Új Kelet, 1995. szeptember (2. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-30 / 230. szám
2 1995. szeptember 30., szombat Belföld-külföld UJ KELET nemzetközi Kitoloncolt tiltakozók A helyi francia hatóságok csütörtökön kiutasították Tahitiról David McTaggartet, a Greenpeace független környezetvédő szervezet társalapítóját, valamint Chris Robinsont, akik a francia kísérleti atomrobbantások ellen tiltakozva a szervezet hajóján, a „Vegán” kedden behatoltak a Mururoa atoll körüli tiltott övezetbe. A Reuter idézte a francia főbiztosság szóvivőjét, aki szerint a két környezetvédő akciójával megsértette a francia törvényeket. A kanadai McTaggartet repülőgépen Franciaországba szállították, ahonnan érkezése után azonnal tovább kell utaznia. Chris Robinsont közvetlenül hazájába, Ausztráliába to- loncolták. A hajón tartózkodó 21 polinéziait őrizetbe vétele után visszavitték lakóhelyére. Ukrán béketörekvés Kijev kész helyszínt biztosítani a volt Jugoszlávia területén zajló konfliktusban érintett felek és a nemzetközi szervezetek csúcstalálkozójához, amennyiben ez szükséges - ilyen értelmű javaslatot tett levélben Kijev a szerb, a horvát és a bosnyák vezetőknek. Mindezt Hennagyij Vdovenko ukrán külügyminiszter erősítette meg az ENSZ Közgyűlés ülésszakán csütörtökön elhangzott felszólalásában. Az ukrán diplomácia vezetője szerint a balkáni konfliktus rendezéséhez ki kell bővíteni az összekötőcsoportot, és új megközelítési módokat kell kidolgozni. Udovenko szorgalmazta a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság elleni gazdasági szankciók feloldását, mert azok nem érték el legfőbb céljukat, a konfliktus politikai rendezésének előmozdítását. Elfogták a terroristát A francia hatóságoknak nem sikerült elfogniuk a nyári terrorakciók eddigi egyetlen, konkrét gyanúsítottját, bár bebizonyosodott, hogy valóban a keresett algériai fiatalember, Khaled Kelkai volt az, aki szerdán Lyon közelében elmenekült az igazoltató csendőrök elől. Az ezt követő, két napon és két éjszakán át folyó hajtóvadászat nem hozott .eredményt. A hegyesTerdős vidéken majdnem nyolcszáz csendőr, több kutyás járőr és három helikopter kutatott a terrorista után, de hiába: péntek reggel az alakulatok egy részét visszavezényelték laktanyáikba, s kivonták a körzetből az ott várakozó kommandós alakulatot is. RMDSZ-elnökjelöltek A legnagyobb példányszámú bukaresti napilap, az Evenimentul Zilei szerint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) máris kijelölte azokat a személyeket, akik közül a jövő évi romániai elnökválasztásra állítandó saját jelöltjét fogja kiválasztani. Az értesülés szerint három romániai magyar vezető mellett döntött az RMDSZ: Markó Béla, Tőkés László és Frunda György az esélyesek. A bukaresti lap megjegyezi: a Romániai Magyar Szó által készített idei felmérés szerint a válaszadók többsége igennel felelt arra a kérdésre, hogy célszerű-e az RMDSZ-nek saját elnökjelöltet állítani, és a közvélemény-kutatás alapján Frunda György kapta a legnagyobb támogatást, 87 százalékot. Akadémikusok Nyíregyházán (Folytatás az 1. oldalról) Az ebéd utáni plenális ülésen — Berényi Dénes az MTA r. tagja elnökletével — több előadás is elhangzott. Prof. Halasi-Kun György, akadémikus a Columbia Egyetem (USA) tanára Kelet-Magyarország fejlesztési alapjairól, valamint a fejlődés lehetőségeiről beszélt, majd ezt követően a berlini Humboldt Egyetem profeszora — Jürgen van Bauer — tartott előadást Empirikus neveléstudomány és innováció címmel. A plenális ülés utolsó előadója prof. Balahuri Eduárd — az ungvári egyetem tanára — volt, aki a Felső-Tisza-vidék őskori etnokulturális fejlődéséről mondta el gondolatait. Késő délután a résztvevők kerekasztal-beszélgetésen vitatták meg a megye területfejlesztési koncepcióját, később megtekintették Huszár István festőművész életművi kiállítását. A napot a Nyíregyházi Zeneiskola növendékeinek műsora — Bartók és a népzene címmel — zárta. Szombaton tudományos üléssel folytatódik az eseménysorozat. Reggel Székely Gábor, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola főigazgatója, kandidátus üdvözli a tudományos ülés résztvevőit, majd Terplán Zénó, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának, a MAB elnökének felszólalása következik. A délelőtti programot a Banchieri Együttes műsora zárja. Az ülésen 148 tudományos előadás hangzik el 18 szekcióban. A résztvevők megtekintik a botanikuskertet és szakmai kirándulást is tesznek a megye történelmi helyein — így Máriapócson, Nagykállóban és Nyírbátorban. Palotay Kovács László tárgyalásai Feimmaradt a koalíció A vajdasági magyarok helyzete is szóba került azon az eszmecserén, amely Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár és Kovács László magyar külügyminiszter között zajlott le csütörtök este New Yorkban, a világszervezet központjában. A főtitkár érthetőnek nevezte a magyar aggodalmakat és törekvéseket. A délszláv válság tágabb összefüggéseit illetően Butrosz Gáli közölte, hogy az ENSZ továbbra is kész megfelelő szerepet játszani a rendezési folyamatban. Ugyanakkor üdvözlendőnek nevezte azt az elképzelést, hogy a remélt békemegállapodás ellenőrzésére nemzetközi kötelék jöjjön létre: mint jelezte, ez óriási anyagi terhet venne le a világszervezet válláról. Mindketten örömmel állapították meg, hogy tavalyi találkozójuk óta — a magyar soros elnökség ideje alatt — jelentős haladás történt az ENSZ és az EBESZ közötti együttműködésben, amely több területre is kiterjed, de a legkomolyabb eredményeket a békefenntartás területén érték el egymás támogatásában. Megállapodtak abban, hogy a két szervezet közötti magas szintű párbeszédet fenntartják. Kovács László a magyar kormány támogatásáról biztosította az ENSZ főtitkárát a világszervezet reformját illetően. A francia fél kezdeményezésére csütörtök este soron kívüli találkozó jött létre a magyar külügyminiszter és francia kollégája, Hervé de Charette között. A boszniai válság rendezésének további alapelveit rögzítő New York-i nyilatkozat nyomán ugyanis intenzív nemzetközi konzultációk kezdődtek arról, hogy mely szervezetek milyen szerepet játszhatnak a boszniai rendezésben. Franciaország — és több más EU-állam — megítélése szerint az EBESZ-re nagyon komoly küldetés vár a békefolyamatban, részint a boszniai választások előkészítésében és a feltételek megteremtésében, részint a szavazás lebonyolításában és ellenőrzésében. A mostani megbeszélésnek az volt a célja, hogy megismerjék egymás véleményét az EBESZ lehetséges szerepvállalásáról. Kovács László mint soros elnök jelezte, hogy az EBESZ kész megragadni a lehetőséget, illetve teljesíteni kötelezettségét. Az eszmecsere eredményeként közös gondolkodási folyamat indult meg: a két külügyminiszter megállapodott abban, hogy szoros kapcsolatban maradnak egymással és folytatják a konzultációkat a lehetséges mandátum részleteiről. A magyar külügyminiszter rövid megbeszélést folytatott Carl Bildttel, az Európai Uniónak a délszláv válságban közvetítő különmegbízottjával is, akivel szintén megállapodott abban, hogy folyamatosan konzultálni fognak egymással. Négyszázmillió forint a záhonyi hídra Gaál Gyula, az SZDSZ országgyűlési képviselője, a parlamenti költségvetési bizottság alelnöke tartott tegnap kora délután sajtótájékoztatót a párt nyíregyházi irodájában. Mint a politikus elmondta, az egész nyaruk azzal ment el, hogy a minisztériumokkal, a kormánnyal, a pártokkal egyeztessék az 1996-os költségvetés legfontosabb törvényeit. Szeptember végére az államháztartási törvénynek megfelelően benyújtja a kormány az elkészült anyagot. A javaslatot időben megismerte az érdekegyeztető tanács is, amire példa még nem volt az utóbbi öt esztendőben. A személyi jövedelemadót félretéve egyetértés van a koalícióban mind a költségvetés fő kérdéseiben, mind az adótörvényekben. A költségvetésben egyetlenegy függő tétel van: az önkormányzatok finanszírozása. Vitatott az öszszeg nagysága, illetve elosztási mechanizmusa. Azok a társaságok, amelyek elmaradt térségben beruházást hajtanak végre, további kedvezményt vehetnek igénybe, ami függ a beruházás nagyságától, illetve a foglalkoztatottak létszámától. Tovább folytatódik a záhonyi híd építése, mert az idei 20 millió forint után jövőre 400 millió forinttal segíti a kormány a rekonstrukciós munkát. Ez jelentős hatással lehet a kétoldalú határforgalomra. (sz. a.) Továbbra is koalíciós kormánya van Magyarországnak. Az MSZP Országos Elnöksége — csütörtöki ülésén — ugyanis támogatta a miniszterelnök előterjesztését, amely szerint Horn Gyula nem tesz olyan lépéseket, amelyek sértenék az 1994-es koalíciós megállapodást. Ez azt jelenti, hogy a kormányban sem személyi, sem struktúrabeli változás nem lesz. Erről Csintalan Sándor ügyvezető alelnök tájékoztatta az újságírókat. Csintalan elmondta azt is: Jánosi György — azért, hogy személye ne nehezítse a két párt együttműködését — visszalép a kormányzati posztra történő jelöléstől. A szocialista politikus a jövőben teljes energiával a médiatörvény előkészítésére koncentrál. Hóm Gyulának csak a Miniszterelnöki Hivatal maradt, kormányát elvették tőle. Most már mindenki számára világosan látható, hogy az SZDSZ kormányoz — értékelte a szocialisták csütörtöki döntését Giczy György, a KDNP elnöke, a párt pénteki sajtótájékoztatóján. Elmondta: egy hete még abszurdnak tűnt Szekeres Imrének az a kijelentése, hogy ha a szocialistáknak az SZDSZ és Horn Gyula között kellene választaniuk, akkor a miniszterelnök-pártelnököt választanák. Ma már reális ez a kérdésfelvetés és az is kiderült, hogy az MSZP végül az SZDSZ-t választotta — vélekedett a kereszténydemokrata politikus. Giczy véleménye szerint gyakorlatilag a Koalíciós Egyeztető Tanács is megszűnt, ami egyértelműen jelzi, hogy nincs miről egyeztetni, mert a szabaddemokraták akarata érvényesül. *** Az MDF azt a következtetést vonja le az MSZP elnökségének csütörtöki ülése után kiadott állásfoglalásából, hogy a párt vezető testületében felülkerekedtek a koalíció fenntartásának hívei, és visszakozásra késztették a miniszterelnök-pártelnököt. Ezt Herényi Károly nyilatkozta csütörtökön este az MTl-nek. A szóvivő még hozzátette, hogy az MDF-nek az a meggyőződése: ezzel még nem ért véget a koalíciós huzavona. Abban azonban reménykedik a demokrata fórum, hogy a két párt felülemelkedik a rivalizáláson, és nem veszélyezteti a jövő évi költségvetési törvény elfogadását. Végezetül elmondta: bíznak abban, hogy a két párt valóban, legalább januárig „jegeli” az egymással folytatott vitát, és végre az ország érdekét tartja szem előtt. *** Torgyán József szerint Horn Gyula látványos vereségsorozatot szenvedett azzal, hogy le kellett mondania kormányátalakítási terveiről, és ezzel megkezdődött a koalíció végnapjainak a visszaszámlálása. A kisgazda elnök az MTI kérdésére — az MSZP Országos Elnökségének ülését követően — megismételte már korábban is hangoztatott véleményét arról, hogy a koalíciós pártok szakítása azért nem következett be, mert még nem teljesültek a két párt egymással szemben támasztott