Új Kelet, 1995. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-16 / 191. szám
UJ KELET Megyénk életéből 1995. augusztus 16., szerda A színeket tavasszal tervezi Virágerdőben Tiszateleken a halászcsárda mögött épült fel a gátőrház. Maga az épület jellegtelen típuslakás, de a virágoskert valami csodálatos. A gyermekek meséskönyvébe, illusztrációnak szoktak ilyet rajzolni. Az ápolt ágyások gondozóját kerestem, s így ismerkedtem meg özvegy Lippai Károlynéval, a gátőr anyósával. A kedves, idős nagymami szívesen ráállt .egy kis beszélgetésre. — Hogy kerültek ide, a „világ végére” ? — A vejem ’87-ben megkapta a gátőri állást, és rá egy évre ideköltöztünk mi is. Korábban a faluban laktunk, de így többet lehet együtt a család. A régi házunk még most is megvan, ott is nevelek virágokat. Ráadásul a nyaralóban is naponta kell takarítani. Három portát rendben tartani elég nehéz feladat, de megoldjuk. — A mai gyerekek már nem is nagyon ismerik a kerti vigárok neveit. Önöknél melyek a leggyakoribbak? — A rózsa, a salvia, a muskátli, a nárcisz és a tűzliliom az ismertebbek közé tartozik. Ritkaságszámba megy a nyári tulipánom és a narancsfám. — Szüreteltek-e már a narancsfáról? — Nem, még csak négyéves. Ráadásul úgy hallottam, hogy a magról vetett fajták nem is hoznak termést, csak ha nemesített alanyról beoltják. Úgy tudom, Ibrányban van egy ilyen, megpróbálunk onnan oltványt szerezni. — Mikor kezdődik a virágok szezonja? — A hölgyliliom már januárban kezd virítani, és az ültetés ütemében tö4>b hónapon keresztül hozza tölcsér alakú cirkás szirmait. Az egyik fiam Szigetszentmiklóson lakik. Tőle kaptam még évekkel ezelőtt egy picike hagymát. Azóta úgy elszaporodott, hogy több mint ötven tő lett belőle. — A virágmagvakat boltban vásárolja? — Amelyiket magról kell szaporítani, azokat ősszel megszedem és kiszárítom, majd zacskókba téve mindegyikre ráírom a nevét. Tavasszal elgondolom. hogy melyik milyen színűt virít, és aszerint veteményezek. De van olyan is, mint a büdöske, hogy annyi magot hullajt el ősszel, hogy kikel magától, sőt ritkítani kell. — Mi lesz a sorsa a falubeli háznak? — A fiatalok eladnák, de én nem engedem. Olyan sokat úgysem kapnánk érte. Az egy komfortosabb lakás radiátoros fűtéssel, itt pedig télen cserépkályhában tüzelünk. Fekete Tibor 1995 július Milyen időnk volt? Keksz Nehéz napom volt, fáradtan ültem fel a Mátészalka felé induló vonatra. A kupé szinte üres volt. Oldalt két körszakállas fiatalember po- litizálgatott félhangosan, az utolsó ülésben papa, mama és három csemetéjük ült. A papa — elég hangosan — két nagyobbik fiával birkózott, közben a kicsi Tarzant játszott. Négy-öt évét meghazudtoló ügyességgel közlekedett a csomagtartókon. Engem fejbe is rúgott. Erre riadtam fel félálomból. Mégsem ettől fájdult meg a fejem. A kocsi elejében tíz-tizen- két, szabadságról visszatérő katona érezte jól magát. Egyiküknek egészen jó hangja volt, de sajnos a többiek is énekeltek. Az álom végképp elszállt a szememből. Ekkor egy barna hajú, vékony srác felállt az ülésre, széttárt karokkal leintette az üvöjtőkórust, és elordította magát: — Figyeljetek. rockerek! Hagyjátok a Pálma Texet, rágcsáljatok győri kekszet! — ezután összeesett, és énekeltek tovább, egészen Nyírbátorig. Dojcsák Tibor Léghőmérséklet A közepes léghőmérséklet 22,4 Celsius-fok volt, ami 1,5 fokkal meghaladja a júliusi sokéves átlagot, tehát igazi nyári meleg volt. Ebben azonban nem volt semmi rendkívüli, ez beilleszkedik az utóbbi 120 évben mért értéktartományba, hiszen 1932-ben és 1936-ban 24,2 Celsius-fokos átlagot, sőt tavaly júliusban is az ideinél magasabb (23 C fok) havi átlagot mértek. Az évből eddig eltelt hét hónap közepes léghőmérséklet 1 C fokkal haladta meg a sokéves átlagot. A hónap folyamán Nyíregyházán a legmelegebb 23-án volt, amikor a hőmérő higanyszála árnyékban elérte a 32,7 C fokot. A legalacsonyabb léghőmérséklet 7-én hajnalban volt, amikor 14 C fokot mértek. Csapadékviszonyok A lehullott csapadékmennyiségnek igen változatos területi eloszlása volt, hiszen 4 mm (Nagyecsed) és 62 mm (Császárszállás) között volt. Az előző hónapokhoz hasonlóan ismét a megszokottól eltérően a legtöbb eső a Nyírségre — áltlagosar. 25 mm —, a legke vesebb viszont a Tisza—Szamosközre (13 mm) hullott. Területi átlagban a megyében 18 mm esett, ami alig haladja meg a sokéves közepes értékek 1/4-ét. Az elmúlt hónapban az igen alacsony csapadékértékek hatására az első félévi mintegy 40 mm-es csapadéktöbblet csapadékhiánnyá (-10 mm) alakult. Összehasonlítva azonban a tavalyi aszályos év azonos időszakával, a jelenlegi csapadékhiány nem olyan súlyos. Folyók vízjárása A folyók vízgyűjtőterületein az átlagosnál jóval kevesebb csapadék és az átlagosnál magasabb léghőmérséklet hatására csökkent a felszíni lefolyás mértéke, és ezért a havi közepes vízhozamok és medertelt- ségek elmaradtak a megszokott értékektől. Talajvíz, talajnedvesség Július végéig a talajvíztartó réteg szintje jelentősen csökkent. Jelenleg területi átlagban a közepes telítettség 51 százalékkal marad el a sokéves átlaghoz képest. Ennek megfelelően térségünkben az átlagos talajnedvesség is 20 százalékra csökkent. KAMARÁK Hétpontos agrárfejlesztési terv Állam, meddig késlekedsz? A Magyar Agrárkamara legutóbbi küldöttgyűlésén a képviselők egyöntetűen megszavazták az agrárágazat stabilizációjáról szóló elvi elképzelést. A javaslat, mintegy alapként leszögezi, hogy a magyar gazdaság és az agrárágazat helyzete szétválaszt- hatatlan. A mezőgazdaság mélypontról való kibillentését nemzetgazdasági ügyként kell kezelni, mert az ágazat stratégiai szerepet játszik az egész gazdaságunkban. Ezt alátámasztva hangzott el, hogy 1994-ben, mint mélyponton, a 83 milliárd forintos támogatás mellet mintegy 60 milliárd forintos nettó költségvetési befizetést végzett az egész vertikum. Emellett a termelési alapjaiban teljesen legyengült ágazat képes volt 2,2 milliárd dolláros exportra, ami a növekvő mennyiségű behozott élelmiszertermékek értékének levonása után is 1,2 milliárd dollárral javította a nemzetgazdaság folyó fizetési mérlegét. A vázolt helyzetre alapozva az agrárkamara hét pontban foglalta össze a legfontosabb megvalósítandó célkitűzéseket: Legfontosabb feladatként a kormányprogram agrárfejezetének és benne — külön is kiemelve — a célrendszer megvalósítását nevezte meg a kamara. Ez egy exportorientált, biztonságos hazai ellátást adó termelést, a gazdálkodóknak pedig kiszámítható, tisztességes jövedelemjavulást jelent. Az ágazatnak már rövid távon, de tartósan is hozzá kell járulnia az ország stabilizálódásához és gazdasági növekedéséhez. A leépülő magyar mezőgazdaság nemzetgazdaság súlyát mi sem bizonyítja jobban, minthogy a tavalyi országos hiánynak a mező- gazdaság a 42 százalékát tette ki a hibás agrárdöntések sorozatából adódóan. Stratégiai ágazata ez Magyarországnak, nemcsak a természeti adottságaink, hanem a foglalkoztatottak számát tekintve, illetve a várható bevételek miatt is. Az ágazat jövedelempozíciójának helyreállításában a költségvetési kapcsolatokon túl az árrendszer játssza a főszerepet. Itt gyakorlatilag három feltételnek kellene érvényesülnie: az árollónak jelentősebb mértékben záródnia kellene, az ágazati előnyök és hátrányok figyelembe vételével kellene jövedelmeket kiegyenlíteni, illetve árstabilitásra lenne szükség. A gazdasági és piaci intézkedésekkel azonos szinten kellene kezelni a gazdaságilag problémás tulajdoni ügyek rendezését. Ennek alapelvei, hogy a változásoknak a magántulajdon talaján kell rendeződniük, az intézkedések nem épülhetnek politikai döntésekre, illetve az adódó gazdasági feszültségeket pénzügyi és szabályzási eszközökkel kell megoldani. Az