Új Kelet, 1995. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-02 / 179. szám
1995. augusztus 2., szerda * Közelkép 1973-ig önálló település. Igazi nyírségi falu. Dimbes- dombos utcákkal, sok-sok gyümölcsfával és rozsfölddel. Huszonkét évvel ezelőtt Nyíregyháza is el akarta érni a megyei jogú városi rangot, ehhez százezer fölé kellett tornázni a lakónépesség számát. A legkézenfekvőbb megoldásnak az tűnt, ha a környező településeket egy adminisztratív intézkedéssel a megyeszékhelyhez csatolják. így került annak idején Orossal majdnem egy időben a városhoz. Igaz, hogy ezzel elveszítette önállóságát, de cserébe előnye is származott a dologból. Intézmények és fiókintézmények kerültek ide. A városból egyre több értelmiségi járt ki naponta dolgozni, és később le is telepedett itt. Nem épült úgy egybe a várossal, mint Oros. Ennek csak egyik oka a nagyobb távolság. A másik ok, hogy itt mindig is fejletlenebb volt az infrastruktúra. Ide rosszabb úton lehet kijárni, és a településen belüli úthálózat is fejletlenebb. A lakásárak emelkedésével (valamint, hogy a kertesházak ára nagyobb mértékben emelkedett, mint a társasházaké) újra felfedezik Nyírszőlőst, például sok fiatal házaspár, aki menekülni akar a panelházak szorításából, mert csak itt tud megfizetni telket vagy félkész lakóházat. Bár a közműhálózat az utóbbi időben óriásit fejlődött mégsem érte el a városi színvonalat. Még ma sem lehet egyértelműen eldönteni, hogy város-e vagy falu? Falu ez vagy város? Huszonkét éve már annak, hogy Nyírszőlős elveszítette önállóságát, és — követve az akkori divatot — Nyíregyházához Csatolták. Külsőségeiben megőrizte falusi jellegét, ugyanakkor a városiasodás jelei is látszanak a településen. Olyan tősgyökeres urbánusokat kerestem, akik feladták a lakótelepi életformát, és itt kívántak otthont teremteni a családjuknak. A Kollégium úton szép új házak sorjáznak egymás mellett. Egyiknek-másiknak még híja van, de már lakhatók az épületek. Találomra bementem egy kerítés nélküli portára, itt ismerkedtem meg Bakti Andrással és családjával. A ház asszonyától megtudtam, hogy az örökösföldi lakótelepen éltek június közepéig, 66 négyzetméter jutott négyüknek. Ennek a lakásnak egy szintje annyi. —Sokan próbálnak elköltözni a panellekásból — nem sok eredménnyel. Önöknek hogyan sikerült?—kérdeztem a fiatalasszonyt. — Mondhatjuk azt, hogy szerencsénk volt. Mi is többször próbálkoztunk már lakáscserével, de amit egy lakótelepi 1+2-es lakásért adnak, azért nem nagyon lehet kertes házat venni, nemhogy Nyíregyházán, hanem még a környékén sem. Ez az épület, amiben most lakunk, még 80 százalékban sem volt kész. Egy rokonunktól vettük nagyon jutányos áron, alig több mint egymillió forintért. A közművek közül csak az ivóvíz volt bent a portán, az is mindössze a pincébe volt bekötve. Minden mást nekünk kellett bevezettetni. Mivel a lakótelepi házat 1 millió 650 ezerért tudtuk eladni, így maradt egy kis pénzünk arra, — Számításaik szerint mennyiből tudják befejezni az építkezést? — Ha a saját munkaerőnket nem számítjuk fel, akkor úgy másfél millióból. De ha mindenért mestert kellene hívni, akkor még kétmillió is kevésnek bizonyulna. — Ennyire nagy az értékkülönbözet a panel- és a kertes ház között? — Erre is igaz az, hogy a kereslet és a kínálat viszonya határozza meg a vételárat. Az újvárosi lakótelep nem tartozik a felkapott helyek közé. Ráadásul szerencsénk sem volt, mert éppen akkortól lehetett megvásárolni — nem messze tőlünk — a Fazekas János tér 20. szám alatt a volt úgynevezett tanácsi lakásokat. A hirtelen fellépő túlkínálat nagyon letörte az árakat. Ezen legalább kétszázezer forintot veszítettünk. Tavaly ősszel, mikor — rö- videbb időre — változtak a szociálpolitikai kedvezmények feltételei, sokan kísérelték meg lecserélni a lakásukat nagyobbra vagy kertesre. Abban az időben volt hasonló érték- csökkenés a panelházak eseté— Önök szerint ez falu vagy város? — Mondhatjuk úgy, hogy kertváros. Igaz, hogy nem a szó eredeti értelmében véve, de funkcióját tekintve valóban az. — Miben jelent másságot ez az életforma? — Mindenben. Főleg a gyerekeknek. A kezdő házasoknak nagyon jó egy tömblakás, élvezhetik minden előnyét, amíg kicsik a gyerekek. Könnyebb a lakást tisztán tartani, nem gond, ha a baba a földön kúszik, hisz a padlószőnyeg megvédi. Ellátottság szemponjából is jobb volt a lakótelep. Ott még vasárnap délután sem volt gond a bevásárlás. Nyírszőlős bolthálózata olyan, hogy csak az alapvető élelmiszereket lehet megvenni, és nem szabad túl későre hagyni a bevásárlást. — A gyerekeknek mit jelent ez a környezet? — Nagyon sokat. Két hónappal ezelőtt még visított a lányom az ijedtségtől, ha meglátott egy macskát. Tegnap pedig a kutya hátán lovagolt. A lakótelepen naponta két-há- rom órát vett el tőlünk az, hogy levigyük a gyerekeket a játszótérre Oda feliiffvelet nélkül nem engedhettük. Itt, ha ki is szalad az utcára, akkor sem érheti baj. — Mennyi idősek a gyerekek? — Viktória hat. Eszter hároméves. Ok már abban a korban vannak, amikor megnő a mozgásigényük, és vágynak a kis állatokra is. A nagyobbik már fára is tud mászni. Időközben a ház ura is befejezte munkáját a pincében, és csatlakozott hozzánk. Tőle először a porta felől érdeklődtem. — Mekkora telken fekszik az épület? — Nem az egész területet vettük meg, csak háromszáz négyszögölet. Nincs időnk gazdálkodni, mind a ketten a városban dolgozunk. Konyhakertnek elég ennyi is. —Milyenek a közlekedés feltételei a településen? — Mi naponta gépkocsival járunk be Nyíregyházára. Elég siralmas az út állapota. De azok sem járnak jobban, akik busszal közlekednek. Például akinek hét órakor kezdődik a munkaidő, már az 5 óra 45 perckor induló járattal menni kell, mert a későbbivel nem érnek be időben. Szerintem még Nagykállóból sem kell ilyen korán elindulni. — A gyerekek hová járnak óvodába? — Reggelenként visszük magunkkal őket is Nyíregyházára legalább így többet lehetünk velük. Iskolába már valószínűleg ide íratjuk be őket, hogy ne kelljen olyan korán kelniük. — Várhatóan mikorra készül el a ház? — Majd öt év múlva, amikor a füvet kell nyírni. Be lehetne fejezni fél év alatt is, ez rsak nén7 kérdésp Gyógyszertár, posta, könyvtár, takarékszövetkezet - minden egy helyen UJ KELET A szőlőművelés itt hagyomány Czegle Laci bácsi már hetvenhét éves, de tíz évet nyugodtan letagadhatna a korából. Harminc évvel ezelőtt költöztek ide Nyírtelekről. Korábban ott volt a téesz főkönyvelője. Több mint húsz éve nyugdíjas, és azóta látja igazi hasznát kertész végzettségének. Először a kertben kalauzol végig. Több mint ezer négyszögöl, utcától utcáig tart, olyan hosszú. Megtalálható itt mindenféle gyümölcs. Legtöbb az őszibarack és a csemegeszőlő, az üres területeken virágot termesztenek. — Ekkora területről már nemcsak a családot lehet ellátni, hanem eladásra is jut. Hol értékesítik a felesleget? — Az őszibarackot most jó áron veszi át a konzervgyár. A virágot — hetente négy-öt alkalommal — az Északi temető mellett szokta eladni a feleségem. Nekem magas a vérnyomásom, és nem nagyon bírok a napon ülni. Kevés a nyugdíj, valamivel ki kell egészíteni. Időközben elérkeztünk az öreg tőkékhez. Látszik rajtuk, hogy direkttermő fajták. — Hány évesek ezek a tőkék? — Van, amelyik már több mint száz is elmúlt. Régebben az opportót, az izabellát és más kevés permetezést igénylő fajtákat telepítettek erre a homokos vidékre. Ma már nagyobb keletje van a csemegeszőlőknek. Igaz, ezek több gondozást igényelnek, de jobban eladhatók. Errefelé mindenki foglalkozik gyümölcstermesztéssel, ez apáról fiúra száll. Az áruból nagy mennyiség kerül a nyíregyházi piacra is. Sokan felkeresnek és tanácsot kérnek a növényvédelemmel kapcsolatban. Mindenkinek tudok ötlettel szolgálni. Sokszor problémát jelent, hogy elhanyagolják a gyümölcsfák őszi — lombhullatás utáni — permetezését. Különösen az őszibarack érzékeny az áttelelő fertőzésekre. — Háziállatokat tartanak? — Már csak baromfiudvarunk van. Régebben disznóval is foglalkoztunk, de arra már se időnk, se erőnk. Az a baj, hogy 77 éves vagyok, és már nem bírom úgy a munkát, ahogy kellene. — Ön szerint falu vagy város Nyírszőlős? — Nagyon szép kis falu. de jó, hogy Nyíregyházához tartozik. Sokat jelent a város közelsége. Kisugárzása itt is érezhető. Egy átlagos nyírségi településhez viszonyítva azért kevesebb a munkanélküli. A város felvevőpiacot teremt az itt termelt árunak. Ha valamit nem tudunk megvásárolni helyben, azt könnyen megkapjuk a megyeszékhelyen. Nem vált kárára a településnek, hogy annak idején a városhoz csatolták. Búcsúzóul nagyon finom őszibarackkal kínált meg bennünket, és a társaságunk egyetlen hölgy tagjának átnyújtott egy csokor kardvirágot. Igazi úriember. Az oldalt irta; Fekéte Tibor. A fotókat Bozsó Kati készítette Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Városfejlesztési Irodája nyilvános versenypályázatot hirdet gázelosztó vezetékek kivitelezésére. A pályázatok beadásának határideje: 1995. augusztus 8. 9 óra A pályázati kiírás minden munkanap 8-12 óráig a Városfejlesztési Irodán (D épület I. emelet) vehető át.
