Új Kelet, 1995. szeptember (2. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-12 / 214. szám
UJ KELET Erdő 1995. szeptember 12., kedd 5 Károk emberi gondatlanságból Újra kelendő a tűzifa digi kínálati piac keresletivé alakult és megindult a tűzifa vásárlása. A Nyírerdő Rt. szakembereinek véleménye szerint mind a községekben, mind a városokban nő a vevők és a viszonteladók száma, bizonyítva azt, hogy a tavaly téli vágásokból származó száraz, magas fűtőértékű fa hamarosan elkel, hiszen még mindig olcsó tüzelőanyagnak számít az energia- hozdozók piacán. A fokozódó érdeklődésre nagyon jó példa, hogy a fehérgyarmati erdészet e rövid időszak alatt is több mint 2000 köbmétert árusított ki. Az erdészet nem tartja valószínűnek, hogy a megyében fahiány alakulhat ki, mert már jó előre felkészültek a robbanásszerű vásárlási kedvre. A nyírségi erdőgazdaságok már készen állnak az őszi fakitermelési szezonra. Üzletpolitikájukat a szigorú piaci igények határozták meg, ugyanis a felhasználók csak a legmagasabb igényeket kielégítő faanyagért fizetnek. A fakitermelésnek vállalkozási formájú módszeréhez folyamodtak a Nyírerdő Rt.-nél. A vágandó területet lábon álló erdő formájában bocsátják árverezésre, s a legjobb licitet ajánló kapja meg a kitermelés és feldolgozás jogát. Ilyen módon a baktai erdészetben idén már több mint 7 ezer köbméter fát hasznosítottak. Ez a zártkörű, meghívásos árverezés bizonyult a leghatékonyabb módszernek, mert így a legjobbak és a hozzáértőbbek szerezhetnek előnyt, s így az erdészet a szerződésekben meghatározott időre és minőségben tudja kalkulálni a fa értékesítését. Az előrejelzések azt mutatják, hogy a fapiac megfelelő, a hazai és a külföldi kereslet kielégítő, így az őszi vágásokból származó faanyagot a jövő évben kedvező feltételekkel lehet majd értékesíteni. // Özek, szarvasok — elismerések Királyi vadak őszi szerelme A tavalyi verseny egy érdekes pillanata Képek: Nyírerdő Képszolgálat Favágók! Ki állja a sarat? Tanácsok erdőtelepítőknek Beköszöntött az ősz, hamarosan kezdődik az erdősítés ideje. Az erdősítések műszaki átvétele során az erdőgazdák és erdőfelügyelők gondosan felmérték az erdősítések állapotát. Erdészetenként megállapították, van-e szükség pótlásként csemete ültetésére. Amennyiben igen, eldöntötték a pótlás fafaját, területét, amely egyben a mennyiségre is utal. Ezek ismeretében az erdőgazdák elkészítik tervüket az 1995 őszi— 1996 tavaszi erdősítési idényre, és ezt engedélyeztetik az Állami Erdőfelügyeletnél. Az erdőtulajdonosoknak a tervek, kérelmek elkészítéséhez a Nyírerdő Rt. szakemberei készséggel nyújtanak segítséget. Nagyon fontos, hogy csak olyan szaporítóanyagot (magot, csemetét) használjunk fel, amelyik megfelel a szabványnak, továbbszaporításra érdemes, jó minőségű, kedvező genetikai tulajdonságokat hordozó állományból származik, előállítása és forgalmazása az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet ellenőrzése mellett történik. Jó erdő csak megfelelő szaporítóanyagból fejlődik, amelyet csak tiszta forrásból érdemes beszerezni. Keresse ezért az erdőtulajdonos a Nyírerdő Rt. erdészeteit, csemetekertjeit, szívesen segítünk az erdőtelepítőknek. Horicsányi Attila okleveles erdőmérnök, Nyírerdő Rt. Lovasverseny Nagykállóban A nagy kallói Erdész Lovassport Egyesület és a Kelet-magyarországi Területi Lovassport Szövetség szeptember 15. és 17. között nagyszabású területi kettes és amatőr fogathajtó valamint díjugrató lovasversenyt rendez. A Simonyi óbester emlékére kiírt erőpróbát a festői szépségű Harangodi-tó környékének erdeiben és a Birke-tanya lovas pályáin bonyolítják le, nemzetközi szabályoknak megfelelően. Az üzekedési időszak elmúlásával véget értek a Nyírerdő Rt. vadászterületein az őzbakkilövések. Ezen időszak alatt számos külföldi — osztrák, német — vendégvadász járta a nyírségi erdőket. Összesen 62 őzbak került puskavégre, ami kevesebb, mint a korábbi években terítékre került vad, viszont a kilövetésből származó bevételek meghaladták a tavalyi értéket, ami egyértelműen jelzi, hogy a vadállomány javult, a trófeák szebbek, értékesebbek lettek. Ezzel idén véget is értek a bérkilövések, a továbbiakban csupán a vadvédelem miatt fognak dörögni a vadászfegyverek, de a selejtezést már az erdészet szakemberei fogják végzni. Az ősz eleji hirtelen lehűlés zavart okozhatott a dámbikák életciklusában, ugyanis felzendültek a hím állatok harcra hívó hangjai. Ezt a barcogást általában csak októberben lehet hallani, de a gúthi erdészet területéről már augusztus végén érkeztek az első erről szóló jelentések. Szeptemberben már a fehér- gyarmati erdészet lónyai erdőkerületében is megkezdődtek a szarvasbőgések. Erre az alkalomra idén már szép számmal jelentkeztek külföldi vadászok, hogy a Bereg erdeit bebarangolva nemes trófeával térhessenek haza. Mellettük sokan csupán a nem mindennapi élmény, a szarvasbőgés és a bikák harcainak látványa miatt keresik fel az erdőket. A Nyírerdő Rt. felkészült a vendégek fogadására: kitisztították a cserkelőutakat, rendbe tették a magasleseket és leskosarakat. A idei, Firenzében rendezett dámkutatási konferencián megyénket a Nyírerdő Rt. elnöke, Bartucz Péter, a gúthi erdészet igazgatója és Várady János erdőgazdálkodási és vadászati főmérnök képviselte. A magyar szakemberek tudományos dolgozatai nagy sikert arattak a neves pub- likum előtt. A világrekorder dámtrófea a gúthi erdészet vadgazdaságából származik, s olyan nemzetközi közmegbecsülésnek örvend, hogy felkérték a Nyírerdő Rt.-t a Debreceni Agrártudományi Egyetemmel közösen, legyenek házigazdái az 1997-es dámkutatási konferenciának. Az iparilag fejlett országokban egyre többen ismerik fel, hogy a fosszilis energia- hordozók, például az olaj, a gáz vagy a kőszén véges mennyiségben áll az emberiség rendelkezésére. Energia- kutatással foglalkozó szakemberek véleménye szerint, amennyiben nem változik az említett energiahordozók fel- használásának üteme, akkor mintegy 50—70 (!) év múlva végérvényesen kimerülhetnek ezek a források. E drámai prognózis mellett a hagyományos, például a fa fűtőanyagok használata környezetvédelmi szempontból is kívánatosabb, illetve ami gazdaságilag szintén fontos: hogy újratermelhető. E döbbenetét például Németországban tett követte és az északnyugati területeiken hatalmas rezgőnyárfa-ültetvénye- ket telepítettek olyan céllal, hogy tüzelési faaprítékkal elégítsék ki az egyre növekvő lakossági igényeket. Magyarországon, ha nem is azonos szándékoktól vezérelve, de a gáz és a villamosáram árának rohamos növekedése miatt egyre inkább tapasztalható a fatüzelés felé való visszafordulás. A nyírségi erdőkben egy nyáron át kényszerűen tárolták a cserépkályhába valót, de augusztus végére alapvetően megváltozott a helyzet. Az adTűz és aszály Az átlagosnál sokkal csapadékosabb időjárással köszöntött be a tavasz az erdőkbe, s a Nyírerdő Rt. szakemberei reménykedtek, hogy véget ér a közel egy évtizede tartó aszály. Az erdőknek szükségük lett volna a több esőre, mert a fák növekedése, a felújítások és telepítések sikere jelentősen függ ettől. Sajnos, a tapasztalatok mindezt megcáfolták. A halápi erdészet területén tovább folytatódott a homoki tölgyesek pusztulása, ami szükségessé tette, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park szakembereivel közösen egy vál- ságintézkedési-tervet dolgozzanak ki. Kiszáradt a halápi víztározó, a Bodzás-tóból is eltűnt a víz. Kevés vigaszt nyújt ezekben az aszályos időkben, hogy a száradásnak indult, mocsarasodó vizek partjain megjelentek a gázlómadarak, a szürkegémnek. A Nyírerdő Rt. területén általános tapasztalatként megállapítható, hogy a fiatal fák jobban viselték az aszályt, mint azok az idős növények, amelyeknek a gyökérzete mélyebb földrétegekbe kapaszkodik. Az erdészeti szakemberek mérési eredményei is ezt a tényt támasztották alá, ugyanis 60 centiméterrel a talajfelszín alatt kőkemény, megszikkadt, száraz talajt találtak. így a mélyen fekvő gyökérzetű erdőrészek alig vagy egyáltalán nem is juthattak az éltető nedvességhez. Az aszály mellett már — sajnos — rendhagyó módon a nyári tüzek pusztításai is hozzájárultak a faállomány csökkenéséhez. A gondatlan és tilos tűzrakás, az eldobott gyufa és cigaretta komoly veszteségeket okozott idén is a Nyírerdő Rt.-nek. A debreceni erdészet területén egy 15 hektáros erdőrész vált a tűz martalékává, ahol az anyagi kár elérte a 2 millió forintot. A felcsapó lángok a gúthi erdészet fülöpi kerületét sem kímélték meg, csak idén háromszor kellett a tűzoltóságot riasztani a fenyőerdő védelmében, ahol a helyszínelő szakértők szándékos gyújtogatásra utaló nyomokat fedeztek fel. Az elkövető itt több száz hektár felbecsülhetetlen értékű génállományt veszélyeztetett. A nyíregyházi erdészet területén, a Sóstói erdőben is — sajnos — gyakori vendégek voltak a szolgálatban lévő lánglovagok. Itt a szennyvíztelep környékén okozott jelentősebb károkat a tűz. Évek óta példátlanul, idén egyedül a halápi erdészet számolhatott be arról, hogy a területeiket elkerülte a tűzpusztí- tás. Annak ellenére, hogy a Nyírerdő Rt. az év elején gondoskodott a megelőzésről, a veszélyre felhívó és a tiltó táblák kihelyezése nem érte el a kívánt hatást. A jövő évben még hatékonyabban, a hatóságokkal való szorosabb együttműködéssel kívánják megelőzni az idei szomorú eseményeket. Vissza a cserépkályhához Az oldalt írta és összeállította, valamint a felvételeket készítette: Vitéz Péter
