Új Kelet, 1995. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-22 / 196. szám

UJ KELET Labdarúgás 1995. augusztus 22., kedd Ez történt az NB II-ben Kölcsönkenyér visszajár? Alig egy hete, hogy a sényői csapat második vonalbeli pre­mierjének kapcsán sokan a sze­rencsére fogták a Hatvan elle­ni győzelmet. Rubóczki Tibor játékos-edző sem tiltakozott, elismervén: bizonyos százalék valóban kijár a sikerből Fortu­nának. A futballisták közül megszólaltatott Krasznai Atti­la a szerencse forgandóságáról beszélt, figyelmezteteve: lesz majd, mikor tehetetlen szem­lélői lehetnek csupán a pályán történteknek, mikor a mérkő­zést nem biztos, hogy a ve- télyárs nagyobb tudása dönti el. Elek a gyanúperrel, arra sen- ' ki sem gondolt, hogy ez ilyen hamar bekövetkezik. Vasárnap Kazincbarcikán kölcsönkenyér visszajár alapon villámscbesen lerótta adósságát Fortunának — ha volt egyáltalán — az újonc legénység. Egy félidő- nyi szenvedés után a hazaiak a számszerű eredményt tekintve lemosták a vendégeket (6-1). A hetvenedik és a nyolcvanadik perc között eltelt időben köz­napi nyelven „sült” a Bar- cikának, mindegy, honnan lőttek játékosai, a labda kajá­nul vigyorgott vissza a hálóban kotorászó Varró kapusra. — Az első félidőben nem ját­szottunk alárendelt szerepet, felvettük a mérkőzés ritmusát, sőt, ha kicsivel bátrabbak va­gyunk akár gólt is elérhettünk volna — így Rubóczki, akit nem tört meg a borsodi „csa­pás”. — A második hazai gól bün­tetőből esett. Varró és Csipke üt­közése szerinted tizenegyest ért? —Varró akkor érkezett, ami­kor az ellenfél játékosa éppen megtolni készült a labdát. Mindketten elestek. Hogy ezért tizenegyes jár-e... nem tudom! Sajnos a bíró megadta. Ugyan­akkor nekünk két tizenhatoson belüli buktatásért elfelejtett ti­zenegyest adni, mindahányszor a vonalra tetette le a labdát! •Úgy érzem, ezzel súlytotta a csapatot, ha mi is rúghattunk volna „tízit”, biztos nem ekko­ra a különbség. Akkor két gól­lal kikapunk, és egy szavunk sem lett volna. — A mérkőzés előtt nyilván­valóan az első húsz perc átvé­szelése lehetett az irányadó tak­tika. Tulajdonképpen márkibír­ta a védelem a nehéz periódust, amikor Körösi megszerezte a vezetést a Kazincbarcikának. — Hibáztunk, mert azt be­széltük meg: a szabadrúgások­nál öttagú sorfálat állítunk. Errefel csak hárman álltak össze, pedig Körösi előtte már kétszer nagyon veszélyesen lőtt kapura pontrúgásból. Hát per­sze, hogy ismét jól eltalálta a labdát, óriási gólt vágott! Érde­kes, hogy utána mertünk iga­zán kijönni, s játszani a me­zőnyben. — Körösi ténylegesen reme­kül lövi a szabadrúgásokat, ám éppen ezért volt érthetetlen, hogy miért szabálytalankodtak a védők olyan gyakran a tizen­hatos környékén? — Már a középpályán meg kellett volna zavarni a barcikai játékosokat, de ezt nem tettük. Majd minden gólt abból kap­tuk, hogy fejetlenül rohangált a csapat, sokan elöl ragadtak, és nem értek időben vissza. Természetesen nem akartunk mi a kapuhoz közel szabályta­lankodni, viszont a védők sok­szor kiszolgáltatott helyzetben találták szemben magukat a csatárokkal. Amíg nem tanu­lunk meg taktikailag éretten futballozni, addig a jobb csapa­tok ellen fennáll a veszélye a hasonló méretű zakónak. — Mennyire tagiózta le a fi­úkat a súlyos kudarc? — Az a következő, Tiszavas- vári elleni meccsen fog meg­mutatkozni. Össze kell szedni magunkat, és bebizonyítani, hogy ez a 6-1 nem fedi a valós erőviszonyokat. Koncz Tibor Két hír az MLSZ-ből Még nem fellebbezett Salgótarján Ismert, hogy a III. kér. TVE—Salgótarján NB Il-es labdarúgó-bajnoki találkozót idő előtt fújták le, mert Novák János, a vendégek futballistája meglökte Dravecz játékvezetőt. Múlt kedden az MLSZ Fegyel­mi Bizottsága — egyéb bünte­tések mellett — a félbeszakadt találkozó három bajnoki pont­ját 3-0-ás gólkülönbséggel az óbudaiaknak ítélte oda, a vét­kes Novákot pedig 1995. de­cember 31-ig eltiltotta. A tarjá- niak nyolc napot kaptak arra, Az ecuadori Guayaguilben befejeződött 17 évesek labda­rúgó-világbajnoksága némi meglepetésre Ghana végső győzelmét hozta. A sportág az afrikai orszá­gokban egyre népszerűbb, amit nemzetközi eredmények is bizonyítanak. Ezt igazolta a korosztályos világesémény végeredménye is. A ghanaiak a döntőben a lényegesen fénye­sebb tradíciókkal rendelkező Brazíliát győzték le meggyőző első félidei teljesítménnyel. A világbajnok együttesből ki­emel keáeK. Emmanuel Bentil, aki hogy eldöntsék, kívánnak-e fel­lebbezni. A határidő szerda éj­félkor jár le, addig kell — ha kívánják — postára adni a fel­lebbezést tartalmazó levelet. Hétfőn az MLSZ még nem ka­pott ilyen tartalmú küldeményt. * * * Együtt a Magyar Kupa leg­jobb 32 csapatának mezőnye. A tizenhat közé jutásért meg­vívandó mérkőzéseket szep­tember húszadikán és október negyedikén kell majd lejátsza­ni. Annyi biztos, hogy a küz­két góllal járult hozzá az arany­érem megszerzéséhez. A „bronz­csatát” Argentína és Oman vív­ta Ebből a 90 percből a dél-ame­rikaiak kerültek ki győztesen. Eredmények: A döntőben: Ghana—Brazí­lia 3-2 (2-0) Guayaquil, 10 000 néző gólszerzők: Bentil (39., 48.), Idrissu (44.) illetve Santos (47.), Freitas (90.) A 3. helyért: Argentína— Oman 2-0 (1-0) Guayaquil, 10 000 néző gólszerzők: Gatti (21.), Cambi- asso (67.) delmek előző szakaszában a csoportjaikban élen végzett klubok kerülnek egy „kalap­ba", a csoportmásodikok pedig egy másikba, amikor elkészítik a párosítást. így nem fordulhat elő az, hogy a csoportban élen végzett gárda egy másik cso­portgyőztes ellen kényszerül­jön csatázni. A kiírás tehát végleges, de hogy mikor sorsolnak, ezt még nem tudni. Annyit tudni, hogy szeptember első napjaiban ke­rítenek erre sort az MLSZ-ben. Maradona Koreában? A dél-koreai labdarúgó­szövetség (KFA) szerint Diego Maradona, az ar­gentin futball kimagasló egyénisége egy barátságos mérkőzésen lép ismét pá­lyára. Maradona jelenlegi csapata, a Boca Juniors a Koreai Köztársaság válo- gatottjával csap össze szeptember végén vagy október elején. Mint közismert, Mara­dona doppingtesztje pozi­tív eredményt hozott a ta­valyi világbajnokságon. Az ezért kapott 15 hónapos eltiltása pedig várhatóan szeptember 29-én jár le. így elképzelhető, hogy Maradona a Boca Juniors színeiben léphet ismét pá­lyára hivatalos mérkő­zésen. Edzőmérkőzés Kedden 18 órától edzőmérkőzésen találkozik egymással az NB IlI-as Baktalórántháza és a me­gyei I, osztályú Nyíregyházi Hardware együtte­se. A találkozót Baktalórántházán rendezik. Világbajnokok a ghanai 17 évesek A DFC látja kárát a 7-1-nek? (Végre) hazai pálya, elszánt­ság az NYFC öltözőjében, verhető ellenfél. Minden együtt volt tehát a Nyíregyháza szom­bati, második fellépése előtt ahhoz, hogy megszülessen az első győzelem. S lön. Méghoz­zá nem is akárhogyan. Húsz percnyi játék után 4-0-át muta­tott a Városi Stadion ered­ményjelző táblája, és végül meg sem állt hétig (igaz, a he­tes alatt egy egyes is „díszel­gett”). Lehet találgatni, mikor történt ilyen utoljára, bizony már öt éve annak, hogy a Szol­nok hasonlóan „nagy veréssel”, 6-0-ával vette haza az útirányt. Na meg aztán láthattunk egy „mesternégyest” Németh Gyu­lától, de gyakorlatilag az egész együttes kitett magáért. Amikor hétfőn délelőtt Tóth János szakmai igazgatóval megtár­gyaltuk a részleteket, a remek produkción kívül a javítandó hibákra — mert ilyenek is előfordultak — is kitértünk. — Két nappal a meccs után is azt mondhatom: az ered­mény önmagáért beszél! Való­ban egy szerényebb képessé­gű csapat ellep értük el ezt a hét-egyet, de ez nem von le semmit teljesítményünk ér­tékéből. Ugyanis a két együt­tes között meglévő tudásbeli különbséget gólhelyzetekkel, gólokkal kifejezésre tudtuk juttatni. Örültem annak, hogy a két oldalvonal mellett renge­teg futómunkát mutattunk fel, még akkor is, ha ezúttal ennek hatékonysága nem volt az iga­zi. Biztató, hogy az újak egy­re inkább összeérnek a régiek­kel, miként az is, hogy, leg­alább 10—12 átlövést produ­káltunk, bár ezek minőségét megint negatív kategóriába so­rolhatom. A gólveszélyessé­günk növekedett, köszönhe­tően támadójátékunk variálha­tóságának. Örültem e jegyek­nek , de arra nincs ok, hogy a 7-1 után a fellegekben járjunk, mert még van javítanivalónk. — Mindjárt a védőmunkán is, az együttes ez alkalommal sem úszta meg kapott gól nél­kül. — Az első félidőben kimon­dottan rosszul védekeztünk. Az okokat keresve elmondhatom, hogy két emberfogónk, Drobni és Szatke hajlott a könnyelmű­ségre, és volt olyan időszak, amikor a középső emberek, Kovács és Bessenyei záró­munkájával és a mezőnymun­kába való besegítésükkel sem voltam elégedett. Ugyanakkor a hibák kis része azzal magya­rázható, hogy a fiúk a héten — tudva, milyen ellenfél követke­zik — nagyobb terhelést kap­tak, így nem voltak frissek, de a következő meccsek előtt már a frissítésen lehet a hangsúly. — A védekezésben az eddigi két meccsen bizony adódtak hullámvölgyek. Nem lehet ez tendencia? — Nem! Már szót ejtettem emberfogóink hibáiról, de álta­lában mindketten fegyelmezet­tek, megbízhatók. Most volt egy gyenge meccsük, de biztos vagyok abban, hogy Diós­győrben oda fognak figyelni. — A játékban helyenként párhuzamot vonhattunk a tisza- kécskei produkcióval, viszont az akkori helyzetkihasználás most ugrásszerűen feljavult. Minek köszönhető ez a: inga­dozás? — Azt mondom: jobban kell koncenrálnunk a helyzetek ki­használásánál, és — ez már edzői feladat — sokat kell ezt gyakorolnuk. Ezzel párhuza­mosan fejben is érettebbnek kell lennünk, mint ahogy most is, az elején kíméletlenül bün­tettük a Gödöllő hibáit. Össze­gezve: az ingadozás valahol természetes, idő és megint csak idő kell a kiküszöböléséhez. Ezen túl persze a higgadtsá­gunk megőrzése is lényeges szempont. — Érdemes-e valakit ki­emelni? — Igazából a csapatjáték híve vagyok, mindenkinek annyi munkát kell ebbe fektet­nie, amennyit csak bír. Most Németh ennyit bírt, négy gól sikerült neki, de — akár ebben is — Domokosnak is komoly érdmei voltak. Bagoly húzta a szekeret, Kovács nem látvá­nyosan, de hasznosan játszott. Gönczöt és Karkuszt is megem­líthetem, bár Karkusz lesz még jobb is, jobban összpontosít. — A három ponton túl mit jelent ez a siker? — Nagy-nagy lelki pluszt, energiát a további munkához. A kécskei vereség sem tagló­zott le minket, most sem fo­gunk egy hétig csámcsogni a 7- 1-en, hanem már a mai napot is arra szánom, hogy merítsünk ebből a találkozóból, és állítsuk ezt a következő, Diósgyőr el­leni mérkőzés szolgálatába. Csiky Nándor A három csatár osztozkodott Tiszavasvári focicsapata első otthoni mérkőzésén győze­lemmel mutatkozott be. A gyógyszergyáriak a szomszéd­vár Hajdúnánás együttesét fo­gadták. A hajdúsági gárda nyá­ron megerősödött, Raducu és Mangel érkezett hozzájuk. A csapat támogatói titkon a leg­jobb helyezésre is alkalmasnak tartják játékosaikat. Az első fordulóban a vendégek otthon nyertek Kazincbarcika ellen, míg vasvári Diósgyőrön hagy­ta a pontjait. Végül is a hazai­ak három csatára egy-egy gól­lal bizonyította, hogy az Alka­loida együttese már egészen máshol tart, mint tavaly ilyen­kor, amikor a sikertelen bajno­ki rajt majdnem végzetesnek bizonyult. Akkor az első meccs terheit egész ősszel magával cipelte a gárda, most hamar megszabadulhattak a kellemet­len vereség emlékétől. A meccs után Szikszói Lajos edzőt kér­deztük a történtekről. —Az első mérkőzés után úgy tűnt, kissé még olajozatlan a já­ték. Nehezen lendültek bele? — Az az igazság, hogy az első két meccsre nem a legjobb ellenfeleket kaptuk. Bár az a véleményem, hogy nem kell sokat foglalkozni a sorsolással, mert mindenki sorra kerül az ellenfelek közül. Mégsem mindegy lélektanilag, hogy milyen eredményekkel nyi­tunk. Idegenben kezdtünk a bajnokság legnagyobb esélye­se ellen. Utána vasárnap Hajdú­nánás következett, amely elle­nünk mindig bizonyítani sze­retne, ráadásul a szünetben még erősödtek is. Úgyhogy a vála­szom: az ilyen ellenfelek ellen senki nem kezdene könnyen. — A mérkőzés mindhárom harmadában lőttek egy gólt, ráadásul a csatárok osztozkod­tak a gólokon. Ez a hazai fö­lényt jelzi? —Meg kell mondjam az első gól után sem adták meg magu­kat a vendégek, s egy egyenlí­tési alkalmat el is szalasztottak. Mi is elpuskáztunk jó pár lehetőséget, így Horváth kapu­fát lőtt és Fecsku is egyedül állt, szemben a kapussal. Ha össze­számolnánk a gólhelyzeteket, akkor is a mi javunkra billenne a mérleg, de a focit gólra játsz- szák. Annak nagyon örültem, hogy mindhárom csatár gólt szerzett, nem is emlékszem ilyen teljesítményre. — Tavasszal a védelem volt Vasvári erőssége, most a csa­társor lesz? — Diósgyőrben rosszul raj­toltunk, legalább pontszerzés­re számítottunk, így a tavaszi­nál visszafogottabb a gárda. Most ezen a meccsen kellett bizonyítani, hol is tartunk a fel­készülésben. A győzelemnek örülök, de nem voltam teljesen elégedett az egyéni formákkal, szerintem ennél sokkal többre képes a társaság, és ez igaz a védelemre is. Egyénileg csak Erdei Csabával voltam elége­dett, ő gólt lőtt, s volt egy gól­passza. — Szilágyi gólját sokan di­csérték a meccs után. Tényleg olyan szép alakítás volt? —A rövid sarokról átfejelte a kapuson a labdát, szép megol­dás volt. Null-nullás állásnál nem biztos, hogy megkockáztat egy ilyen megoldást. Pontosan nem is tudom, de azt hiszem, egy negyedórát játszott Szilágyi, és ez alatt megint gólt szerzett. — A rajt előtt azt jósolta, hogy az NB II-ben kettészakad a mezőny. Mégcsak két forduló zajlott le, de már igazolódni látszik megállapítása. — Szerintem a két NB Il-es csoportból egyet kellene csi­nálni, ha azt szeretnék, hogy ne essen a színvonal. Egysze­rűen komolytalan lesz az a baj­nokság, ahol egy csapat kilenc emberrel áll ki, mint például a múlt héten Hódmezővásár­hely. Révay Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents