Új Kelet, 1995. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-02 / 179. szám

AZ ÚJ KELET MELLÉKLETE Felül kell vizsgálni! A bogarak miatt nem tudunk pihenni Munkára várnak Több vitás jogi ügyet is örö­költ az új nyíregyházi önkor­mányzat elődjétől. Dr. Hel- meczy Lászlót, a jogi és ügy­rendi bizottság elnökét arról kérdeztük, hogy milyen volt az első hét hónap és a soka­kat érdeklő, de manapság agyonhallgatott IKSZV-ügy miként is áll? (Mint arra so­kan emlékezhetnek, az új tes­tület a Török-féle ügybe elég nagy elánnal vetette bele ma­gát az egyik ülésén, de azóta erről szinte semmit sem hal­lani.)-— Az alapvető változtatások a szervezeti-működési és a belső szabályokban, amelyek az új összetételű önkormány­zat megválasztása után szük­ségessé váltak, megtörténtek — szögezte le beszélgetésünk elején a népszerű ügyvéd. — Nagyon sok munkát végeztünk eközben, hiszen egy új struk­túrát kellett törvényességi és egyéb szempontok alapján fel­építeni. Hetente volt jogi bi­zottsági ülés, ami fél öttől ki­lencig, nemritkán fél tízig is eltartott. Én az elmúlt négy esztendőben is tagja voltam a jogi bizottságnak, a kezdet ak­kor is nehéz volt. — Mennyire elégedett az át­húzódó szerződésekkel? — Egyelőre ezekkel a szerződésekkel nincs túl sok gondunk. Bár inkább a belső önkormányzati dolgokkal vol­tunk folyamatosan elfoglalva. Nagyon sok megkeresés, kér­dés érkezett hozzánk. Egyéb­ként szerintem nagyon is felül­vizsgálatra szorulnak azok a szerződések, amelyek a belvá­rosi üzlethelyiségekre kötöttek még állami részvétellel. Ezek­ben ma már teljes a káosz. Horribilis összegekért adja ki a bérlő az üzletét, megosztva, további bérlőknek. Jó lenne ennek utánanézni, hiszen egy­részt itt önkormányzati bevé­telkiesésről van szó, másrészt az sem mellékes, hogy közben a megyeszékhelyi iparosok ér­dekei csorbulnak. Ismert olyan belvárosi üzlet, amelynek a bérleti szerződését korábban egy budapesti cég kötötte, ma tíz albérlője van, miközben az önkormányzatnak tartozik... Ezen szerződések felülvizsgá­latát külön kértem, ennek az állapotnak a megszüntetésében a jogi bizottság hathatós segít­séget kíván nyújtani. Egyálta­lán nem áll úgy az önkormány­zat, hogy emellett szó nélkül elmehessen, és az is köteles­ségünk, hogy képviseljük a Őrizetlenül soha nem ha­gyunk itt semmit. Mindig rettegünk attól, kijön ide be. Kulcsunk nincs az Egyház utca felől a kapuhoz, téglá­kat helyeztünk el a kapu mögé torlasznak. Persze, ha lenne kulcsunk, azzal sem érnénk sokat, mert a Síp utca felőli gyenge kerítésen bár­ki bemászhat. — Kért segélyt az önkor­mányzattól? — Kértem segélyt, de azt csak később tudom meg, hogy adnak-e. Négy gyer­mek tanul szeptembertől, miattuk lenne szükség a se­gélyre. Nem kevés pénzbe kerül a tanszerek megvásár­lása. —Egy hét múlva, legaláb­bis ön így tudja, megkez­dődik a terület szanálá­sa. Mihez fog akkor kez­deni? — Fogalmam sincs. Al­bérletet nem tudok fizetni. Bízom benne, hogy előbb- utóbb kiutalnak nekünk egy szükséglakást. Járna nekem a hét gyermek után szocpol. is, de saját erőt nem tudok felmutatni egy fillért sem. Annak híján pedig állítólag nem kaphatok segélyt. Je­lenleg a hivatásos anyaságit kapom, az pedig nem sok, közel hétezer forint. Lopni nem járunk, nem arra neve­lem a pulyákat. A piacra sem engedem ki őket, és a lányo­kat sem az éjszakába. Üveg­gyűjtésből élünk, de most ezzel is gondok vannak, mert a boltok rekesz híján nem veszik vissza az üve­geket. — Próbált már munkát keresni? — Hogyne próbáltam vol­na, de ma olyan a világ, hogy még a magyarnak sem jut, ki ad akkor egy cigány­nak? Pedig én is és a három nagyobb gyerek is szívesen dolgoznánk, vállalnánk bár­milyen alkalmi munkát. Le­gyen akár szénpakolás is. Beíratom őket esti iskolába, hogy legalább tanuljanak... Aztán, ha lesz valamilyen lehetőség, beállnak dolgoz­ni. Csak már lenne — teszi hozzá sóhajtva Lakatos Ilona. Amikor jövök el, tisztes­séggel kikísémek a kapuig. Hallom, ahogy a köveket torlasznak visszatolják a fa­ajtó alá... Sz. A. nyíregyházi vállalkozók érde­keit. — Sokakat érdekel, hogy mi a helyzet a Török Sándor-féle IKSZV-ügyben? — A jogi bizottság ezzel a témával soha nem foglalko­zott.-— Mostanság sláger, sokat beszélnek a Metropol üzletház lassú építéséről és a körülötte kialakult helyzetről. A gazda­sági bizottság állásfoglalást kért Önöktől. Tárgyalták-e már az ügyet? — Azon a gazdasági bizott­sági ülésen, ahol ez a kérés el­hangzott — miután meghívtak —, jelen voltam. Egyelőre erről nem tudok mit mondani, mert a szerződéseket még nem kaptuk meg átvizsgálatra. — Ön eddig leginkább pol­gári büntetőjoggal foglalko­zott. Amit most csinál, az in­kább a gazdasághoz kapcsoló­dik. Esetleg ez azt jelenti, hogy átnyergel erre a területre? — 1992 óta intenzíven fog­lalkozok a gazdaságjoggal. Felszámolóként több mint öt­ven szabolcsi és szomszédos megyei cég megszüntetésében vettem részt. Eközben ugyan­úgy csináltam a büntető- és a családjogi ügyeket, mint ad­dig. Engem a jognak minden területe érdekel. Egyelőre még nem oldó­dott meg Lakatos Ilona és hét gyermekének sorsa. Mint arról beszámoltunk, a Laka­tos család július elején fog­lalta le a városközponti, Egyház u. 8. szám alatti, sza­nálásra váró romházat. Az­óta mindössze annyi előre­haladás történt az ügyben, hogy az ingatlankezelő lak­hatatlanná tette a házat. Az ablakokat, ajtókat befalaz­ták, a vizet elzárták. Laka­tos Ilona pedig hét gyerme­kével kiszorult a ház mellett lévő két, egyenként 2x3 mé­teres pecuba... — Jöjjön beljebb! — in­vitál szélesre tárt kapuval Lakatos Ilona. — Látja? Befalazták a házat — mutat a vakablakokra, az elzárt bejáróra. — Persze, ezzel csak annyit tettek, hogy ben­nünket kiköltöztettek, de nagyon sokan járnak ide éj­szaka téglát lopni. Elvitték Az udvaron a két gyümölcsfa alját gyom veri fel. Az elha­nyagoltság, a gazdanélküliség rányomta bélyegét a területre. Egy-egy csapás vezet az Egy­ház, illetve a Síp utca felé. Lakatos Ilona szélesre tárja a melléképületek ajtaját. Nehéz elhinni, hogy 1995-ben földön, összezsúfolva, mocsokban él­jenek emberek Nyíregyháza belvárosában... A két épület mellett rögtön ott a mellékhe­lyiség. A WC mellett pár négy­zetméter fű, közvetlenül a Síp utcai kerítés mellett. Állítólag a Síp utcáról ide szoktak éjsza­kánként bemászni a hontala­nok. — Szenes volt régen ez a pecu, ahol most élünk. Úgy alszunk összebújva a kis he­lyen, hogy a földre téglákat helyeztünk, arra pedig deszka­hulladékot hosszában és ke­resztben. Erre rakjuk rá a mat­racainkat, hogy mégse a földön aludjunk. Rengeteg a bogár, a tűzfalakat is... — jegyzi meg elgondolkozva. Ahogy beljebb érünk, rendkívüli bűz csapja meg az orrom, az udvari WC min­dennél erősebb „illata”. El­használt, kukákból túrt, má­sok által megunt, elrontott játékok szanaszét. Kifakult matracok egymásra rakva. sokszor a nagy bogarak miatt alig tudunk éjszaka pihenni. Egyébként amikor a szakem­berek itt voltak befalazni a há­zat, rendesen viselkedtek. El­zárattuk velük a vizet is, mert itt van a közkút nem messze, és onnan hordunk magunknak vizet flakonokban, ha kell inni vagy lavórból mosakodni. — A városüzemeltetési bi­zottság egyik ülésén felve­tődött, hogy több nyíregyházi lakónak elég nagy a közüzemi tartozása. Tekintettel arra, hogy ezek az adósok nem haj­landók nagyobb részt (még a részletfizetési kedvezményt sem) igénybe venni, ezért a ki­lakoltatás előtti utolsó megol­dásként a bizottság az adóslis­ta nyilvánosságra hozását fon­tolgatja. Ön szerint sért-e ez személyiség jogokat? — Szerintem, ha jogerősen megítélt követelésekről van szó, akkor nem sérthet szemé­lyiségi jogokat. Ha például egy újság közli, hogy X. Y. nem volt hajlandó megfizetni a víz­díjat, azzal semmi mást nem csinált, csak a valós tényt kö­zölte. „ — Mi van akkor, ha egy köz­gyűlési tagnak van közüzemi tartozása? Azt is nyilvánosság­ra lehet hozni, rá nem vonat­koznak más szabályok? — Nem, ugyanúgy ki lehet szerkeszteni a nyíregyházi képviselő nevét is. Etikailag egyébként egy közgyűlési tag­tól joggal várható el, hogy ha valaki, akkor ő elöl járjon a fi­zetéssel. Ez a minimum. Sem­miféle mentelmi jog nem ille­ti meg. Száraz Attila A belvárosi üzletek bérleti joga

Next

/
Thumbnails
Contents