Új Kelet, 1995. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-31 / 204. szám

2 1995. augusztus 31., csütörtök Belföld-külföld UJ KELET nemzetközi Véget ért a Meciar—Horn találkozó Közlemény és sajtótájékoztató nélkül ért véget szerda délután Vladimír Meciar szlovák és Horn Gyula magyar kormányfő ótátrafüredi találkozója. A szlovák kormányhi­vatal jelentése szerint a tárgyaló felek megegyeztek abban, hogy a nyilvánosságot a sajtó útján nem tájékoztatják, nem adnak ki közös közleményt sem. „A kormányfők a találko­zót informálisnak és nem hivatalosnak nevezték” — közöl­te a kormányfői hivatal igazgatója, Anna Nagyová. A talál­kozóval kapcsolatban a szlovákiai Magyar Keresztényde­mokrata Mozgalom annak a reményének adott hangot, hogy a megbeszélések hozzájárulhatnak a szlovák—magyar alapszerződés pozsonyi ratifikálásához. A két kormány­fő egyébként többoldalú tárgyalások keretében találkozik a csehországi Brunnben (Brno) szeptember 11-én, ahol Václav Klaus cseh miniszterelnök meghívására a CEFTA- országok és Szlovénia miniszterelnökének találkozóját tartják. Lelőttek egy NATO-gépet Hivatalos amerikai forrásokból szerdán közölték, hogy nagy valószínűséggel francia volt az a NATO-gép, amelyet a boszniai szerbek az aznapi légicsapások során lelőttek. Ugyanakkor a források hozzáfűzték, hogy tudomásuk sze­rint a repülőgép pilótái katapultáltak: szemtanúk két ejtőernyőt is láttak a levegőben felvillanni a helyszín köze­lében, ahol a füstölgő Mirage szabadesésben lezuhant. Köz­lésük szerint a gépet Pálétól mintegy harminc kilométerrel délre érte találat. A szerbek lövik Szarajevót Tüzérségi tűz alá vették Szarajevót szerdán reggel a bosz­niai szerbek azt követően, hogy a NATO légiereje a hétfői, Szarajevó elleni aknatámadás miatt szerdára virradó éjsza­ka megtorló akciót hajtott végre a szerb állások ellen. A városban — néhány perces szünetekkel — mintegy negy­ven becsapódást lehetett hallani. A város lakói, akik az éj­szaka az utcákra özönlöttek, hogy megnézzék a NATO lé­gitámadását, az ágyúzás nyomán ismét az óvóhelyekre hú­zódtak. Kuvaiti—amerikai hadgyakorlat Szerdán kuvaiti—amerikai hadgyakorlat kezdődött az olajsejkség északi részén, az iraki határtól 15 kilométerre. Az ITAR-TASZSZ jelentése szerint a 400 négyzetkilomé­ternyi területet érintő manőver színhelyét katonai zónának minősítették, s lezárták a polgári lakosság elől. A másfél hónaposra tervezett hadgyakorlatban 1400 amerikai kato­na vesz részt. A kuvaiti egységek először használják majd az országba nemrég érkezett rakétákat. A Perzsa(Arab)- öbölben jelenleg több mint 30 amerikai hadihajó tartózko­dik, 23 ezer főnyi legénységgel. U2-es kémrepülőgép balesete Lezuhant kedden Nagy-Britanniában az amerikai légierő egy U2 típusú felderítő repülőgépe; a pilóta életét vesztet­te. A kedd éjjel nyilvánosságra került részletek szerint a repülőgép Gloucestershire légitámaszpontjáról indult vol­na bevetésre. Meg nem erősített értesülések arra utalnak, hogy a nagy magasságú repülésre képes, érzékeny kémmű­szerekkel felszerelt légijármű útitervében boszniai külde­tés szerepelt. Az U2-es pilótáját, az amerikai légierő száza­dosát helikopterrel szállították egy swindoni kórházba, ahol azonban belehalt sérüléseibe. Aromunok szemrehányása Az aromunok freiburgi kulturális és nyelvi egyesülete kiábrándult levelet intézett a román parlament két házához amiatt, hogy 1994 júniusában továbbított, az aromunok megmaradása érdekében tett felhívásuk mind a mai napig válasz nélkül maradt — közölte