Új Kelet, 1995. szeptember (2. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-12 / 214. szám
UJ KELET Megyénk életéből 1995. szeptember 12., kedd Véget ért a Mandala Nyár A szokatlanul hűvös idő ellenére majdnem telt házzal búcsúztatta negyedik nyári előadássorozatát a Mandala Színház a nyíregyházi Szabadtéri Színpadon. Amint azt Bódis Gábor bevezetőjében hallhattuk, nagyon szép és kimondottan sikeres nyarat tudhatnak maguk mögött. A nézőszám idén négy-ötezerrel emelkedett, így majdnem elérte a húszezer főt. Az Idegenforgalmi Hivatal felmérései szerint a Szegedi Szabadtéri Játékok után a nagyon is megtisztelő MÁSODIK HELYET foglalják el az országban rendezett nyári színházi sorozatok viszonylatában! Vendégül látták a Madách Színházat, a beregszászi színházat és a Kolozsvári Állami Magyar Opera társulatát. A vendégszereplő budapesti „sztárok” sora Balázs Péterrel bővült. Bevezetőjének végén megköszönte a közönség eddigi sze- retetét. Kezdetét vette a gála. Nagy Zoltán kilencvenhetedszer énekelte a közönség előtt a József és a bűvös kabát című darab sikerszámát. A Magányos rab vagyok kezdetű dal szívmelengető módon telt meg élettel gyönyörű baritonján. Az Evitából Kovács Attila, majd a Légy jó mindhaláligból Madura Róbert énekelt részleteket a megszokott biztonsággal. Tarczy Gyula, aki egyébként a gála kiváló és PROFI műsorvezetőjeként is debütált, összekötőszövegében szót ejtett arról, hogy a Mandala Színházat az a „vád” érte, miszerint „csak” énekelni tudnak a tagjai. Ezért arra az elhatározásra jutottak, hogy prózai produkciókat is bemutatnak. Szinyei Andrea — aki egyébként a Színművészeti Főiskola második évfolyamos hallgatója — csattanós választ adott eme „rágalomra” kiválóan mondta Weöres Sándor Kisfiúk témái című versét. Ugyanígy csak a legmelegebb hangon szólhatok arról a teljesítményről, amit Tarczy Gyulától hallhattunk. Kosztolányi Dezső Hajnali részegség című versét a lehető legeszköztele- nebbül, a legtisztességesebb és leghitelesebb művészi eszközökkel mondta el. Bódis Gábornak „sajnos elment a hangja, de nem akart kimaradni a gálából”, ezért megidézte nekünk La- tinovits szellemét. A remek paródiák jellemzője az, hogy maga az anyag — jelen esetben Ady Fekete zongorája — önmagában is életre kel és nem csak egyszerű utánzás, személyformálás az eredmény. Hatalmas sikert aratott vele. Joggal. Hallhattunk, láthattunk részleteket továbbá a Jézus Krisztus szupersztárból, az Operaház fantomjából, a La mancha lovagjából, a Képzelt riportból, és a Kolumbusból, az Anne Kareninából, a Miss Saigonból, a Doktor Herzből is. Külön ki kell emelnem Simon Edina Granada románcát a Kolumbusból. Szép tisztán csengő, kulturált, finom hangja, magyaros énekstílusa joggal bűvölte el a közönséget. Látszólagos ellentéte volt az amerikai musical stílusjegyeket felvállaló és hibátlanul interpretáló Bár- kányi Mónika, aki pontos intonációjával gyönyörű, hatalmas hanganyagával és — férfiasán valljuk meg — küllemével is elbűvölte a publikumot. Jámbor László, Kovács Attila, Mester Tamás, Baranya Magda és a többiek is kimagasló teljesítményt nyújtottak. Hatalmas tapsvihar fogadta a Kőműves Kelemenből a Hitetlenség átka című jelenetet, ahol a táncosok magá- valsodró produkciója emlékezetes marad minden néző számára. Baranya Magda Juli néni New Yorkból című metamorfózisa, Vajda Éva „techno- folk” dala, a Dobos László rendezte Anyám én meghalok címen bekonferált pantomim- blődlije mind-mind remek szórakozást, igazi színházi élményt nyújtott. Nem ünneprontásként, de megemlítem, hogy a Jerevánhoz címzett „műintézetet” az előadások kezdete előtt egy órával illenék bezárni, hogy az ott „művelődő” publikum hangoskodása ne zavarja az előadásokat. A MÁV is lehalkíthatná a hangszóróit, mert nem igazán kell hallanom a belvárosban, hogy mikor és mi indul az ik- szedik vágánytól... Nem akarok maximalista lenni, de az már aztán maga lenne a tökély, ha a vadmotorosokat is megszelídítené a hatóság... Palotai Üzletember-találkozó Szatmárnémetiben Privatizáció készpénzért A magántulajdon dominanciáján alapuló gazdaság kiépítése és az állami tulajdon szűkítésének folyamata a rendszerváltás óta zajlik. Mindez két irányból történik: egyrészt a magántulajdon privatizálásával, másrészt a kis- és középvállalkozások létrejöttével. Két éve az Állami Vagyonügynökség működéséhez a helyi vállalkozásfejlesztő alapítványok biztosítják a helyiségeket, a privatizációs szervezet pedig az információval való ellátást és működési költséget biztosítja. Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyében a Primom (Nyíregyháza, Váci Mihály út 4L) látja el ezt a feladatot, a magánosítás iránt érdeklődőket ellátják információval, a megyében értékesítésre kerülő vagyonról tájékoztatást adnak. A Primom privatizációs ügyfélszolgálati irodájának vezetőjével, Szabó Attilával beszélgettünk. — Miért van szükség az új privatizációs törvény bevezetésére? —- 1990—94 között az állami tulajdon magánkézbe adását több jogszabály irányította, ami megnehezítette a privatizáció folymatát. Az elmúlt évben igényként merült fel, hogy egységes szellemű privatizációs törvényre van szükség. Eddig az Állami Vagyonügynökség és az Állami Vagyonkezelő Rt. végezte a magáno- sítási feladatokat, melyeket ezentúl egyetlen szervezet, az Állami Privatizációs Vagyonkezelő Rt. vesz át. Az ÁPV Rt. funkciója a privatizáció véghezvitele, vagyis értékesítenie kell a kezelésére bízott állami vagyont. Az új privatizációs törvény erősíti a nyilvánosság szerepét, ezért az ÁPV Rt. -nek kötelessége, hogy az általa kezelt vagyonról nyilvántartást készítsen. A törvény szabályozza azt is, hogy melyek azok a cégek, vállalatok, amelyeknek tartósan állami tulajdonban kell maradniuk, például a mezőgazdaságban a fajtanemesítés és -előállítás módjait és előírásait nem célszerű kiengedni az állam kezéből. — Hogyan épül fel az APV Rt. szervezete? Hogyan történik maga a privatizáció? — A tárca nélküli privatizációs miniszter felügyeli a magánosítás folyamatát, az igazgatóság dönt a legfontosabb privatizációs kérdésekben, és létezik egy felügyelő bizottság, amely ellenőrzi a törvényes működést. Továbbra is a versenyeztetés útján történő magánosítás dominál, de az új törvény a készpénzes ajánlatokat részesíti előnyben. Amennyiben nem érkezik megfelelő pályázat, különböző kedvezményes technikákat lehet alkalmazni. Ezek a következők: részletfizetés, vezetői és munkavállalói kivásárlás, munkavállalói tulajdonszerzés, munkavállalói résztulajdonosi program, valamint vagyonkezelés. Megfigyelhető az egzisztenciahitel visszaszorítása, ugyanis a felvehető pénz összegét 50 millió forintban maximálták. A kárpótlási jegyek felhasználása is korlátozott, az összegnek csak húsz százalékát, élelmiszerüzemek vásárlásánál negyven százalékát fizethetik ilyen formában. — Az új törvényvben szerepel az egyszerűsített privatizáció fogalma. Mit jelent ez? — A hatszázmillió forint saját tőkével rendelkező és 500 munkavállalónál kevesebbet foglalkoztató kis- és középvállalatok privatizációját két ütemben hirdeti meg az ÁPV Rt., szeptember 30- ig az első csoportot, és december 31-ig a másodikat. Ezekre három hónapig lehet készpénzes ajánlatokat tenni, a három hónap elteltével az ÁPV Rt. döntésével kedvezményes technikákat lehet alkalmazni. Amennyiben a vállalatot egy éven belül értékesíteni tudják, a befolyt pénzbevétel 10 százaléka a vállalatnál marad. Ha a magánosításra egy éven belül nem kerül sor, a társasági törvény értelmében megszűnhet a vezetők munkaviszonya. A törvény szabályozza, mely vállalatban marad állami tulajdon, és ez hány százalék lesz. A megyét érintők a következők: 25 plusz egy százalék a Tiszavasvári Alkaloida Rt.- ben, 50 +1 százalék a Szabolcs Volán Rt.-ben, és szintén 50 +1 a HM Arsenal Elektronikai Rt.-ben. Kozma Ibolya A Primom Vállalkozásélénkítő Alapítvány és a Szatmárnémeti Üzleti Tanácsadó Központ 1995. szeptember 15- én Szatmárnémetiben 10 órától Szatmár ’95 néven román—magyar üzletember-találkozót szervez. A találkozóra a két vállalkozói központ között lévő együttműködés jegyében az Európai Unió Inter- reg programja keretében kerül sor. A Szatmárnémeti Kis- és Középvállalkozásokat Fejlesztő Központot a Vállalkozók Fóruma Egyesület hozta létre. A Tanácsadó Központ célja a magántulajdonban lévő kis- és középvállalkozók támogatása, fejlesztése, a környék privát cégeinek bekapcsolása az Európai Unió különböző vállalkozásélénkítő programjába. A Szatmár ’95 román—magyar regionális üzletember-találkozó tervezett programja: Megnyitóbeszédet mond Pécsi Ferenc parlamenti képviselő, majd a Bukaresti ENSZ Tanácsadó Központ és a hozzá tartozó hálózat mutatkozik be. A. Szatmárnémeti Kereskedelmi, Ipari és Mezcigazdasági Kamura képviselője tart előadást a külföldi tőkével működő vállalkozások dinamikus fejlődéséről,, és a vegyesvál- Jalatokat érintő legfontosabb banki információkról. A Priorom Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vállalkozásélénkítő Alapítvány tevékenységéről és nemzetközi, kapcsolatairól is hallható előadás. A vállalkozók is bemutatkoznak j és üzleti tárgyalásokra is nyílik lehetőség. A Primom Alapítvány várja azon üzletemberek és vállalkozók jelentkezését, akik érdeklődnek a romániai piaci lehetőségek iránt. A szatmári vállalkozók alábbi termékeket keresnek: élelmiszereket (kon- zerveket, száraztésztaféléket, fűszereket), mosóporokat, műanyag edényeket, műanyagipari flakont folyadéknak. Együttműködő partnereket műanyag- fröccsentés és -feliratozás, valamint vákuumformázás és légprésformázás terén, ehhez szükséges anyagokat és szerszámokat keresnek. Vetőmag- Vakat zöldséghez, nagy kultúrához, mezőgazdasági kultúrához. Hűsítő adagoló berendezéseket, hűtőberendezést hús- készítményeknek, olajgyártáshoz berendezést. Partnert a reklámipar területén, partnert szitaüzem, filmnyomás területén. A szatmáriak kínálnak: bútort, bútor vasalását, ajtó-, ablakkeretet, lambériákat és más fa termékeket, temetkezésnél használatos dolgokat, szoftver-, hardverszolgáltatást, sátrakat, hálózsákot, fordítást, sokszorosítást, öntapadós címkék készítését, gyümölcsöt és zöldséget. A szatmárnémeti üzletember-találkozóra autóbusz indul, a részvételi szándékkal kapcsolatban a keres-kínál vonalon, valmint az autóbuszos utazás ügyében Kovácsáé Pesti Beátához lehet fordulni a 463- 509-es teleíonszámpn. Kozma Ibolya Vezérkari látogatás a kisgazdáknál
