Új Kelet, 1995. szeptember (2. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-02 / 206. szám

A lehetőségek határtalan piaca A szomszédos Ukrajna ma­gyar szemmel beláthatatlan piaci lehetőségeket kínál ke­reskedelmi szempontból. Volt idő, hogy politikai okok­ból hátat fordítottunk ennek, s tizedére csökkent az addig virágzó forgalom. Az Ukraj­náért folytatott kereskedelmi versenyben lemaradtunk, de a pozíciónk változatlanul jó. A lehetőségekről és a tenni­valókról beszélgettünk Szent- péteri Bertalannal, az Ukrán Magyar Nagykövetség Ke­reskedelmi Kirendeltségének titkárával. Nyíregyházáról Kijevbe — Itt, Nyíregyházán, a Köl­esei Gimnázium német tagoza­tán végeztem — kezdte a be­mutatkozást a titkár —, majd sikeres felvételit tettem, és el­nyertem az akkor még Magyar Népköztársaság kijevi ösztön­díját. Utána a mezőgazdasági akadémia növényvédelem sza­kát végeztem el 1978-ban. Azt követően a Tokaji Borkombi­nátnál helyezkedtem el, elő­ször mint termelésirányító, nö­vényvédelmi főágazat-vezető. Itt később átkerültem az úgy­nevezett exportvonalra. A to­kaji borok kivitele főként a keleti piacokra irányult, ahol a korábbi államközi szerződések alapján folytak az üzletek. Az akkori vezetés megérezte a változás előszeleit, s önálló külkereskedelmi tevékenység­be kezdtünk. Időközben elvé­geztem a külkereskedelmi főiskolát, és tavaly az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium pályázatán elnyertem a kijevi kereskedelmi kirendeltség ke­reskedelmi titkári munkakörét. Kitelepített vertikumok A sajtót akkor veszik meg, ha véres eseményekről ír. A magyar sajtót figyelve úgy ér­zékelem, hogy nem igazán reális kép alakult ki Magyaror­szágon Ukrajnáról. Az onnan szerzett szenzációk másutt ugyanúgy léteznek. Az a vä£) lalkozó, aki korrekt és tisztes-' séges szándékkal szeretne ke­reskedni Ukrajnában, az bátran és nyugodtan megteheti, a megállapodások betartásával nagyon előnyös befektetések-j re tehet szert. Azt tapasztaltam, Magyarországon sokan meg-.' kérdezik, hogy ki szabad-eí menni Ukrajnába? Erre azt5 mondom, hogy ki kell menni, ugyanis az ország területe többszöröse Magyarországé­nak, a lakosság lélekszámút tekintve majdnem ötszöröse a hazainak — ezek a számok,- úgy hiszem, önmagukért be­szélnek. Továbbá a volt Szov­jetunión belüli munkamegosz­tás eredményeként ebben az országban koncentrálódnak olyan jelentős ágazatok, mint például a textilipar, aminek 95 százaléka itt található. Ezenkí­vül jelentős vaskohászati és gépgyártó cégek vannak itt. A hadiipar — ahol hatalmas szel­lemi potenciál és technikai fel­szereltség halmozódott fel — most keresi a kitörési pontokat, sorban állnak át a polgári ter­melésre. Nagy lehetőségeket látok a mezőgazdasági együttműkö­dés területén, mert kiváló termőterületekkel rendelkezik keleti szomszédunk. A jelen­legi külgazdasági szabályozás abban az irányban halad, hogy korszerő technikákat szeretné­nek meghonosítani, ezáltal a termékeiket helyben feldol­gozni s késztermékként értéke-. síteni. így hamarosan meg­szűnhet a nyersanyagexportőr és késztermékimportőr szere­pük. A magyar piac behatárolt, nem tud annyit termelni, amennyit el szeretne adni Uk­rajnában. Több helyen tapasz­talni lehet már, hogy magyar vállalatok Ukrajnában termel­tetnek, ott állítják elő a kész­termékeket, s az orosz piac fele értékesítik azokat, mert az uk­ránoknak sokkal szorosabb a gazdasági kapcsolatuk Oro­szországgal, mint másoknak. Például a Bábolnai Kombinát is komplett vertikumokat tele­pített ide. A kapcsolatépítés ezen formájában nagyon nagy lehetőségeket látok. Növekvő érdeklődés Ukrán részről nagyon jelen­tős az érdeklődés hazánk irá­nyában. A rendszerváltás előtti kereskedelmet jellemző mérő­számokról nincs adatunk, mert akkor mindent egy kalap alá vettek, államközi szerződések keretében folyt a kereskede­lem. Becsléseink szerint az akkori Ukrajnára jutó árufor­galom 1991-ben, a dollárel­számolásra való áttérést követően tíz százalékra eshe­tett vissza, ami körülbelül 100 millió dolláros kétoldalú ex­port-import forgalmat jelen­tett. 1992-ben már 220 millió, 1993- ban 300 millió dollárra nőtt a kereskedelmi forgalom. 1994- ben 500 millió dollár fölé emelkedett a forgalom, egy kis­mértékű, mintegy 30 millió dol­láros magyar passzívum mellett. Örvendetes, hogy a javulásnak induló tendencia tovább folyta­tódik, így 1995 első félévében már 40 százalékos volumennö­vekedést regisztráltunk, amin belül jelentősebben megnöve­kedett a magyar export aránya. Ha ez így folytatódik, akkor ak­tívumba is átcsaphat a magyar kereskedelmi forgalom. Körülbelül két éve egy nagy­fokú liberalizáció ment végbe az ukrán külkereskedelmi sza­bályozás területén. Ez megnyi­totta a kereskedelmi csatorná­kat. E tény mellett közismert, hogy a világpiac telített, na­gyon kevés a lefedetlen szeg­mense. Talán ez a kelet-euró­pai piac az egyetlen, ami sza­badnak tekinthető felvevőké­pesség és árukibocsátás szem­pontjából. Nyugat-Európa gyorsabban reagált a tálcán felkínált lehetőségre, amikor mi igyekeztünk — bizonyos politikai okok miatt — kivo­nulni a keleti piacokról. Az EU nem csinált politikai kérdést ebből, ők csak a termékéhes’ piacot látták Ukrajnában. Mi történt? Adott volt egy fo­gyasztói közeg, amely eddig csak KGST-terméket vásárol­hatott, a piac szabaddá vált a Közös Piac előtt, s megjelen­tek a nyugati áruk. Olyan vá­sárlási láz tört ki az ukrán em­bereken, mint ahogyan mi ro­hantunk annak idején Ausztri­ába. A különbség annyi volt csupán, hogy ide tálcán hoz­ták. nyomott árakon a termé­egyre-másra nyílnak ország-l szerte, és hatalmas reklámkam­pányokat folytatnak az ukrán piac minden kicsi szegletéért. ' Nem sokat tévedhetek, ha azt mondom, hogy az Ukraj­nával folyó kereskedelmi kap­csolatunk nemsokára elérheti az 1 milliárd dolláros forgal-t mat. Nagyon sok kiépített kap­csolatunk van egymással. Jelentős az energiaimportunk. keiket hatalmas reklámkam­pány kíséretében. A vásárlói pszichózis beindult, de az em­berek hamarosan csalódtak az áruk többségében. A nyugati eladók egy hatalmas hibát vé­tettek, mert nem lehet mindent eladni az ukránoknak! Ez a piac minőségi, kemény dollár­ral fizet, s csak a minőségi árut hajlandó megvásárolni érte. A kirendeltségünk egyre-másra tapasztalja a nosztalgiát, a magyar áruk felé való vissza­fordulást. Ez elsősorban a me­zőgazdasági és élelmiszeripa­ri termékekre igaz. Egyre ke­resettebbé válnak a magyar konzervek, borok, textíliák, gyógyszerek vagy akár az Ikarus buszok. Úgy gondolom, hogy az ukrán piacon van ke­resnivalójuk a magyar eladók­nak. Módszeres, kitartó mun­kával komoly eredményeket lehetne elérni a számunkra te- líthetetlen ukrán piacon. A gazdasági arányokról... Nehéz megbecsülni a gazda­sági kapcsolatok jelen állapo­tában, hogy a mostani keres­kedelmi forgalom hányad ré­sze a lehetségesnek. Könnyebb lenne a helyzet, ha mindkét országban konszolidált gazda­ság lenne, de ez egyikre sem jellemző egyelőre. Az ukrán gazdaság pillanatnyilag 30 szá­zalékos szinten termel. Körül­belül erre lehet következtetni a tendenciákat látva, illetve nyomon követve a ki nem használt lehetőségeket. Magyarország nehéz hely­zetben van, mert kicsit lema­radt a kereskedelmi verseny­ben. Látni kellene azt a nyu­gati erőfeszítést, amit a piac- rajutás érdekében elkövetnek. A vezető világcégek irodái! a vaskohászati alapanyagokat és a szenünk nagy részét Uk­rajnából szerezzük be. A me­zőgazdasági termékek közül pedig az olajos magvak forgal­mát tekintve jelentős volumen­emelkedést értünk el. Nem túl távoli álom az 1 milliárd dol­láros forgalom! Záhony és környéke Záhony és térsége kérdése nagyon fontos sarokpont a két­oldalú kereskedelem szem­pontjából. Ugyanis nemcsak Magyarország felé lehet kapu, hanem a Nyugat és a volt szov­jet tagországok felé is meg­gyorsíthatja a forgalmat. Az áruforgalom jelentős része ezen a csatornán keresztül zaj­lik. A záhonyi Tisza-híddal pillanatnyilag sok gond van, mert túltelített, sőt bizonyos értelemben életveszélyes is. Áldatlan ez az állapot, ezt mindkét fél nagyon tisztán lát­ja. Úgy érzékeljük, hogy egy­fajta indokolatlan egymásra várás van e kérdés mielőbbi rendezésében, mert a hídnak két vége van, így mindkét ol­dalról el lehetne kezdeni a fel­újítását. E téren léteznek már egészséges kezdeményezések, például a kamionok vasúton történő szállítása is egy jó át­meneti megoldás volt. Ezzel a módszerrel két vonatpár na­ponta mintegy kétszáz kamiont képes szállítani. A világon a határok mentén mindenhol alakulnak különle­ges gazdasági övezetek, ahol jelentős a forgalom. A kelet­európai régióban ez még saj­nos gyermekcipőben jár. A magyarok szépen elindultak, kormányzati döntés született, sőt az ukrán—magyar kor­mányközi vegyes bizottság mellett működik egy albizott­ság is, ami kimondottan ezzel a térséggel foglalkozik. Ukrán oldalról a határ mentén min­denki szeretné megvalósítani ezt az elképzelést, mert ko­moly infrastrukturális fejlődést adna a térségnek, emellett jelentősen kihatna a foglalkoz­tatási gondokra is. Ukrán részről összességében 17 határ­menti övezetről szóló terv fek­szik a képviselők asztalán. De nincs alaptörvény a különleges gazdasági övezetek létrehozá­sáról, aminek az elkészítése sajnos még csak most kezdő­dött el. Az év végére várhatóan megszületik az erről szóló alap­törvény. Egyértelmű, hogy Ma­gyarországnak lépnie kell, mert elorozzák a lehetőséget előlünk. Az EU-t nemcsak Záhonyon keresztül lehet megközelíteni, hanem Szlovákián vagy Len­gyelországon keresztül is. Ott is vannak már hasonló kezdemé­nyezések, csak kisebb méretek­ben, mert ők egy mikroövezet kialaításán fáradoznak. De Záhonynak eleve van egy elő­nye: a múltja, mert ami ott már rendelkezésre áll, azt csak kor­szerűsíteni kellene. Autópályán Európába Az úthálózatok kérdésköre is része az infrastruktúra fejlesz­tésének. Akijárt már Ukrajná­ban, annak nem kell külön ecsetelni az ottani közlekedé­si állapotokat. Bár az utóbbi időben jelentős útépítések, -szélesítések folynak. Nagyon jó lenne egy nagy áteresztő- képességű, megbízható út megépítése, de ehhez is csak a pénz hiányzik, mint a legtöbb mindenhez. Az ukrán gazdaság jelenlegi helyzetében nem biz­tos, hogy kormányzati szinten jelentős összegeket el tudná­nak különíteni erre a célra. Biztos, hogy a közeljövőben ez meg fog valósulni, de pillanat­nyilag fontosabb teendői van­nak a központi vezetésnek. Talán egy koncessziós elkép­zeléssel hamarabb sikerülne megvalósítani a magyar (terve­zett) autópálya folytatását. Erre egyre jobbak az esé­lyek, mert az ukrán kormány most alakult át. A jelenlegi vezetés piacgazdaságba vetett hite már több esetben megnyil­vánult. Úgy vélem, hogy min­den értelmes és jó kezdemé­nyezésre egyre inkább nyitot­tabb az ukrán kormány. Kamarák és bankok A kamarák jelentőségét ab­ban látom, hogy megerősödé­sük után egyfajta kisugárzó és szervező tevékenységet fognak t majd nyújtani a vállalkozók­nak. Ez az információs szolgál­tatások, illetve a partnerkap­csolatok kiépítése területén valósulhat meg, ami magában hordozza egyfajta garancia lehetőségét is. Klasszikus éretelemben mint finanszírozó intézmény nem fognak mű-. ködni, bár erre is vannak kísér­letek, de kizárólag a banki szférában. így akár garancia- bankok is létrejöhetnek, mint­egy indikálva a kétoldalú ke­reskedelmet. A Külkereskedel- mi Bank, az Agrobank, a Mezőbank foglalkozik ezzel a gondolattal, sőt már az első konkrét lépéseket meg is tet­ték ez irányban. Vásározzunk! A kirendeltségünk egyik alapvető feladata, hogy meg­teremtsük a magyar, illetve az ukrán üzletemberek találkozási lehetőségeit. Effektiv üzletkö­tésekkel, Uzletszervezésekkel nem foglalkozunk, hanem a kereskedelem-diplomácia esz­közeivel próbálunk segíteni a két ország kapcsolatain. így többek között a kiállításokra való szervezés nagyon fontos feladatunk. Úgy értékelem, hogy az Agro-Food Expo a ré­giónak egy nagyon jó kiugrási lehetőséget képes teremteni. Korábban már jó kapcsolatunk alakult ki a Fimex Fair Bt.-vel. Hasonlóan a Kelet—Nyugat Expohoz, minden évben Mun­kácson, illetve Ungváron van egy magyar kiállítás, s ide is próbálunk üzletembereket és kiállítókat szervezni. Az Agro- Food jelentőségét különösen az ukrán—magyar külkereske­delem vonatkozásában az je­lenti, hogy szeptember 28-án egy közös üzletember-találko­zó lesz a vásáron. Eddigi tapaszatlataink szerint a magyar vállalatok, vállalko­zók a közelebbi régiókban pró­báltak partnereket szerezni, így nagyon szépen kialakult a ha­tármenti együttműködés rend­szere. De meggyőződésünk, hogy a siker érdekében beljebb kell menni Ukrajnába. Ezért próbáltunk a főváros környé­kéről, illetve a belső régiókból mozgósítani célirányosan, ki­mondottan erre a rendezvényre szakembereket. Mit lehet tenni? Mindenképpen javasolnám, . hogy a klasszikus piacra jutási lehetőségekről nem szabadna megfeledkezni. Nem akarom túlmisztifikálni a kiállítások jelentőségét, de ha nem látja a ' fogyasztó a terméket, akkor / nem is fogja megvásárolni. Szomorú tapasztalat, hogy e téren nem nagyon mozgolód­nak a magyar kereskedők Uk­rajnában. Számtalan vásári lehetőség lenne itt, de csak néha-néha találkozni magyar résztvevővel. A vállalkozók a könnyebb ellenállás irányában mentek el, azaz megmaradtak a határmenti kereskedelemnél, ott, ahol viszonylag fejletlenebb az infrastruktúra. Nem kimony dottan ez a nyerő régió az igazi nagy üzlethez. Az ország belseú je felé kellene törekedni, a gaz- / daságilag fejlettebb vidékek irá- \ nyába. Ehhez a kirendeltségünk — a lehetőségeinkhez képest — minden segítséget megad a pi­ackutatástól a legkülönbözőbb információk adásáig, üzleti kap­csolatok leszervezéséig, vagy az áruiknak bemutatóhelyiségeket tudunk biztosítani. —vip—

Next

/
Thumbnails
Contents