szerdán a Rompres. Az egy évvel korábban elküldött felhívást az tette időszerűvé, hogy az egyesület kérte: a román parlament karolja föl a Dunától délre fekvő területeken élő aromunok problémáit, ellenkező esetben e kisebbség lassú eltűnésre van ítélve. Jugoszláv határőrök halála Albániából érkezett terroristák kedd délután Djakovica község közelében rátámadtak a határtól mintegy 300 mé­terre járőröző jugoszláv határőrökre —jelentette a Tanjug, a jugoszláv hadsereg közleményére hivatkozva. A közle­mény szerint az alattomos támadásban egy jugoszláv kato­na életét vesztette, míg egy másik megsebesült. A támadás után az albán terroristák — kihasználva a ködös időt — vissza­menekültek albán területre — áll a közleményben. A többsé­gében albánok lakta szerbiai Koszovó tartomány ügye miatt meglehetősen feszült Albánia és Jugoszlávia kapcsolata. Vegyesek a távközlési koncessziók tapasztalatai Kormányülés-előzetes A kormány csütörtöki ülé­sén ismét tárgyal a jövő évi költségvetésről. Információk szerint jövőre a költségvetés hiánya nem haladhatja meg a GDP 4 szá­zalékát. A kiadások lényegé­ben az idei szinten maradnak és a kormány 100 milliárd forintos privatizációs bevétel­lel számol. Az adórendszer­ben tervezett változások önál­ló napirendi pontként ezúttal nem szerepelnek a kormány ülésén. Téma lesz viszont a kabinet 3 éves, középtávú gazdasági stratégiája. A testület ezen kívül elő­terjesztést hallgat meg a Magyar Tudományos Aka­démia tavalyi tevékenysé­géről. Várhatóan jóváhagy­ják a közraktározásról szóló törvényjavaslatot. A kor­mány foglalkozik a hajlékta­lanok ellátásával kapcsolatos kérdésekkel is. Várhatóan több volt szovjet laktanyát is kijelölnek a fedél nélküliek elhelyezésére. A tandíjrendeletről Több ok miatt is időszerű a távközlési konferenciát a kon­cessziók jegyében megrendez­ni — mondta Bölcskei Imre, a KHVM helyettes államtitkár a Debrecenben augusztus 29-én megnyitott háromnapos szak­mai tanácskozás plenáris ülé­sének nyitóelőadásán: célsze­rű az elmúlt 4-5 esztendő mér­legét megvonni, hogy az újabb tíz évre szóló koncessziók job­ban sikerüljenek, mindehhez forradalmi lépések várhatók az ezredvég informatikájában. A távközlési koncessziók egy része sikertelen — mond­ta a helyettes államtitkár. — Két esztendővel ezelőtt az 54 primer körzet önkormányzatai közül 34 helyen akartak önál­ló telefontársaságot alakítani. Végül 25 maradt, s 23 körzet­re érkezett pályázat. Tizenöt primer körzetben az új társa­ságok nyerték el az üzemelte­tés jogát, három helyen a Matáv más céggel együtt pá­lyázott, 5 körzetben pedig az eddigi üzemeltető adta a leg­jobb ajánlatot. Az új üzemeltetők eddig öt körzetben nem vették át a pri­mer hálózatot a Matávtól: Vác, Gödöllő, Békéscsaba, Oroshá­za és Pápa környékén. A he­lyettes államtitkár szerint Bé­késcsaba, Orosháza és Pápa környékén kissé csalárd mó­don vállalkoztak, a Digitelnél a cégen belüli válságok akadá­lyozták az előbbrelépést. Érdemi fejlesztés nem tör­tént Szeged és Szentes környé­kén — elsősorban a nehéz hi­telfelvételi lehetőségek miatt — míg Monor és Jászberény körzetében példamutatóan te­vékenykednek a koncessziót nyert társaságok. A Hírközlési Főfelügyelet nemrégiben vég-. zett felmérése szerint összes­ségében nem romlott a telefo­nos távközlés színvonala. Európa élvonalában va­gyunk a 3 mobiltelefon-társa­ság működésének köszönhe­tően — mondta Bölcskei Imre helyettes államtitkár. — A két GSM-társaság versenyének eredményeként a vártnál is gyorsabb a hálózat bővülése, s