Új Kelet, 1995. szeptember (2. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-30 / 230. szám

Megyénknek is vannak értékei A férfiak és nők akkor igazán szépek és érdeklődést keltőek, ha mosolyognak, vidámak és elégedettség, bol­dogság tükröződik róluk. A kíváncsiság mechanizmusa ha­sonlóan működik egy-egy üzlet, befektetési lehetőség vagy egy régió megismerését illetően. A külföldön és az ország és különböző témákra kon­UJ KELET más területén élő emberek homályos és sokszor nem va­lós képet alkotnak megyénk­ről. Az eddigiekben nem volt olyan eszközünk, amellyel rácáfolhattunk volna ezen feltételezésekre. A Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei Fej­lesztési Közalapítvány a PHARE-program által finan­szírozott Kísérleti Program Alapjából támogatta egy me­gyei promóciós kiadvány el­készítését, amelynek szakmai koordinációját a megyei fej­lesztési ügynökség végezte, együttműködve a pályázat útján kiválasztásra került PRIMOM Lancashire Ta­nácsadó Kft.-vei, amely a projektmenedzseri feladato­kat látja el. —A kiadvány készítésekor mit tartottak a legfontosabb szempontnak? — kérdeztük Busák Zoltánt, a PRIMOM Lancashire Kft. tanácsadóját. — Mindeddig nem volt a megyének olyan reprezenta­tív kivitelű, színes kiadványa, mely a megye gazdaságát, a megye gazdasága által kínált lehetőségeket mutatta be. Célként tűztük ki, hogy olyan kiadványt készítsünk, amely reprezentatív kivitelű és po­zitív képet közvetít a me­gyéről. Alkalmas régiómar­keting célokra való felhasz­nálásra, a megye iránti ér­deklődés felkeltésére, és ké­pes hatékonyan informálni a megyébe érkező, illetve a megye iránt érdeklődő üzlet­embereket. Egy-egy külföldi tanulmányi vagy üzleti út so­rán nem volt alkalmas kiad­ványunk, hogy a komoly érdeklődők számára be tud­juk mutatni Szabolcs-Szat- már-Bereg megyét. — Milyen a kiadvány tar­talma? — Mindenekelőtt pozitív kicsengésű és érdeklődést keltő. Formátuma kétszár- nyú, színes borítóval ellátott, centráló részanyagokat tartal­maz. A Magyarországot, az ország gazdaságát, illetve a befektetési környezetet be­mutató fejezetet magam ír­tam. Az általános megyei bemutatkozó anyagot ifj. Kézy Béla, a megyei fejlesz­tési ügynökség munkatársa, a mezőgazdaságról és élelmi­szeriparról, annak fejlesztési elképzeléseiről szólót dr. Galó Miklós, a mezőgaz­dasági főiskola tanára készí­tette, míg a pénzügyi háttér, a banki infrastruktúra anya­gát dr. Filep Gyula írta. A megyei kis- és középvállal­kozásokat, valamint a priva­tizációs folyamatot Szabó Attila, a PRIMOM Vállal­kozásélénkítő Alapítvány oktatási és marketingigazga­tója, a képzési hátteret, a ku­tatást, az átképzésekről szó­ló fejezetet Kakukné Katona Agnes és az ipar, a kereske­delem, az infrastuktúra és az egyéb szolgáltatások, a határ- mentiségből fakadó lehe­tőségeket dr. Hajnal Béla, a statisztikai hivatal vezetője mutatta be. A fotókat Bozsó Katalin készítette. Színvona­las és minőségi munkára tö­rekedtünk, a megírt fejezete­ket más szakemberekkel is egyeztettük, a németre és an­golra fordítást pedig idegen nyelvű lektorokkal végeztet­tük. — Mikorra várható a kiad­vány megjelentetése? — Jelenleg nyomdai kivi­telezés alatt áll, a befejezés előreláthatóan október végén lesz. A kiadvány megjelené­sével — reményeink szerint — alkalom nyílik arra, hogy a külföldön és az ország más területén élő emberek úgy érezzék, érdemes ebbe a me­gyébe eljönni, hiszen itt al­kalom nyílik pihenésre, szó­rakozásra, vállalkozás létre­hozására és üzleti befekteté­sekre. Kozma Ibolya Több az embercsempész Megyénk életéből 1995. szeptember 30., szombat 3 Gabona, burgonya, alma, dohány Jó termés — rossz kihasználtság A határőrség első kilenc hónapjának fontosabb mutató­iról Krisán Attila ezredes sajtó- szóvivőtől kértünk tájékozta­tást. — Határőreink szeptember végéig 80 millió utast ellen­őriztek az átkelőhelyeken, 2750 magyar és külföldi akar­ta hamis úti okmányokkal át­lépni az államhatárt — mond­ta Krisán Attila. — Egyre töb­ben próbálnak lopott autót ki­vinni az országból, eddig há­romszázötvenet tartóztattak fel az átkelőhelyeken. (Tavaly egész évben 385 darab volt.) A beutazási feltételek hiánya miatt a határátkelőhelyeken negyedmillió személyt irányí­tottunk vissza, döntő többsé­gük ukrán és román volt. Az államhatáron elkövetett jogellenes cselekmények szá­ma majd tizenhétezer volt, en­nek felét követték el a zöldha­táron, illetve felét a határ­ntkelnhel veken Tiltott határátlépés miatt a határőrség több mint hatezer személlyel szemben járt el, nagy részük Ausztria, Szlová­kia és Szlovénia felé kísérelte meg az illegális határátlépést. Magyarországra 1663-an ér­keztek, őket a határőrök elfog­ták, és közülük 932 személyt 24 órán belül visszaadtak a szomszéd országok hatóságai­nak (úgynevezett rövid utas átadás). A határőrök feltartóztattak 177 embercsempészt, 131 határsértő-segítőt, 38 személy akart fegyvert vagy robbanó­anyagot Magyarországra csempészni. Száztizenkilenc, bűncselekmény miatt körözött személyt fogtunk el, akik kö­zül 23-an a zöldhatáron, 96-an a határátkelőhelyeken akarták az országot elhagyni. KvZ A megyei földművelésügyi hivatal vezetőjétől átfogó ké­pet kaptunk a növények ak­tuális terméseredményeiről, értékesítési lehetőségeikről, a piaci viszonyokról. * A megyei földművelésügyi hivatal munkatársai jó közepes termést regisztráltak az idén. Szénégető László hivatalvezető elmondta, hogy a gabonafélék számára az időjárás igen ked­vező volt, minőségűre sem le­het panasz. Egyedül a június végi légköri aszály okozott néhány helyen hektáronként négy-öt mázsás veszteséget. Még jobb termést érhettek vol­na el, ha a talajok tápanyag­készlete nem csökken jelen­tősen, az utóbbi tíz évben ugyanis folyamatosan több energiát veszünk ki a talajból, mint amennyit visszajuttatunk. Az országban meglévő érté­kesítési problémákat egyrészt az okozza, hogy egy bizonyos érdekcsoport az év elejétől kezdve óriási termésről és a piac hiányáról nyilatkozik a sajtóban, és ezeket hallva a termelők teljesen elbizonytala­nodnak. Figyelembe kellett volna venni a földművelésügyi hivatalok arra vonatkozó jelzé­seit, hogy március közepétől a gabona világpiaci ára folyama­tosan emelkedik. Chicagóban — a világ legfontosabb ga­bonatőzsdéjén — 140-ről 170 dollár fölé emelkedett a búza ára, csakúgy, mint az ugyan­csak fontos rotterdami tőzsdén. Ezek az ármozgások törvény­szerűen hatással vannak a ma­gyar piacra is. A közös piaci országokban a korábbi évek túltermelése miatt nagyon visszavették a termelést, de friss információ, hogy döntés született a gabonafélék tér­Közös gondok A gazdasági élet szerep­lőihez hasonlóan a szak- szervezetek is nyitottak a határ menti kapcsolatok kialakításában. Ezúttal Nyíregyháza adott otthont a „szomszé­dos” megyék hármas nem­zetközi találkozójának szeptember 29-én, a Szak- szervezetek Házában. Az MSZOSZ megyei képvise­lete meghívására Karol Ivan Ivanovics vezetésével Ukrajna Kárpátontúli Te­rületi Szakszervezeti Ta­nácsa és Secan loan veze­tésével a Romániai Szabad Szakszervezetek (AJSL) delegációja vett részt azon a közös programon, ame­lyen azonos gondokat vi­tattak meg. — A hasonló jellegű tár­sadalmi-gazdasági folya­matok, munkavállalói ér­dekek megkövetelik egy­más tevékenységének mé­lyebb megismerését, a rendszeres konzultáció­kat. Igényként fogalmazó­dott meg a szakértői szin­tű együttműködés szüksé­gessége — tájékoztatta la­punkat Vaskó Mihály, az MSZOSZ megyei kép­viseletvezetője. (i- gy-) mőterületének növeléséről. Az lenne tehát a szerencsés, ha a termelők nem igyekeznének kétségbeesetten megszabadul­ni a terménytől, hanem meg­próbálnák betárolni, ki kelle­ne várniuk a kedvezőbb felvá­sárlási árakat. A hivatalvezető elmondta, hogy szomorúan lát­ta az apagyi rozstermelők de­monstrációját akkor, mikor a termény jórészt még le sem volt aratva, és tudta, hogy az év vége felé valahol kilencszáz forint körül fognak állni a fel- vásárlási árak. A megye orszá­gon belüli elhelyezkedéséből adódó hátrány, hogy az eddigi keleti piacra irányuló kereske­delmet háttérbe szorította a rijekai kikötőn át az afrikai országokba történő szállítás. Sajnos későn jöttek rá, hogy a FÁK országaiban és a közös piaci államokban is kevesebb gabona termett. Egy mondatban összefoglal­va: viszonylag jó termés volt a megyében, mégis rosszul jár­tak a termelők. ** A tavalyi évhez képest 15 százalékkal több burgonya ter­Október 2-ig tekinthetik még meg az érdeklődők a nyír­egyházi Városi Galériában Huszár István festőművész ki­állítását, amely szép látogatott­ságnak örvend — tudtuk meg Pankotai István megbízott igazgatótól. A soron következő Bronz háromszög című gyűj­teményes kiállítás megnyitója 1995. október 6-án, 15 órakor lesz a Városi Galériában. „A kiállítás, aminek a szer­vezők a kissé titokzatos Bronz háromszög nevet adták, nem kíván rejtélybe burkolózni. Tóth Sándor: Westsik Vilmos Ebben az esetben a bronz há­romszög a fiktív összekötő­vonal a három fontos éremmű­vészeti központ tevékenysége között, és az egyik legrégebbi öntőtechnika, a viaszveszejté­cpc Ác q hrMnnl'fArtn'Í7Óc infpn_ mett a megyében, belső ellá­tási problémára országos szin­ten sem kell számítani. Az év első felében közismer­ten nagyon kedvező időjárás volt, a búza aratása előtt megkezdődő aszály miatt azonban a jól sikerült első kö­tések után már csak kisebb gumók fejlődtek. Egyértelműen bebizonyo­sodott, hogy aki nem forgalma­zásra engedélyezett vetőgumót alkalmazott, annak rengeteg apró burgonya termett a föld­jében. A piacon várhatóan megjelenik majd a nagyon szép, jó minőségű burgonya magas áron, és a kisebb mére­tű, apróbb frakció — természe­tesen olcsóbban. Burgonyahiány tehát nem várható. Az infláció miatt nyil­vánvalóan emelkedni fognak az árak, és éz á fogyasztót kedvezőtlenül érinti, de a krumpli talán még így is meg­fizethető marad. Már minden kétséget kizáró­an látszik, hogy almából ala­csony terméshozam várható nemcsak a megyében, hanem zív fejlődési helyei között. A háromszög topográfiai csúcsai azonosak ezekkel a helységek­kel: Nyíregyháza-Sóstó (Ma­gyarország), Körmöcbánya (Szlovákia), Uherské Hradisté (Cseh Köztársaság). A nemzet­közi szakmai körökben ezek a helyek úgy ismertek, mint az öntött érem és kisplasztika, Körmöcbánya esetében pedig az öntött és a vert érem szim­póziumainak székhelye. A kiállított alkotások a há­rom rokon szimpózium ered­ményeit illesztik egy közös kiállítási gyűjteménybe, amit egymás után mutat be Kör­möcbánya, Nyíregyháza s majd ezt követően Uherské Sebestyén Sándor: Nevelő munkáért II. Hradisté. A nézők 150 részt­\re*\rr\ mn\/AC7 VÄ7pI Kotc707 al_ az egész országban. A megyei almásokban több milliárdos kárt okozott a fagy. A termelők egyelőre kivárnak, még kevés almát vittek el a feldolgozók és a kereskedők. A léalma ára már 28—29 forint körül van, de azt is tudni kell, hogy a fel­dolgozók által megvásárolt külföldi almák nagy mennyi­sége még nem érkezett az or­szágba... A dohány termőterületének több mint tíz éve tartó csökke­nése, sajnos idén sem állt meg, de a tavalyinál szerencsére jobb a hozam. Igazából csak azok a termelők értek el jobb termésátlagot, akik öntöztek, kizárólag így lehet garantálni a növény által igényelt magas páratartalmú klímát, ami ezen az egyébként is száraz éghaj­latú vidéken nagyon hiányzik. Mindenképpen tovább kell fej­leszteni az öntözőrendsze­reket. Annak ellenére, hogy állami támogatással számos termelő vásárolt öntöző- berendezést nagy részük nem kellőképpen hasznosította eze­ket. A dohánytermesztés nagyon feszes technológiát igényel. Erős palántákat kell időben el­ültetni, és ezeket meg is kell védeni, az öntözéses gazdálko­dás jóval erősebb növényvé­delmet igényel. Ha a követelményeknek ele­get teszünk, jóvál két ttínna feletti terméshozamot' is elér-' hetünk A dohány területén piaci problémák nincsenek, de a termelők számára jobbak is lehetnének a jövedelmezőségi viszonyok. Vasas László kotásával ismerkedhetnek meg. A kiállított alkotások ke­letkezési ideje két évtizedet ível át (1974—1994)” — ol­vasható a kiállítást bemutató angol nyelvű katalógusban, amelyhez betétként a saját nyelvű ismertető segít az eliga­zodásban. Ritka alkalom a kölcsönös szembesítésre az éremművé­szet képviselői és a kisplaszti­kát alkotók között; akik a szervező államokat képvisel­ték és akik az elmúlt években meghívást kaptak, legtöbbször Közép- és Közép-Kelet-Euró- pából (Lengyelország, a volt NDK és a volt Szovjetunió, Bulgária, Románia), és ritkáb­ban más államokból (Finnor­szág, Anglia, Hollandia, Kana­da, Uj-Zéland). Egyben jó lehetőséget ad egy általáno­sabb értékelésre a szobrászat speciális műfajának jelenéről és jövőjéről. Ugyanakkor — ahogyan Pankotai István som­mázta: — a három ország együttes kiállítása példaként is szolgál: a művészet már meg­találta azt a közös nyelvét, amelyen a politika még csak dadogni képes. Lefler György Fotó: Bozsó Kati Bronz háromszög Gyűjteményes kiállítás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents