Új Kelet, 1995. szeptember (2. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-12 / 214. szám

UJ KELET Erdő 1995. szeptember 12., kedd 5 Károk emberi gondatlanságból Újra kelendő a tűzifa digi kínálati piac keresletivé alakult és megindult a tűzifa vásárlása. A Nyírerdő Rt. szak­embereinek véleménye szerint mind a községekben, mind a városokban nő a vevők és a vi­szonteladók száma, bizonyítva azt, hogy a tavaly téli vágások­ból származó száraz, magas fűtőértékű fa hamarosan elkel, hiszen még mindig olcsó tüze­lőanyagnak számít az energia- hozdozók piacán. A fokozódó érdeklődésre nagyon jó példa, hogy a fehérgyarmati erdészet e rövid időszak alatt is több mint 2000 köbmétert árusított ki. Az erdészet nem tartja va­lószínűnek, hogy a megyében fahiány alakulhat ki, mert már jó előre felkészültek a robba­násszerű vásárlási kedvre. A nyírségi erdőgazdaságok már készen állnak az őszi faki­termelési szezonra. Üzletpoli­tikájukat a szigorú piaci igé­nyek határozták meg, ugyanis a felhasználók csak a legmaga­sabb igényeket kielégítő fa­anyagért fizetnek. A fakitermelésnek vállalko­zási formájú módszeréhez fo­lyamodtak a Nyírerdő Rt.-nél. A vágandó területet lábon álló erdő formájában bocsátják ár­verezésre, s a legjobb licitet ajánló kapja meg a kitermelés és feldolgozás jogát. Ilyen mó­don a baktai erdészetben idén már több mint 7 ezer köbméter fát hasznosítottak. Ez a zártkö­rű, meghívásos árverezés bizo­nyult a leghatékonyabb mód­szernek, mert így a legjobbak és a hozzáértőbbek szerez­hetnek előnyt, s így az erdé­szet a szerződésekben megha­tározott időre és minőség­ben tudja kalkulálni a fa ér­tékesítését. Az előrejelzések azt mutat­ják, hogy a fapiac megfelelő, a hazai és a külföldi kereslet kielégítő, így az őszi vágások­ból származó faanyagot a jövő évben kedvező feltételekkel le­het majd értékesíteni. // Özek, szarvasok — elismerések Királyi vadak őszi szerelme A tavalyi verseny egy érdekes pillanata Képek: Nyírerdő Képszolgálat Favágók! Ki állja a sarat? Tanácsok erdőtelepítőknek Beköszöntött az ősz, hama­rosan kezdődik az erdősítés ideje. Az erdősítések műszaki átvétele során az erdőgazdák és erdőfelügyelők gondosan fel­mérték az erdősítések állapotát. Erdészetenként megállapítot­ták, van-e szükség pótlásként csemete ültetésére. Amennyi­ben igen, eldöntötték a pótlás fafaját, területét, amely egyben a mennyiségre is utal. Ezek is­meretében az erdőgazdák elké­szítik tervüket az 1995 őszi— 1996 tavaszi erdősítési idény­re, és ezt engedélyeztetik az Állami Erdőfelügyeletnél. Az erdőtulajdonosoknak a tervek, kérelmek elkészítéséhez a Nyírerdő Rt. szakemberei kész­séggel nyújtanak segítséget. Nagyon fontos, hogy csak olyan szaporítóanyagot (magot, csemetét) használjunk fel, ame­lyik megfelel a szabványnak, továbbszaporításra érdemes, jó minőségű, kedvező genetikai tulajdonságokat hordozó állo­mányból származik, előállítása és forgalmazása az Országos Mezőgazdasági Minősítő Inté­zet ellenőrzése mellett történik. Jó erdő csak megfelelő sza­porítóanyagból fejlődik, ame­lyet csak tiszta forrásból érde­mes beszerezni. Keresse ezért az erdőtulajdonos a Nyírerdő Rt. erdészeteit, csemetekertje­it, szívesen segítünk az erdőte­lepítőknek. Horicsányi Attila okleveles erdőmérnök, Nyírerdő Rt. Lovasverseny Nagykállóban A nagy kallói Erdész Lovassport Egyesület és a Kelet-magyarországi Területi Lovassport Szövetség szeptember 15. és 17. között nagyszabású területi kettes és amatőr fogathajtó vala­mint díjugrató lovasversenyt rendez. A Simonyi óbester emlékére kiírt erőpróbát a festői szépségű Harangodi-tó környékének erdeiben és a Birke-tanya lovas pályáin bonyolítják le, nemzetközi szabályoknak megfelelően. Az üzekedési időszak elmúlásával véget értek a Nyírerdő Rt. vadászterületein az őzbakkilövések. Ezen időszak alatt számos külföldi — osztrák, német — vendégvadász járta a nyírségi erdőket. Összesen 62 őzbak került puskavégre, ami kevesebb, mint a korábbi években teríték­re került vad, viszont a kilö­vetésből származó bevételek meghaladták a tavalyi értéket, ami egyértelműen jelzi, hogy a vadállomány javult, a trófeák szebbek, értékesebbek lettek. Ezzel idén véget is értek a bér­kilövések, a továbbiakban csu­pán a vadvédelem miatt fog­nak dörögni a vadászfegyve­rek, de a selejtezést már az er­dészet szakemberei fogják végzni. Az ősz eleji hirtelen lehűlés zavart okozhatott a dámbikák életciklusában, ugyanis felzen­dültek a hím állatok harcra hívó hangjai. Ezt a barcogást általá­ban csak októberben lehet hal­lani, de a gúthi erdészet terü­letéről már augusztus végén érkeztek az első erről szóló je­lentések. Szeptemberben már a fehér- gyarmati erdészet lónyai erdő­kerületében is megkezdődtek a szarvasbőgések. Erre az alka­lomra idén már szép számmal jelentkeztek külföldi vadászok, hogy a Bereg erdeit bebaran­golva nemes trófeával térhes­senek haza. Mellettük sokan csupán a nem mindennapi él­mény, a szarvasbőgés és a bi­kák harcainak látványa miatt keresik fel az erdőket. A Nyír­erdő Rt. felkészült a vendégek fogadására: kitisztították a cserkelőutakat, rendbe tették a magasleseket és leskosarakat. A idei, Firenzében rendezett dámkutatási konferencián me­gyénket a Nyírerdő Rt. elnöke, Bartucz Péter, a gúthi erdészet igazgatója és Várady János erdő­gazdálkodási és vadászati főmér­nök képviselte. A magyar szak­emberek tudományos dolgozatai nagy sikert arattak a neves pub- likum előtt. A világrekorder dámtrófea a gúthi erdészet vad­gazdaságából származik, s olyan nemzetközi közmegbecsülésnek örvend, hogy felkérték a Nyírer­dő Rt.-t a Debreceni Agrártudo­mányi Egyetemmel közösen, legyenek házigazdái az 1997-es dámkutatási konferenciának. Az iparilag fejlett orszá­gokban egyre többen ismerik fel, hogy a fosszilis energia- hordozók, például az olaj, a gáz vagy a kőszén véges mennyiségben áll az emberi­ség rendelkezésére. Energia- kutatással foglalkozó szak­emberek véleménye szerint, amennyiben nem változik az említett energiahordozók fel- használásának üteme, akkor mintegy 50—70 (!) év múlva végérvényesen kimerülhet­nek ezek a források. E drámai prognózis mellett a hagyományos, például a fa fűtőanyagok használata kör­nyezetvédelmi szempontból is kívánatosabb, illetve ami gaz­daságilag szintén fontos: hogy újratermelhető. E döbbenetét például Néme­tországban tett követte és az északnyugati területeiken ha­talmas rezgőnyárfa-ültetvénye- ket telepítettek olyan céllal, hogy tüzelési faaprítékkal elé­gítsék ki az egyre növekvő la­kossági igényeket. Magyarországon, ha nem is azonos szándékoktól vezérelve, de a gáz és a villamosáram árá­nak rohamos növekedése miatt egyre inkább tapasztalható a fatüzelés felé való visszafordu­lás. A nyírségi erdőkben egy nyáron át kényszerűen tárolták a cserépkályhába valót, de au­gusztus végére alapvetően megváltozott a helyzet. Az ad­Tűz és aszály Az átlagosnál sokkal csapadékosabb időjárással köszön­tött be a tavasz az erdőkbe, s a Nyírerdő Rt. szakemberei reménykedtek, hogy véget ér a közel egy évtizede tartó aszály. Az erdőknek szükségük lett volna a több esőre, mert a fák növekedése, a felújítások és telepítések sikere jelentősen függ ettől. Sajnos, a tapasztalatok mindezt meg­cáfolták. A halápi erdészet területén tovább folytatódott a homoki tölgyesek pusztulása, ami szükségessé tette, hogy a Hor­tobágyi Nemzeti Park szak­embereivel közösen egy vál- ságintézkedési-tervet dolgoz­zanak ki. Kiszáradt a halápi víztározó, a Bodzás-tóból is eltűnt a víz. Kevés vigaszt nyújt ezekben az aszályos időkben, hogy a száradás­nak indult, mocsarasodó vi­zek partjain megjelentek a gázlómadarak, a szürkegém­nek. A Nyírerdő Rt. területén ál­talános tapasztalatként megál­lapítható, hogy a fiatal fák jobban viselték az aszályt, mint azok az idős növények, amelyeknek a gyökérzete mélyebb földrétegekbe ka­paszkodik. Az erdészeti szak­emberek mérési eredményei is ezt a tényt támasztották alá, ugyanis 60 centiméterrel a ta­lajfelszín alatt kőkemény, megszikkadt, száraz talajt ta­láltak. így a mélyen fekvő gyökérzetű erdőrészek alig vagy egyáltalán nem is jut­hattak az éltető nedvesség­hez. Az aszály mellett már — sajnos — rendhagyó módon a nyári tüzek pusztításai is hozzájárultak a faállomány csökkenéséhez. A gondatlan és tilos tűzrakás, az eldobott gyufa és cigaretta komoly veszteségeket okozott idén is a Nyírerdő Rt.-nek. A debre­ceni erdészet területén egy 15 hektáros erdőrész vált a tűz martalékává, ahol az anyagi kár elérte a 2 millió forintot. A felcsapó lángok a gúthi er­dészet fülöpi kerületét sem kímélték meg, csak idén háromszor kellett a tűzol­tóságot riasztani a fenyő­erdő védelmében, ahol a helyszínelő szakértők szán­dékos gyújtogatásra utaló nyomokat fedeztek fel. Az elkövető itt több száz hek­tár felbecsülhetetlen értékű génállományt veszélyezte­tett. A nyíregyházi erdészet területén, a Sóstói erdőben is — sajnos — gyakori ven­dégek voltak a szolgálat­ban lévő lánglovagok. Itt a szennyvíztelep környé­kén okozott jelentősebb ká­rokat a tűz. Évek óta pél­dátlanul, idén egyedül a halápi erdészet számolha­tott be arról, hogy a terüle­teiket elkerülte a tűzpusztí- tás. Annak ellenére, hogy a Nyírerdő Rt. az év elején gondoskodott a megelőzés­ről, a veszélyre felhívó és a tiltó táblák kihelyezése nem érte el a kívánt hatást. A jövő évben még hatéko­nyabban, a hatóságokkal va­ló szorosabb együttműkö­déssel kívánják megelőzni az idei szomorú eseménye­ket. Vissza a cserépkályhához Az oldalt írta és összeállította, vala­mint a felvételeket készítette: Vitéz Péter

Next

/
Thumbnails
Contents