Új Kelet, 1995. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-16 / 191. szám
AZ ÚJ KELET MELLÉKLETE Az utóbbi időben nagyon sokan állást foglaltak a személyi jövedelemadó (szja) önkormányzati részének csökkentéséről. Míg 1992-ben az szja még 100 százalékbana településeken maradhatott, addig az évek folyamán ez a szám az 50, majd 35 százalékra szelídült. Ma pedig ott tartunk, hogy a 35 sem biztos. Nagy valószínűséggel 15 százalék lesz belőle. Az elképzelések szerint így próbálják meg kompenzálni a területek közötti különbségeket, mert állítólag Budapesten egy főre 80 ezer forint szja jut, míg például Borsodban egy kisközségben 187 Ft. Bokros Lajos pénzügy- miniszter úr Berettyóújfaluban egy politikai fórumon úgy foglalt állást, hogy ő különösképpen nem kardoskodik az szja ön- kormányzatoknál maradó részének 15 százalékra való csökkentése mellett sem, miként a 35%- os szint megtartásáért sem száll harcba, és elfogadja az esetleges 50%-ra történő felemelést. Majd eldöntik szeptemberben a parlamentben a képviselők. A szabolcsi MSZP-képviselőcso- port, mint azt hétfőn sajtótájékoztatón többek között bejelentették, ha a csökkenés mértékét nem is fogadja el, de az esély- egyenlőség miatt támogatja az elképzelést. Ha az Országgyűlés jóváhagyja a 15 %-ot, Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyében ez azzal jár, hogy a megyeszékhelytől elvonnak ugyan pénzeket, de a községek önkormányzatai a korábbinál jelentősebb normatív támogatással gazdálkodhatnak. Tukacs István, a nyíregyházi közgyűlés MSZP-frakcióvezetője a következőképpen vélekedik erről: — Nyíregyháza önkormányzatát ez a feltételezett döntés 70—100 milliós elvonással sújtaná. Ennek ellenére a tervezett szja-elvonás és a normatív támogatás emelése végrehajtható, mert például megyénkben — számításaink szerint—a 20 ezer főnél kisebb lélekszámú települések a jövőben kedvezőbb körülmények között gazdálkodhatnak. A kistelepülések esetében a döntés segít abban, hogy az önkormányzatok műkcOv dőképesek legyenek. Mint ismeretes, ebben a dologban a különböző önkormányzatok véleménye megoszlik. Semmi kivetnivalót nem találok abban, hogy a költségvetés így próbálja garantálni a kis önkormányzatok üzemelésének alapfeltételét. Ez Befektetők kerestetnek Befektetői kiadvány és adatbázis készül, mint azt Köteles Gyula, a Nyíregyházi Vállalkozókért Vállalkozásélénkítő Alapítvány projektmenedzsere a napokban bejelentette. Ebből a Nyíregyháza iránt érdeklődők és az ideérkezők megtudhatják, hogy a megyeszékhelyen milyen befektetési lehetőségek vannak, milyen jellegű termelés, szolgáltatás idetelepítése lehetséges. Az ilyen jellegű érdeklődésre tájékoztatóval eddig nemigen tudott Nyíregyháza szolgálni. A kiadvány alapja egy részletes számítógépes adatbázis lesz, melyben megtalálható, hogy milyen ingatlanok — telkek, építmények —- adhatók bérbe vagy tulajdonba a befektetőknek. A városi tulajdonban lévő és befektetőkre váró ingatlanok száma Nyíregyházán több tucatra tehető, de a szerkesztők szívesen veszik olyan gazdák jelentkezését, akik szintén szívesen vennék a tőke érdeklődését. Tehát a kiadványban és az adatbázisban nem csak önkormányzati ingatlanok szerepelnek, szerepelhetnek. Az ősszel megjelenő nívós küllemű füzetben az ingatlanok fotói, térképvázlatai és műszaki