Új Kelet, 1995. szeptember (2. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-05 / 208. szám
UJ KELET Megyénk életéből 1995. szeptember 5., kedd 3 Gazdajegyzők (30. sz. körzet) Neményi Zsolt Neményi Zsolt, a fiatalabb korosztályt képviselő gazdajegyző Debrecenben született, 38 éves, családjával jelenleg Ófehértón él. A kilenc települést számláló körzetbe Ho- dász, Jármi, Kántorjánosi, Nyírkáta, Nyírmeggyes, Nyír- parasznya, Őr, Papos és Vaja községek tartoznak. Az általános és a középiskolát Debrecenben, illetve Pallagon végezte, az utóbbit kertészei szakon. A nyíregyházi mező- gazdasági főiskolán ugyancsak kertészként szerzett diplomát 1979-ben. A továbbiakat ő maga mondja el. — A főiskolát követően pályázat útján jutottam az ófehértói Búzakalász Mgtsz-hez, ahol beosztott kertvezetőként kezdtem, majd 1987-től főkertészként dolgoztam. A termelőszövetkezetnél eltöltött 16 év sok szép feladatáról tudok beszámolni, tartalmas kapcsolatok erősítettek meg hitemben a mindennapok során. Akitől szakmailag és emberileg a legtöbbet tanultam, kaptam Szmutkó Ferenc, az ófehértói termelőszövetkezet volt főkertésze, elnökhelyettese. A téeszben százhektáros almáskertet vezettem, szakmailag az alma jelentette, jelenti számomra a legnagyobb kihívást, olyannnyira, hogy magam is az almára kívánom alapozni a majdani, tervbe vett gazdaságom. Kipróbálhattam tudásom a növénytermesztésben, az állattenyésztésben is. Nagyon jó szakembergárdánk volt. A nyíregyházi főiskolán 1989-ben áruforgalmi szak- üzemmérnöki diplomát szereztem a kétéves kurzus végén. A körzetben élők alapvetően agrárérdeklődésűek. A földminőség igen alacsony, 6- 8 AK, de előfordul még ettől is gyengébb terület (3—7 AK). Mindez meghatározza a ter- meszthetőséget, s így a jövedelmezőséget is. A legnagyobb problémát a rozs jelenti, 1670 hektáron termeltek rozsot ez évben. Ezeken a földeken erdőt kellene telepíteni, viszont azt többnyire már nem a maga hasznára ülteti az ember, hanem a gyermekének. A holnaphoz természetesen ma is kell élni, s tapasztalhatjuk, hogy ez mennyire nem könnyű. A körzetben többnyire az 1-2 hektáros gazdák a jellemzők, akik nagyon igénylik a szakmai tudást, a pályázatok ismeretét. Új ültetvények telepítésébe kevesen fognak, ennek a tőkeszegénység az oka, de az emberekben nagy a föld szeretete, az élni akarás. A körzetben hagyománya van a gyümölcstermesztésnek, főleg az alma és a meggy a meghatározó. Az utóbbinak éppen itt, Kántorjánosi- ban van a hazája. Jelentős a térség zöldség- termesztése is, elsősorban sárgarépával, káposztával és céklával foglalkoznak. Ehhez vannak helyben feldolgozóüzemek. A tisztességes piaci viszonyok megteremtésével további feldolgozóüzemekre is szükség volna a körzetben. Jelenlétük a termelői oldalt is erősítené. Az állattartási kedv csökkent az utóbbi időben, az állattenyésztés jelentősebb településeként csak Nyírpa- rasznyát tudnám említeni (szarvasmarha- és juhtenyésztés). Amikor a körzet kedvezőtlen mezőgazdasági adottságairól szólunk, mi, gazdajegyzők, azt a nagyobb egészre, a megye területére is értjük: a megye alapvetően kedvezőtlen adottságú! Az itteni földek jövedelmezősége nem vetekedhet az ország lényegesen jobb minőségű területeivel. Hosszabb távon csakis a térség kiemelt támogatása képzelhető el, enélkül kútba esett tervekről, reményekről beszéltetünk. A fogadóóráim heti ütemezése: hétfőn 8-tól 12-ig Jármi, 12-től 16-ig Őr; kedden 8-tól 12-ig Vaja; 12-től 14- ig Papos; 14-től 16-ig Nyír- parasznya; szerdán megyei értekezletek, ügyintézés; csütörtökön 8-tól 12-ig Kántorjánosi; 12-től 16-ig Hodász; pénteken 8-tól 12-ig Nyírmeggyes; 12-től 16-ig Nyírkáta. A fogadóórák a települések polgármesteri hivatalaiban vannak, de magam is azon gazdajegyzők sorába tartozom, akik a földeken, a gazdák portáján vannak szívesebben. A polgármesteri hivatalok mindennemű támogatást megadnak munkámhoz, jó kapcsolat alakult ki a működő szövetkezetek vezetőivel, ahogyan az elmondható a körzet egyetlen mezőgazdasági bizottságáról is. Sipos György vajai elnökkel jó munkakapcsolatban vagyok, teljesen nyitott az agrárkamara irányába. Igyekszem az embereket én magam megkeresni, szeretnék gazdajegyzőként a hasznukra lenni. Ehhez a megyei agrárkamarától a szükséges segítséget, feladatmuníciót mindig megkapjuk. A családról: feleségem az ófehértói általános iskolában tanít, általa nyugodt családi háttérrel rendelkezem. Két fiunk van,Zsolt hat-, Gábor négyéves. A játék az ő birodalmuk: még óvodások! Nekem a sport mellett még a parképítés a hobbim, amelyet a családi ház kertjében gyakorolhatok. Lefler György A hobbi- és sporttenyésztésé a jövő Megbélyegzett lovak Mintegy 30—35 ló várakozott fogatok elé, mögé kötve augusztus 31-én Mátészalka egyik eldugott sarkában, egy kis füves placcon. A levegőben égett szőr orrfacsaró illata (szaga) szállt, sőt, a feltámadó szél ellenére is inkább állt. Egy si- vító gázégő — vastányérnak támasztva — tucatnyi hosszú nyelű vasrudat, bélyegzőt hevített vörösre. A rudak végén számok voltak, az egyiken pedig SR jelzés. A lovak jó része nyugodtan álldogált, csak a fiatalok prüszköltek a földet kapálva. Mintha tudták volna, nekik szól ez a készülődés. Fiatal férfi jött-ment a fogatok között, majd az éppen sorra kerülő csikó nyakába az izzó bélyegzővel számokat égetett. Egy vasrudat felkap, odarohan a pácienshez, nyakához nyomja a rúd végét, mielőtt kihűlne, közben teli tüdővel fújja el a füstöt. Ezután rohan a következő bélyegzőért, mígnem kész lesz a kód. Novotni Péterrel két bélyegzés között váltottunk pár szót. — Ilyenkor, agusztus, szeptember környékén szoktuk a csikók tartós megjelölését elvégezni. A négy és kilenc hónapos kor közötti csikókat elhozza a tulajdonos a fedezte- tési állomásra, és itt tüzes vassal megjelöljük megyejellel, év-, illetve sorszámmal. Ezután nyilvántartásba kerül a csikó, ahol a saját megjelölése szerepel, a szín- és jegyleírása, ugyanígy szülei is. Innentől kezdve a ló bármikor azonosítható, és származási lap váltható rá. Maga a lótenyésztés így soron követhető, másrészt az esetleges lopás esetén a lovat egyértelműen azonosítani lehet. — Ez a rendőrségnél is nyilvántartásba kerül? — Náluk nem, csak a Magyar Lovasszövetségnél, és ha valamilyen rendőrségi ügy van, akkor hozzánk fordulnak. A soron következő ficánkoló, jó három mázsás csikóhoz egyébként sem szívesen közelítenék, de hogy még meg is bélyegzik?! A tüzes vas nem szexmasszázs, akkor hogyhogy ilyen nyugodtan tűrik? A megoldás egy óriási diótörő- höz hasonlító szerszám, a pipa, amellyel a ló orrának puha, érzékeny elejét szorítják össze. Ettől csökken az agy vérellátása. az állat pedig elkábul, nyugodtan áll, mintha Csak a füle tövét vakargatnák. Utána égy kis szünetet tart Péter, hogy folytathassuk a beszélgetést. — Pontosan melyik hivatal munkatársa vagy? — Ez elég hosszú. Létezik egy szervezet, a Magyar Lovasszövetség. Ezen belül van a tenyésztési iroda, amely egy országos hálózat. Minden megyében vagy esetenként két kis megyében egy-egy felügyelő van. Én a Magyar Lovaszövetség Tenyésztési Irodája Debreceni Kirendeltségének Szabolcs Szatmár Bereg megyei lótenyésztési felügyelője vagyok. Az országban van még a mező- hegyesi, a bajai, a nagycenki és a budapesti, ezek fogják össze a tizenkilenc megyét, és így az országban folyó lótenyésztés egy szervezeten belül összpontosul. Az iroda szolgáltatása a fedeztetésiállomás-hálózat üzemeltetése és fenntartása, ebben a megyében például 35 állomás működik ötvenegyriéhány ménnel. Nyilvántartjuk és megjelöljük az innen származó csikókat, származási lapokat állítunk ki, tenyészszemléket szervezünk, tehát a lótenyésztésnek az adminisztrációs és gyakorlati munkáját is elvégezzük. —Tenyésztésnél lehet kötelezni a gazdákat a hibás állatok tenyésztésből való kizárására? — Nem. Egy bizonyos szinten inkább szaporításról lehet beszélni, de egy magasabb szintű tenyésztés is létezik az igényesebb lótulajdonosoknál és -tenyésztőknél. Néhány évvel ezelőtt alakultak meg a fajtatenyésztő egyesületek, hasonlóképpen, mint a kutyatenyésztőknél. Ezek koordinálják a magasabb szintű tenyésztést. A megfelelő minőségű lovat a saját egyesület bélyegzőjével látják el nyeregtájon, így messziről látszik, hogy a tenyésztett állat magasabb genetikai értéket képvisel. — A rendszerváltás során újra előtérbe került a ló mint mezőgazdasági munkaeszköz. Valóban van erre igény? — Vidékenként változó. Újra elővették a lovat mint munkagépet, de az a véleményem, hogy a XX. század végén nem lehet rá alapozni. A lónak el kell foglalni saját szerepét, legyen sport- vagy hobbieszköz, valamilyen kedvtelésből tartott állat, a mezőgazdasági munkákat pedig végezzék a gépek. — Milyen fajtákat tartanak nálunk? — Szabolcs-Szatmár hagyományos lófajtája a szabolcsi és a kisbéri félvér. Ezenkívül tartják a magyar sportló nevű szin- tetikusabb, sok melegvérű fajtát ősei között tudó lovát is. Dojcsák Tibor Kiss határőr esküje A magas, szőke, katonás állású Fiúnak Kiss Gábor Ernő a teljes neve, bár ezt nem sokan tudják. Inkább csak Gabinak szólítják. Egy évvel ezelőtt érettségizett, majd annak ellenére, hogy felvették a mezőgazdasági főiskolára, inkább egy tanfolyamra jelentkezett. Miután végzett, rögtön jött a behívója. Nyírbátorban tette le szeptember 2-án a katonai esküt, és amire külön büszke, a zászlót kísérő díszszakaszba osztották be. — Vámkezelő, számítógépkezelő és külkereskedelmi ügyintézői ismereteket tanultam egy éven át. 1995 június 2- án vizsgáztam, a bevonulásom pedig augusztus 16-án történt. — A kettőnek köze van egymáshoz? — Részben, mert az iskola után munkát akartam keresni, de ebben akadályozott az, hogy még nem voltam katona. Általában mindenhová katonaviselteket keresnek. Van egy olyan szándékom is, hogy katonaság után elvégzek Pesten egy, nem is tudom pontosan, de azt hiszem, kétéves időtartamú, főiskolai szintű iskolát, és azzal .megpróbálok a Vám- és Pénzügyőrségen belül állást kapni. — Mintha továbbszolgáló lennél? — Valahogy úgy, attól függően, hogy a sorkatonaság mennyire ízlik, bírom-e a katonaélettel járó kötöttségeket. — Milyen beosztásba kerültél? — Objektumőr szakaszba helyeztek. Az őrszakasz végzi az őrséget, amelynek három fajtája van. Álló, körkörös mozgású és egy belső őrség. Ezt éppen most tanultuk. — Eltelt már néhány nap, vettél egy kis kóstolót. Hogy tetszik, amit eddig láttál? — Amit eddig láttam az oké, olyan, amilyennek elképzeltem. — Mihez kezdesz a két nap szabadsággal? — A barátnőmmel leszek, pihenek, felkeresem a barátokat, szórakozok, és amire bent nem nagyon van lehetőség, nyugodtan elszívok néhány szál cigarettát. — Akkor stílusosan: erőt, egészséget, Kiss határőr! Hamarosan átadják Mátészalkán a Kereskedők Házát, a kívülről is tetszetős új üzletközpontban többek között kis ABC, ételbár, ügyvédi iroda, divatáruüzlet és biztosító kezdi meg működését Fotó: Szamosi „Kacsa” volt... Rakamazon és a környező falvakban elterjedt a hír, a rakamazi Ber-Fer Cipőkészítő Kft. tulajdonosa és ügyvezetője, Be- regnyei Ferenc 130 millió forinttal külföldre távozott, és ismeretlen helyen tartózkodik. A gyanú alapja az lehetett, hogy a kft. pénzügyi nehézségei miatt fel- számolási eljárás alá került. Az épületet egy őrző-védő kft. emberei vigyázták, jelenleg is teljesen kihalt. Munkatársunk a hír nyomába eredvén felkereste a kft.-t, amelyet valóban zárva talált. Ezek után az ügyvezető igazgatót lakásán kereste fel. Beregnyei úr nem távozott külföldre, tehát felelősséggel kijelenthetjük, hogy a híresztelések megalapozatlanok. Palotai István