elvárásai. A kisgazdák első embere utalt arra is, hogy a szabaddemokraták mindenképpen meg akarják várni a szocialisták őszi kongresszusát, mert a kormányfő esetleges leváltása kedvezőbb pozíciókat teremtene a számukra. Torgyán végül kijelentette, hogy a „szőnyeg alá söpört” koalíciós viták legkésőbb a jövő év elején ismét „kipúposodnak”. A Szabad Demokraták Szövetsége örömmel üdvözli a Magyar Szocialista Párt elnökségének állásfoglalását, mint a mostani koalíciós válság lezárását —jelentette ki újságíróknak nyilatkozva Pető Iván, az SZDSZ elnöke pénteken. A szabaddemokrata politikus úgy vélte: az állásfoglalás alkalmas arra, hogy a koalíciós pártok érdemi ügyekkel — a gazdasági és szociális kérdéseket érintő törvényekkel — foglalkozzanak. Pető Iván a továbbiakban úgy fogalmazott: a koalíciós partnerek vitájának lezárása érdekében szükség volt az MSZP vezető testületének állásfoglalására. — Mindenképpen erény, hogy ezt a lépést az MSZP megtette — hangoztatta. Végül kijelentette, hogy a jelenlegi helyzetben lenne értelme annak, hogy együttes ülést tartson a szocialista párt elnöksége és a szabaddemokraták ügyvivő testületé. Több lesz a veszélyes település? Kormányunk a napokban elfogadott rendelete megváltoztatja a települések veszélyességi besorolási szempontját. A részletekről Berényi Levente mérnök pv. ezredest, megyei polgári védelmi parancsnokot kérdeztük. — A belügyminiszter négy évvel ezelőtt szabályozta a települések békebeli veszé- lyeztettségét. Az elsődleges szempontok a nukleáris létesítmény, a vegyi anyagokat feldolgozó üzemek és az ehhez kapcsolódó szállítási csomópontok, valamint az árvízi veszélyeztettség volt. A jogszabály ezek alapján első, másod és harmadfokú veszélyeztetettségű, valamint nem sorolt településeket határozott meg. A megyében két város — Tiszavasvári és Záhony — az I. fokú, száz- huszonkilenc településünk a II. fokú és tizenhét pedig a harmadfokú sorolást kapott. Már az akkori BM-rendelet is intézkedett arról, hogy a városokat, községeket háborús veszélyeztettség szerint is rangsorolni kell. Úgy látszik az évek óta tartó délszláv válság felgyorsította a jogalkotókat. — Milyen változásokat tartalmaz a kormányrendelet? — A béke-veszélyeztetettség besorolási szempontok alapvetően nem változtak, a kritériumok azonban részletesebbek, és a kormányrendelet egy- egy fokozat esetében a védelmi követelményeket is meghatározza. Például a legveszélyesebb településeken központi vezérlésű riasztó és tájékoztató rendszert — megyénkben a már említett városokban már működnek — kiépíteni. Az ehhez szükséges pénzt majd a várhatóan még az országgyűlés által az idén elfogadásra kerülő Polgári Védelmi Törvény szabályozza és biztosítja. A veszély mértékétől függően ugyanis — a tervek szerint — „fejkvótát” kapnak védelmi költségként az önkormányzatok. Döntött a kormány a háborús veszélyeztetettség fogalmáról, amely a határtól harminc kilométerig elhelyezkedő településekre — függetlenül, hogy melyik ország a szomszéd — terjed ki. A besorolás a feltételek alapján a Belügyminisztérium dolga. Változás, hogy a jogszabály az együttes, vagy inkább összetett hatásokkal is számol. — A rendelet alapján több lesz megyénkben a magasabb veszélyeztetettségű település? —A besorolásról — a jogszabályi feltételek alapján — a polgármesterek az illetékes szakemberek bevonásával tesznek javaslatot a megyei védelmi bizottságnak véleményezésre, amelyet egy tárcaközi bizottság vizsgál felül és tesz javaslatot a Belügyminisztériumnak. BM-rende- let decemberre várható. Mostani adataink szerint az eddigi kettő helyett a megyében negyvenöt települést sorolnának I. fokú veszélyeztetettsé- gi kategóriába. KvZ
