Új Kelet, 1995. szeptember (2. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-12 / 214. szám
4 1995. szeptember 12., kedd Külföld UJ KELET BOSZNIA Szarajevói akció Szarajevó központjába vasárnap este ismét tüzérségi lövedék, csapódott be, s hárman megsebesültek, köztük egy gyermek — jelentette a boszniai egészségügyi minisztérium. A közlést az ENSZ-erők nem tudták megerősíteni. Előzőleg — francia kérésre — elhatározták, hogy szüneteltetik a NATO légiakcióit arra az időre, amíg Ratko Mladic boszniai szerb parancsnok és Bemard Janvier tábornok, az ENSZ-erők parancsnoka tárgyalást folytat a szerb nehézfegyverzet kivonásáról. A szerA zágrábi rádió vezető hírben jelentette hétfő reggel, hogy a NATO az egyik adriaitengeri repülőgéphordozóról 13 Tomahawk típusú rakétával az éjszaka csapást mért az észak-boszniai szerb központ, Banja Luka helyi légvédelmi rendszerére, amely veszélyezteti a szövetség repülőit. Tomahawk cirkáló rakétát, más elnevezéssel manőverező robotrepülőgépet most alkalmaztak első ízben boszniai NATO-akcióban. A jelentések szerint ez a legalkalmasabb és legmegbízhatóbb fegyver az ilyen célpontok ellen. Boszniai szerb közlés szerint az éjszakai támadás következtében sobek eddig arra hivatkoztak, hogy épp a légicsapások miatt nem tudják eltávolítani az ágyukat és lövegeket a boszniai főváros húsz kilométeres övezetéből. A nap folyamán egyébként észleltek mozgást a szarajevói szerb állások körzetében, de a NATO szerint inkább a fegyverzet átcsoportosításáról, s nem annak kivonásáról van szó. A NATO és az ENSZ között világos egyetértés van azzal kapcsolatban, hogy a légiakciókat mindaddig folytatni kell, amíg a biztonsági övezetek valóban biztonságosak kan meghaltak és az anyagi kár jelentős. A NATO azért döntött a támadás mellett, mert vasárnap sikertelenül fejeződtek be a tárgyalások Ratko Mladic boszniai szerb parancsnok és Bemard Janvier tábornok, az ENSZ-erők parancsnoka között a Szarajevó körüli szerb nehézfegyverzet kivonásáról. A tanácskozást a szerbboszniai határon, Mali Zvor- nikban tartották. Ratko Mladic arra hivatkozva utasította el a nehézfegyverzet visszavonását, hogy arra szükség lehet a boszniai szerb kormánycsapatok támadása esetén. Más szerb vezetők azt állították, hogy a nehézfegyvelesznek, amíg az útvonalakat meg nem nyitják, s amíg a lakosság ellátását nem biztosítják — jelentette a zágrábi rádió. A légiakcióknak három szintjét különböztették meg: a gyorsreagálású erők támogatását, a katonai célpontok (tüzérségi állások, lőszerraktárak, radarbázisok) elleni akciókat, s végül az infrastruktúra elleni támadásokat. Vasárnap Tuzlánál azért léptek akcióba a NATO gépei, mert a helyi légibázisra tüzet nyitottak a szerb erők, s az ENSZ-erők légitámogatást kértek. reket már elszállították, de ezt az ENSZ közönséges hazugságnak nevezte. A NATO kész következetesen folytatni a hadműveleteket, mindaddig, amíg a szerbek nem teljesítik a fegyverzetkivonási követelést, s amíg valóban biztonságossá nem válnak a biztonsági övezetek Boszniában. Ennek érdekében növelték az adriai NATO-je- lenlétet: ahelyett, hogy a terveknek megfelelően kivonták volna a Theodore Roosevelt anyahajót. erősítésként ide- küldték az America repülőhordozót, amelyen Monterrey és Tomahawk rakéták is vannak. „Tomahawk" rakéta Az amerikai gyártmányú „Tomahawk" cirkáló rakétákat, amelyeket vasárnap este a NATO a boszniai szerb földlevegő rakétaindító állások leküzdésére kilőtt, első ízben 1991. január 17-én vetették be az Öböl-háború kirobbanásakor. Az előbb a General Dynamics által egyedül, majd később a McDonnell Douglas céggel közösen gyártott „Tomahawk BGM-109" típusú rakéták elláthatók 450 kilogramm súlyú hagyományos vagy nukleráis robbanófejjel. A rakéta hossza 6,4 méter, átmérője 53 centi és 15-100 méter közötti magasságban repül 0,7 mach (kb. óránként 860 kilométer) sebességgel. A „Tomahawk" rakéta hatótávolsága 450 és 2500 kilométer közt mozog. A hajtóműve három részből áll: az elülső részben van a töltet és az irányító rendszer; a középső rész a szárnyakból áll; míg a hátsó részben a turbó- meghajtásos rendszert és az indítórakétákat helyezték el. A darabonként több mint 1,3 millió dollárba kerülő „Tomahawk" rakéták 10 méter hibalehetőséggel képesek célbatalálni, függetlenül a légköri viszonyoktól — olvasható az AFP ismertetésében. NATO-rakétatámadás Még nincs döntés az iskolabojkottról Az RMDSZ még nem döntött arról, hogy a román parlament által elfogadott, a kisebbségek nyelvén folyó tanítást súlyosan érintő új oktatási törvény elleni tiltakozás keretében alkalmazza-e az oktatás bojkottjának eszközét — mondotta az MTI tu- dósítójának hétfőn Markó Béta, a szövetség elnöke. A politikus megjegyezte azonban, hogy az iskolai tevékenység általános bojkottját nem tartja lehetségesnek, illetve célravezetőnek. A szövetségi elnök a román sajtóban hétfőn megjelent cikkeket kommentálta, amelyek Cs. Gyimesi Évának, az RMDSZ oktatási ügyvezető alelnöke és a szövetségi elnök által pénteken tett nyilatkozatokat értelmezve azt írták, hogy a szövetség lemondott az iskolabojkottról. Markó Béla az eddigi tiltakozó akciók, a Székelyudvarhelyen szeptember elején megtartott országos jellegű tömeggyűlés, illetve a múlt hét végén Erdély számos településén lezajlott különböző protestáló rendezvények mérlegét megvonva hangsúlyozta, hogy azokon általában a várakozásnak megfelelően igen sokan vettek részt, így végül is Erdély-szerte több tízezer ember fejezte ki, hogy nem ért egyet a parlament által elfogadott szabályozással. A szövetségi elnök nagyon fontosnak nevezte, hogy ez a nagyarányú részvétel bizonyította: nemcsák az Romániai Magyar Demokrata Szövetség politikai elitje, hanem maga az erdélyi közvélemény, az erdélyi magyar közösség egyöntetű álláspontja, hogy ez az oktatási törvény elfogadhatatlan. Ami a tanügyi törvény elleni további akciókat, az iskolai tevékenység egészének vagy valamely részének esetleges bojkottját illeti, például a tanügyi törvény bizonyos következményeinek visszautasítását, erre csak az iskolakezdés után, a pedagógusokkal sorra kerülő konzultáció után születhet döntés. Erre még nem került sor. Egyelőre azt javasolta az RMDSZ, hogy az iskolakezdés napján a diákok fehér karszalag viselésével, egyfajta japán sztrájkkal fejezzék ki tiltakozásukat az anyanyelvükön folyó oktatást érintő korlátozásokkal szemben. Lefegyverzés, csapat- kivonás Csecsenföldön Rosszabb a légkör mint néhány hete Jelcin orosz elnök múlt heti kijelentései nyomán rosszabb a légkör, mint néhány héttel ezelőtt volt, de a NATO változatlanul kitart eddigi Bosznia-politi- kája és a szövetség keleti bővítése mellett —jelentette ki Willy Claes NATO- főtitkár a Der Tagesspiegel című német lap hétfői számában. Claes véleménye szerint a délszláv államok külügyminisztereinek genfi megállapodása arról tanúskodik, hogy nőtt a békés megállapodás iránti készség. Hangsúlyozta, hogy Jelcin múlt heti éles bírálata ellenére a NATO kitart eddigi célkitűzései mellett, és a boszniai szerbek elleni katonai akciók mindaddig folytatódnak, amíg nem teljesítik az ENSZ követeléseit. A támadások akkor állnak le, ha garantált a védett övezetek biztonsága, szabadon járhatók az övezetekbe vezető utak és biztosított a lakosság ellátása. A főtitkár ismételten leszögezte, hogy a szövetség tagállamain kívül senkinek sincs vétójoga a NATO keleti bővítését illetően. Az orosz tiltakozás ellenére folytatódik a bővítés előkészítése, s még az idén elkészül az a beszámoló, amely meghatározza a belépni szándékozók csatlakozásának menetét. Rámutatott, hogy a bővítés nem irányul egyetlen európai állam ellen sem és az új európai biztonsági szerkezetet Oroszország részvételével és közreműködésével kívánják kialakítani. „El kell ismernem, hogy a légkör most rosszabb, mint néhány hete volt, de nem kell eltúlozni a problémákat" — mondta Claes. Elutasította azt a német elképzelést, hogy a Nyugat- Európai Unió (NyEU), a NATO európai pillére az Európai Unió részévé váljon. A NyEU bővítésével, egyes kelet-európai országok csatlakozási szándékával kapcsolatban azt mondta, hogy szerinte csak NATO-tagállamok lehetnek a Nyugat-Európai Unió tagjai. Mennyit ér a meglepetés? A NATO a meglepetés eszközével próbált élni a Tomahawk manőverező robotrepülőgépek éjszakai bevetésével, ugyanis a boszniai szerb erők már „egész jól megszokták" a lassan két hete tartó hagyományos légitámadásokat — így értékelte a londoni rádió a nagy találati pontosságú fegyver megjelenését a boszniai hadszíntéren. A BBC hétfői kommentárja szerint az észak-atlanti szövetség a szerb hadsereg moráljának minél gyorsabb szétzilálását is el akarja érni az Öbölháborúban félelmetes hírnévre szert tett hadieszköz alkalmazásával. A NATO ugyanis „egyszerűen nem zárhatja vereséggel az életre hívása óta először végrehajtott katonai akció mérlegét,,. A szövetség számára nincs más kiút, csak a hadszíntéri győzelem, különösen egy olyan „meglehetősen primitív katonai képződmény ellenében, mint a Mladic-féle szerb hadsereg". Más kérdés, hogy a NATO végül mit nyilvánít majd győzelemnek, hiszen nem lehet pontosan tudni, hogy a szerbek hány nehézfegyverrel fenyegetik Szarajevót, tehát azt is nehéz lesz megállapítani, hogy az összes ágyúfészket felszámolták. Ebben a helyzetben a bos- nyák fővárost fojtogató ost- romgyűrű sikeres feltépésé számíthat diadalnak, függetlenül attól, hogy maradtak-e szerb nehézfegyverek a térségben, vagy sem — mondta a londoni rádió szakértője. A Financial Times értesülései szerint amerikai kormánykörökben nyíltan azzal számolnak, hogy az ENSZ hamarosan minden tevékenységével felhagy a délszláv hadszíntéren, akár a béke, akár a háború lesz az úr a térségben. Az Egyesült Államok meggyőződése szerint már a legközelebbi hetekben a NATO veszi át a béketeremtés stafétáját a kifulladó világszervezettől, s a nyugati katonai szövetség lép fel majd bármiféle jövőbeni békemegállapodás rendbiztosaként is. Washingtonnak a háború folytatása esetére is megvannak az elképzelései: e forgatókönyv a bosnyák kormány oldalán felvonuló nemzetközi haderő összekovácsolásával számol, elsősorban az iszlám világ országainak „ösztönzésével"; a szárazföldi hadműveleteket a NATO légiereje támogatná — így értesült a Financial Times. Megállapodás született a hét végén Groznijban arról, hogy október 6.-ig befejeződik a Dudajev elnökhöz hű csecsen csapatok lefegyverzése. Ezt az orosz szövetségi erők szóvivője jelentette be vasárnap este a csecsen fővárosban. A csecsen fegyveresek ugyanakkor a ,hét yégén is támadták az orosz; állásokat. Az Interfax jelentése szerint vasárnap nyolc alkalommal nyitottak tüzet a csecsének. Két orosz katona meghalt, öt megsebesült. A július végi, csecsen—orosz katonai megállapodást ellenőrző vegyesbizottság ülésén kidolgozták a lefegyverzés menetrendjét a kaukázusi köztársaság ^járására, illetve a fővárosra. A lakosságnál lévő engedély nélküli fegyverek leadása meglehetősen vontatottan halad. Noha pénzjutalmat és. büntetlenséget ígértek a hatóságok, eddig csak 1200 fegyvert adtak le, miközben becslések -szerint ennél nagyságrenddel többet fejtegetnek. Az orosz csapatok kivonásának menetrendjét a megállapodást ellenőrző bizottság hétfői ülésén véglegesítették, A hét végén azonban már megkezdődött az orosz belügyi csapatok távozása az ingus határ mellől, Asszi- novsszkaja településről, illetve elhagyta Groznijt egy határőregység. Szabadon engedték a képviselőket A francia hatóságok vasárnap szabadon engedték mind a nyolc külföldi parlamenti képviselőt, akiket francia kommandósok szombaton a La Ribaude fedélzetéről a Mururoa- atollra vittek, miután megszállták a korallsziget körüli területi vizeken feltartóztatott vitorlást. Az AP jelentése szerint a parlamenti képviselőket, a kíséretükben levő újságírókat, valamint a Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet által bérelt vitorlás legénységét vasárnap Mururoáról Papeete-be, Tahiti fővárosába szállították, majd a papeete-i repülőtéren valamennyiket szabadon engedték. Folytatjuk a tiltakozást mindenféle atomkísérlet ellen bárhol a világon — hangsúlyozták a képviselők — két japán, két ausztráliai, két olasz, egy svéd és egy luxemburgi törvényhozó — a repülőtéren közzétett közös nyilatkozatukban.
