Új Kelet, 1995. szeptember (2. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-18 / 219. szám

2 1995. szeptember 18., hétfő Belföld-külföld UJ KELET nemzetközi Tüntetés Moszkvában Több százan tüntettek vasárnap az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége előtt a boszniai szerbek ellen vég­rehajtott NATO-légitámadások miatt. A tüntetésen a naci­onalista „Szláv Testvériség”, valamint a szélsőjobboldali Orosz Nemzeti Egység (RNE) hívei mellett ott voltak a szélsőbaloldali „Dolgozó Oroszország” nevű mozgalom tagjai is. A mozgalom vezetője, Viktor Anpilov beszédében követelte a bombázások leállítását, és éles hangú kirohaná­sokat intézett a jelenlegi orosz vezetés, illetve annak balká­ni politikája ellen. Terroristák Algériában Fegyveres szélsőségesek törtek rá Algériában egy alvó falura, és 15 személyt — köztük négy gyermeket — lemé­szároltak. Az AFP szerint a vérengzésről szemtanúk vasár­nap számoltak be. A eset Algírtól 150 kilométerre keletre történt. A Bukran nevű faluba puskákkal, pisztolyokkal fel­fegyverzett 50 főnyi csoport hatolt be. Tizenöt alvó lakos­nak elvágták a torkát, lakásaikat pedig buldózerekkel tet­ték a földdel egyelővé. Az áldozatok közül hét asszony volt, négy pedig gyermek. A rémség elkövetését egyelőre egyet­len szervezet sem vállalta magára, de a hatóságok biztosra veszik, hogy a tettesek szélsőséges iszlám fundamentalis­ták voltak. < Perry reményei William Perry amerikai védelmi miniszter szerint a bosz­niai szerbek felgyorsították nehézfegyvereik kivonását Szarajevó körzetéből. A Szlovéniában tárgyaló amerikai védelmi miniszter vasárnap Bledben annak a reményének adott hangot, hogy a NATO-nak nem kell felújítania a légicsapásokat a szerbek ellen —jelentette a Reuter. Janez Drnovsek szlovén kormányfővel folytatott tárgyalásai után Perry közölte: „Örömmel közölhetem, hogy ma bizonyos mértékű felgyorsulás tapasztalható (a nehézfegyverek ki­vonása terén).” Holbrooke Tudjmannál Richard Holbrooke amerikai külügyi államtitkár-helyettes vasárnap Zágrábban tájékoztatta belgrádi tárgyalásairól Franjo Tudjman horvát elnököt. Holbrooke szombaton a késő éjsza­kai órákig tanácskozott Slobodan Milosevic szerb elnökkel a szarajevói, s általában a boszniai rendezésről. A szerbeknek — mint ismeretes — vasárnap estig kell kivonniuk nehéz- fegyvereik zömét a Szarajevó körüli húszkilométeres övezetből, egyébként a NATO újrakezdi boszniai légitáma­dásait a szerb célpontok ellen. Eddig 71 tüzérségi fegyvert távolítottak el a szerbek, a művelet nagyon lassan halad. Fegyverzet-visszavonás A szerb csapatokat vasárnap utasították arra, hogy a ne­hézfegyvereik visszavonásáról a hét közepén létrejött egyez­ségen' túl kisebb kaliberű fegyvereket is távolítsanak el a Szarajevó körüli 20 kilométeres tiltott övezetből. Ezt a Reu­ter ENSZ-forrásokra hivatkozva jelentette. A boszniai szer- bek utasítást kaptak arra, hogy összes 82 milliméteres (és annál nagyobb) aknavetőjüket, valamint az összes 100 mil­liméteres (és annál nagyobb) tüzérségi fegyvereiket vonják vissza a városból — közölte vasárnap Szarajevóban Chris Vernon ENSZ-szóvivő. Menekülnek a szerbek Muzulmán kormányerők vasárnap reggel elfoglalták az északnyugat-boszniai Sanski Mostot is, s a várost elhagyó szerb erők