Ft-ig esett vissza. A Zalakerámia árfolyam­emelkedése is lelassult, de 3350 Ft-on így is az eddigi legmagasabb árfolyamát érte el. A Prímagáz papírjai ismét elérték a 3600 Ft-ot, de hét végén már ismét csak 3550 Ft-os áron kereskedtek vele. A Balaton-Fűszért részvénye­inek árfolyama csekély mér­tékben emelkedett, 3650 Ft volt a legjobb ajánlat a papír­ra. A Fotex piacán sincs nagy élénkülés, és igen csekély for­galom mellett 165—170 Ft között születtek kötések a részvényre. Az Inter-Európa Bank papírjai is tovább gyen­gélkednek, 10 100—10 200 Ft közötti sávban kötöttek rá üzletet. A nemrégiben beve­zetett részvények közül a Hajdútej papírja 2150 Ft-on forgott, a Humán árfolyama viszont ismét 1050 Ft alá csökkent. Az OTP részvénye­inek árfolyamára nem gyako­rolt nagy hatást az előző heti opció lehívása, és a hét köze­pén már ismét 1100 Ft alá megfelelő osztalékot fizettek, ami 5 év alatti megtérülést ígér. A lejáratkor viszont a papír teljes névértéke is kifi­zetésre kerül. Mind a két befektetési alap megvásárlásakor figyelembe kell venni, hogy ezek az ér­tékpapírok adó-tőkeszámlára helyezhetők, és a kamatmen­tes hitelként működő adóhi­telt igénybe lehet rájuk ven­ni. Hosszú távú, biztos befek­tetések. Két héttel ezelőtti befek­tetőnk, Buczi Miklós eredmé­nyei: Befektetése az OTP-rész- vény, és az Egis-részvénye volt. Az OTP a két héttel ezelőtti 1000 Ft-os ár fölött forog, sőt a pénteki üzletkö­tések során már a kibocsátá­si árfolyamot is elérte. Igaz, hogy ezt egy 500 ezer dara­bos kötés keretében, ami megzavarta a részvény átlag­árát. Az Egis árfolyama vi­szont óriásit emelkedett, hi­szen két hete még 2800— 2850 Ft közötti árfolyamon lehetett vásárolni, és á hét végén már 3100 Ft fölött kor­látlanul volt vevő a papírra. Egy hete Kéninger Zoltán állította össze portfolióját: Az OTP-részvény árfolya­ma az előző hetihez képest nem sokat emelkedett. A Zalakerámia — ez volt a má­sik kiválasztott részvény — árfolyama tovább erősödött, és a 3300 Ft-os árról 3350 Ft- ig emelkedett. süllyedt a bankrészvény ár­folyama. Pénteken a CA ki­bocsátási árfolyamon — 1200 Ft-on — eladott 500 000 darabot és a hét végi át­lagárat ezzel jócskán meg­emelte. A valuták árfolyamá­nak emelkedése -— vagyis a csúszó forintleértékelési po­litika — következtében ez az ár mégis alacsonyabb egy külföldi befektetőnek, mint a tényleges kibocsátási árfo­lyam. A Soproni Sörgyár részvé­nyeinek árfolyama 2300 Ft körül stabilizálódott. A hét látványos árfolyamzuhanását az előző hetek sztárpapírja, a Graboplast produkálta. Száz­ötven Ft-ot esett az árfolyam, már csak 1600 Ft-on cserélt gazdát a papír. A Pannonplast részvénye azonban tovább folytatja menetelését, és a kezdeti megtorpanás után 1600 Ft-on is kereskedtek vele a brókerek. A nemrég kárpótlási jegyért kibocsátott Pannon-Váltó Rt. részvénye­inek árfolyama 640 Ft volt. A szebb napokat is látott Pick-részvények árfolyama továbbra is stagnál, 6550 Ft- on kötöttek kis tételben üz­leteket a papírra. Igazán a két gyógyszergyár részvényének árfolyama emelkedett. A Richter szer­dán még 2200 Ft-on forgott, de pénteken már 2410 Ft-os áron is született rá kötés. Az Egis árfolyama átlépte a bű­vös 3000-es határt, sőt, pén­teken már 3150 Ft-ig emel­kedett. A kárpótlási jegy az előző heti 192 Ft-os mélypont után kicsit magához tért, és a he­tet 204 Ft-os átlagárral zárta. Gazdaság 1995. szeptember 5., kedd Kárpótlási jegy Lehetőségek, kilátások Nagyot tévedtek azok, akik 1991-ben, a kárpótlási törvény megalkotásakor csupán három évet adtak a kárpótlási jegyek piacának. Feltételezték, hogy az állami privatizáció ennyi idő alatt felszippantja a teljes kárpótlásijegy-mennyiséget. A privatizáció kisebb-nagyobb szünetekkel azóta is folyik, újabb kárpótlási jegyek kerül­nek forgalomba, de az állam nem szívesen fogadja el azo­kat. Igazából azok a kárpótoltak jártak jól, akik leghamarabb kapták kárpótlási jegyüket és gyorsan túladtak rajta. A leg­jövedelmezőbb a földvásárlás, és az önkormányzati lakások megvásárlása volt. A jegy ka­matozott, a kereslet jóval fö­lülmúlta a kínálatot, így a jegy- tulajdonosok egyre bizonytala­nabbak lettek. Végül Egyesí­tés címén 1994. december 31- ig kamatoztak a kárpótlási je­gyek, és kamatokkal növelt névértékűk azóta is 174,2 %. Legalábbis ennyi lenne, ha fel tudnák valamire használni. Kezdetben egyszerűen rész­vényre lehetett váltani a jegyet, majd az idő múlásával már az alanyi jogú kárpótoltak előnyt élveztek a jegyzések során. Később már napokig állhatták sorba minimális darabszámú részvény reményében. A KRP — Kedvezményes Részvény- vásárlási Program — még el sem indult, mikor leállították. 1994-ben a piacon megjelen­tek a kárpótlásijegy-hasznosí- tó részvénytársaságok. Ezek — az adótörvények adta lehe­tőséget kihasználva — vi­szonylag gyors megtérülési idővel kínálták részvényvásár­lási konstrukcióikat. A bárki által megvásárolható részvé­nyek vásárlásával 35 000 Ft befektetésével 3 hónap alatt 100%-os haszonhoz juthattak az adófizetők. De csak az adófizetők, hiszen személyi- jövedelemadó-csökkentési lehetőségről volt szó. A vál­tozást az 1995-ös esztendő hozta, de sajnos nem a befek­tetők javára. Az egyre szoro­sabbá húzott nadrágszíj politi­kája tovább folytatódott, meg­kurtítva a kárpótlási jegyek részvényre váltási lehetőségét, az adókedvezmények igénybe­vételét. Megjelentek ugyan év elején a befektetési szövetke­zetek, a múlt évi jegyhaszno­sítók mintájára „szövetkezeti üzletrész vásárlásával” 3 év után véglegessé váló adóked­vezményeket kínáltak, de a pénzügyi kormányzat gyorsan lépett, és az adótörvény máris változott. Ez évben az eredeti kárpótoltak számára a Pannon- Váltó Rt. részvényeinek kibo­csátása volt az egyetlen szal­maszál. Ez a részvénycsomag azonban csak 1,2 milliárd fo­rint névértékű papírból állt. A részvények kártyaelv szerinti elosztása miatt azonban egy részvényjegyző maximum 90 db részvényt jegyezhetett, ami­ért 60 000 Ft névértékű kárpót­lási jegyet és némi készpénzt kellett fizetnie. Ez pedig vaj­mi kevés. A részvényjegyzés óta pedig szinte lehetetlen bármire is fel­használni a jegyet. Kezdetben még hangzottak el ígéretek a politikusok részéről, de a piac már csak a tényeknek hisz. A napokban felröppent a hír: is­mét lesz részvényjegyzés kár­pótlási jegyért. Novemberre ígérik az Eravis Rt. részvénye­inek nyilvános forgalomba ho­zatalát. A tervek szerint a rész­vények 51 százalékát, körülbe­lül 1,5 milliárd forint névérté­kű papírt ajánlanak fel kárpót­lási jegyért. Hasonlóan a Pan­non-Váltó jegyzéshez, némi készpénzre itt is szükség lesz. Az Eravis 1992-ben alakult át részvénytársasággá. Munkás- szállókat működtető vállalat­ból alakult át, alaptőkéje indu­láskor majd 3 milliárd forint volt. Ma a társaság kétféle szál­lodaláncot üzemeltet. Négy- csillagos szállodától a munkás- szállón át az egyetemi kollé­giumig minden igényt ki­elégítő szolgáltatásokat nyújt a turisták számára. Jelenleg a társaság részvényeinek 86 szá­zaléka az ÁPV Rt. tulajdoná­ban van. Nagy kérdés, hogy a kárpó­toltak milyen cserearánnyal tudják befektetni jegyüket, va­jon hány részvény jut majd egy-egy befektetőnek, és a le­jegyzett értékpapírokat milyen árfolyamon lehet majd értéke­síteni. (A Danubius szállodalánc 1000 Ft névértékű részvényei iránt igen élénk a külföldi érdeklődés, és a cég részvénye­inek árfolyama 1220 Ft-on áll a tőzsdén. A kárpótlási jegy kamatokkal növelt névértéke miatt az Eravis részvények ár­folyama várhatóan jóval efö­lött lesz!) A felajánlott mennyiség pe­dig olyan kevés, hogy még a legnaívabb befektetők sem hi­szik el, hogy ezzel megoldó­dik a kárpótlási jegyek körüli bizonytalanság. HÍREK RÖVIDEN Újabb sikertelen részvénykibocsátás A BIOGAL sikertelen priva­tizációja után a Zalaegerszegi Ruhagyár — a ZA-KO — nyil­vános kibocsátás révén való értékesítése hiúsult meg. A 100 millió forint értékű részvény- csomag névértéken történő ki­bocsátása iránt igen szerény volt az érdeklődés, így a rész­vények a tőzsdén sem jelenhet­nek meg az elkövetkező hóna­pokban. Úgy tűnik, csak zárt körben értékesíthetők a gyár részvényei. HB WEST­MINSTER II. • Közel másfél hónapja tart a HB WESTMINSTER II. Kár­pótlásijegy Befektető Rt. rész­vényeinek jegyzése. Közel egymilliárd forint értékben je­gyeztek a részvényekből, és mivel a jegyzési időszakot szeptember 29-ig meghosszab­bították, így egyes becslések szerint akár kétmilliárd forint­nyi tőkét is összegyűjthet a tár­saság. Számítanak az önkor­mányzatok érdeklődésére is, akiknél az érdemi munka csak szeptember közepén kezdődik. Ezért a jegyzési időszak utol­só napjaiban néhány nagyobb összegű jegyzés várható. Richter Gedeon Rt eladás —még 1995-ben? Mint ismeretes, néhány hó­nappal ezelőtt az ÁPV Rt. el­adta teljes Egis részvénycso­magját. Az ÁPV Rt. az idén értékesíteni kívánja a legna­gyobb hazai gyógyszergyár, a Richter Gedeon Rt. részvénye­inek 17,5 százalékát. A jelen­legi 62,5 százalékos állami tu­lajdon — a sikeres eladás után — még mindig 45 %-os része­sedést hagy az állam kezében. A tavaly októberi nyilvános kibocsátás során külföldi be­fektetőkhöz, valamint belföldi magán- és intézményi befek­tetőkhöz 27,7 százalék került. Ennek jó része feltehetően már külföldi befektetők kezében van. Figyelembe véve a tava­lyi és a mostani kibocsátást, valamint azt, hogy a fennma­radó 45%-ból 5-5%-ot a két társadalombiztosítási önkor­mányzatnak kívánnak átadni, könnyen előfordulhat, hogy sikeres eladás esetén a Richter Gedeon Rt. még az idén több­ségi magántulajdonba kerül. MOL-privatizációs hírek Miután sikerült megegyezni a dolgozókkal az általuk je­gyezhető részvények meny- nyiségéről, magasabb sebes­ségre kapcsolt az ÁPV Rt. a MÓL Rt. privatizációjával. Kiválasztották a forgalmazó­kat. A MOL-papírokat a hazai piacon a Concorde, az OTP Bróker és a Creditanstalt Ér­tékpapír Rt. fogja eladni. Ismét eredménytelen Füszért-pályázat Már harmadik alkalommal bizonyult eredménytelennek a Balaton-Füszért privatizációs pályázata. A pályázaton az ÁPV Rt. a vállalat részvényei­nek 51 százalékát kínálta mi­nimálisan 115%-os árfolya­mon. Kilencven százalékban készpénzért, 10 százalékban kárpótlási jegyért kívánják ér­tékesíteni a részvényeket. A beérkezett két pályázat közül az egyik a bánatpénz befizeté­sének hiánya, míg a másik fe­dezethiány miatt hiúsult meg. Sokan kíváncsiak a részvény tőzsdei árfolyamának alakulá­sára, hiszen mikor májusban eredménytelennek bizonyult a privatizáció, némi megtorpa­nás után sokakat meglepő ár­emelkedést produkált a papír. Tőzsdén kívüli hírek Az elmúlt héten a tőzsdén kívüli — OTC — piacon alig mozdultak az árfolyamok. Ér­demes megemlíteni, hogy a SKÁLA-J árfolyama tovább emelkedik, márl55 %-on is keresik a részvényt. A Biogal papírjainak piacán nőtt az ár­folyamok közötti különbség. Míg egységesen 60 százalékot kínálnak a papírért, addig el­adó csak 77%-on van. A MÓL részvényeire 118%-on vannak vételi ajánlatok, míg a Matáv papírjaiért 170%-ot kínál­nak. Aukciós hírek A 3 hónapos diszkont kincs­tárjegyek aukcióján augusztus 30-án ismét csökkent az éves kötvényegyenérték-hozam. Az átlag 32,39% volt, az előző hetinél 0,14%-kal kevesebb. Creditanstalt kötvény nyil­vános forgalomba hozatala Minimum 500 millió forint össznévértékű, egyenként 10 000 Ft névértékű bemutatóra szóló kötvényt bocsát ki a CA. A 15 hónap futamidejű papír a futamidő végén egy összegben törleszti a kamatot és a tőkét. A kötvény fix kamatozású, a 15 hónapra számítva 45%, ami éves kamatos kamatra átszá­mítva 34,46%-nak felel meg. Jegyzési időszak: 1995. szep­tember 11-től 1995. október 13-ig. A jegyzés első két heté­ben a jegyzők a kötvényhez 9900 Ft-os diszkont áron jut­hatnak hozzá.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents