Új Kelet, 1995. szeptember (2. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-05 / 208. szám
4 1995. szeptember 5., kedd Külföld UJ KELET Három világvallás megszentelt helye Jeruzsálem, a 3000 éves város A világ valamennyi városa között Jeruzsálem az, amelyre az emberek a legnagyobb tisztelettel gondolnak. Nevezték a Föld középpontjának, szemének, súlypontjának, közbülső' állomásnak a föld és az ég között. Jeruzsálem rendkívüliségének és tiszteletének okai kizárólag vallási természetűek. A több ezer éves közel-keleti várost három világvallás is megszentelt helyének tekinti — a zsidóság, a kereszténység és az iszlám. Ennek ellenére újra meg újra fellobban benne a gyűlölködés és ellenségeskedés. Izraelben hétfőn kezdődik az a 15 hónapos ünnepségsorozat, amelynek keretében a zsidóság méltó módon megemlékezik Jeruzsálem 3000 éves fennállásáról. A város lakosságának egyharmadát kitevő palesztinok számára azonban a jubileum legfeljebb bosszúság forrása: ők csak „kerítésen kívülről” szemlélhetik a fényes örömünnepet. Amikor Dávid király 3000 évvel ezelőtt meghódította és az egyesített Izrael-Júda fővárosává tette a három völgy által körülölelt, megerősített kánaáni várost, az Isten jelenlétének jeleként odahozatta a Frigyládát. Dávid fia, Salamon király felépítette a templomot, s a ládát a „szentek szentjében” helyezte el. Építés és pusztítás váltogatta egymást a Templomhegyen, s formálta a zsidó történelmet századokon át. II. Nebukad- nécár, Babilónia uralkodója Krisztus előtt 587-ben feldúlta a templomot. A Frigyláda elveszett. Babiloni fogságból történt visszatérésük után Kr.e. 515-ben a zsidók ugyanazon a helyen felszentelték a második templomot. Mire ez ötszáz év alatt teljes pompájában kiépült, a zsidó vallási jelenlét véget ért Jeruzsálemben. Titus római császár hadai, a zsidó felkelést leverve, meghódították a várost, és felgyújtották a templomot. A 60 év múlva kitört újabb zsidó felkelés során Jeruzsálemet teljesen lerombolták, s romjain egy új, római város épült fel. A zsidók egykori szent helyéből mindössze egy támfal maradt a Templomhegy nyugati oldalán. A Siratófal a mai napig az imádság helye, ahová a világ minden tájáról elzarándokolnak a zsidók. Két évezred elteltével azon a földön, amely Jézus Krisztus 30 körül történt keresztrefeszítése óta minden keresztény számára szent, új korszak kezdődött. I. (Nagy) Konstantin, az első keresztény római császár idejében Krisztus keresztre feszítésének helyén, a Golgotán templomot emeltek. Az idők során kétszer lerombolt majd újra felépített Szent Sír Templomába mindmáig elzarándokolnak a keresztény hívők a világ minden tájáról. Számos további keresztény kultikus hely jött létre, a keresztények A boszniai szerbek helyeslik a Szarajevóba vezető „kék utak” megnyitását — jelentette ki vasárnap este Momcilo Krajisnik, a boszniai szerb parlament elnöke, s hozzátette: a szerbek véleménye szerint a segélyszállító útvonal megnyitásával a muzulmánok elvesztették egyik adujukat, amellyel megakadályozhatták volna a békefolyamat sikerre vitelét. A boszniai szerb hírügynökségnek adott nyilatkozatában Krajisnik hangsúlyozta: a szer- bek figyelmeztették Rupert Smith tábornokot, a Boszniában állomásozó ENSZ-erők parancsnokát, hogy a repülőteret és a boszniai fővárost összekötő utat a kéksisakosoknak kell üzemeltetniük, hogy — úgymond — elejét vegyék egy újabb tömeggyilkosságnak, amit azután a muzulmánok ismét a szerbekre hárítanának. „Nem szeretnénk, ha a szerbeket ismét az fenyegetné, ami most megtörtént Szarajevó muzulmán negyedében: a kormánycsapatok tüzet nyitottak polgári személyekre, s a szerbekre hárították a felelősséget”—hangoztatta Krajisnik. A korábbi jelentések szerint az ENSZ-erők a boszniai szerbek beleegyezése nélkül nyitották meg a segélyszállító útvonalakat. pedig többségbe kerültek a városban. Ennek a korszaknak Omar arab kalifa vetett véget 638- ban Jeruzsálem meghódításával. A Templomhegy, amelyről a legenda szerint a 632-ben elhunyt Mohammed próféta a hetedik mennyországba emelkedett Allah trónusa elé, most az iszlám szent helyévé is vált. 691-ben szentelték fel a muzulmán Sziklatemplomot, s néhány évvel később felépült a Korán egyik szava után elnevezett A1 Aksza mecset is (a szent Mekkától „legtávolabb eső”). Mindkettő máig a város legszembetűnőbb ékessége. Jeruzsálem váltakozó sorsát a következő évszázadok folyamán továbbra is a vallás határozta meg. Újra meg újra a békétlenség városává lett, amikor főként a harmadik évezred első két századában megjelentek a kereszteslovagok, hogy „felszabadítsák” a keresztény szent helyeket a mohamedán hódítók megszállása alól. A keresztes hadjáratok áldozatainak számát 750 ezerre becsülik. Ma Jeruzsálemet sokan úgy tekintik, mint legalábbis annak a lehetőségnek élő jelképét, hogy különböző vallások hívei egy helyen békében megférhetnek egymással — írja a dpa. Jeruzsálem jelenére azonban továbbra is a viszályok nyomják rá bélyegüket. „A béke városa” (ezt jelenti a város héber neve) inkább a békétlenség helye. A város 360 ezer zsidó és 140 ezer palesztin lakosa állandó feszültségben él egymás mellett. Több mint 140 ezer izraelit költöztettek a városnak azon részeiben épült lakótelepekre, amelyeket a zsidó állam a hatnapos háború során, 1967- ben foglalt el és annektált. Ahol a zsidók laknak, széles és rendezett utcákát látni, nagy számban vannak iskolák és más köz- intézmények. A legtöbb arab negyed ezzel szemben az elhanyagoltság és túlzsúfoltság képét mutatja, ott elmaradtak a beruházások, és az izraeli köz- igazgatás megtagadja az építési engedélyeket az araboktól. Az arab lakosok nem fogadják el az izraeli fennhatóságot, és bojkottálják a helyhatósági választásokat. A várost a jobboldali és vallásos izraeli politikusok koalíciója irányítja. A palesztinoknak van ugyan saját városi tanácsuk, de ennek alig van befolyása, és nincs igazi tekintélye. A főként kulturális eseményeket magában foglaló ünnepségsorozat keretében hétfőn felavatják a „Dávid városa” elnevezésű régészeti együttest, és monumentális audiovizuális műsort rendeznek. A továbbiakban koncertekre, karneválra, holland virágkiállításra, gyermekrajzoló versenyre és több más színes rendezvényre kerül sor, de lesznek történészkonferenciák is, egyebek között Dávid király szerepéről a város történetében és Jeruzsálem művészi nevezetességeiről. Új élet a halálövezetben Csernobil — a menekültek utolsó menedéke Csernobil környéke „a hazátlanok paradicsomává” válik. Miközben az 1986-os atomkatasztrófa nyomán százezrek menekültek el vagy települtek máshová a sugárfertőzött területekről, a katasztrófaövezet kihalt városkái újabban az egykori Szovjetunió polgárháborús menekültjeinek menedékhelyeivé váltak. „Természetesen félek a sugárzástól. Féltem a gyermekeimet is. De végtére is egészségügyi végzettségem van. És egyáltalán: ott, ahonnan jöttünk, még sokkal rosszabb a helyzet! ” — idézi a Reuter beszámolójában Natalja Jakov- levát, aki családjával együtt abban az erőmű körüli 30 kilométeres övezetben él, amelyet a hatóságok a rendkívül magas sugárzási értékek miatt egykor lezártak. Natalja Jakovleva egyike annak a szovjet utódállamokból származó 30 ezer menekültnek, akiket a fegyveres viszályok hontalanná tettek, és akik most a fehérorosz hatóságokhoz fordultak tartózkodási engedélyért. Reményeik szerint menekültstátust kapnak. A család eredetileg Dusan- béban (ma Biskek), Tádzsikisztán fővárosában élt, míg az ottani kormány és annak fegyveres iszlám ellenzéke között ki nem robbantak a harcok. A többi, ma Csernobil körzetében élő menekült Csecsen- földről, Azerbajdzsánból, Örményországból és Grúziából érkezett. Azt mondják, ők senkinek sem kellenek Oroszországban. De legalább fedél van a fejük fölött. Kétségbeesésük már olyan nagy, hogy még a négyzetkilométerenként 40 Curiet elérő sugárzási szint sem zavarja őket. Annál inkább a fehérorosz hatóságokat, amelyek nem sietnek a tartózkodási engedélyek kézbesítésével. Mint Alekszandr Szidorenko, a Csernobillal határos fehéroroszországi területekért felelős minszki illetékes elmondta: „A fertőzött övezetek ily módon könnyen a radioaktivitás tranzitállomásává válhatnak. A sugárzó anyagok az egész országban elterjedhetnek”. Megtalálták a Nimródot Megtalálták annak a hét személynek a holttestét, akik a hét végén az Ontario-tóba zuhant brit katonai repülőgép fedélzetén tartózkodtak — jelentette hétfőn az AP hírügynökség. A Brit Királyi Légierő (RAF) Nimrod MR-2 típusú repülőgépe szombaton egy légibemutatón vett részt a kanadai Toronto mellett. A gépet négy darabba törve lelték meg mintegy 20 méterrel a vízfelszín alatt. A legénység mind a hét tagjának a holtteste még a repülőgépben van. Egyes szemtanúk szerint a repülőgép, amely azt akarta bemutatni, hogyan képes elkerülni egy hőérzékelő rakétát, lángokat bocsátott ki, mielőtt lezuhant. Mások szerint úgy látszott, mintha a rakodótér ajtaja nyitva lett volna. A bemutatót a szerencsétlenség ellenére folytatták. Atomkísérletre várva Az új-zélandi haditengerészet egyik hajója hétfőn (helyi idő szerint) gyanús rengéseket észlelt a csendes-óceáni Mururoa-zátony térségében, amely a szeptember 1- jétől tervezett francia kísérleti atomrobbantások helyszínéül szolgál. A hajó parancsnoka az új-zélandi hírügynökségnek elmondta, a (közép-európai idő szerint) délután 17 óra 46 perckor rögzített rengések származhattak egy kísérleti atomrobbantástól is. A francia hadsereg egyik párizsi szóvivője a Reuter hírügynökség kérdésére válaszolva azonban nem tudta megerősíteni, hogy Franciaország atomrobbantást hajtott volna Végre, a hadsereg francia polinéziai egységének tájékoztatási főnöke pedig egyenesen cáfolta az atomrobbantás hírét. * * * A Greenpeace nemzetközi környezetvédő mozgalom és a francia haditengerészet közötti „tengeri csetepaté” után az egész világ arra a pillanatra vár, amikor a francia hadvezetés — az atomfegyvereket ellenző csoportok tiltakozása ellenére — megkezdi tervbe vett kísérleti nukleáris robbantásainak sorozatát. Szeptember 1 -je óta ez a pillanat bármikor eljöhet, és 1996 végéig összesen nyolc robbantást hajtanak végre (ha minden jól megy, akkor a francia hatóságok szerint csak hetet) a Csendes-óceán déli térségében. Ezt követően nemzetközi szerződés fogja tiltani az ilyen kísérleteket, s annak ratifikálására Franciaország már kötelezettséget vállalt. Cousteau kapitány, a világhírű francia óceánkutató hétfőn Jacques Chirac köz- társasági elnökhöz intézett felhívásban követelte a kísérletek lemondását, s reményét fejezte ki, hogy az államfő az utolsó pillanatban megmásítja a robbantások végrehajtásáról hozott döntését. * * * Francia kommandósok hétfőn a Csendes-óceán déli részén elfoglaltak egy újabb hajót, amely — a szeptember 1 -jétől felújítani tervezett francia kísérleti atomrobbantások ellen tiltakozva — több ízben is behatolt a robbantások helyszínéül szolgáló Mururoa korallzátony körzetébe. A Kidu elnevezésű, nyolc méter hosszú bárkát — amelyen csupán két tiltakozó tartózkodott — elvontatják a helyszínről, ahogy azt a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet két hajójával is tették múlt pénteken. A tiltakozó hajók kommandós „lerohanását” a hét végén Ausztrália és Új-Zéland is bírálta. A francia atomrobbantások felújítása ellen a helyszínen tiltakozó környezetvédőknek még nyolc hajó áll a rendelkezésére, köztük a Greenpeace szervezet Manutea nevű hajója. „Jugoszlávia halála” Jugoszlávia tragédiája Belg- rádban, haláltusája Koszovóban kezdődött — ez a következtetése annak a nagyszabású sorozatnak, amelynek sugárzását vasárnap éjjel kezdte meg a brit televízió. A BBC nemzetközi kooperációban készült, ötrészes dokumentum-eposzának első filmje a délszláv politikai közelmúlt és jelen figuráit vonultatta fel, velük elbeszéltetve a titói államszövetség összeomlásához és napjaink drámájához vezető fejleményeket. A tragédia kezdő fejezete a sorozat szerzőinek bemutatása szerint akkor következett el, amikor a nyolcvanas évek végén Slobodan Milosevic, Szerbia korabeli második embere az akkori államfő, Ivan Stam- bolic ellen bontott zászlót. Stambolic, némi öniróniával, maga fejtette ki a BBC kamerái előtt, hogy Milosevic személyével nem mások ástak neki vermet; a későbbi szerb elnököt ő választotta saját politikai jobbkezéül. Koszovóba is ő küldte Milosevicet maga helyett, amikor a helyzet kezdett forróvá válni a zömmel albánok lakta tartományban. Milosevic ezt az alkalmat ragadta meg arra, hogy megkezdje menetelését a hatalom csúcsa felé — derült ki a jelenlegi szerb államfő közvetlen munkatársainak szavaiból is. Milosevic maga — aki állítólag két évig váratta a forgatócsoportot, mielőtt hajlandó volt a kamerák elé ülni — kijelentette: Koszovóban „tűrhetetlenné vált a helyzet, hiszen a szerbeket alapvető jogaiktól fosztották meg”. A politikus közölte, hogy először a tartományban hallotta az „etnikailag tiszta” kifejezést a szerbeket üldöző albánoktól, akik „ilyenné akarták tenni lakhelyüket”. A sorozat első epizódja a továbbiakban koszovói szerb nacionalisták és albán nemzetiségű pártvezetők elbeszélése alapján rakja össze az események mozaikját. Felsejlik a kezdeményezést és a politikai hatalmat Koszovó ürügyén mind erősebb marokkal magához ragadó Slobodan Milosevic portréja, azé a Milosevicé, akinek mítosza a koszovói albán hatalomátvételről szóló, „velejéig hazug állítással” kezdődött, s Stambolic államfő eltávolításával csúcsosodott ki. Milosevic, akit magukkal ragadtak a fejlemények, ekkor lobbantotta lángra a gyújtózsinórt, s a szerbek „ezt nem csupán Koszovóban, de mindenhol csatába hívó jelnek tekintették”. A több mint két évig készült, csaknem 3 millió dollárt felemésztő sorozat következő, jövő heti epizódja a fegyveres konfliktusok kirobbanásának közvetlen előzményeit dolgozza fel, s foglalkozik a horvátországi fegyverszállítások ügyével is.