hatalmas összevisszaságban menekülnek —jelen­tette a szarajevói rádió. A közleményt egyelőre nem erősítették meg ENSZ-forrásokból, s a szerbek sem számoltak be az újabb katonai vereségről. Sanski Most eleste azt jelenti, hogy a tíz napja tartó horvát—muzulmán offenzíva során a kormányerők már 45-50 kilométerre megközelítették a legnagyobb szerb kézen lévő boszniai várost, Banja Lukát. Tudományos központ Mururoa-n Franciaország a most elkezdett kísérleti atomrobbantás- sorozat befejeztével az „egész emberiség céljait szolgáló tudományos központtá” alakítja át a csendes-óceáni Mururoa szigetén lévő atomkísérleti központját — jelentette be va­sárnap Jacques Godfrain francia együttműködési minisz­ter. A politikus — aki jelenleg a dél-csendes-óceáni Fórum keretében Pápua-Új-Guineában tartózkodik — úgy véleke­dett, hogy a mururoai francia atomkísérletek során jelentős tudományos ismeretanyag gyűlt össze. Mint mondta, ezt az egész emberiség számára hasznossá akarják tenni, s így Mururoán egy olyan adatbankot hoznának létre, amely az összes (például az atom szerkezetére, a geológiára, a tenge­ri környezet védelmére vonatkozó) megszerzett ismeret- anyagot összegyűjtené. Horn Gyula Svájcba utazik Magyarország és Svájc több évszázados közös tör­ténelmében egyedülálló ese­ményre kerül sor jövő csütör­tökön és pénteken: Horn Gyu­la személyében először tesz hivatalos látogatást az euró­pai gazdasági nagyhatalom­nak számító kis alpesi ország­ban magyar miniszterelnök. Érdekes egybeesés, hogy a kormányfő a magyar—sváj­ci diplomáciai kapcsolatok felvételének pár nap híján (1920. október 9.) 75. évfor­dulóján tesz eleget a Svájci Államszövetség Szövetségi Tanácsa (a kormány) meghí­vásának. A magyar delegáció ösz- szetétele utal a tervezett programra: Kósáné Kovács Magda munkaügyi miniszter előreláthatólag Bemben aláír­ja a gyakornokok cseréjéről szóló egyezményt. Dunai Imre ipari és kereske­delmi miniszter, valamint/Uw László pénzügyminisztériumi államtitkár részvétele a kül­döttségben azt jelzi, hogy ha­zánk nagy jelentőséget tulajdo­nít a gazdasági és a pénzügyi kapcsolatok fejlesztésének, és mindent elkövet az évek óta fennálló magyar külkereske­delmi passzívum csökkentése érdekében. A két ország politikai kap­csolatai különösen a rendszer- váltás óta fejlődnek dinamiku­san. A berni kormány 1990-től öt évre összesen 25-28 mil­lió svájci frankot helyezett kilátásba a szakképzés, az egészségügy, a környezetvé­delem, valamint a kis- és kö­zépvállalkozások támogatá­sára. Ezenkívül egy 1993 óta hatályos egyezmény alapján a svájci kabinet 38 millió frankot biztosít svájci erede­tű környezetvédelmi, köz­egészségügyi és infrastruktu­rális berendezések — rész­ben térítésmentes — beszer­zésére. 1995-ben a svájci igazságügyi minisztérium 150 000 frankot bocsátott rendelkezésre magyar rend­őrségi projektek támogatá­sára. Koleravibrió a Dunában A román egészségügyi mi­nisztérium legfrissebb jelenté­se szerint kolerát okozó vibriót mutattak ki a Duna vizében. A július óta tapasztalt kole­ra-megbetegedések zömének közös nevezője volt, hogy Duna menti településeken jó­részt a Duna Deltában történ­tek, de a legutóbbi laboratóri­umi elemzéssel sikerült csak kimutatni a kórokozót magá­ban a Duna-vízben. A minisz­térium