ágazat visszafejlődésének megállítása és a növekedés csak egy minden részeiben tartalmas és a célokat támogató adó és finanszírozási politika keretében valósítható meg, aminek illeszthetőnek kell lenniük az EU szabályzásaihoz. A támogatási rendszert az átmeneti és tartós elemeknél egyaránt át kell alakítani. Itt elsősorban a piaci stabilitást és jövedelembiztonságot, a termelési alapok minőség- javítását, hasznosítását, illetve a tulajdonlás hatékonyságát és tisztánlátását javító intézkedéseket kell figyelembe vennie. Az 1991-ben megszületett agrárirányítás átalakításáról szóló törvény módosítása még mindig várat magára. E miatt kialakult egy, a ’80- as évekhez hasonló centrális agrárirányítás. Mielőbb meg kellene valósítani az irányítás új munkamegosztásának kialakítását, a kamarák kezébe kellene kerülni több állami, hatósági jognak és feladatnak. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ajánlása Megyei szintű megegyezés a cél A Magyar Kézműves Kamara (MKK), valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) vezetői már több ízben közös tárgyalóasztalhoz ültek, hogy a tagi hovatartozások kérdésében megállapodjanak, ugyanis ezt a problémát kamarai törvény nem definiálta pontosan. Mivel a vállalkozók és a vállalatok mielőbbi egyértelmű kamarai besorolása létkérdés ezen közjogi testületeknek, ezért a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a helyi, megyei szintű megegyezést elősegítő ajánlást adott a tagszervezeteinek kezébe. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara legutóbbi elnökségi ülésén megtárgyalta a kézműves tevékenység és a kisipari jelleg meghatározásáról szóló előterjesztést. Ezen a megbeszélésen részt vett a Magyar Kézműves Kamara alelnöke és főtitkár asszonya is. A megbeszélésen az egyedüli kérdés, amiben közel azonosak voltak a vélemények, hogy a kamarai törvény mellékletében felsorolt szakmákat gyakorló egyéni vállalkozók általában a kézműves kamarák tagjainak tekinthetők. Mivel a vezetőségi vélemények országos szinten különböznek, ezért a MKIK a területi szerveinek egy tagi hovatartozásról szóló ajánlást adott. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara „ötbajuszos” álláspontja szerint egy vállalkozó vagy gazdálkodó szervezet abban az esetben lehet tagja a MKK megyei szervezetének, ha a vállalkozó a kézműves szakmák jegyzékébe felvett — ez az 1994. évi XVI. törvény 1. számú mellékletében rögzített — szakmát gyakorolja, kizárólag kézműves tevékenységet folytat kisipari módszerrel, továbbá, akinek vagyona nem haladja meg a 2 millió vagy forgalmának mérete az 50 millió forintot és alkalmazottainak száma a 10 főt. A kézműves tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kereskedelmi és, vagy szolgáltató tevékenységének nettó árbevétele kisebb, mint a teljes árbevétel 50 százaléka, illetve aki a kézműves kamarai tagságot választja. Ezek mellett a MKIK vezetősége célszerűnek látta a kisipari jelleget pontosan definiálni. Az álláspontjuk szerint kisipari jellegű tevékenységet folytat az az egyéni vagy társas vállalkozó, akinek a jegyzett vagyona kevesebb 2 millió forintnál, az évi forgalma nem haladja meg az 50 millió forintot, éves átlagos alkalmazotti létszáma 10 fő, de kizárólag fizikai erővel végzett tevékenység esetén legfeljebb 25 fő, a végzett munkájuk jellege nem tömegszerű, nem automatizál és nem sorozatban gyárt. Ezenkívül kritérium még, hogy ne az iparszerű munkamegosztás elvén alapuljon a termelése, illetve a vállalkozás legalább egy tagja személyesen vegyen részt a tevékenységben. Kereskedelmi és szolgáltató tevékenység akkor kapcsolódik közvetlenül a kézműves tevékenységhez, ha a gyártás és szolgáltatás során előállított anyagi és szolgáltatás jellegű javak használatához nélkülözhetetlen alap-, kiegészítő és segédanyagok, kellékek forgalmazását végzi. —vip—
