Új Kelet, 1995. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-16 / 191. szám

UJ KELET 'Ä'.StM /A ' Közelkép . 1995. augusztus 16., szerda 9 A láncot már ellopták Kora esti sétára indultam a tavak környékére, amikor már messziről feltűnt egy lila ba­bakocsi. Egy anyuka két gye­rekkel keresett árnyas helyet a nyáresti forróságban. A cse­meték közül az egyik kicsi, a másik pici. Baloghné Kalakai Valéria a jósavárosi lakótelepen nőtt fel és egy éve költözött Örökös­földre. — Egy kismamának melyik lakótelep a jobb? — A „Jósa” annyiban jobb, hogy ott a játszótereket körbe­építették. Itt, ha kilépünk a lépcsőházból, egyből az autók között találjuk magunkat. Né­melyik fiatal pedig úgy szágul­dozik a szűk utcákon, hogy veszély esetén nem is tudna megállni. Néha a hideglelés környékez. — Mióta járnak ide, a tó­partra? — Tavasszal tették rendbe. Azelőtt nem jöttünk, mert ba­bakocsival szinte megközelít­hetetlen volt. Jó, hogy van hova lejönni. Itt hűvös van és jó a levegő. Nem csaptak nagy propagandát ennek a munká­nak. Aki a lakótelepre nem a belső körúton jár haza, az nem is biztos, hogy tud erről a helyről. A füvet rendszeresen vágják és gyalogosan is lehet közle­kedni. Igaz, hogy a babakocsit nehézkes rajta tolni, de az örökösföldi játszóterek sincse­nek jobban rendbe téve. Volt itt lebetonozott bográcsállvány is, de a láncot már lelopták róla. — Ha kevés pénzből Önnek kellene javítani a jelen állapo­tokon, mit tenne? — Padok kellenének még, vécé, kézmosó és kiépített szalonnasütőhely. Itt, előttünk is tüzet rakott valaki. A fa alatt támadt kedve, lusta volt bel­jebb menni. — A kismamáknak miért ér­demes ennyit gyalogolni a ki­csikkel? — Ez a terület jobban belát­ható, mint a játszótér. Itt olyan távolságra vagyunk az úttól, hogy van időm rászólni a gye­rekre, mielőtt a kocsi elé lép­ne. ,,Itt hűvös van és jó levegő...” A Bujtos története A város sajátos hangulatú területét a mintegy 400 hol­das ősi vízfelület határozta meg—évszázadokon át nyúj­tott védelmet veszélyhelyze­tekben. A XIX. század köze­pén az Igrice-folyás segítsé­gével vizei java részét elve­zették. A szárazra került med­ret 1851-ben utcahálózattal feldarabolták és kerteknek ki­osztották. Egy évvel később elkészült a ligetesítési terv. Hatzel Antal polgármester szívügyévé vált a Bujtos „mo­csárból való kiemelése”. A kerteken kívül hosszú ideig csak cserép- vagy téglagyárak találhatók itt. Híres volt a Vojtovits-Barzó téglagyár. A század elején ide építik a NyTVE sporttelepét. Mai elha­nyagolt állapota aligha emlé­keztet a régi sportsikerekre, a pompás tornabemutatókra. 1908—1960 között benépe­sült a Bujtos. Az elmúlt 10— 15 évben pedig újra lakóhá­zakkal, közintézményekkel, benzinkúttal „gazdagodva” lassacskán teljesen átváltozik régi arculata. A terület fej­lődésének nagy lendületet adhatna a közeljövőben bein­duló tájrehabilitációs prog­ram. A főépítész városligetről álmc Akik az emberek szolgálá- sát választották hivatásul, azoknak nincs vasárnap és ünnepnap. Legyen szó mi­niszterről, polgármester asszonyról vagy főépítészről. Ha a köz érdeke úgy kíván­ja, akkor a hétvégét is fel kell áldozni. így történt ez leg­utóbb is Nyíregyházán, ami­kor Baja Ferenc környezet­védelmi és területfejlesztési miniszter „látogatott haza”. A tanácskozás után Veres Istvánt, városunk főépítészét arról kérdeztük, hogy végül is mire jutottak. — Ezen a megbeszélésen nem született döntés, de nem is ez volt a cél, csak kölcsö­nösen tájékoztatni akartuk egymást. Vázoltuk elképze­lésünket a miniszter úrnak a Bujtosi-tavak és környéké­nek rendbetételéről. A város vezetése képet kaphatott a különböző pályázatok lehe­tőségeiről. — Miben állna az a bizo­nyos rendbetétel? — Először a feltételeket kell megteremteni. Rendez­ni kell a tulajdonviszonyokat és a jogi szabályozást (a kezelői és a használati jogok­ról van szó) tisztázni kell. Például a tavak horgászati és halászati jogával jelenleg egy horgászegyesület rendel­kezik, és nem sokat törődik a tóval. Ha rendbe tennénk, akkor már lehet, hogy vissza­igényelné a jussát. A tó köz­vetlen környezete minden­képp városi tulajdonba kell hogy kerüljön. Hogy azon túl mekkora terület szükséges a parkosításhoz és a ligetes jel­leg kialakításához, arról már megoszlanak a vélemények. Mint ahogy arról is, hogy hány házat kell majd kisajá­títani. Ez egyébként sem az első ütemben fog majd meg­valósulni. A tavak kotrása, a terep- rendezés és a fásítás jöhetne még szóba az elején. Már ez önmagában is komoly költ­séget jelenthet a városnak. A központi költségvetésen be­Békésiné Nagy Julianna akkora fejlődés, mint a város más részein. Mi ennek az oka? —Több évtizede építési ti­lalmat rendeltek el a környé­ken. Az itt élő emberekben nagy a bizonytalanság. Lakó­házak nem építhetők ezekre a telkekre, más célra pedig nem tudja értékesíteni. Többek kö­zött ezért sem fejlődik itt úgy a közműhálózat, mint a város más részein. Itt többségében idős emberek laknak, ezért azokban az utcákban, ahol nincs tilalom, ott nehéz meg­szervezni egy-egy közműfej­lesztésre a lakók nyolcvan szá­zalékát. Egyszerűen nem telik a nyugdíjból. Találkoztam Milyenek a reális esélyek? — Az öt tóból három a kör­úton kívül esik, közel az örö­kösföldi lakótelephez. Ezt a ligetes részt a Köztisztasági Kft. és Albert Attila vállalko­zó közösen rendbe tette. A szemétlerakóhelyeket felszá­molták, a tó partját lekaszál­ták, a nádat learatták. Még né­hány padot is kiraktak. Kelle­nének még vécék és kézmosá­si lehetőség, meg kellene ol­dani a terület bevilágítását is, hogy esténként sétálni lehessen a tó körül. A déli tavak (a körúttól a város központja felé eső rész) rosszabb állapotban vannak. _____ Ráadás ul itt még a tulajdonvi­szonyok sem rendezettek. Ezekbe az élő vizekbe lakos­sági szennyvíz is folyik. Előbb ezeket kell megszüntetni, és csak utána lehet elkezdeni a mederkotrást és a vízfeltöltést. Nyíregyházának nincs folyó­partja. Aki pedig csak egy kis esti sétára vágyik, annak Sós­tó túl messze van. Fülledt nyári napokon sokan szeretnének késő délutáh — a forróság eny­hültével — kikapcsolódni, pi­henni. Jó lehetőséget adna ez a környezet, ha másra nem, csak arra, hogy legyen hova menni. lül vannak olyan elkülönített alapok, amelyeket minden­képp megpályázunk, és ezzel a pénzügyi támogatással már lenne esélyünk a kivitelezésre. Ilyen például a bányajáradék­alap, vagy a tájrehabilitációs pályázatok. — Ha sikerülne eddig eljut­ni, mi lenne a következő lépés? — Jelenleg az öt tó külön életet él. A már megnagyob­bodott vízfelületet zsilipekkel össze kellene kötni, szabad áramlást biztosítva. A szenny­vízhálózat teljes kiépítésével meg kellene szüntetni a lakos­ság elhasznált vizének a tóba jutását. Nagyon lényeges, hogy már az elejétől fogva, a kotrá­sok megkezdésével legyen gazdája a területnek, mert ak­kor újra visszahordják a sze­metet és ismét autógumikat do­bálnak szét a parton. A tulaj­donosi szemlélet nagyobb véderő, mintha bármilyen szankciót helyezünk kilátásba az elkövetőkkel szemben. A szanálásokról még annyit: senki ne gondoljon arra, hogy itt most utcákat fognak lebon­hosszabb távra, ha nem me­rünk belevágni, akkor nem lesz az egészből semmi. Vannak olyan — ma még kihasználatlan — területek, amelyek jobb sorsra érdeme­sek. Ilyen például — majd­nem a város szívében (a Bujtosi Szabadidő Csarnok­kal átellenben) egy sűrű, fá­val beültetett rész. Jelenleg a Büntetésvégrehajtás tulajdo­nában van. Ha néhány fa ki­vágásával és kerti padok te­lepítésével sétánnyá alakíta­nánk, akkor már a köz javát szolgálná és tovább nőhetne a hasznos zöldfelület nagysá­ga a városban. — Milyen létesítményeket tervezne Bujtosra? — Mi nem akarjuk meg­szabni, hogy mi települjön ide. Arra pedig nincs pén­zünk, hogy további beruhá­zásokat végezzünk. A felté­teleket kívánjuk megteremte­ni ahhoz, hogy aki vállalkoz­ni akar, az tudjon is. Az inf­rastruktúra-hálózat kialakítá­sa után akár olyat is el tud­nék képzelni, hogy a váro­tani. Csak a legszükségesebb területeket szabadítjuk fel. — A terep előkészítése után mi valósulhatna meg? — A fejlesztés harmadik ütemében „el kell rugaszkod­ni a valóságtól”. Merészen kell álmodni. Hogy végül az egész­ből mennyi valósul meg, az már más lapra tartozik. Bár úgy tartják, hogy az ábrándo­zás az élet megrontója, de ezt inkább merész tervezgetésnek nevezném. Ha nem tervezünk sunkba érkező cirkuszok itt vernék fel a sátrukat vagy az úgynevezett Luna-parkok is ide települnének és nem a la­kótelepi házak tövébe. — Mennyiben véglegesek ezek az elgondolások? — Szűkítettebb változattal is el lehet indulni, és később, ha a lehetőségek javulnak, lehet módosítani az elképze­léseken. Irta és fényképezte: Fekete Tibor Nyíregyházán a Bocskai utca—Család utca—Pazonyi út—Dózsa György út által ha­tárolt városrészt nevezzük Bujtosnak. Ennek a területnek az önkormányzati képviselője Békésiné Nagy Julianna. A lakóörzet napi gondjairól, problémáiról kérdeztem a képviselő asszonyt. — A város a közműfejleszté­sek lázában ég. A Bujtos utcá­it járva mégsem értékelhető olyan idős nénivel is, akinek bevezették az ivóvizet, és még­is a kútról hordja a vizet. Az még legalább ingyen van. —Az elmúlt húsz évben több tanulmány is készült a Bujtosi- tavak és környékének rendbe­tételére. Azokból az elkép­zelésekből nem valósult meg semmi. Most megint megcsil­lant a remény, hogy egy város­liget jellegű pihenőövezetté válhat...

Next

/
Thumbnails
Contents