szerint így a megbete­gedések általában azzal ma­gyarázhatók, hogy az érintet­tek figyelmen kívül hagyták a hatóságok figyelmeztetését, és közvetlenül a Duna vizéből it­tak. Jelenleg 74 kolerás beteget és 28 betegséghordozót tarta­nak nyilván Romániában. Túlélés egy demokráciában Az MDF, a KDNP és a Fi­desz az a három párt, amely képes lesz felelős alternatívát nyújtani a jelenlegi kormány­zó pártokkal szemben —jelen­tette ki Odescalchi Dániel a Túlélés egy demokráciában címmel megrendezett kétna­pos konferencia szombati záró­sajtótájékoztatóján Budapes­ten. A Strategie Adventage és International Ltd. tanácsadója, egyben a konferencia egyik fq szervezője ismertette azokat a közvéleménykutatási adatokat, amelyeket augusztus végén és szeptember elején végeztek el a tanácskozáson résztvevők tájékoztatása érdekében. E fel­mérés szerint a megkérdezet­tek 67 százaléka szerint a Horn-kormány nem váltotta be a reményeket, 25 százalék is­is, és 4 százalék szerint bevál­totta. Huszonegy százalék egyetért Horn Gyula politiká­jával, 61 százalék nem, 10 szá­zaléknak pedig nem volt véle­ménye. A megkérdezettek 39 százaléka Antall Józsefet jobb miniszterelnöknek tartotta, mint Horn Gyulát, 34 százalék Horn Gyula mellett voksolt, 23 százalék nem alkotott véle­ményt. A megkérdezettek 11 száza­léka szerint kis mértékben ja­vul a következő választásra Magyarország gazdasági hely­zete, 17 százalék szerint vál­tozatlan marad, 40 százalék szerint kis mértékben romlik, 28 százalék szerint nagy rom­lás várható. Ezekből az adatokból Odescalchi Dániel azt a követ­keztetést vonta le, hqgy Ma­gyarországon nagy a politikai apátia, és egyre többen dönte­nek majd úgy, távol maradnak a szavazástól. A sajtótájékoz­tatón Erhard von der Bank, az Adenauer Alapítvány budapes­ti képviseletének vezetője ar­ról beszélt, hogy az alapítvány azokat a magyar pártokat tá­mogatja, amelyek közel állnak az alapítvány szellemiségéhez. Egyebek mellett kijelentet­te: a vereséget szenvedett, most ellenzékben lévő pártok politikusai lesznek a jövő vezetői. Ezekre a konferenci­ákra pedig azért van szükség, hogy a demokrácia stabil ele­mei Magyarországon is érvé­nyesüljenek. Megnyílt a müncheni sörfesztivál Münchenben szombaton megnyílt az idei Oktoberfest, a világ legnagyobb népünne­pélye. Az október elsejéig tar­tó mulatságra több mint hat­millió vendéget várnak a világ minden tájáról. A sör Mekkájában, a Teréz- mezőn a hatalmas sörsátrak zsúfolásig teltek, és tízezrek várták izgatottan, hogy pont­ban 12 órakor Christian Uhde polgármester megcsapolja az első hordót, és ezzel megkez­dődhessen az önfeledt szórako­zás. A tömeg elismerő tapsa mellett a polgármesternek négy ütéssel- sikerült beütnie a csapot. Az idén 162. alkalommal megrendezett müncheni Okto­berfest hagyománya 1810-ig nyúlik vissza. Lajos trónörö­kös, aki később I. Lajosként Bajorország királya volt, a Therese von Sachsen-Hild- Burghausen hercegnővel kö­tött házassága alkalmából hét országra szóló népünnepélyt rendezett. Ez hagyománnyá vált, és kolerajárvány, vala­mint a háborúk miatt azóta csu­pán 24 alkalommal maradt el a rendezvény, amely ma már a világ szinte minden utazási iro­dájának ajánlatában szerepel. Az idén összesen 690 mutat­ványos és kereskedő állította fel sátrát. A hagyományos cél­lövöldék, körhinták és óriáske­rekek mellett nem hiányoznak a legmodernebb, száguldást és zuhanórepülést nyújtó újdon­ságok sem. Az idén először az egylite­res korsó sör ára meghaladja a tíz márkát; a legtöbb helyen 10 márka negyven pfenniget kér­nek érte. A sörgyárak minden­esetre remélik, hogy kedvező idő esetén elérhetik az 1985- ös rekordot, amikor több mint hétmillió ember fordult meg és iszo ;atoíl az Oktoberfesten. Hazatértek a katonák Katonatársak, felettesek, szülők, családtagok fogad­ták szombaton Hódmező­vásárhelyen, a Bercsényi Miklós Gépesített Lövész- dandár laktanyájában azt a 30 katonát, akik a Romá­niában tartott Partnerség a békéért közös kiképzésről tértek haza. Nagyszebenben szeptem­ber 7. óta kilenc nemzet katonái gyakorolták az egységes NATO-szabályok szerint a védelmi feladato­kat, amelyek a magyar ka­tonák számára meglehe­tősen újszerűek voltak. Egyebek között inenetosz- lopok kísérete, aknamező telepítése és hatástalanítá­sa, ellenőrző-áteresztő, va­lamint Figyelőpontok mű­ködtetése és elsősegély- nyújtás szerepelt a kikép­zés programjában. A hódmezővásárhelyi katonák — mint Borsits László nyugállományú al­tábornagy, a Honvédelmi Minisztérium helyettes ál­lamtitkára az MTI munka­társának elmondta — ki­válóan helytálltak a béke­gyakorlaton. Az ünnepségen a lövész- dandár parancsnoka, Csor­ba Mihály dandártábornok köszöntötte a hazatérőket, akik a következő 8 napra szabadságot kaptak. A gya­korlatokat kiemelkedően teljesítő katonák jutalmakat vehettek át, többen pedig elő­léptetésben részesültek. A magyar katonák egy kutyát vittek ajándékba román bajtársaiknak. A szombati ünnepségen ott volt az a Terka névre hall­gató birka is, amelyet a ku­tyáért kaptak cserébe. Folytatódik a Magda Marinko-per Magda Marinko és társai büntetőpere —- több mint két hónapos szünet után — szep­tember 18-án, hétfőn folyta­tódik a Fővárosi Bíróságon. Az elsőfokú ítélethirdetés október elején várható. Emlékeztetőül: július 13- án, a per tizenhetedik napján — a vádlottak, számos tanú és szakértő kihallgatása után — a bíróság elnapolta a tár­gyalást. Erre azért volt szük­ség, mert egy szakértő meg­hallgatása során arra a követ­keztetésre jutottak, hogy a tárgyi bizonyítékok közül az egyik ékszer alaposabb vizs­gálata döntő jelentőségű le­het. A rendkívüli biztonsági intézkedések mellett folyó perben a Fővárosi Főügyész­ség az elsőrendű vádlottat, Magda Marinkót egyrend- beli, nyereségvágyból több emberen elkövetett ember­ölés bűntettével, Tamasi At­tila másodrendű vádlottat kétrendbeli rablás bűntetté­vel, mint felbújtót és egyrendbeli lőszerrel való visszaélés bűntettével, míg a harmadrendű vádlottat, Dobnik Jánost egyrendbeli lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés bűntettével vádol­ja. Magda Marinkót hivata­los személy elleni erőszak bűntettével és lőfegyverrel váló visszaélés bűntette kí­sérletével is vádolják, mert egy ízben megtámadta az őt kihallgató rendőrtisztet, má­sik alkalommal pedig dula­kodásba keveredett őreivel. Az elsőrendű vádlottat 1994. január 28-tól tartják fogva. Tamasi Attilát — aki 1994. február 18-tól előzetes letartóztatásban volt — a tár­gyalás elnapolását követően szabadlábra helyezte a bíró­ság.

Next

/
Thumbnails
Contents