az előfizetők számának dina­mikus növekedése is jelzi az elégedettséget. A személyhívó rendszer ed­digi tapasztalatai viszont nem túlságosasn jók. Csekély a ké­szülékválaszték, a magas díjak összevethetők a mobiltelefon­díjakkal, s ez az állapot nem kedvez a hálózat további mű­ködésének. A KHVM illetéke­se a Matáv eddigi tevékenysé­gével elégeddett. A koncesszi­ók eddigi sikere elősegítheti a hátralévő nagy feladat: az An­tenna Hungária december kö­zepéig tervezett értékesíté­sét is. A Magyar Elektronikai és Informatikai Szövetség III. távközlési konferenciája szak- cióülésekkel zárul. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége (Hökosz) csak akkor hajlandó elállni a szeptember végére tervezett or­szágos demonstrációtól, ha a tandíj-rendeletről folytatott tár­gyalásai sikeresen zárulnak a Művelődési és Közoktatási Mi­nisztériummal. Ezt Jaczkovics László, a Hökosz alelnöke jelen­tette be a Baloldali Ifjúsági Tár­sulással (BIT) és a Magyar Gyermek- és Ifjúsági Tanáccsal (MAGYIT) közösen tartott szerdai sajtótájékoztatón. A tárgyalásokat akkor tekin­tik eredményesnek, ha sikerül elmozdulni egy differenciált juttatási és térítési rendszer, il­letve a lényegesen alacsonyabb tandíjak irányába. Az ügyben a szövetség szeptember 9-i orszá­gos közgyűlése hoz végleges döntést — tette hozzá. Az alel- nök elmondta azt is, hogy az Országgyűlés oktatási bizottsá­ga ifjúsági albizottságának ked­di ülésén kérte a képviselőket: segítsenek abban, hogy a kor­mány ismét vegye napirendre a hallgatók részére nyújtható tá­mogatásokról és az általuk fize­tendő díjakról és térítésekről szóló rendeletet. Újhelyi István, a BIT alelnö­ke arra hívta fel a figyelmet, hogy nincs olyan rendelet, amit ne lehetne megváltoztatni. A társulás első lépésben azt vár­ja a kormánytól, hogy vonja vissza a tandíj-rendeletnek a kiegészítő tandíjra és annak mértékére vonatkozó pontjait. Varjú László, a MAGYIT választmányának soros elnöke bejelentette: a Gyermek- és If­júsági Érdekegyeztető Tanács (GYIÉT) támogatói és ifjúsá­gi oldalának képviselőit szep­tember 6-án fogadja Horn Gyula miniszterelnök. A meg­beszélésen a GYIÉT delegáci­ója fel kívánja vetni a tandíj­rendelet kérdését is. Elkerülhető az elvonások második lépcsője Határmegyék találkozója (Folytatás az 7. oldalról) Nyomatékosan kijelentet­te, hogy Ukrajna elkötele­zett a hídkérdéssel kapcso­latban, egy új Tisza feletti átjárási lehetőség terveit már el is küldték a magyar kormánynak, annak ellené­re, hogy a hazai államveze­tés álláspontja szerint in­kább a régi felújítása lenne célszerűbb. A magasrangú vendég elmondta, hogy az autópálya-építés a részükről teljesen rendben van, az M3-as magyarországi sza­kaszának folytatásaként Barabás térségétől tervezték Kijev irányában továbbépí­teni a gyorsforgalmi utat. Befejezésül az ukrán ven­dég elmondta, hogy hiába szomszéd megye Szabolcs és Kárpátalja, a határok a két ország között vannak. Elkerülhető a felsőoktatási intézmények forrásait érintő központi elvonások korábban tervezett második lépcsője — hangoztatta Szabó Zoltán, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai állam­titkára, aki szerdán a pécsi Janus Pannonius Tudomány- egyetem elsőéves bölcsész- hallgatóinak gólyatáborában tartott fórumot. Az államtitkár elmondta: a Pénzügyminiszté­rium ígéretet tett rá, hogy előteremti a felsőoktatási in­tézményekben hosszabb távú megtakarítást illetve költségta­karékosságot szolgáló egysze­ri beruházások fedezetét. Szabó Zoltán a pécsi egye­temisták előtt kifejtette: ha­zánkban a hallgatói létszám növelése mellett kell mérsékel­ni a relatív és abszolút értelem­ben is drága felsőoktatás költ­ségeit. Magyarország hallga­tónként és évente 9690 dollár­nak megfelelő összeget fordít felsőoktatására, míg a fejlet­tebb államokban ez az összeg hétezer dollár alatt van. Az egy főre jutó GDP-hez viszonyít­va a helyzet még rosszabb, mert amíg hazánkban annak másfélszeresét költik a felső­fokú képzésre, másutt ez az arány kilenctized körüli. Az államtitkár hangsúlyoz­ta: a kormányzat a költségel­vonás helyett a felsőokta­tás minőségének javítására, in­tézményrendszerének fejlesz­tésére törekszik. E célhoz vezető út lehet a kisebb fő­iskolák, egyetemek integráci­ója, s olyan szakok és irányok támogatása, melyek a hallga­tó és a gazdaság számára egya­ránt jól hasznosítható képzést adnak. Eredményes pályázatok (Folytatás az I. oldalról) Az MFA pályázati lehető­ségeit az egész országban me­gyénk használta ki legjobban, mi nyertük el a legtöbb pénzt. Az MFA-pályázatok szektor­semlegesek voltak ugyan, mégis alapvetően a kisterme­lők jutottak hozzá, az egyéni gazdálkodók szerezték meg a támogatás 85-87 százalékát. Ez sajnos azt is érzékelteti, hogy a szövetkezetek helyze­te cseppet sem kedvező, jelen­tős javulásra lenne szükség. Idén a Mezőgazdasági és Erdészeti Alap (MEA) terhére — ugyancsak szektorsemlege­sen — július 31-ig lehetett pá­lyázni. Kétszázharmincnégy, a földművelésügyi hivatal elbí­rálása alá tartozó pályázat ér­kezett be, ezeknek 90 százalé­kát már minősítették. Örven­detes, hogy tízből kilenc bead­vány megfelelt a követelmé­nyeknek. Ez azért is valósul­hatott meg, mert a hivatal mun­katársai állandó kapcsolatban álltak a pályázókkal és felhív­ták figyelmüket az esetlegesen korrigálható hibákra. A 234 pályázat mögött mintegy 537 millió forint tervezett beruhá­zás áll, ebből 100 millió forin­tot tesz ki a vissza nem térí­tendő és a kamattámogatás. Ér­kezett még 196 olyan pályázat, melyet megyei véleményezés után a minisztérium bírál el vég­legesen, értékük több mint 3,23 milliárd forint. A MEA-ra ösz- szesen tehát közel 3,8 milliárd forint beruházás jött be. Vasas VOSZ-vélemény A Vállalkozók Országos Szövetsége támogatja az önálló gazdasági miniszteri poszt létrehozását abban az esetben, ha a kormány va­lóban egy döntési jogosult­sággal rendelkező gazda­ságirányítási centrumot hoz létre. A VOSZ az MTI-hez szerdán eljuttatott közlemé­nyében azonban jelzi: hosz- szabh távon nem tartja va­lószínűnek, hogy a kor­mányban egyidejűleg vál­laljon gazdaságirányítási szerepet Bokros Lajos pénz­ügyminiszter és a gazdasá­gi miniszteri funkció váro­mányosa, Nagy Sándor. A VOSZ gazdasági szak­értői régóta hangsúlyozzák, hogy a gazdaságban jelentős károkat okoz az a kormány­zási modell, amely a pénz­ügyi kormányzathoz rendeli a gazdaság irányítását. A munkaadói érdekképviseleti szervezet szerint a költ­ségvetéscentrikus pénzügyi irányítás feladatát a jövőben egy költségvetési hivatalnak kellene meghatároznia. A VOSZ-nak hagyomá­nyosan jó együttműködési kapcsolata van a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségével, illetve annak elnökével, Nagy Sándorral, így abban bízik, hogy a ma­inál konstruktívabb, kom- munikációképesebb kapcso­lata lesz a gazdasági kor­mányzattal. Ebben a helyzet­ben kiemelt figyelmet igé­nyel, hogy a gazdaságirányí­tás meghatározó személyisé­ge a korábbi időszak jelentős szakszervezeti vezetője lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents