Új Kelet, 1995. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-16 / 191. szám
UJ KELET 'Ä'.StM /A ' Közelkép . 1995. augusztus 16., szerda 9 A láncot már ellopták Kora esti sétára indultam a tavak környékére, amikor már messziről feltűnt egy lila babakocsi. Egy anyuka két gyerekkel keresett árnyas helyet a nyáresti forróságban. A csemeték közül az egyik kicsi, a másik pici. Baloghné Kalakai Valéria a jósavárosi lakótelepen nőtt fel és egy éve költözött Örökösföldre. — Egy kismamának melyik lakótelep a jobb? — A „Jósa” annyiban jobb, hogy ott a játszótereket körbeépítették. Itt, ha kilépünk a lépcsőházból, egyből az autók között találjuk magunkat. Némelyik fiatal pedig úgy száguldozik a szűk utcákon, hogy veszély esetén nem is tudna megállni. Néha a hideglelés környékez. — Mióta járnak ide, a tópartra? — Tavasszal tették rendbe. Azelőtt nem jöttünk, mert babakocsival szinte megközelíthetetlen volt. Jó, hogy van hova lejönni. Itt hűvös van és jó a levegő. Nem csaptak nagy propagandát ennek a munkának. Aki a lakótelepre nem a belső körúton jár haza, az nem is biztos, hogy tud erről a helyről. A füvet rendszeresen vágják és gyalogosan is lehet közlekedni. Igaz, hogy a babakocsit nehézkes rajta tolni, de az örökösföldi játszóterek sincsenek jobban rendbe téve. Volt itt lebetonozott bográcsállvány is, de a láncot már lelopták róla. — Ha kevés pénzből Önnek kellene javítani a jelen állapotokon, mit tenne? — Padok kellenének még, vécé, kézmosó és kiépített szalonnasütőhely. Itt, előttünk is tüzet rakott valaki. A fa alatt támadt kedve, lusta volt beljebb menni. — A kismamáknak miért érdemes ennyit gyalogolni a kicsikkel? — Ez a terület jobban belátható, mint a játszótér. Itt olyan távolságra vagyunk az úttól, hogy van időm rászólni a gyerekre, mielőtt a kocsi elé lépne. ,,Itt hűvös van és jó levegő...” A Bujtos története A város sajátos hangulatú területét a mintegy 400 holdas ősi vízfelület határozta meg—évszázadokon át nyújtott védelmet veszélyhelyzetekben. A XIX. század közepén az Igrice-folyás segítségével vizei java részét elvezették. A szárazra került medret 1851-ben utcahálózattal feldarabolták és kerteknek kiosztották. Egy évvel később elkészült a ligetesítési terv. Hatzel Antal polgármester szívügyévé vált a Bujtos „mocsárból való kiemelése”. A kerteken kívül hosszú ideig csak cserép- vagy téglagyárak találhatók itt. Híres volt a Vojtovits-Barzó téglagyár. A század elején ide építik a NyTVE sporttelepét. Mai elhanyagolt állapota aligha emlékeztet a régi sportsikerekre, a pompás tornabemutatókra. 1908—1960 között benépesült a Bujtos. Az elmúlt 10— 15 évben pedig újra lakóházakkal, közintézményekkel, benzinkúttal „gazdagodva” lassacskán teljesen átváltozik régi arculata. A terület fejlődésének nagy lendületet adhatna a közeljövőben beinduló tájrehabilitációs program. A főépítész városligetről álmc Akik az emberek szolgálá- sát választották hivatásul, azoknak nincs vasárnap és ünnepnap. Legyen szó miniszterről, polgármester asszonyról vagy főépítészről. Ha a köz érdeke úgy kívánja, akkor a hétvégét is fel kell áldozni. így történt ez legutóbb is Nyíregyházán, amikor Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter „látogatott haza”. A tanácskozás után Veres Istvánt, városunk főépítészét arról kérdeztük, hogy végül is mire jutottak. — Ezen a megbeszélésen nem született döntés, de nem is ez volt a cél, csak kölcsönösen tájékoztatni akartuk egymást. Vázoltuk elképzelésünket a miniszter úrnak a Bujtosi-tavak és környékének rendbetételéről. A város vezetése képet kaphatott a különböző pályázatok lehetőségeiről. — Miben állna az a bizonyos rendbetétel? — Először a feltételeket kell megteremteni. Rendezni kell a tulajdonviszonyokat és a jogi szabályozást (a kezelői és a használati jogokról van szó) tisztázni kell. Például a tavak horgászati és halászati jogával jelenleg egy horgászegyesület rendelkezik, és nem sokat törődik a tóval. Ha rendbe tennénk, akkor már lehet, hogy visszaigényelné a jussát. A tó közvetlen környezete mindenképp városi tulajdonba kell hogy kerüljön. Hogy azon túl mekkora terület szükséges a parkosításhoz és a ligetes jelleg kialakításához, arról már megoszlanak a vélemények. Mint ahogy arról is, hogy hány házat kell majd kisajátítani. Ez egyébként sem az első ütemben fog majd megvalósulni. A tavak kotrása, a terep- rendezés és a fásítás jöhetne még szóba az elején. Már ez önmagában is komoly költséget jelenthet a városnak. A központi költségvetésen beBékésiné Nagy Julianna akkora fejlődés, mint a város más részein. Mi ennek az oka? —Több évtizede építési tilalmat rendeltek el a környéken. Az itt élő emberekben nagy a bizonytalanság. Lakóházak nem építhetők ezekre a telkekre, más célra pedig nem tudja értékesíteni. Többek között ezért sem fejlődik itt úgy a közműhálózat, mint a város más részein. Itt többségében idős emberek laknak, ezért azokban az utcákban, ahol nincs tilalom, ott nehéz megszervezni egy-egy közműfejlesztésre a lakók nyolcvan százalékát. Egyszerűen nem telik a nyugdíjból. Találkoztam Milyenek a reális esélyek? — Az öt tóból három a körúton kívül esik, közel az örökösföldi lakótelephez. Ezt a ligetes részt a Köztisztasági Kft. és Albert Attila vállalkozó közösen rendbe tette. A szemétlerakóhelyeket felszámolták, a tó partját lekaszálták, a nádat learatták. Még néhány padot is kiraktak. Kellenének még vécék és kézmosási lehetőség, meg kellene oldani a terület bevilágítását is, hogy esténként sétálni lehessen a tó körül. A déli tavak (a körúttól a város központja felé eső rész) rosszabb állapotban vannak. _____ Ráadás ul itt még a tulajdonviszonyok sem rendezettek. Ezekbe az élő vizekbe lakossági szennyvíz is folyik. Előbb ezeket kell megszüntetni, és csak utána lehet elkezdeni a mederkotrást és a vízfeltöltést. Nyíregyházának nincs folyópartja. Aki pedig csak egy kis esti sétára vágyik, annak Sóstó túl messze van. Fülledt nyári napokon sokan szeretnének késő délutáh — a forróság enyhültével — kikapcsolódni, pihenni. Jó lehetőséget adna ez a környezet, ha másra nem, csak arra, hogy legyen hova menni. lül vannak olyan elkülönített alapok, amelyeket mindenképp megpályázunk, és ezzel a pénzügyi támogatással már lenne esélyünk a kivitelezésre. Ilyen például a bányajáradékalap, vagy a tájrehabilitációs pályázatok. — Ha sikerülne eddig eljutni, mi lenne a következő lépés? — Jelenleg az öt tó külön életet él. A már megnagyobbodott vízfelületet zsilipekkel össze kellene kötni, szabad áramlást biztosítva. A szennyvízhálózat teljes kiépítésével meg kellene szüntetni a lakosság elhasznált vizének a tóba jutását. Nagyon lényeges, hogy már az elejétől fogva, a kotrások megkezdésével legyen gazdája a területnek, mert akkor újra visszahordják a szemetet és ismét autógumikat dobálnak szét a parton. A tulajdonosi szemlélet nagyobb véderő, mintha bármilyen szankciót helyezünk kilátásba az elkövetőkkel szemben. A szanálásokról még annyit: senki ne gondoljon arra, hogy itt most utcákat fognak lebonhosszabb távra, ha nem merünk belevágni, akkor nem lesz az egészből semmi. Vannak olyan — ma még kihasználatlan — területek, amelyek jobb sorsra érdemesek. Ilyen például — majdnem a város szívében (a Bujtosi Szabadidő Csarnokkal átellenben) egy sűrű, fával beültetett rész. Jelenleg a Büntetésvégrehajtás tulajdonában van. Ha néhány fa kivágásával és kerti padok telepítésével sétánnyá alakítanánk, akkor már a köz javát szolgálná és tovább nőhetne a hasznos zöldfelület nagysága a városban. — Milyen létesítményeket tervezne Bujtosra? — Mi nem akarjuk megszabni, hogy mi települjön ide. Arra pedig nincs pénzünk, hogy további beruházásokat végezzünk. A feltételeket kívánjuk megteremteni ahhoz, hogy aki vállalkozni akar, az tudjon is. Az infrastruktúra-hálózat kialakítása után akár olyat is el tudnék képzelni, hogy a várotani. Csak a legszükségesebb területeket szabadítjuk fel. — A terep előkészítése után mi valósulhatna meg? — A fejlesztés harmadik ütemében „el kell rugaszkodni a valóságtól”. Merészen kell álmodni. Hogy végül az egészből mennyi valósul meg, az már más lapra tartozik. Bár úgy tartják, hogy az ábrándozás az élet megrontója, de ezt inkább merész tervezgetésnek nevezném. Ha nem tervezünk sunkba érkező cirkuszok itt vernék fel a sátrukat vagy az úgynevezett Luna-parkok is ide települnének és nem a lakótelepi házak tövébe. — Mennyiben véglegesek ezek az elgondolások? — Szűkítettebb változattal is el lehet indulni, és később, ha a lehetőségek javulnak, lehet módosítani az elképzeléseken. Irta és fényképezte: Fekete Tibor Nyíregyházán a Bocskai utca—Család utca—Pazonyi út—Dózsa György út által határolt városrészt nevezzük Bujtosnak. Ennek a területnek az önkormányzati képviselője Békésiné Nagy Julianna. A lakóörzet napi gondjairól, problémáiról kérdeztem a képviselő asszonyt. — A város a közműfejlesztések lázában ég. A Bujtos utcáit járva mégsem értékelhető olyan idős nénivel is, akinek bevezették az ivóvizet, és mégis a kútról hordja a vizet. Az még legalább ingyen van. —Az elmúlt húsz évben több tanulmány is készült a Bujtosi- tavak és környékének rendbetételére. Azokból az elképzelésekből nem valósult meg semmi. Most megint megcsillant a remény, hogy egy városliget jellegű pihenőövezetté válhat...
