Új Kelet, 1995. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-16 / 191. szám
8 1995. augusztus 16., szerda Közelkép UJ KELET Élénk vita a gazdasági bizottságban A sláger a Metropol Nagy érdeklődés kísérte a gazdasági bizottság elmúlt heti ülését. Nem véletlen, hogy az Uniterv és a Metropol Rt.-vel kapcsolatos napirendi pontok tárgyalásánál ott volt a szabadságát töltő Csabai Lászlóné polgármester asszony és a szintén szabadságon lévő alpolgármester úr,Giba Tamás is. Nem voltak szabadságon, de nem is volt véletlen, hogy ott voltak Felbermann Endre főállású és Berencsi Gyula társadalmi alpolgármester urak is. A probléma megoldását nem lezárni, hanem meg kell nyitni azzal előterjesztéssel, amely a munkanélküliség helyzetével foglalkozik, a város munkahelyteremtő lehetőségeit veszi számba és elemzi a vállalkozások, gazdasági társaságok, valamint az önkormányzat kapcsolatát — ez volt a bizottság tagjainak egyhangú álláspontja. Fontos lenne, hogy az olyan vállalkozókat, akik munkahelyteremtő beruházást hoznak létre, a város közművesített telekkel segítse. Szóba került az iparűzési adó tíz százalékának visszaforgatása. Csabai Lászlóné arra hívta fel a figyelmet, hogy az iparűzési adó olyan csekély, hogy abból a kezdő vállalkozókat segíteni nem lehet. Van viszont több olyan pályázati lehetőség, amivel a vállalkozók élhetnének. Sajnos, jelenleg is folyik — mint hallottuk — olyan szakmunkásképzés a városban, amely szakmában három éve egyetlenegy felszabadult diák sem tudott elhelyezkedni. Mun- kanélküliket termel az iskola. Jelenleg napi 20—30 pályakezdő fiatal folyamodik segélyért a munkaügyi központban. A munkáltatók esetenként túlságosan sokat válogatnak, túlzott igényt támasztanak, nemritkán érettségizett vízvezetékszerelőt, érettségizett kőművest keresnek. A munkanélküli segélyen lévők közül nagyon sokan nem is akarnak elhelyezkedni, maguk kérik, hogy a munkáltató igazolja: a létszám betelt vagy nem feleltek meg. A bizottság támogatta azt az elképzelést, hogy ön- kormányzati versenytárgyalás alkalmával, amennyiben a nyíregyházi és a nem megyeszékhelyi vállalkozó árajánlata között nincs 8 (egyes javaslatok szerint tíz) százalék eltérés, akkor a helyi pályázó — mert itt adózik, helyi munkaerőt foglalkoztat — elsőbbséget élvezzen. A gazdasági bizottság ezt követően hosszan tárgyalta a Kelet-Metropol Rt. ügyét. Egyes képviselők szerint a bizottságnak nem kellene foglalkoznia mélyrehatóan a részvénytársaság ügyével, mert erre kompetenciája nincsen és nem rendelkezik az ehhez szükséges információkkal sem. Szentesi Péter bizottsági elnök viszont azon a véleményen volt, hogy bár ő is tudja, a gazdasági problémákat a bizottság megoldani nem képes, de a megyeszékhely egyik legnagyobb beruházásával a gazdasági bizottságnak foglalkoznia kell. Érvként hozta fel azt is, hogy a nyilatkozata után több levelet is kapott. Ezt követően a kisteremben jelen lévők közül szinte mindenki kifejtette a véleményét, miként azt az óhaját is, hogy amíg nincs konkrétum az ügyben, addig lehetőleg senki ne nyilatkozzon, ne kavarogjanak újabb indulatok Nyíregyházán az ügy kapcsán. Megfogalmazódtak bizonyos szabálytalanságok már a kezdet kezdetekor, és mint a lassú építkezésből látszik, menet közben sem megy minden simán. Egyvalami azonban biztos: többen összefüggésbe hozzák a Metro- pol-gondokat a Törpe utcai építkezéssel. Talán van alapja annak, hogy az Uniterv Rt. erőn felül vállalt, és azért van most nehéz helyzetben. Lehet, hogy a kakas is Szpari-szurkoló, de talá ő sem nézi jó szemmel, hogy a házfalon kiáltja mindezt világgá valaki... Budaházi István felvétele Sóstó nyolc tételben Gázvita, telekgond Második fordulóban tárgyalja a nyíregyházi közgyűlés hétfőn Sóstó rendbetételének ügyét. A minél jobb megoldás kiválasztása érdekében nyolc lehetőség lett kidolgozva. A megyei és a megyeszékhelyi közgyűlés egyeztető bizottsága javasolja a két közgyűlés számára: hozzanak közösen létre 10 millió forintos alaptőkével egy ún. Sóstó Fejlesztési Társaság Rt.-t, melynek 50-50 százalékban lennének a tulajdonosai. Az rt. a Sóstón található megyei és nyíregyházi önkormányzati tulajdonú ingatlanok fejlesztését, illetve a terület lakossági és üzleti célú magánfejlesztésének koordinálását tűzte ki célul. Sóstófürdő rendezési alternatívái közül hét azt taglalja, hogy a két önkormányzat, a két önkormányzat és Kínál János, vagy a két önkormányzat és újabb vállalkozók bevonásával miként lehet rendbe tenni Sóstót, tekintettel azokra a fontos ingatlanokra, melyek jelenleg Kínál János tulajdonában vannak. A nyolcadik lehetőség alapvetően különbözik — és valószínűleg nem is kap többséget —, de érdekesnek tűnik. Ebben a változatban ugyanis a vállalkozó tulajdonában lévő ingatlanok nem kerülnének fejlesztésre, hanem Sóstó új központjai kerülnének előtérbe. Ehhez a két önkormányzat gazdasági társaságot hozna létre magánbefektetők segítségével. Erősíti ezt az alternatívát az a tény, hogy szakértői számítások szerint a központi épületek felújítása — azok rendkívül elhanyagolt állapota miatt — majdnem annyiba kerülne, mint új épületek építése. Sóstófürdő új alközpontjai lehetnének például a Park Hotel és a Szeréna-lak környéke, a strand és a tavak területe, az Sóstó-erdei Szabadidő Park, a Tókuckó, az Igrice Nyaralófalu. Üdülőfalu alakítható ki a Múzeumfalu melletti területen. Megkezdődött és minden bizonnyal gyorsulni fog a közeljövőben a strandtól keletre lévő egykori vállalati üdülők magánvállalkozók által történő idegenforgalmi fejlesztése, és célszerű lenne egy üzletközpontot is kialakítani Sóstón, melynek helye a későbbiekben kerül meghatározásra. Hétfőn a képviselőknek állást kell foglalniuk a Sóstó Fejlesztési Társaság Rt. létrejöttéről, annak feltételeiről. (száraz) A városüzemeltetési bizottság múlt szerdai ülésén kisebb nézetkülönbség bontakozott ki a László utca és térsége (Lajos utca, Aranykalász sor, Hadobás sor, Gesztenye utca és Butyka) gázkivitelezésére érkezett ajánlatok értékelésekor. Hét cég, illetve vállalkozó pályázott, de nem mind a hat területre. A helyzetet bonyolította, hogy csak két pályázó rendelkezett APEH-nyilatkozattal, és míg a pályázók többsége Butyka esetében a városüzemeltetési irodától kapott terv szerint és az annak megfelelő TIGÁZ-állásfog- lalással kezdett el dolgozni, a pályázatát kimunkálni, addig az egyik pályázó — amely úgymond használta az eszét —, új műszaki paraméterekben megállapodva a TIGÁZ-zal, olcsóbb árajánlatot adott be. A bizottsági tagok hosszasan sorolták az érveket és az ellenérveket a pályázat ilyen irányú jogosságáról, végül a gordiuszi csomót a jelen lévő butykai lakosok képviselői oldották meg, akik arra kérték a bizottságot, hogy döntsenek, mert ha nem születik döntés, akkor az idén már nem vezetik be a gázt Butykán és ezzel együtt több család nem tudja befejezni az építkezést a fagy beállta előtt. Azt is elmondták, hogy már csak azért sincs értelme március óta tovább húzni a döntést, mert ha most nem foglalnak állást és újra kiírják a pályázatot, akkor mire azt elbírálják, az áremelések miatt — mint például a gázkazán és az építőanyagok esetében — rosszabbul járnak. Erre az érvre természetesen szavaztak a bizottsági tagok, és a Gáz-Lux ajánlatát részesítették előnyben. Döntöttek arról is, hogy a László és Lajos utca esetében — mivel csak egy pályázó volt — új, valószínűleg zárt pályázatot írnak ki. A Gesztenye utca kivitelezési munkálataira a megbízást a Villépszer Kft. kapta meg, míg az Aranykalász sor esetében a nyírbátori vállalkozó, Majláth László lehet a befutó, ha megfelelő referenciamunkákkal rendelkezik. A bizottság tárgyalta az Örökösföldtől északra fekvő terület beépítési megállapodását. A 22- es csapdájaként említették, hogy a bank addig nem ad a vállalkozónak kölcsönt a közműépítésre, amíg a terület nem belterület, viszont a város sem szívesen csatol belterületbe egy olyan, kezdettől fogva építési telekként jelzett területet, amely nincs közművesítve. Még véletlenül sem szeretnének „újabb Törpe utcát” vagy ahhoz hasonló esetet és azt sem, hogy a telektulajdonosok náluk keressék igazukat. Egyszemélyes frakció „A testület jó színvonalú” Mikulás Tamás a tavalyi választáson a nyíregyházi képviselő-testületbe a Munkáspárt soraiból — listáról — egyedül jutott be. A képviselő 37 éves, felsőfokú kereskedelmi végzettségű, jelenleg egyéni vállalkozó, felvásárlással foglalkozik. Másfél éve tagja — bár korábban is szimpatizánsa volt — a Munkáspártnak, egy éve a párt nyíregyházi alelnöke. —Hogyan szerepelt az eddigi választásokon a Munkáspárt? — Sarkosan úgy fogalmaznék, hogy a Magyar Szocialista Párt a kongresszus után ránk hagyta az ideológiát, a vagyont magával vitte. Többek közt ez is nehezítette már az indulás során munkánkat. Öt éve, az országgyűlési választásokon pártunk az előírt négy százaléktól egytized százalékkal kevesebb szavazatot kapott, így képviselőnk nem jutott be a parlamentbe. A nyíregyházi helyhatósági választáson, 1990-ben, listán elértük, hogy egy jelöltünk bejuthatott volna a testületbe, csak a szavazáson a részvételi arány nem érte el a törvény által előírtat. Tavaly Nyíregyháza mind a húsz körzetében tudtunk jelöltet indítani, amit eredménynek tartunk. Összevont taggyűlés döntött a listavezető személyéről, engem ért az a megtiszteltetés —nagy meglepetés volt—•, hogy az első helyen indulhattam. A Munkáspárt a városi közéletbe fiatal, új erőt akart bejuttatni. —Kinek az érdekeit képviseli a Munkáspárt és annak listán bejutott városi képviselője? — A bérből és fizetésből élőkét, akik sajnos egyre kevesebben vannak, a munkanélküliekét, a nyugdíjasokét, a kisvállalkozókét, a tanulóifjúságét. Ezekből a rétegekből kerül ki támogatóink köre. — Ez hasonlít)ott) a szocialisták törekvéseire... Hogyan tükröződnek a város irányításában a különböző érdekek? — Mindenki előtt ismert, hogy az MSZP — országos szinten — kapitalista alapokon működő piacgazdaságot akar megvalósítani. A szocialista párt egy széles koalíció vezető erejeként irányítja a várost. Nyilvánvaló, hogy olyan döntéseket kellett meghozniuk, amelyeket még az előző testület hagyott rájuk. Gondolok az intézmények átvilágítására. Az más kérdés, hogy a felülvizsgálat nem úgy sikeredett, mint ahogy az eredeti cél indult. Becsúsztak olyan szemléletbeli hibák, amelyek nem biztos, hogy hosszabb távon a város érdekeit fogják szolgálni. A Munkáspárt úgy látja, hogy a koalíciós vezetés az eltelt több mint fél évben csak minimálisan foglalkozott a munkanélküliség helyzetével, annak kezelésével, nem tapasztaltunk semmilyen érdemi lépést. Az országos kapcsolatok és egy egészséges lobbizás révén pénzeszközöket, vállalkozókat kellett volna csalogatni Nyíregyházára. Indokolt lenne egy vállalkozói körzet kialakítása az egykori ipari övezet adta infrastruktúrán, ahol több száz ember juthatna munkához. A másik nagy probléma: a díjemelések. Az első két közgyűlés az áremelések —víz, szemétszállítás, tömegközlekedés, távfűtés — jegyében zajlott. — Milyennek ítéli a képviselő-testületet? — Úgy érzem, elsősorban a szakmaiság került előtérbe, csak néhány esetben jelentek meg politikai felhangok. Megalapozottak voltak a hozzászólások. Az első két-három közgyűlésre még a kialakulatlanság volt a jellemző, előfordultak gyenge előterjesztések. Azóta a szakmai munka színvonala tartósan jó szintre került. —Milyen a kapcsolata a pártokkal, a polgármesteri hivatal tisztségviselőivel? — Folyamatos, naprakész, egyeztető viszony alakult ki. Ez nem jelenti azt, hogy bárki feladta volna elveit a város működésével kapcsolatban. Sokat járok az emberek között, és a visszajelzések alapján ezt a közgyűlést az előzőnél jobbnak találják. Ennek egyik eredményét abban látom, hogy a polgármester asszony minden jelentősebb döntés előtt nyolcpárti egyeztető tárgyalást tart, véleményeket kér. A hivatalvezetés hetenkénti rendszeres sajtótájékoztatója lehetővé teszi, hogy a megye- székhely lakói jobban informáltak a hivatal és a testület munkájáról. — Ón az ülésrend alapján a koalíciós pártok és az ellenzék között foglal helyet. Kihez ál! közelebb? — Ez nehéz kérdés. Én a város és lakóinak érdekeit — mint, gondolom, minden képviselőtársam — tartom szem előtt. Sok előterjesztéssel nem értettem egyet, nem szavaztam meg. Előfordult, hogy más okból a jobboldali ellenzék sem fogadta el az előterjesztéseket. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az ellenzék nézeteit osztom. A Munkáspárt konstruktív — baloldali — ellenzéke a szocialistáknak. A testületben az ülésrend alapján a törésvonalon — de nem ütközőponton — foglalok helyet. Ez logikailag érthető. — Gondolom, mind a két oldalról megkeresték... — Az új közgyűlés felállása után valóban kaptam ajánlatokat, kéréseket. Megpróbáltak valamilyen formában együttműködést kialakítani mind a jobb-, mind a baloldaról a Munkáspárt képviselőjével. Én, úgy érzem, a közgyűlés munkájában szuverenitásomat, függetlenségemet megőriztem. A döntéseknél a munkáspárti értékeknek megfelelően voksolok. — KvZ —
