Új Kelet, 1995. szeptember (2. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-14 / 216. szám
UJ KELET Öltözködés a piacból Fizetésnapon Egy csütörtöki napon Ib- rány utcáin járkálva viszonylagos kietlenséggel, elhagya- tottsággal találtam magam szemközt. A gyerekek már az óvodában és az iskolában múlatják idejüket, a felnőttek közül pedig, aki tud, dolgozik, aki munkanélküli, otthon tesz-vesz. Ez sem magyarázat azonban arra, hogy miért kongott üresen a város piactere. Sem árussal, sem pedig vásárlóval nem találkoztam. Az önkéntelenül is adódó kérdést Berencsi Bélánénak, a piacot működtető és felügyelő Struktúra Kft. ügyvezető igazgatójának is feltettük. — Valószínűleg az lehet az oka, hogy rosszkor jártak errefelé — magyarázza nevetve. —Mikor kellett volna szétnéznünk ahhoz, hogy ne csak kihalt piacteret, hanem nyüzsgő sokaságot lássunk? — A nyüzsgő sokaság megnevezés kicsit erős, de fizetésnapon és az azt követő héten nagy forgalmunk van. Olyankor van az embereknek egy kis pénze — azt nem mondom, hogy felesleges, de elkölteni való —, amiből igyekeznek felújítani vagy kipótolni a ruhatárukat. Persze sokaknak csak annyira futja, hogy a legszükségesebb. úgy is mondhatnám. csonyabb árakkal dolgoznak az árusok, másként nem is tudnának itt megélni. Igaz, némelyik nemcsak Ibrány- ban árul, hanem mindennap máshová jár. Egyébként, ahogy hallottam az árusok beszélgetéseiből, ugyanaz az eladó más-más településeken más-más árakkal dolgozik. Valószínűleg nagyban befolyásolja az árak alakulását az illető település gazdagsága, jóléti viszonya. A legdrágábban kétségkívül mindenki a megyeszékhelyen dolgozik. Csak megjegyzem, hogy nemrégiben nálunk is megnyílt a Karát Áruház, és hiába rettenetesen silány minőségűek a termékeik, alacsony áraikkal magukhoz csalogatják a szegény embereket. — Mi mindent árulnak a piacon? — Túlnyomó részt ruhaneműket, illetve kevés zöldséget és gyümölcsöt. — Másra nincs is igény? —Nem igazán. Akinek extra kívánságai vannak, az úgysem a piacra jár vásárolni. — Hány árus jár ide? — Mint említettem, van olyan vállalkozó is, aki mintegy vándor életmódot folytatva egyik helyről a másikra jár árulni. Ezt leszámítMost nincs zsongás a piacon hogy a legalapvetőbb ruhaneműket (zokni, fehérnemű, felsőruházat) megvásárolja. Extra dolgokra az emberek többségének itt nemigen jut. De mivel valamit csak fel kell venniük a családoknak, ide jönnek el vásárolni. Jóval olcsóbban — igaz, gyengébb minőségben — tudják megvenni a szükséges ruhaneműt. Az elmúlt hetekben például, az iskolakezdés előtt viszonylag nagy forgalomurik volt, nagyon sokan innen öltözködtek fel. — Ezek szerint van létjogosultsága Ibrányban egy ilyesfajta „bevásárlóközpontnak”... — Igen. A szegény ember nem tud máshol vásárolni, itt pedig nagyon sokan vannak. — Nyíregyházán már csaknem ugyanolyan árakat diktálnak a KGST-piacon, mint a belváros viszonylag olcsóbb butikjaiban... Önöknél mi a helyzet? — Nálunk jelentősen alava mintegy 20-25 törzsárusunk van. — Csak magyarok? — Nem, néhány orosz is rendszeresen átjár hozzánk. Este jönnek, a piacon megalusznak a kocsijukban, eladják a kis motyójukat — ha el tudják —, a bevételből élelmiszert vesznek és hazamennek. Néhány nap múlva aztán újra jönnek. Azért is szeretnek hozzánk járni, mert itt kulturált környezetben van a piac, tisztán tartjuk, van víz — igaz, csak hideg — és tisztálkodási lehetőség, WC-t üzemeltetünk, és világítás is van. Emellett az sem elhanyagolható szempont, hogy a városban nagyon jó a közbiztonság. Szerencsére nem sok bajunk van, legalábbis nem az árusokkal és vevőikkel... Az ibránvi oldalakat írta: Úri Mariann és Fekete Tibor, a felvételeket Bozsó Katalin készítette Ibrány 1995. szeptember 14., csütörtök Azt mondja az utca embere... A város utcáit járva véletlenszerűen állítottunk meg embereket, és három kérdést tettünk fel nekik: 1. Ónt hogyan érinti a munkaügyi központ kirendeltségének bezárása? 2. Sajnálná-e ha megszűnne a kisvasút? 3. Mit kellene leghamarabb megvalósítani ebben a városban? Papp Éva: 1. Engem személy szerint nem érint, mert most fejeztem be a tanárképző főiskolát, és a napokban kezdem el egyetemi tanulmányaimat. 2. Még életemben nem utaztam a kisvasúton. A városiak közül viszont sokan veszik igénybe, különösen kora reggel és a hétvégeken. Olyankor este kilenc óra után már nincs buszjárat, és így sokan a kisvasúnál jönnek vissza Nyíregyházáról. Ha megszüntetnék a keskenynyomsávú vasútvonalat, akkor vasárnap esténként nehéz lenne elmenni moziba vagy színházba. 3. Nincs a városban mozi, és más szórakozási lehetőség sem. Sokat fejlődött az utóbbi években a település, de a kultúra valahogy elmaradt a többitől. Erre már nem jutott. A fiatalok a szomszédos Nagyhalászba vagy Nyíregyházára járnak szórakozni. Jó lenne, ha itt. helyben is lenne rá lehetőség. Fekete Ferenc: 1. Engem nem érint, de sok helybelinek okozhat majd gondot. hogy ezentúl rendszeresen a megyeszékhelyre kell beutazniuk. Ráadásul költséges is a dolog. 2. Általában busszal szoktam utazni, csak ritkán megyek vonattal. Annak ellenére, hogy eléggé elavultak a szerelvények, azért sokan utaznak vele. 3. Munkalehetőséget kellene teremteni az itt élő embereknek, hogy ne kelljen eljárniuk dolgozni. Üzemeket kellene ide telepíteni, hogy még a környékről is idejárhassanak a fiatalok. Kovács Ilona: 1. Én már nyugdíjas vagyok, engem nem érint, de az unokaöcsém munkanélküli, és ezentúl Nyíregyházára kell majd rendszeresen bejárnia, ha munkát akar keresni magának. 2. Nagyon sajnálnám. Igaz, keveset utazom, de szükség van rá. A múltkor is, mikor mentem a vasútállomásra, megdöbbentett, hogy mennyire romhalmazzá vált az egész épület. A II. világháború után nem nézett így ki. Lehet, hogy azért is van kevesebb utas. mert lerobbant és elhanyagolt az állomás és a környéke. Látszik rajta a szegénység. 3. A munkahelyteremtés lenne a legsürgetőbb feladat. Ez sok más gondot is megoldana egyszerre. Azért nem mindegy, hogy mi lenne az a munkahely. Nem biztos, hogy az ipartelepítés szerencsés ötlet lenne, az már egyszer nem vált be. (Az utolsó interjúalany csak annyit közölt, hogy Sz. M., a kertész). 1. Felháborít, hogy nekem mindig Nyíregyházára kell majd mennem. Harminchárom évet ledolgoztam, de ilyet még nem éltem meg. Nem tudom, kinek kell az az épület. 2. Nagyon sokan ragaszkodnak hozzá, mert sokkal olcsóbb és biztonságosabb, mint a busz. A menetrend is megfelelő. Visszaállították a hajnali fél 4-kor induló járatot is, így akik reggel Nyíregyházára mennek dolgozni, azoknak nagyon jó. 3. Az lenne a legfontosabb, hogy valamilyen stabil munkalehetőség legyen az itt élőknek. Fekete Tibor Most már a munkanélkülieknek is a kisvasúton kell utazni: amíg van... Városházi hírek — A felszámolás alatt álló gumiüzem felértékelése megtörtént. (Korábban hő- szigetélt üvegeket és faipari termékeket gyártottak itt.) Olyan cég vagy személy jellentkezését várják, aki hosszabb távon munkalehetőséget és megélhetést tud adni a leendő dolgozóknak. —Jó árajánlatot kaptak az almatermesztők. Az Ib- rányból elszármazott és jelenleg Baktalórántházán élő Kormány Béla szándékozik felvásárolni a városban és a környéken az idei termést. — A központi költség- vetésből nyújtott 860 forintos állami tankönyvtámogatást a város önkormányzata 1000 forintra egészítette ki az általános iskolások részére, az ibrányi állandó bejelentett lakcímmel rendelkező középiskolások tankönyvtámogatását pedig 2000 forintra emelte. (Itt jegyezzük meg, hogy az általános iskola alsó tagozatosainak a tankönyvek 2000 forintba kerülnek, míg a felsősöké 3-4000 forint körül lesznek.) — Érdemes jól tanulni az ibrányi diákoknak. Azok a gimnazisták és szakközépiskolások, akiknek (helyi lakosok) tanulmányi átlaga 4,61 feletti, azok havi 2000 forint tanulmányi segélyben részesülhetnek. Ugyanez a főiskolások és egyetemisták esetében a következőképpen alakul: 3,0-3,99 közötti tanulmányi átlagnál havi 2000 ezer forint, míg a 4,0 és a feletti átlagnál havi 3000 forintot kaphatnak a hallgatók. Ezek a juttatások más szociális segélyek elbírálását nem befolyásolják. — Szeptember 30-ig lehet benyújtani az önkormányzatokhoz azokat a kérelmeket, amelyekben az állampolgárok a lakásfenntartási támogatás keretében — az energiaáremelések miatt — kémek segítséget. Ez nem rendszeres havi juttatás, hanem egyszeri 1000 forintos összeg. Azok az ibrányi lakosok kérhetik, akiknek a családjában az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj kétszeresét, azaz a 16 800 forintot. Ezt a támogatást az ön- kormányzat nem a lakosoknak fizeti ki, hanem közvetlenül a szolgáltatóknak (Tigáz, Titász) utalja át az állampolgár kérésére. Az egy főre jutó jövedelem kiszámítását az önkormányzatok külön is szabályozhatják. Az ibrányiak esetében a rendszeres havi jövedelmen felül bevételnek minősül a családi pótlék, az árvaellátás és a kapott gyermektartási díj is. Aki viszont gyermektartási díjat fizet, az ezt az összeget levonhatja a család összjövedelméből. — Mint ismeretes, megváltoztak a munkanélküli segély és a járadék kifizetésének jogi szabályai. Az összeg folyósításának feltétele lett. hogy minden naptári évben 90 munkanapot igazolniuk kell az ellátottaknak. Ezért szeptember elsejétől az önkormányzat 44 segélyezettnek ad lehetőséget az előírt munkanapok teljesítéséhez. — Végre elégedettek a szurkolók a labdarúgócsapattal. A játékosok nagymértékű kicserélődését követően megnyugodtak a kedélyek, aminek meg is lett az eredménye. A bajnokságban jól szerepelnek a focisták, és a szezonzáráskor 1-6-dik helyig várják a csapatot. _ Sch —
