Új Kelet, 1995. szeptember (2. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-18 / 219. szám

4 1995. szeptember 18., hétfő Külföld—belföld UJ KELET / Jelcin: arccal a FÁK felé TOTO-eredmények A Totó 37. játékhetén szereplő mérkőzések eredményei: 1. Győr—Stadler FC 2-2 X 2. Parmalat FC—Csepel 1-3 2 3. Dortmund—VfB Stuttgart 6-3 1 4. Freiburg—Bremen 0-1 2 5. 1860 München—l.FCKöln 2-1 1 6. Atalanta—Napoli 1-3 2 7. Bari—Lazio . 3-3 X 8. Fiorentina—Cagliari 3-1. 1 9. Internazionale—Piacenza 0-0 X 10. Juventus—Vicenza . 1-0 1 11. Padova—Torino 1-1 X 12. Sampdoria —Parma 3-0 1 13. Udinese—Cremonese 3-2 1 Pluszmérkőzés: 14. Békéscsaba—MTK 3-1 1 Az EU-csatlakozás létszükséglet A NATO boszniai légicsa­pásai,tilletve az észak-atlanti szövetség tervezett kiszélesíté­se miatt a FAK-on alapuló ka­tonai tömb létrehozásával fenyegetőző Borisz Jelcin orosz elnök a hét végén rende­letet hozott az Államközösség országaival kialakítandó orosz „stratégiai irányvonalról”. Az elnöki ukáz egyebek közt kimondja, hogy erősíteni kell Oroszország vezető szerepét a posztszovjet térségben, és cé­lul tűzi ki „a kollektív bizton­sági rendszer létrehozását”. Jelcin rendeletében hangsú­lyozta, hogy Moszkva FAK- politikájának célja egy gazda­ságilag és politikailag integrált államközösség létrehozása, amely „méltó helyre tarthat igényt” a világban. — A FAK-beli partnerekkel a kapcsolatokat alakítva abból kell kiindulni, hogy ne érje kár Oroszország érdekeit — szö­gezte le az orosz államfő. A FÁK-országok irányában követendő moszkvai politika elé négy fő feladatot állított az orosz elnök: — Biztosítani kell a megfelelő stablitást annak minden vonatkozásában, így politikai, katonai, gazdasági, Alkotmánysértőnek és disz­kriminatívnak tartja a kárpót­lási törvénynek a kormány ál­tal beterjesztett módosítását a KDNP Országos Elnöksége, mivel a javaslat nem tekinti kárpótlásra jogosultnak a II. világháború után munkaszol­gálatot teljesített személyeket — jelentette ki Hasznos Mik­lós országgyűlési képviselő, a testület szombati ülésének szü­netében tartott sajtótájékozta­tón. Az elnökség nyilatkozatban is tiltakozik a baloldali dikta­túra áldozatainak hátrányos megkülönböztetése, a Rákosi- rendszerben 1951 és 1956 kö­zött munkaszolgálatra hurcol­tak kárpótlásból való kizárása ellen. Követelik: ezen a téren 1939 és 1989 között minden politikai sérelem essen azonos elbírálás alá. A testület ke­mény szavakkal marasztalta el a kormánynak az Alkotmány- bíróság döntésével kapcsolatos nyilatkozatát — közölte Fü- zessy Tibor ügyvezető elnök. Példátlannak tartják, hogy a kabinet hivatalosan állást fog­laljon az alkotmánybírák íté­letével szemben. Füzessy le­szögezte: amennyiben a kor­Az RMDSZ szombati tá­jékoztatása szerint a románi­ai magyar nyelvű oktatást sok tekintetben korlátozó új oktatási törvény ellen tilta­kozó tíz erdélyi magyar fia­tal kerékpáros karavánja, út­ban Strasbourg felé, péntek este 254 kilométeres szakasz megtétele után Münchenbe érkezett. Útközben számos helyi önkormányzat képviselőivel találkoztak, ismertették gondjaikat, céljaikat, tiltako­humanitárius, illetve jogi té­ren. — Hozzá kell járulni ah­hoz, hogy politikailag és gaz­daságilag szilárd államokká váljanak a FÁK országai, ame­lyek „baráti politikát foly­tatnak” Oroszország irányá­ban. — Meg kell erősíteni Oro­szországot a posztszovjet tér­ségben kialakítandó, új állam­közi gazdasági és politikai kap­csolatrendszer vezető ereje­ként. — Erősíteni kell a FÁK- on belüli integrációs folyama­tokat. Biztonsági téren az el­nöki ukáz célul tűzi ki a „kol­lektív biztonsági rendszer” ki­alakítását az erről szóló, 1992. május 15-i szerződés és a két­oldalú egyezmények alapján. Jelcin rendeletében elő­irányozza a védelmi megálla­podások következetes megva­lósítását. Megállapodások alapján a katonai infrastruktú­ra megőrzését, támaszpontok létesítését szorgalmazza, a FÁK-on belüli orosz támasz­pontok jogállásának, illetve a FÁK országaiban állomásozó orosz katonák státusának pon­tos behatárolásával. Oroszország el kívánja érni, hogy a FÁK országai teljesít­mányzat kétségbe vonja azt a kötelezettségét, hogy mozgás­tere csak az alkotmányosság határáig terjed, akkor kérdéses, hogy folytathatók-e az ellen­zékkel megkezdett megbeszé­lései. A KDNP Országos Elnöksé­gének nyilatkozata úgy fogal­maz: a párt a jövőben csak ak­kor vesz részt a miniszterelnök által kezdeményezett tárgyalá­sokon, ha a kormány nem tá­madja többet az alkotmányos alapintézményeket. Füzessy beszámolt a testületnek a pén­teki ötpárti tárgyalásokkal kap­csolatos véleményéről is. El­mondta: jóváhagyták a keresz­ténydemokrata küldöttségnek a megbeszélésen képviselt állsápontját, és különösen fon­tosnak ítélték a médiatörvény előkészítéséről, valamint a tár­sadalmi szervezetek ingatlan­ügyeinek rendezéséről szüle­tett megállapodást. Ugyanak­kor hangsúlyozta: továbbra sem tekintik megfelelő tárgya­lási alapnak a kabinet által ko­rábban beterjesztett médiatör­vény-javaslatot, mivel ők tel­jesen más koncepció alapján képzelik el a jogszabályt. zásuk okát. Münchenben a katolikus misszió épületében fogadta őket Merka János lel­kész és több müncheni ma­gyar fiatal. A fiatalok hétfőn az Európa Tanácsban át kí­vánják nyújtani a romániai kisebbségi oktatásra vonatko­zó, csaknem félmillió aláírás­sal támogatott tervezetét. Ezt az 1994 őszén benyújtott ál­lampolgári kezdeményezést mindeddig nem tűzte napi­rendjére a román törvényho­zás. sék azt a kötelezettségvállalá­sukat, hogy nem vesznek részt egyetlen olyan szövetségben, vagy tömbben sem, amely va­lamelyikük ellen irányul. Jel­cin szerint Oroszország nem­zeti érdeke, illetve a FÁK-or­szágok érdeke az államközös­ség határainak megbízható vé­delme, amely „közös ügy, és közös erővel oldandó meg”. Jelcin ukáza értelmében fej­leszteni kell az államközössé­gi titkosszolgálatok együttmű­ködését, mindenek előtt, hogy külföldi országok ne használ­hassák a FÁK területét „Orosz­ország érdekeivel ellentétes,, célokra. Jelcin javasolja, hogy a FÁK-beli partnerek a nem­zetközi problémákkal kapcso­latban dolgozzanak ki közös álláspontot, illetve hangolják össze nemzetközi fellépésüket. Közös erőfeszítéseket szorgal­mazott annak érdekében, hogy a FÁK befolyásos regionális szervezetté váljon. Jelcin sze­rint a fő erőfeszítéseket az ENSZ-ben, illetve az EBESZ- ben képviselt egyeztetett FÁK- álláspont mellett a NATO-hoz, az EU-hoz, valamint az Euró­pa Tanácshoz fűződő egyezte­II. János Pál pápa, aki szombaton érkezett első dél­afrikai látogatására, a re­pülőgépből kiszállva megcsó­kolta az ország földjét. Ezt a földet egy kosárban nyújtotta át neki egy fekete, egy fehér, egy ázsiai és egy színes bőrű fiatal, akik a „szivárványnem­zet” etnikai csoportjait képvi­selték. A pápa ezután üdvözölte a fogadására megjelent Nelson Mandela államfőt, a köszön­tésére érkezett más hivatalos személyeket, egyházi veze­tőket és a tömeget. Az egy­házfő üdvözlőbeszédében, amelyet az AP hírügynökség idézett, hangsúlyozta: „új” Dél-Afrikába érkezett, amely elkötelezte magát az állam­polgárai közötti megbékélés és harmónia politikája mel­lett, egyúttal méltatta Mande­la szerepét ezekben a válto­zásokban. Mandela válaszában nagy rirnmmel üdvözölte a kafolí­tett viszony kidolgozására kell összpontosítani. Moszkvai megfigyelők szerint Jelcin ren­deleté egyértelmű jelzés arra, hogy Moszkva az élesen ellen­zett boszniai NATO-akciók után, illetve a NATO-bővítésre vonatkozó tervek közepette az eddigi laza államszövetség erősítésével próbálja súlyát növelni a Nyugattal szemben. Erre utalt az is, hogy az orosz vezetők sorra járják az állam­közösség országait, megpró­bálva azokat megnyerni a moszkvai terveknek. Viktor Csernomirgyin kor­mányfő Grúziában katonai tá­maszpontok létesítéséről álla­podott meg pénteken, majd Kazahsztánban tett látogatást. Csernomirgyin a jövő héten Minszkbe készül, ahol találko­zik az Oroszországgal való szorosabb integrációt meg­hirdető Alekszandr Lukasenko elnökkel. Andrej Kozirev kül­ügyminiszter minszki kollégá­jával találkozott a héten, és az elkövetkező napokban Tád­zsikisztánba és Üzbegisztánba látogat, amelyeket Moszkva valószínűleg szintén könnyen meg tud nyerni a szorosabb együttműködésnek. kus egyházfőt, hangsúlyozva: erre mostanáig azért nem ke­rült sor, mert a pápa irtózott az apartheid rendszerétől, amely­ben lenézték, alacsonyabb- rendűnek tartották Isten gyer­mekeit. Most egy szabad ál­lamban üdvözöljük Önt, ahol tiszteletben tartják az emberi jogokat és a vallásszabadságot — hangsúlyozta Mandela. Mint a Reuter emlékeztet, a pápa 1988-ban egyszer már dél-afrikai területre lépett: gépe akkor rossz időjárási vi­szonyok miatt kényszerleszál­lást hajtott végre. A repülőtéri fogadás uán II. János Pál és Nelson Mandela Pretoriába in­dult, ahol sor kerül kettejük magánjellegű megbeszélésére. II. János Pál érkezését kisebb incidens zavarta meg: három tüntető elítélte a katolikus ta­nokat, hangoztatva, hogy egye­dül Jézus Krisztus és nem a pápa az, aki közvetíthet Isten és ember főzött. Magyarország 1999. január 1-jén, legkésőbb azonban 2000-re az Európai Unió tagja lesz — idézi a bécsi Die Pres­se Dunai Imre ipari és keres­kedelmi minisztert. Dunai abból az alkalomból nyilatkozott Erich Hoornnak, a Die Presse gazdasági ro­vatvezetőjének, hogy kedden kezdődő bécsi látogatásán új kétoldalú gazdasági megálla-: podást ír alá, erre Ausztria EU- belépése miatt van szükség. Az EU-tagság Magyarország szá­mára létszükséglet, hiszen kül­kereskedelmének 65 százalé­kát az Európai Unióval bonyo­lítja le -ez az arány 1990-ben még csak 40 százalék volt, és az irányzat továbbra is emelkedő. Dunai arról is be­szélt, hogy a csatlakozási tár­gyalásokat 1997 elején -— a jelentkezőkkel külön-külön -r- meg lehetne kezdeni. Mint mondotta, Magyarország nem fog nagyobb problémát jelen­teni az uniónak, mint annak idején Portugália és Spanyol- ország. — Amikor mi belépünk az unióba, az már mindenképpen egészen más közösség lesz — idézi a lap Dunait, aki olyan nagy reformokra utalt e meg­jegyzésével, mint a valutaunió. Erich Hoorn ehhez hozzáteszi, hogy Magyarország — a cseh Vaclav Klaustól eltérően — nem sürgeti az EU reformját. Dunai véleménye szerint Ausztria EU-csatlakozásából Magyarország számára nem adódtak problémák, a határfor­galom gondjai megoldódnak a külön az EU-polgároknak, a magyaroknak illetve az e ka­tegóriákba nem sorolhatóknak létesítendő sávokkal. A miniszter beszélt arról, hogy Magyarországon immár három éve folyamatban van a törvények EU-harmonizációja. Példaként a vámeljárásokat hozta fel: ezeket 1995. január 1 -jétől hozzáigazították az EU­előírásokhoz. Másrészt Ma­gyarországon tanulmányozzák a propagandakampány osztrák tapasztalatait is. A magyarok véleménye az EU-ról jelenleg ambivalens, alig érdeklődnek iránta, mert van elég más gazdasági prob­léma — vélekedik Dunai. Ezért a kormány szeretné meg­mutatni, hogy milyen lehe­tőséget kínál a közösség Ma­gyarország s'zámárá. A minisz­ter hangsúlyozta Ausztria jelentőségét Magyarország szempontjából, és aggodalmát fejezte ki a kereskedelmi mér­leg deficitje miatt. A mérleghiány tavaly 600 millió dollár volt, négy év alatt 2 milliárd halmozódott fel, s kiegyenlítődött az agrárkeres­kedelem mérlege is, amely pedig 1990-ben még 1:4 volt Magyarország javára. Ausztria — Németország és az Egyesült Államok után — a legfonto­sabb magyarországi beruházó — mondta és támasztotta alá adatokkal a miniszter. Arról a körülményről, hogy míg ko­rábban Magyarország volt a gazdasági reformok és a piac- gazdaság „mintagyereke”, ma viszont inkább Csehországot, Lengyelországot és Szlovéni­át emlegetik így, Dunai úgy vélekedik, hogy ez inkább csak reklám kérdése. Magyarország továbbra is a keletre beruházók első számú célországa, az 50 legnagyobb multi közül 37 már létesített itt gyárat, kilencmil- liárd dollár, azaz a keleti be­ruházások 60 százaléka jutott Magyarországra. Az OECD legutóbbi értékelésével Dunai egyetért, bár hozzáteszi: az fél évvel ezelőtti adatokon alapul. Azóta javult a gazdaság hely­zete — amit a lap külön grafi­konnal is ábrázol. E javulás alapja a takarékossági csomag — idézi a lap Dunait. A cikk kitér a takarékossági csomaggal szembeni ellenér­zésekre, a tűzoltók és a diákok tiltakozására. KDNP -elnökségi ülés Amerikai túsz Moszkvában Az orosz és az amerikai nagykövetség biztonsági ügynökei letartóztattak két férfit, akik túszul ejtettek egy amerikai állampolgárt, és 40 ezer dollár váltságdíjat köve­teltek tőle — jelentette szombaton az AP az orosz belügyminisztériumra hivat­kozva. Az Interfax által ismerteti minisztériumi közlemény szerint egy moszkvai szék­helyű amerikai vállalat egyik női alkalmazottját rabolták el, akinek a személyazo­nosságát nem hozták nyilvá­nosságra. Az emberrablókat pénteken, a váltságdíj átvéte­lekor tartóztatták le az orosz biztonsági szolgálat, illetve az amerikai nagykövetség biztonsági emberei. További részleteket nem hoztak nyilvánosságra. Az AP emlékeztet, hogy az orosz hatóságok továbbra is nyo­moznak a moszkvai amerikai diplomáciai képviselet ellen szerdán elkövetett merénylet tettesei után. A pápa Dél-Afrikában Kerékpárkaraván

Next

/
Thumbnails
Contents