Új Kelet, 1995. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-02 / 179. szám
AZ ÚJ KELET MELLÉKLETE Felül kell vizsgálni! A bogarak miatt nem tudunk pihenni Munkára várnak Több vitás jogi ügyet is örökölt az új nyíregyházi önkormányzat elődjétől. Dr. Hel- meczy Lászlót, a jogi és ügyrendi bizottság elnökét arról kérdeztük, hogy milyen volt az első hét hónap és a sokakat érdeklő, de manapság agyonhallgatott IKSZV-ügy miként is áll? (Mint arra sokan emlékezhetnek, az új testület a Török-féle ügybe elég nagy elánnal vetette bele magát az egyik ülésén, de azóta erről szinte semmit sem hallani.)-— Az alapvető változtatások a szervezeti-működési és a belső szabályokban, amelyek az új összetételű önkormányzat megválasztása után szükségessé váltak, megtörténtek — szögezte le beszélgetésünk elején a népszerű ügyvéd. — Nagyon sok munkát végeztünk eközben, hiszen egy új struktúrát kellett törvényességi és egyéb szempontok alapján felépíteni. Hetente volt jogi bizottsági ülés, ami fél öttől kilencig, nemritkán fél tízig is eltartott. Én az elmúlt négy esztendőben is tagja voltam a jogi bizottságnak, a kezdet akkor is nehéz volt. — Mennyire elégedett az áthúzódó szerződésekkel? — Egyelőre ezekkel a szerződésekkel nincs túl sok gondunk. Bár inkább a belső önkormányzati dolgokkal voltunk folyamatosan elfoglalva. Nagyon sok megkeresés, kérdés érkezett hozzánk. Egyébként szerintem nagyon is felülvizsgálatra szorulnak azok a szerződések, amelyek a belvárosi üzlethelyiségekre kötöttek még állami részvétellel. Ezekben ma már teljes a káosz. Horribilis összegekért adja ki a bérlő az üzletét, megosztva, további bérlőknek. Jó lenne ennek utánanézni, hiszen egyrészt itt önkormányzati bevételkiesésről van szó, másrészt az sem mellékes, hogy közben a megyeszékhelyi iparosok érdekei csorbulnak. Ismert olyan belvárosi üzlet, amelynek a bérleti szerződését korábban egy budapesti cég kötötte, ma tíz albérlője van, miközben az önkormányzatnak tartozik... Ezen szerződések felülvizsgálatát külön kértem, ennek az állapotnak a megszüntetésében a jogi bizottság hathatós segítséget kíván nyújtani. Egyáltalán nem áll úgy az önkormányzat, hogy emellett szó nélkül elmehessen, és az is kötelességünk, hogy képviseljük a Őrizetlenül soha nem hagyunk itt semmit. Mindig rettegünk attól, kijön ide be. Kulcsunk nincs az Egyház utca felől a kapuhoz, téglákat helyeztünk el a kapu mögé torlasznak. Persze, ha lenne kulcsunk, azzal sem érnénk sokat, mert a Síp utca felőli gyenge kerítésen bárki bemászhat. — Kért segélyt az önkormányzattól? — Kértem segélyt, de azt csak később tudom meg, hogy adnak-e. Négy gyermek tanul szeptembertől, miattuk lenne szükség a segélyre. Nem kevés pénzbe kerül a tanszerek megvásárlása. —Egy hét múlva, legalábbis ön így tudja, megkezdődik a terület szanálása. Mihez fog akkor kezdeni? — Fogalmam sincs. Albérletet nem tudok fizetni. Bízom benne, hogy előbb- utóbb kiutalnak nekünk egy szükséglakást. Járna nekem a hét gyermek után szocpol. is, de saját erőt nem tudok felmutatni egy fillért sem. Annak híján pedig állítólag nem kaphatok segélyt. Jelenleg a hivatásos anyaságit kapom, az pedig nem sok, közel hétezer forint. Lopni nem járunk, nem arra nevelem a pulyákat. A piacra sem engedem ki őket, és a lányokat sem az éjszakába. Üveggyűjtésből élünk, de most ezzel is gondok vannak, mert a boltok rekesz híján nem veszik vissza az üvegeket. — Próbált már munkát keresni? — Hogyne próbáltam volna, de ma olyan a világ, hogy még a magyarnak sem jut, ki ad akkor egy cigánynak? Pedig én is és a három nagyobb gyerek is szívesen dolgoznánk, vállalnánk bármilyen alkalmi munkát. Legyen akár szénpakolás is. Beíratom őket esti iskolába, hogy legalább tanuljanak... Aztán, ha lesz valamilyen lehetőség, beállnak dolgozni. Csak már lenne — teszi hozzá sóhajtva Lakatos Ilona. Amikor jövök el, tisztességgel kikísémek a kapuig. Hallom, ahogy a köveket torlasznak visszatolják a faajtó alá... Sz. A. nyíregyházi vállalkozók érdekeit. — Sokakat érdekel, hogy mi a helyzet a Török Sándor-féle IKSZV-ügyben? — A jogi bizottság ezzel a témával soha nem foglalkozott.-— Mostanság sláger, sokat beszélnek a Metropol üzletház lassú építéséről és a körülötte kialakult helyzetről. A gazdasági bizottság állásfoglalást kért Önöktől. Tárgyalták-e már az ügyet? — Azon a gazdasági bizottsági ülésen, ahol ez a kérés elhangzott — miután meghívtak —, jelen voltam. Egyelőre erről nem tudok mit mondani, mert a szerződéseket még nem kaptuk meg átvizsgálatra. — Ön eddig leginkább polgári büntetőjoggal foglalkozott. Amit most csinál, az inkább a gazdasághoz kapcsolódik. Esetleg ez azt jelenti, hogy átnyergel erre a területre? — 1992 óta intenzíven foglalkozok a gazdaságjoggal. Felszámolóként több mint ötven szabolcsi és szomszédos megyei cég megszüntetésében vettem részt. Eközben ugyanúgy csináltam a büntető- és a családjogi ügyeket, mint addig. Engem a jognak minden területe érdekel. Egyelőre még nem oldódott meg Lakatos Ilona és hét gyermekének sorsa. Mint arról beszámoltunk, a Lakatos család július elején foglalta le a városközponti, Egyház u. 8. szám alatti, szanálásra váró romházat. Azóta mindössze annyi előrehaladás történt az ügyben, hogy az ingatlankezelő lakhatatlanná tette a házat. Az ablakokat, ajtókat befalazták, a vizet elzárták. Lakatos Ilona pedig hét gyermekével kiszorult a ház mellett lévő két, egyenként 2x3 méteres pecuba... — Jöjjön beljebb! — invitál szélesre tárt kapuval Lakatos Ilona. — Látja? Befalazták a házat — mutat a vakablakokra, az elzárt bejáróra. — Persze, ezzel csak annyit tettek, hogy bennünket kiköltöztettek, de nagyon sokan járnak ide éjszaka téglát lopni. Elvitték Az udvaron a két gyümölcsfa alját gyom veri fel. Az elhanyagoltság, a gazdanélküliség rányomta bélyegét a területre. Egy-egy csapás vezet az Egyház, illetve a Síp utca felé. Lakatos Ilona szélesre tárja a melléképületek ajtaját. Nehéz elhinni, hogy 1995-ben földön, összezsúfolva, mocsokban éljenek emberek Nyíregyháza belvárosában... A két épület mellett rögtön ott a mellékhelyiség. A WC mellett pár négyzetméter fű, közvetlenül a Síp utcai kerítés mellett. Állítólag a Síp utcáról ide szoktak éjszakánként bemászni a hontalanok. — Szenes volt régen ez a pecu, ahol most élünk. Úgy alszunk összebújva a kis helyen, hogy a földre téglákat helyeztünk, arra pedig deszkahulladékot hosszában és keresztben. Erre rakjuk rá a matracainkat, hogy mégse a földön aludjunk. Rengeteg a bogár, a tűzfalakat is... — jegyzi meg elgondolkozva. Ahogy beljebb érünk, rendkívüli bűz csapja meg az orrom, az udvari WC mindennél erősebb „illata”. Elhasznált, kukákból túrt, mások által megunt, elrontott játékok szanaszét. Kifakult matracok egymásra rakva. sokszor a nagy bogarak miatt alig tudunk éjszaka pihenni. Egyébként amikor a szakemberek itt voltak befalazni a házat, rendesen viselkedtek. Elzárattuk velük a vizet is, mert itt van a közkút nem messze, és onnan hordunk magunknak vizet flakonokban, ha kell inni vagy lavórból mosakodni. — A városüzemeltetési bizottság egyik ülésén felvetődött, hogy több nyíregyházi lakónak elég nagy a közüzemi tartozása. Tekintettel arra, hogy ezek az adósok nem hajlandók nagyobb részt (még a részletfizetési kedvezményt sem) igénybe venni, ezért a kilakoltatás előtti utolsó megoldásként a bizottság az adóslista nyilvánosságra hozását fontolgatja. Ön szerint sért-e ez személyiség jogokat? — Szerintem, ha jogerősen megítélt követelésekről van szó, akkor nem sérthet személyiségi jogokat. Ha például egy újság közli, hogy X. Y. nem volt hajlandó megfizetni a vízdíjat, azzal semmi mást nem csinált, csak a valós tényt közölte. „ — Mi van akkor, ha egy közgyűlési tagnak van közüzemi tartozása? Azt is nyilvánosságra lehet hozni, rá nem vonatkoznak más szabályok? — Nem, ugyanúgy ki lehet szerkeszteni a nyíregyházi képviselő nevét is. Etikailag egyébként egy közgyűlési tagtól joggal várható el, hogy ha valaki, akkor ő elöl járjon a fizetéssel. Ez a minimum. Semmiféle mentelmi jog nem illeti meg. Száraz Attila A belvárosi üzletek bérleti joga