paraméterei is megtalálhatók majd. A tervek szerint a kiadvány 1000—1500 példányban készül majd el, és több nyelven mutatja be a nyíregyházi befektetői lehetőségeket. a pénz alapfeladatokra: oktatásra, az intézményhálózat működtetésére, szociális ellátásra kerül majd felhasználásra. Még akkor is helyeslem tehát ezt a tervezetet, ha tudom, hogy a megye- székhelyet sújtja. Szabolcsi vagyok, tudom, hogy milyen kevés a kistelepülések szja-bevé- tele, néha a munkanélküliség és az alacsony keresetek miatt szinte a nullával egyenlő. — A csökkentés ellentételeként az illetékesek a nagyobb városok esetében azt az utat tartják járhatónak, ha ezek az önkormányzatok jobban élnek az eddig még — véleményük szerint — ki nem használt helyi adók adta lehetőséggel. — 1996-ban az új helyi adók bevezetésére Nyíregyházán nem látok esélyt, éppen ezért nem lesz könnyű átvészelni az átmeneti helyzetet. A megyeszékhely eldöntötte már a jövő évi adókoncepcióját és az ehhez kapcsolódó szabályozásokat. Azon persze egy év múlva el kell gondolkozni, hogy esetleg milyen lépésekre szánjuk el magunkat ’97-ben. Az egyik helyi adó lehet az építményadó, mely a lakásokat és a garázsokat érintené. Ha kényszerhelyzetben ezt meg kell tennünk, akkor ez rendkívül kellemetlen döntés lesz számunkra... Addig persze van időnk gondolkodni, már csak azért is, mert most még túl sok a „ha”, túl sok a feltételezés. Igen kevés nyíregyházi lehet, aki még nem parkolt a megyeszékhely valamelyik fizetőparkolójában, és sok ezer más településen élő autós is belekóstolt már a parkolójegy-vásárlásába, annak használatába. A Nyíregyházi Parkoló Kft. nemrég házi közvéleménykutatást tartott a parkoló autósok között, az alábbi kérdésekre kért választ. A kérdőívet mi is közreadjuk, kíváncsian várjuk a válaszokat. Kérjük, ha kitöltötték a kérdőívet, juttassák el a Parkoló Kft.-hez (4400 Nyíregyháza, Búza u. 30.) levélben vagy személyesen, de a kitöltött és kivágott ívet átadhatják bármelyik parkolóőmek is Nyíregyházán! Kérjük, húzza alá az Ön válaszát! 1. Tudja-e, hogy ki a tulajdonosa a Parkoló Kft.-nek? Igen — Nem 2. Ösztönzi-e a parkoló autósokat a pótdíj mértéke arra, hogy ne blicceljenek? Igen — Nem 3. Etikusnak tartja-e a „radíros toll” használatát? Igen — Nem 4. Fizetne-e kétszer ennyit a parkolásért, ha a jegyet egy korszerű automatából, a helyszín maximum 50 méteres körzetében tudna váltani? Igen — Nem 5. Általában talál-e helyet? (Nem csak a Nyírfa Áruház környékére kell gondolni) Igen — Nem 6. Igazságosnak tartaná, ha a notórius bliccelők autóira kerékbilincset szerelnének? Igen — Nem 7. Elégedett-e a parkolókban szolgálatot teljesítő ellenőrök munkájával? Igen — Nem 8. Jó-e a véleménye az autóstársak parkolási moráljáról? Igen — Nem 9. A jelenelgi parkolási rendszer bevezetése óta észrevehető- e a parkoló autók gyorsabb forgási sebessége? Igen — Nem 10. Ha már fizetett pótdíjat, jogos volt-e? Igen — Nem 11. Helyesli-e a szabálytalanul parkoló autók videoszalagra rögzítését? Igen — Nem Nyíregyháza rosszabbul jár, de... Parkolás kérdések1 Hétfőn 13 órakor, közel két hónapos szünet után, ismét összeül Nyíregyháza közgyűlése. Az előzetes meghívóban nem kevesebb mint 27 napirendi pont és számos alpont szerepel, melyek száma növekedhet, illetve csökkenhet is. Bár ez utóbbira nem nagyon volt eddig példa. Érdekesnek ígérkezik az a helyzetkép, amely a munkanélküliség alakulásáról, a megyeszékhely munkahelyteremtő lehetőségeiről, a vállalkozók, gazdasági társaságok kapcsolatáról ad számot. Ötös napirendi pontként, alpontokba szedve szerepelnek a meghívóban azok a témák, melyek a megye más településeit vagy a megyei közgyűlést érintik. Téma lesz a gyógyszertári vagyon privatizálása, a vízművagyonvita egyezség útján történő lezárása, a Sóstógyógyfürdő területeivel kapcsolatos problémák rendezése, a mezőgazdasági főiskola állattenyésztési szakának indítása, a Nyíregyházi Köztisztasági Kft. közhasznú társaságba történő belépése. A lakosság körében nagy érdeklődést válthat ki az az előterjesztés, mely a magánerős lakossági út- és közműépítések szervezési és támogatási rendszerére vonatkozó rendelet megalalkotásáról szól, de megtárgyalja a közgyűlés azt az előterjesztést is, mely a Család utcai csomópont rendezésére készült. Szintén nagy érdeklődésre tarthat számot a lakosság körében az Örökösföldtől északra fekvő terület beépítési feltételeinek megteremtéséhez kötejidő megállapodásjóváhagyása. Második fordulóban tárgyalja a közgyűlés az állattartás szabályozásáról szóló rendeletet, majd a közművelődési intézmények felülvizsgálatáról készült előterjesztés kerül (?) jóváhagyásra. Ezt követően a fogászati és az üzemegészségügyi ellátás helyzetéről kapnak tájékoztatót a képviselők, majd többek között tárgyalásra kerül Az önkormányzatot megillető villamos-, ill. gázközművagyon önkormányzati tulajdonba adása című előterjesztés. Huszonegyes pontként kerül megvitatásra — hátha valakinek szerencsét hoz — az önkormányzat és az Uniterv Rt. között a Törpe utcától keletre fekvő terület építési telekalakítás, -értékesítés, valamint lakásépítés és -értékesítés „tárgyában létrejött módosítás”. Természetesen a közgyűlés ezúttal is zárt üléssel ér véget, tekintettel arra, hogy az intézményvezetői megbízatások vagy a helyi támogatások elutasítása ellen történő fellebbezés nyilvánossága személyiségjogokat sérthet. A Közelkép mai számában is találhatók bőven előzetesek, bizottsági vélemények a hétfői közgyűlés legérdekesebb témáiról. Megújult a Korona Szálló, Nyíregyháza belvárosának jellegzetes építménye, mely idén tölti be a századik életévét. Takács László, a Zefirusz Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy ebből az alkalomból a Zefirusz — mely 1993 szeptembere óta tulajdonosa a Koronának — felújította az épületet. A teljesen újjávarázsolt szállodarész 24 szobájában ötven ágy, minden szobában légkondicionáló, színes televízió, minibár várja az igényes vendégeket. A szintén felújított étterem — mely Kodály- terem névre hallgat — arról nevezetes, hogy itt található a város legnagyobb festménye. A belső munkálatok még nem mindenütt fejeződtek be, hátra van a John Bull névre keresztelendő söröző kialakítása, mely a tervek szerint a város egyik legszínvonalasabb ilyen egysége lenne, kitűnő étel-és italkínálattal. Még az idén át akarják adni a közönségnek a szálloda túloldalán készülő olasz—magyar kooperációban épülő pizzériát is. Centenáriumi ünnepségekre szeptemberben kerül sor, addigra a külcsíny és belbecs minden bizonnyal teljes összhangba kerül és a Korona Szálló a város igazi gyöngyszeme lesz. Közgyűlési előzetes
